Az amerikai erők Spanyolországban, Lengyelországban, Romániában, a balti államokban, az Egyesült Királyságban, Németország és Olaszországban is növelni fogják jelenlétüket.
Jelentősen megnöveli katonai jelenlétét Európában az Egyesült Államok - jelentette be Joe Biden amerikai elnök a NATO madridi csúcstalálkozóján.
"Szövetségeseinkkel együtt biztosítani fogjuk, hogy a NATO készen álljon minden földi, tengeri vagy légi fenyegetés kezelésére"
- jelentette ki.
Az amerikai erők Spanyolországban, Lengyelországban, Romániában, a balti államokban, az Egyesült Királyságban, Németország és Olaszországban is növelni fogják jelenlétüket.
A laktanya sarkában kell mécsest gyújtaniuk a tűzoltóknak, hogy megemlékezzenek elhunyt bajtársaikról - írja az rtl.hu.
A cikk szerint
a magyar tűzoltók egy része minden évben augusztus 8-án emlékezik a hősi halottaikra, 2006-ban ugyanis ezen a napon halt meg három bajtársuk a műegyetemi lőtértűz oltása során.
Magyarországon ez volt a legtöbb tűzoltóéletet követelő mentés, így esett a választás erre a napra. A megemlékezés azonban nemcsak erről a három tűzoltóról szól, hanem az összes mentésben meghalt hősi halottról.
A központi vezetés ugyanakkor nem kezeli kiemeltként ezt a hagyományt.
A Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének elnöke, Salamon Lajos ugyanakkor a lapnak azt mondta, hogy a legénység titokban így is megemlékezik augusztus 8-án a hősi halottakról, gyakran a laktanyán belül, a sarokban gyújtanak egy-egy mécsest. A szakszervezeti vezető szerint azonban
hirdetés
„ez az egész olyan méltatlan”.
A lapnak nyilatkozó egyik tűzoltó is felindultan beszélt arról, hogy szerettek volna megemlékezni, de az utasítást kaptak arról, hogy erre a laktanyában emiatt nem indíthatják be a szirénákat.
Az rtl.hu megkereste az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot is az ügyben. A szervezet a laktanyán belüli megemlékezésekre vonatkozó kérdésre nem reagált, de mint írták, minden évben a tűzoltók napján (május 4.) és halottak napján, országszerte szervezett formában emlékezünk meg elhunyt bajtársainkról.
„A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen augusztus 8-án tartott megemlékezésen a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetői részt vettek. Elhunyt kollégáink egykori szolgálati helyén, a Budavári Katasztrófavédelmi Őrsön, illetve a XI. Kerületi Hivatásos Tűzoltó-parancsnokságon is tartottak megemlékezést” - írták.
Valószínűleg megvakul egyik szemére, de megsérült a mája, valamint karjának idegei Salman Rushdie-nak, akit a New York állambeli Chautauqua város intézetének színpadán, előadás közben késeltek meg.
A merénylet helyi idő szerint a péntek délelőtti órákban történt. Éppen csak elkezdődött az előadás, amelyen Rushdie annak a jelentőségéről beszélt volna, hogy az Egyesült Államok menedékjogot ad sok száműzött művésznek, amikor szemtanúk szerint egy fekete ruhás, fekete maszkos férfi felrohant a színpadra, és az íróra támadt.
A közönség az első döbbenet után azonnal reagált, legalább 15-en a merénylő felé rohantak, megpróbálták őt elkapni, mielőtt a helyi biztonsági erők leteperték. Azt azonban már nem tudták megakadályozni, hogy a férfi nyakon és hasba szúrja Rushdie-t. Az írót helikopteren szállították kórházba, megműtötték, jelenleg lélegeztetőgépen tartják.
A támadóról, a 24 éves, New Jersey illetőségű Hadi Matarról, aki szabályosan jegyet vett Rushdie előadására, egyelőre annyit lehet tudni, hogy rokonszenvezik a jelenlegi teheráni iszlám kormánnyal, de merényletének konkrét indítékát még nem ismerik – írja a Guardian
A támadásban könnyebben megsérült az író beszélgetőpartnere, John Reese is, aki egy olyan szervezet társalapítója, amely üldözött íróknak biztosít biztonságos lakhelyet. Reese, miután elbocsátották a kórházból kijelentette: „Rushdie egyike a szólás- és a kreatív önkifejezési szabadság legnagyobb védelmezőinek. Az, hogy egy ilyen támadás megtörténhetett az Egyesült Államokban, jelzi, hogy milyen veszélyek fenyegetik az íróktól a különböző kormányok, szervezetek és egyének részéről.”
A 75 éves, világhírű indiai származású brit író már 1989 óta a szélsőséges iszlám erők kereszttűzében állt, miután a Sátáni versek című regényét Khomeini ajatollah, Irán akkori vezetője iszlám-gyalázónak minősített és fatvát (vallási parancsot) adott ki híveinek, amelynek értelmében bárki büntetlenül megölheti a kiközösített Rushdie-t. Az iszlamista rezsim még 3 millió dolláros vérdíjat is kitűzött a fejére.
Az író évtizedeken át kapta a halálos fenyegetéseket, sokáig nem is mert a nyilvánosság elé lépni, de később is minden szereplését rendkívüli biztonsági intézkedések előzték meg. 1998-ban Budapesten sikerült vele interjút készítenem a Gellért szállóban, de előtte olyan „szűrésnek” vetettek alá engem és fotósomat, mintha egy államfő közelébe akartunk volna kerülni.
hirdetés
Rushdie hosszú ideig Londonban élt a brit kormány védelme alatt, 2008-ban II. Erzsébet királynő lovaggá ütötte. Egy évtizede az Egyesült Államokba költözött, egy időben az amerikai PEN klub elnöke is volt. Valamennyi regénye megjelent magyarul is, köztük a Sátáni versek, Az éjfél gyermekei, amely világszerte ismertté tette a nevét, a Harún és a mesék tengere, a Joseph Anton, Memoár és a legújabb, a Quichotte is.
Bár Teherán elvileg 1998-ban elhatárolódott Khomeini dekrétumától, de a Rushdie-ellenes hangulat nem változott az országban, sőt 2012-ben egy félhivatalos iráni vallási alapítvány még emelt is a vérdíj összegén.
Jellemző, hogy a támadás hírére a tekintélyes Kajhan iráni lap, amelyet Ali Hamenei ajatollahhoz közelállónak tartanak, a merénylő bátorságát méltatta. Ennek kapcsán a világhálón sokan idézik Hamenei évekkel ezelőtti szavait, amikor Khomeini fatvájáról így nyilatkozott: „Egy kilőtt puskagolyó csak akkor áll meg, ha célba talál.”
A CBS felidézte, hogy Rushdie 2015-ben a párizsi Charlie Hebdo szatirikus magazin elleni, 12 halálos áldozattal járó iszlamista terrortámadás után is kiállt a szólásszabadság mellett.
Számos híresség reagált azonnal a szörnyű hírre, köztük Stephen King, Ishiguro Kazuo írók, Nigella Lawson brit sztárszakács, az indiai írónő és környezetvédő aktivista, Arundhati Roy, aki kijelentette: „Semmi nem menthet egy ilyen támadást."
Tweetelt Emmanuel Macron francia köztársasági elnök is: „Salman Rushdie 33 év óta a szabadságot és a sötétség elleni harcot szimbolizálja. A gyűlölet és a barbarizmus sújtott le rá gyáván. Az ő harca a miénk is, egyetemes harc. Mellette állunk, jobban, mint valaha.”
Hasonlóan nyilatkozott New York állam kormányzója, Kathy Hochul is. „Egy olyan emberről van szó, aki évtizedek óta az igazságról beszél a hatalommal szemben, aki nem fél, annak ellenére, hogy egész felnőtt életét fenyegetések kísérték.”
Hétvégén egy tőlünk délre forgó magassági hidegörvény juttat több csapadékot a Kárpát-medencébe. A legtöbb esőt és vihart az Adria és a Balkán-félsziget kapja ugyan, de nálunk sem marad el a rég várt öntözés. A csapadék azonban néhány déli régiót leszámítva (melyeket szombat reggel érhet tartósabb eső) konvektív jellegű lesz, azaz kis területre korlátozódik majd. A zivatarok környezetében viszont előfordulhat felhőszakadás és apró szemű jégeső is - írta az Időkép.
Szombaton zápor, zivatar, nagyobb mennyiségű csapadékot hozó gócok a déli országrészben alakulhatnak ki, illetve kevés gyengébb zápor az északi határ közelében fordulhat elő.
Hosszabb-rövidebb napos időszakokra azért mindenütt készülhetünk, 26-32 fokig emelkedik a hőmérséklet. Az északias szél mérsékelt, élénk lesz, de időnként erős széllökésekre is számíthatunk.
Vasárnap elszórtan, de leginkább a középső tájakon alakulhatnak ki helyi záporok, zivatarok. Az északias szél a Dunántúlon élénk, erős lesz, és zivatarok környezetében is feltámadhat. A legmelegebb órákban 25-30 fok várható.
Jövő hét első napjain egyre szárazabb és egyre melegebb idő ígérkezik, hét közepén átléphetjük a 35 fokot is.
Az energiatakarékosság jegyében a kórházak és a szociális intézmények kivételével minden középületet legfeljebb 19 Celsius-fokos hőmérsékletre szabad felfűteni Németországban az ősszel kezdődő fűtési szezonban – jelentette be pénteken Robert Habeck alkancellár, gazdasági miniszter.
A Zöldek politikusa egy szombati – a Süddeutsche Zeitung című lapban megjelenő – interjúban az előzetesen ismertetett részletek szerint elmondta, hogy tovább szigorítják az ország energiaellátásának biztonságát szolgáló szabályokat.
Így az eddig ismertetett – a többi között a magántulajdonban álló medencék fűtésének tilalmáról szóló – előírások mellett bevezetik a 19 Celsius-fokos felső határról szóló középület-fűtési szabályt is. A készülő miniszteri rendelet azt is tartalmazza majd, hogy le kell állítani az épületek, illetve a műemlékek, szobrok, hidak díszvilágítását, és a reklámhordozó felületeket sem szabad kivilágítani.
A „munka világában” is több megtakarítás szükséges, de erről még tárgyalnak a munkaügyi minisztériummal és a szociális partnerekkel
– tette hozzá Robert Habeck.
Az alkancellár az utóbbi hónapokban számos nyilatkozatában kiemelte, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt kell visszafogni az energiafogyasztást, hiszen Moszkva a piaci folyamatok alakításával, főleg a földgázexport visszafogásával „gazdasági háborút” folytat az Ukrajnát támogató országok ellen, és azért, hogy viszályt szítson az Ukrajna mellett kiálló Európai Unió tagjai között.
hirdetés
A gazdasági minisztérium júliusban ismertette a készülő szabályozás alapelveit, amelyek szerint a közszféra mellett a vállalatoknál – üzemekben, irodákban – és a háztartásokban is csökkenteni kell az energiafogyasztást és javítani kell az energia-hatékonyságot.
Az ARD országos közszolgálati televízió pénteki összeállítása szerint Németországban nagyjából 186 ezer középületet üzemeltetnek. Az energia-, és klímavédelmi politika területén a szövetségi kormány mellett működő független kutatóintézet, a Német Energiaügynökség (Deutsche Energie-Agentur) adatai szerint
a zárt helyiségekben a hőmérséklet 1 Celsius-fokos csökkentésével a fűtésre szánt földgáz 6 százalékát lehet megtakarítani.
A városi önkormányzatok szövetsége (Deutscher Städtetag) egy sor javaslatot terjesztett elő az üggyel kapcsolatban. Ajánlásai között szerepel az uszodák vízhőmérsékletének csökkentése, a melegvíz-szolgáltatás korlátozása a középületekben, és az is, hogy az iskolai tornatermek fűtését legfeljebb 15 Celsius-fokra, az osztálytermekét pedig legfeljebb 20 Celsius-fokra állítsák az október elejétől április végéig tartó fűtési szezonban.