Jelentősen megnöveli katonai jelenlétét Európában az Egyesült Államok - jelentette be Joe Biden amerikai elnök a NATO madridi csúcstalálkozóján.

- jelentette ki.

Az amerikai erők Spanyolországban, Lengyelországban, Romániában, a balti államokban, az Egyesült Királyságban, Németország és Olaszországban is növelni fogják jelenlétüket.

A laktanya sarkában kell mécsest gyújtaniuk a tűzoltóknak, hogy megemlékezzenek elhunyt bajtársaikról - írja az rtl.hu.

A cikk szerint

Magyarországon ez volt a legtöbb tűzoltóéletet követelő mentés, így esett a választás erre a napra. A megemlékezés azonban nemcsak erről a három tűzoltóról szól, hanem az összes mentésben meghalt hősi halottról.

A központi vezetés ugyanakkor nem kezeli kiemeltként ezt a hagyományt.

A Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének elnöke, Salamon Lajos ugyanakkor a lapnak azt mondta, hogy a legénység titokban így is megemlékezik augusztus 8-án a hősi halottakról, gyakran a laktanyán belül, a sarokban gyújtanak egy-egy mécsest. A szakszervezeti vezető szerint azonban

A lapnak nyilatkozó egyik tűzoltó is felindultan beszélt arról, hogy szerettek volna megemlékezni, de az utasítást kaptak arról, hogy erre a laktanyában emiatt nem indíthatják be a szirénákat.

Az rtl.hu megkereste az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot is az ügyben. A szervezet a laktanyán belüli megemlékezésekre vonatkozó kérdésre nem reagált, de mint írták, minden évben a tűzoltók napján (május 4.) és halottak napján, országszerte szervezett formában emlékezünk meg elhunyt bajtársainkról.

„A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen augusztus 8-án tartott megemlékezésen a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetői részt vettek. Elhunyt kollégáink egykori szolgálati helyén, a Budavári Katasztrófavédelmi Őrsön, illetve a XI. Kerületi Hivatásos Tűzoltó-parancsnokságon is tartottak megemlékezést” - írták.

Valószínűleg megvakul egyik szemére, de megsérült a mája, valamint karjának idegei Salman Rushdie-nak, akit a New York állambeli Chautauqua város intézetének színpadán, előadás közben késeltek meg.

A merénylet helyi idő szerint a péntek délelőtti órákban történt. Éppen csak elkezdődött az előadás, amelyen Rushdie annak a jelentőségéről beszélt volna, hogy az Egyesült Államok menedékjogot ad sok száműzött művésznek, amikor szemtanúk szerint egy fekete ruhás, fekete maszkos férfi felrohant a színpadra, és az íróra támadt.

A támadóról, a 24 éves, New Jersey illetőségű Hadi Matarról, aki szabályosan jegyet vett Rushdie előadására, egyelőre annyit lehet tudni, hogy rokonszenvezik a jelenlegi teheráni iszlám kormánnyal, de merényletének konkrét indítékát még nem ismerik – írja a Guardian

A támadásban könnyebben megsérült az író beszélgetőpartnere, John Reese is, aki egy olyan szervezet társalapítója, amely üldözött íróknak biztosít biztonságos lakhelyet. Reese, miután elbocsátották a kórházból kijelentette: „Rushdie egyike a szólás- és a kreatív önkifejezési szabadság legnagyobb védelmezőinek. Az, hogy egy ilyen támadás megtörténhetett az Egyesült Államokban, jelzi, hogy milyen veszélyek fenyegetik az íróktól a különböző kormányok, szervezetek és egyének részéről.”

Az író évtizedeken át kapta a halálos fenyegetéseket, sokáig nem is mert a nyilvánosság elé lépni, de később is minden szereplését rendkívüli biztonsági intézkedések előzték meg. 1998-ban Budapesten sikerült vele interjút készítenem a Gellért szállóban, de előtte olyan „szűrésnek” vetettek alá engem és fotósomat, mintha egy államfő közelébe akartunk volna kerülni.

Rushdie hosszú ideig Londonban élt a brit kormány védelme alatt, 2008-ban II. Erzsébet királynő lovaggá ütötte. Egy évtizede az Egyesült Államokba költözött, egy időben az amerikai PEN klub elnöke is volt. Valamennyi regénye megjelent magyarul is, köztük a Sátáni versek, Az éjfél gyermekei, amely világszerte ismertté tette a nevét, a Harún és a mesék tengere, a Joseph Anton, Memoár és a legújabb, a Quichotte is.

Bár Teherán elvileg 1998-ban elhatárolódott Khomeini dekrétumától, de a Rushdie-ellenes hangulat nem változott az országban, sőt 2012-ben egy félhivatalos iráni vallási alapítvány még emelt is a vérdíj összegén.

A CBS felidézte, hogy Rushdie 2015-ben a párizsi Charlie Hebdo szatirikus magazin elleni, 12 halálos áldozattal járó iszlamista terrortámadás után is kiállt a szólásszabadság mellett.

Számos híresség reagált azonnal a szörnyű hírre, köztük Stephen King, Ishiguro Kazuo írók, Nigella Lawson brit sztárszakács, az indiai írónő és környezetvédő aktivista, Arundhati Roy, aki kijelentette: „Semmi nem menthet egy ilyen támadást."

Hasonlóan nyilatkozott New York állam kormányzója, Kathy Hochul is. „Egy olyan emberről van szó, aki évtizedek óta az igazságról beszél a hatalommal szemben, aki nem fél, annak ellenére, hogy egész felnőtt életét fenyegetések kísérték.”

Hétvégén egy tőlünk délre forgó magassági hidegörvény juttat több csapadékot a Kárpát-medencébe. A legtöbb esőt és vihart az Adria és a Balkán-félsziget kapja ugyan, de nálunk sem marad el a rég várt öntözés. A csapadék azonban néhány déli régiót leszámítva (melyeket szombat reggel érhet tartósabb eső) konvektív jellegű lesz, azaz kis területre korlátozódik majd. A zivatarok környezetében viszont előfordulhat felhőszakadás és apró szemű jégeső is - írta az Időkép.

Szombaton zápor, zivatar, nagyobb mennyiségű csapadékot hozó gócok a déli országrészben alakulhatnak ki, illetve kevés gyengébb zápor az északi határ közelében fordulhat elő.

Vasárnap elszórtan, de leginkább a középső tájakon alakulhatnak ki helyi záporok, zivatarok. Az északias szél a Dunántúlon élénk, erős lesz, és zivatarok környezetében is feltámadhat. A legmelegebb órákban 25-30 fok várható.

Jövő hét első napjain egyre szárazabb és egyre melegebb idő ígérkezik, hét közepén átléphetjük a 35 fokot is.

Az energiatakarékosság jegyében a kórházak és a szociális intézmények kivételével minden középületet legfeljebb 19 Celsius-fokos hőmérsékletre szabad felfűteni Németországban az ősszel kezdődő fűtési szezonban – jelentette be pénteken Robert Habeck alkancellár, gazdasági miniszter.

A Zöldek politikusa egy szombati – a Süddeutsche Zeitung című lapban megjelenő – interjúban az előzetesen ismertetett részletek szerint elmondta, hogy tovább szigorítják az ország energiaellátásának biztonságát szolgáló szabályokat.

Így az eddig ismertetett – a többi között a magántulajdonban álló medencék fűtésének tilalmáról szóló – előírások mellett bevezetik a 19 Celsius-fokos felső határról szóló középület-fűtési szabályt is. A készülő miniszteri rendelet azt is tartalmazza majd, hogy le kell állítani az épületek, illetve a műemlékek, szobrok, hidak díszvilágítását, és a reklámhordozó felületeket sem szabad kivilágítani.

– tette hozzá Robert Habeck.

Az alkancellár az utóbbi hónapokban számos nyilatkozatában kiemelte, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt kell visszafogni az energiafogyasztást, hiszen Moszkva a piaci folyamatok alakításával, főleg a földgázexport visszafogásával „gazdasági háborút” folytat az Ukrajnát támogató országok ellen, és azért, hogy viszályt szítson az Ukrajna mellett kiálló Európai Unió tagjai között.

A gazdasági minisztérium júliusban ismertette a készülő szabályozás alapelveit, amelyek szerint a közszféra mellett a vállalatoknál – üzemekben, irodákban – és a háztartásokban is csökkenteni kell az energiafogyasztást és javítani kell az energia-hatékonyságot.

Az ARD országos közszolgálati televízió pénteki összeállítása szerint Németországban nagyjából 186 ezer középületet üzemeltetnek. Az energia-, és klímavédelmi politika területén a szövetségi kormány mellett működő független kutatóintézet, a Német Energiaügynökség (Deutsche Energie-Agentur) adatai szerint

A városi önkormányzatok szövetsége (Deutscher Städtetag) egy sor javaslatot terjesztett elő az üggyel kapcsolatban. Ajánlásai között szerepel az uszodák vízhőmérsékletének csökkentése, a melegvíz-szolgáltatás korlátozása a középületekben, és az is, hogy az iskolai tornatermek fűtését legfeljebb 15 Celsius-fokra, az osztálytermekét pedig legfeljebb 20 Celsius-fokra állítsák az október elejétől április végéig tartó fűtési szezonban.