Fokozódik a drónháború: szaporodnak az automatizált fegyverek az orosz-ukrán fronton és a világon
Az ukrán katonai hírszerzés és az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) közös hadművelete volt az az oroszországi Nyizsnyekamszkban, a Taneco olajfinomítója ellen április első napjaiban végrehajtott dróntámadás, ami a frontvonaltól 1300 kilométerre történt.
Igen, a katonai drónok mára ilyen elképesztő távolságokat tudnak megtenni, hogy aztán tűpontos támadást hajtsanak végre. A szolgálatok igazolták, hogy kiemelt fontosságú olajfeldolgozó egységet sikerült eltalálni, aminek nyomán tűz ütött ki az épületben és megsérült 12 ember. A Taneco kapacitása egyébként nyolcmillió tonna és a létesítmény napi 155 ezer hordó kőolaj feldolgozására képes, szóval tényleg jelentős célpont - mutat rá a Reuters.
Ez a támadás csak egy az utóbbi egy hónapban végrehajtott kilencből, és az ukránok a háború kezdete óta ugyanilyen módszerekkel bénították meg Oroszország olajfinomító kapacitásának mintegy 14 százalékát.
A drónok már az orosz-ukrán háború elején megjelentek
A szomszédos országban kialakult hadszíntéren a kezdetek kezdete óta alkalmaznak drónokat, ami az ukrán hadseregnek lett különösen fontos eszköze, először csak az alacsony ár és a jó hozzáférhetőség miatt. Ismert tény, hogy a hazájuk védelmében résztvevő civilek kereskedelmi forgalomban kapható drónokkal támogatják a harcokat: mérnökök, tanárok, bankárok dolgoznak eredetileg hobbicélú eszközök átalakításán, hogy akár több tíz kilométeres távolságba is el tudjanak juttatni öt kilogramm robbanóanyagot - derült ki a félkatonai csoportról készült riportban, amit a VICE World News amerikai hírcsatorna mutatott be.
Az ukrán drónhadviselés úttörője egy kormányzattól független, civilekből verbuválódott hadosztály. Az Aerorozvidka egytől egyig olyan, katonai múlttal nem rendelkező emberekből állt össze, akiket mindössze a hobbijuk, a drónreptetés kötött össze – egészen addig, amíg le nem rohanta az országukat egy ellenséges hadsereg. A honvédő alakulatokkal egyeztetve kezdtek közös műhelymunkába, majd küldetéssorozatba, amiben
„Észrevettük, hogy az egyik csapat egy farmra menekíti a felszereléseit. Megfigyeltük őket, adtunk nekik egy hetet, hogy még több felszerelést hordjanak össze, aztán drónokkal lebombáztuk őket” - mondja az Aerorozvidka parancsnoka.
Yaroslav Honchar elárulta: a háború elején zajlott le a legismertebb akciójuk, amikor a közreműködésükkel sikerült teljesen szétzilálni egy 40 kilométer hosszú orosz katonai konvojt, Makariv mellett.
Ma már a legmodernebb dróntechnológiák is ott vannak a hadszíntéren
A harcokban a kezdetektől résztvevő civil drónhadosztály minden bizonnyal a mai napig működik, de biztosat nem tudni róluk, hiszen a tevékenységük teljes titokban folyik; csak a VICE-riport erejéig álltak a nyilvánosság elé, és abban is kizárólag Honchar vállalata a nevét, illetve arcát.
A hadsereg azóta sokkal modernebb eszközökhöz jutott hozzá.
A CNN arról számolt be, hogy Ukrajna napjainkban már mesterséges intelligencia alapú drónokkal is harcol, hogy minél nagyobb károkat okozzon az Oroszország számára létfontosságú olajipari létesítményekben.
A stratégiát azzal indokolják, hogy szeretnék az ellenséges államot minél jobban megkárosítani, hátha egyre kevesebb forrása marad a háború finanszírozására. Az ukrán sereg fejlett navigációs képességekkel rendelkező, nagy hatótávolságú drónokkal hajtja végre a támadásokat - ahogy azt a néhány nappal ezelőtti, fent írt tatárföldi akció is remekül szemlélteti.
„Minden drón rendelkezik egy terminálszámítógéppel, ami saját műholdas és terepadatokkal bír. A szövetségeseink segítségével előre meghatározzuk a repüléseket, majd a gépek lekövetik a repülési tervet, és méteres pontossággal képesek csapást mérni a célpontokra” - árulta el a CNN-nek egy neve elhallgatását kérő ukrán forrás, aki szerint a hihetetlen pontosság a fejlett szenzorcsomagnak, valamint a gépi látásnak köszönhető.
Utóbbi lehetővé teszi az immáron önállóan repülő, automata fegyvereknek, hogy bárhol is járnak, jelzavarástól függetlenül „azonosítsák a földrajzi helyzetüket, majd onnan elnavigáljanak a célpont közelébe” - magyarázta a szakértőként megszólaltatott Noah Sylvia.
A Royal United Services Institute brit agytröszt elemzője kifejtette: amikor egy chipre szerelt AI-modellel irányított drón bevetésre kerül, minden további külső segítség nélkül tudja, hogy hol van és merre kell mennie, majd mit kell végrehajtania. „Nincs szüksége semmilyen kommunikációra, például műholdakkal, mert teljesen autonóm.”
De felzárkóztak az oroszok is. Egy Euronews által készített hadszíntéri beszámoló szerint a drónok által okozott repeszsebek a leggyakoribb sérülések a fronton. „A drónok átalakítják a csatateret, és az oroszok aktívak az egész fronton. A lövedékeink hiánya miatt agresszívebben működnek, mert tudják, hogy nem lesznek tüzérségi megtorló csapások” - mondta egy ukrán katona.
A katonai drónok mellett olcsó megoldásokat is bevetnek
A The Telegraph nemrég arról számolt be, hogy az ukrán sereg a drága katonai drónok és rakéták mellett folytatja az átalakított, olcsóbb légi járművek bevetését. Ehhez az utóbbi időben egy hazai gyártmányú, eredetileg hobbi célú repülőgép, az Aeroprakt A-22 modelljeit is bevetik. A közzétett videók tanúsága szerint vagy önvezető, vagy távirányítású megoldással juttattak célba robbanóanyagot a repülőgéppel, az Alabuga gazdasági zónában, ami az ukrán határtól 966, Moszkvától 885 kilométerre fekszik. Az orosz létesítmény területén néhány napja egy ipari kampusz épületébe irányították az A-22-est, ami óriási robbanást idézett elő.
A célpontválasztás nem véletlen: az oroszok ebben a központban szerelik össze a brit kutatások felhasználásával, Iránban tervezett és gyártott Shahed 136 autonóm repülőgépeket, amelyekkel az oroszok aktívan támadnak ukrán területeket. Miután kiderült, hogy Teherán katonai célra gyártja és tovább is értékesíti az eredetileg békés felhasználásra szánt eszközt, a fejlesztésében korábban résztvevő angol tudósok – érthető okokból – tiltakozásba kezdtek.
A Reuters tavaly a Fehér Házra hivatkozva megírta, hogy
és ezzel súlyosan sérti az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2015-ös határozatát az iráni atomalkuról. Bár az Egyesült Királyság az ügy kipattanására reagálva azonnal megtiltotta a katonai és „kettős felhasználású” technológia Iránba történő exportját, a szellem kiszabadult a palackból és mára ott tartunk, hogy az iráni seregnek nem kell egyben szállítani (egyébként Kaszpi-tengeri útvonalon) az „öngyilkos drónokat”, hiszen az oroszok alkatrészekből szépen összeszerelik maguknak – olyan létesítményekben, mint a fentebb írt kampusz, amit drónnal támadtak az ukránok.
Az Aeroprakt A-22-esek egyébként minden bizonnyal hadrendben maradnak az ukrán honvédelemnél, hiszen a jelek szerint jól átalakítható, az orosz területekre mélyen behatolni képes repülőgépekről van szó, amelyek ráadásul sokkal hamarabb pótolhatók és jóval olcsóbbak is, mint a katonai technológia.
A mindössze 152 alkatrészből, 500 munkaóra alatt összeállítható A-22-esek kereskedelmi ára 80-90 ezer dollár (29-33 millió forint), miközben a szintén hazai gyártmányú Neptune cirkálórakéták darabja 500 ezer dollárba (180 millió forintba), a britek Storm Shadow rakétája pedig már hárommillió dollárba (több mint egymilliárd forintba) kerül. Az olcsó, átalakított repülőgépek bevetése mellett szól az is, hogy a cirkálórakéták 322 kilométeres hatótávjával ellentétben az A-22-es egy teli tankkal majdnem ezer kilométert képes megtenni – igaz, sokkal lassabban, ami kiszolgáltatottabb célponttá teszi az orosz légvédelem számára.
Halálos drónfejlesztések
A legfrissebb példák csak a jéghegy csúcsát képviselik a drónok háborús felhasználásában, ráadásul a felsorolás nélkülözi a méregdrága, titkosított gyártási folyamatokkal készülő, eredetileg is fegyvernek készülő autonóm járműveket. Ilyen például az utóbbi néhány évből (és messze a teljesség igénye nélkül) az orosz-ukrán konfliktusban orosz oldalon használt, török Bayraktar TB2, a felderítésre és csapásmérésre egyaránt alkalmas, amerikai MQ-9 Reaper és Predator C Avenger (lenti kép), a rakétákkal is felszerelhető, kínai Wing Loong II vagy a közepes hatótávolságú felderítő- és csapásmérő, olasz SIAI-Marchetti A2000.
Fotó: General Atomics Aeronautical SystemsA világ nemzetei teljesen nyilvánvalónak érzik, hogy a hadseregeiket önvezető fegyverekkel vagy azokat elhárító eszközökkel szereljék fel, ami lassan, de biztosan új utat nyitott a jövő háborúja felé, amit már nem emberek, hanem gépek fognak megvívni.
A Defense One nevű katonai szakportál például arról ír, hogy
Ez sajnos nem jelent egyet azzal, hogy a fegyveres ütközetek nem járnak emberi áldozatokkal: az Airwars összegzése szerint a legsúlyosabb helyzet a folyamatosan forrongó Szíriában és Irakban állt elő: a két közel-keleti országban legalább 21 ezer ártatlan civil halt meg dróntámadások következtében, csak 2014 és 2022 között.
A statisztikáit folyamatosan frissítő oldal úgy tudja, hogy az orosz-ukrán háborúban ugyanilyen okból legalább 340-en vesztették életüket Ukrajna területén.
