Három százalékponttal vezet Kamala Harris demokrata elnökjelölt Donald Trump előtt Iowában, derült ki a Selzer közvélemény-kutatásból, amelyet a Des Moines Register ismertetett. A friss adatok szerint
Harris kis, de egyértelmű előnnyel vághat neki a keddi választásnak a valószínű szavazók körében.
Bár a Guardian is figyelmeztetett, hogy a különböző intézetek eltérően mérhetik az elnökjelöltek versenyét, a Harris javára mért három százalékpont különösen érdekes fejlemény. Az állam ugyanis szeptemberben még négypontos Trump-előnyt mutatott, júniusban pedig – akkor még Joe Bidennel szemben – Trump tizennyolc százalékpontos fölényben volt.
Trump 2016-ban és 2020-ban is győzni tudott Iowában, így az államot hagyományosan nem tartják billegőnek.
Most azonban Harris esélyei jelentősen növekednének, ha sikerülne megszereznie ezt a hagyományosan republikánus államot. Barack Obama volt tanácsadója, David Axelrod is figyelmeztetett az X-en, hogy a Selzer közvélemény-kutatások vezetője, Ann Selzer az elmúlt években megbízhatóan jósolta meg az iowai eredményeket.
Három százalékponttal vezet Kamala Harris demokrata elnökjelölt Donald Trump előtt Iowában, derült ki a Selzer közvélemény-kutatásból, amelyet a Des Moines Register ismertetett. A friss adatok szerint
Harris kis, de egyértelmű előnnyel vághat neki a keddi választásnak a valószínű szavazók körében.
Bár a Guardian is figyelmeztetett, hogy a különböző intézetek eltérően mérhetik az elnökjelöltek versenyét, a Harris javára mért három százalékpont különösen érdekes fejlemény. Az állam ugyanis szeptemberben még négypontos Trump-előnyt mutatott, júniusban pedig – akkor még Joe Bidennel szemben – Trump tizennyolc százalékpontos fölényben volt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Tisza Párt megkezdte a felkészülést a 2026-os országgyűlési választásokra, és bemutatta az első jelölt-jelöltjeit több vidéki választókerületben. A párt egyfajta belső előválasztási rendszert működtet:
körzetenként három embert mutatnak be, akik közül a helyi közösség és a párt szimpatizánsai választják majd ki azt az egy jelöltet, aki végül a Fidesz jelöltjével és más ellenzéki indulókkal is megmérkőzhet.
A névsorokból kiderül, hogy a párt nem hivatásos politikusokkal, hanem a civil életből érkező, helyben ismert szakemberekkel, orvosokkal, tanárokkal és vállalkozókkal vágna neki a választásnak.
Baranya megye 1-es választókerületében, Pécsett rögtön egy erős hármas verseng az indulás jogáért. Dr. Ruzsa Diána kardiológus, aki az Egyesült Államokban és Németországban is dolgozott, mielőtt hazatért gyógyítani. Mellette Járosi Péter közgazdász száll harcba, aki szintén Amerikából költözött haza, és úgy véli, a magyar béreknek és nyugdíjaknak „legalább a dupláját kellene érniük”. A harmadik jelölt Dudás Norbert kommunikációs szakember és építészmérnök hallgató, a helyi egyetemi Tisza Sziget egyik vezetője, aki bérlakásprogrammal és Iskolabusz Programmal tenné élhetőbbé a várost.
A megye többi részén is hasonlóan sokszínű a kép. A 2-es körzetben indulna Dr. Kovács Áron közgazdász, Pichler Johanna marketinges és cserkész, valamint Pintér Zoltán volt banki vezető. A 3-as körzetben a már önkormányzati képviselői tapasztalattal rendelkező Rózsahegyi Áron, a közösségszervező Makai Márton és a kétgyermekes, egyedülálló anyaként is helytálló Szente Barbara közül választanak. Szigetvár környékén (OEVK 4) Kapronczai Balázs művészeti iskola-alapító, Helesfai Márk múzeumi régészeti munkatárs és Szász Beáta Rita, a kereskedelemben és a szociális szférában több évtizedes tapasztalattal rendelkező jelölt versenyez.
Szegeden és környékén a helyi infrastruktúra fejlesztése, különösen egy harmadik Tisza-híd megépítése a központi téma. Az 1-es körzetben három doktor is megmérkőzik:
Dr. Mágori Krisztina igazságügyi orvosszakértő, Dr. Stumpf Péter Bence politológus, egyetemi oktató, és Dr. Szigeti Balázs bűnügyi szakjogász (képünkön). Mindhárman a helyi egészségügy és közlekedés fejlesztését, valamint a BYD-gyárhoz hasonló nagyberuházások szigorú felügyeletét tartják kulcsfontosságúnak.
A Szeged környéki 2-es választókerületben Gajda Attila tanár-edző, Gellérfi Zsombor szoftverfejlesztő és Sóti Anikó fordítóiroda-vezető indulna. Közös céljuk a Homokhátság súlyos vízhiányának kezelése. Szentesen (OEVK 3) a helyi kórház leépülése és a 451-es út katasztrofális állapota a legégetőbb probléma, amelynek megoldására Bárkányi Bence betegszállító vállalkozó, Bocskay István pénzügyi szakember és Páger Krisztina mérnök is ígéretet tett. Hódmezővásárhelyen és Makón (OEVK 4) a makói arzénes ivóvíz problémája, a helyi kórházak szakemberhiánya és a szülészet visszahozása a fő kampánytéma, amelyért Dr. Ferenczi Gábor jogász-vállalkozó, Gyömbér Dávid logisztikus és Oberholzer Zsófia nagyvállalati vezető száll harcba.
A nyugati határszélen az elvándorlás, az Ausztriába ingázás és a helyi egészségügyi ellátás leépülése jelenti a legnagyobb kihívást.
Szombathelyen (OEVK 1) Csiszár Zsófia Judit vállalkozó, aki maga is Ausztriába jár dolgozni, az M86-M87-es utak megépítését és a fiatalok itthon tartását sürgeti. Vele versenyez Rápli Róbert, a helyi művészeti szakgimnázium igazgatója, és Dr. Zsálek Judit onkológus, aki negyven évet dolgozott a Markusovszky Kórházban.
Sárváron (OEVK 2) Gregus György közlekedésmérnök és nevelőszülő, Németh Martin frissen megválasztott büki önkormányzati képviselő, valamint Strompová Viktória idegenvezető és sárvári képviselő versenyeznek. Céljaik között szerepel a bezárt kórházi osztályok újranyitása, egy légimentő bázis létrehozása és a helyi nyilvánosság helyreállítása. Körmend környékén (OEVK 3) Adelwöhrer Beáta cégvezető, Horváth Nándor Zsolt tanár és roma történeti kutató, valamint Szabó László agrármérnök, egy nagy baromfitelep vezetője közül kerül ki a Tisza Párt jelöltje. Mindannyian a munkahelyteremtést és a vidéki infrastruktúra fejlesztését tartják a legfontosabb feladatnak.
A Tisza Párt megkezdte a felkészülést a 2026-os országgyűlési választásokra, és bemutatta az első jelölt-jelöltjeit több vidéki választókerületben. A párt egyfajta belső előválasztási rendszert működtet:
körzetenként három embert mutatnak be, akik közül a helyi közösség és a párt szimpatizánsai választják majd ki azt az egy jelöltet, aki végül a Fidesz jelöltjével és más ellenzéki indulókkal is megmérkőzhet.
A névsorokból kiderül, hogy a párt nem hivatásos politikusokkal, hanem a civil életből érkező, helyben ismert szakemberekkel, orvosokkal, tanárokkal és vállalkozókkal vágna neki a választásnak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán a TISZA Párt jelöltállításáról: Ugyanaz a baloldali gyülekezet, mint négy éve
A miniszterelnök röviden reagált arra, hogy az ellenzéki párt bemutatta a lehetséges képviselőjelölteket a jövő évi választásra. Orbánnak déjà vu-ja lett, el is magyarázta, hogy miért.
A TISZA Párt nyilvánosságra hozta, kik azok a jelöltek, akik közül a párt kiválasztja majd az országgyűlési képviselőjelöltjeit a 2026-os választásra.
Minden választókerületben három jelölt-jelöltet neveztek meg. A végső induló személyéről egy kétfordulós előválasztás dönt: először a párt belső közösségei, a Tisza Szigetek tagjai szavaznak, majd egy nyílt online voksolás következik. A végleges jelöltek listáját november 30-án hozzák nyilvánosságra.
Orbán Viktor kedd reggel a Facebook-oldalán reagált röviden a párt jelöltállítására.
„Déjà vu. Ellenzéki jelöltállítás. Újra itt van a nagy csapat. Ugyanaz a baloldali gyülekezet, mint négy éve. Ez pedig tudjuk mit jelent”.
A miniszterelnök szerint ha Magyarországon a baloldalé a hatalom, akkor Brüsszel irányít, ez pedig megszorításokat, adóemeléseket, munkanélküliséget és káoszt jelent majd a választások után.
Túl baloldaliak, túl brüsszeliek és túl kockázatosak. Miért adnánk a kezükbe Magyarország sorsát?
– teszi fel a kérdést a kormányfő a posztja végén.
A TISZA Párt nyilvánosságra hozta, kik azok a jelöltek, akik közül a párt kiválasztja majd az országgyűlési képviselőjelöltjeit a 2026-os választásra.
Minden választókerületben három jelölt-jelöltet neveztek meg. A végső induló személyéről egy kétfordulós előválasztás dönt: először a párt belső közösségei, a Tisza Szigetek tagjai szavaznak, majd egy nyílt online voksolás következik. A végleges jelöltek listáját november 30-án hozzák nyilvánosságra.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hatalmas, egy évtizedre szóló fegyverbeszerzési csomagról írt alá szándéknyilatkozatot hétfőn Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Emmanuel Macron francia elnök. A párizsi Villacoublay légibázison megkötött egyezmény értelmében
Ukrajna 100 darab Rafale vadászgépet és egy komplett, modern légvédelmi rendszert vásárolhat Franciaországtól.
A Rafale-ok mellett a megállapodás kiterjed új generációs SAMP/T légvédelmi rendszerekre, radarokra, drónokra és irányított bombákra is.
„Ez lesz a legnagyobb légvédelem, a világ egyik legnagyobbja” – jelentette ki Zelenszkij a megállapodás aláírását követően.
A francia elnöki hivatal hangsúlyozta, hogy a gépek új gyártásból érkeznek, nem a meglévő francia készletekből csoportosítják át őket. A szándéknyilatkozat egyelőre politikai kötelezettségvállalás, a végleges szerződéseket később kötik meg.
Az első szállításokra legkorábban három év múlva kerülhet sor, ami időt ad a komplex pilótaképzésre és a földi infrastruktúra kiépítésére.
A finanszírozást uniós és kétoldalú forrásokból, valamint a befagyasztott orosz vagyon bevonásával tervezik megoldani. Zelenszkij párizsi látogatása során francia hadiipari cégek vezetőivel, valamint dróngyártókkal is tárgyalt a jövőbeli ipari együttműködésről, ami akár közös fejlesztési és gyártási projekteket is jelenthet.
Ukrajna az utóbbi időben több hasonló, hosszú távú megállapodást is kötött légierejének modernizálására. Alig egy hónapja Svédországgal írtak alá egy szándéknyilatkozatot 100–150 Gripen vadászgép beszerzéséről, miközben már idén megérkeztek az első francia Mirage 2000-esek is. Ezzel párhuzamosan több NATO-tagállam, köztük Hollandia és Dánia, F–16-os vadászgépeket ad át Ukrajnának.
Hatalmas, egy évtizedre szóló fegyverbeszerzési csomagról írt alá szándéknyilatkozatot hétfőn Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Emmanuel Macron francia elnök. A párizsi Villacoublay légibázison megkötött egyezmény értelmében
Ukrajna 100 darab Rafale vadászgépet és egy komplett, modern légvédelmi rendszert vásárolhat Franciaországtól.
A Rafale-ok mellett a megállapodás kiterjed új generációs SAMP/T légvédelmi rendszerekre, radarokra, drónokra és irányított bombákra is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
