Ezres nagyságrendűre duzzadt a tüntető diákok tömege a budapesti Kossuth téren a Parlament előtt, miután több irányból érkező csoportok csatlakoztak a téren demonstráló Adom Diákmozgalomhoz.

A tüntetők felváltva skandálták, hogy "a sztrájk alapjog", "fizessétek ki a tanárainkat!", "ki fog holnap tanítani?", "szabad ország, szabad oktatás", és "veletek vagyunk, tanulni akarunk".

Az Adom beszámolója szerint a diákok szolidaritást vállalnak a pedagógusokkal, akiktől elvették a hatásos sztrájkhoz való jogot, és megalázóan kevés bérért kell oktatniuk.

A jó hangulatban tüntető diákok dél előtt nem sokkal spontán énekelni kezdték a Pál utcai fiúk színdarab Mi vagyunk a Grund című dalát. Ezután azt kiabálták, hogy „Nincs pénz, nincs tanítás”, „Tök mindegy, hogy bal vagy jobb, a sztrájk mindenhol alapjog” és a korábbi oktatási tüntetésekről ismerős „Semmit rólunk, nélkülünk!” rigmus is gyakran elhangzik.

A diákok ezután elskandálták a Nemzeti dal „Esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk” sorát, és a telefonjaikkal integettek. Sokan a tömegből a Parlamentben ülőknek is üzentek „Gyertek ki!” mondatokkal. A Parlament ablakán már kétszer is kinéztek, amit a tömeg üdvrivalgással fogadott, de a felvételeken nem volt jól kivehető, hogy kiknek szólt a diákok kiáltása. Később az ablakon kilógattak egy magyar zászlót is, amit a tömeg szintén szimpátiával fogadott, és közben gyakran kiabálták, hogy „Gyertek ki!”. A Parlament ablakában aztán megjelent egy „Veletek vagyunk” feliratú molinó, ami az ellenzék sötétkék-türkiz színeiben pompázik.

Kora délután aztán beszédekkel folytatódott a tüntetés. "Azért kell ma itt lennünk, mert a kormány olyan rendelkezést hozott, amivel elvették a tanárok sztrájkjának erejét" – mondta Kelemen Máté a tüntetés egyik szervezője. Szerinte a mostani tüntetés nemcsak a tanárokról szól, hanem a diákokról, a szülőkről vagy a tanárszakokon tanuló egyetemistákról is.

A felszólaló diákok után beszélt a tömeghez Berg Judit József Attila-díjas író is, aki szerint a tanárok hősök, de lassan nem bírják erővel a megpróbáltatásokat. Szerinte egyaránt csökkenteni kéne a tanárok és a diákok terheit, az adminisztrációt. Több szabadidőt és a tananyag kiválasztásában több szabadságot kért. Úgy látja, időre és szabadságra lenne szüksége a tanároknak, és ehhez a közoktatás megérdemelne egy önálló minisztériumot. A sztrájk alapjog – mondta Berg Judit, amit óriási ováció kísért. Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című művét említve arról beszélt, össze kell fogni a tanárokért, de ugyanígy össze kell fogni a társadalomnak a szegényekért, az egészségügyi dolgozókért és a háborúból menekülőkért is.

A Károlyi Mihály Spanyol Kéttannyelvű Gimnázium egyik diákja, az ADOM Diákmozgalom tagja azt mondta a tüntető tömegnek:

Mint fogalmazott: régóta harcolnak egy esélyteremtő oktatásért, épp itt az ideje, hogy meghallgassák őket.

Kerti Anna Emese tanárszakos hallgató a tanárok munkáját ahhoz hasonlította, mintha valaki vízen akarna tüzet rakni. Szerinte mellettük tutajon úsznak a diákok, de megemlítette, hogy időnként elhúz mellettük egy-egy jacht is. Kerti szerint a tanárok egyre jobban fáradnak, a víz is hideg, a tutajok elsüllyednek – ezt üzente a beszéde elején megszólított „dicsőséges nagyuraknak”.

A demonstráció végén a diákok közösen táncoltak, majd flashmobszerű megmozdulásban vettek részt.

A Szeretlek Magyarország élőben rögzített közvetítése:

Tizennégy éves kortól mindenki szabadon megváltoztathatja majd a nemét és a keresztnevét Németországban egy formálódó törvénytervezet szerint, amelyet csütörtökön mutattak be.

Marco Buschmann szövetségi igazságügyi miniszter és Lisa Paus család-, idős-, nő- és ifjúságügyi miniszter közös berlini tájékoztatóján kiemelték: mindhárom kormánypárt - a szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) - egyetért abban, hogy a transzszexuálisok helyzetéről szóló jogszabályt fel kell váltani egy új törvénnyel.

A koalíció szándéka szerint a számos szakértő által diszkriminatívnak és elavultnak tartott régi jogszabály helyére az úgynevezett önrendelkezési törvény kerül.

Marco Buschmann aláhúzta, hogy statisztikailag ugyan ritka, de nagyon is "normális, hogy vannak emberek, akiknél a szexuális identitás eltér a biológiai nemtől".

Ezeket az embereket "sok-sok évtizeden át betegként kezeltük, mintha valami nem lenne rendben velük", de ez a "patologizálás" téves megközelítés, amellyel szakítani kell, hiszen "minden ember megérdemli, hogy tisztelettel bánjanak vele" - fejtette ki az FDP-s politikus.

Hangsúlyozta: a koalíció célja nem a társadalmi viszonyok "felforgatása", hanem az alkotmány, a német Alaptörvény azon központi ígéretének beváltása, miszerint egyenlő szabadság és egyenlő méltóság jár mindenkinek.

A Zöldek politikusa hozzátette: gondoskodni kell arról, hogy a magánszféra védelme a nem és a keresztnév megváltoztatására is kiterjedjen, mert az új törvény nem jelenthet "kikényszerített előbújást". Ezért rendelkeznek arról is, hogy pénzbüntetéssel kell sújtani, ha bármilyen hatóság, szervezet vagy magánszemély az illető beleegyezése nélkül nyilvánosságra hozza, hogy megváltoztatta a nemét vagy a keresztnevét.

A miniszter arról is szólt, hogy az 1980-ban bevezetett előző törvény sok szenvedést okozott, a többi között válásra vagy súlyos műtéti beavatkozásra kényszerített embereket csak azért, hogy elismertethessék nemi identitásukat.

"Itt az ideje, hogy bocsánatot kérjünk és kárpótlást biztosítsunk ezekért az igazságtalanságokért" - mondta a német család-, idős-, nő- és ifjúságügyi miniszter.

Az ország vezető gyermekvédelmi szervezete, a Német Gyermekvédelmi Liga (DKSB) üdvözölte a kormány kezdeményezését. Daniel Grein, a DKSB ügyvezetője a Deutschlandfunk országos közszolgálati rádiónak nyilatkozva rámutatott, hogy a saját nemükkel kapcsolatos bizonytalanság "súlyos pszichológiai teher az érintett gyermekeknek és serdülőknek". Az új jogszabály viszont már a 14 éveseknek is lehetőséget biztosíthat arra, hogy szüleikkel egyeztetve az anyakönyvi hivatalban megváltoztathassák nemüket és keresztnevüket. "Ez nagy terhet venne le a fiatalok válláról" - mondta Daniel Grein.

Pintér Sándor 2022. június 30-i hatállyal – indokolás nélkül – visszavonta a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) igazgatója, Opauszki András ezredes kinevezését, és 2022. július 1. hatállyal igazgatónak nevezte ki Jeney Áron alezredest – közölte a Belügyminisztérium az MTI-vel.

A miniszter szintén 2022. június 30-i hatállyal visszavonta Kiss Attila vezérőrnagy, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjének vezetői megbízását is, és 2022. július 1-jétől a Belügyminisztérium Rendészeti Államtitkárság Rendészeti Államtitkári Kabinet kabinetfőnöki beosztásába vezényelte. A tárcavezető a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjének 2022. július 1-i hatállyal Czinege László dandártábornokot, Heves megye rendőrfőkapitányát nevezte ki.

A Heves Megyei Rendőr-főkapitányságot 2022. július 1-jétől – megbízott rendőrfőkapitányként – Nagy Zsolt ezredes irányítja.

Tegnap a Transtelex hosszú és részletes cikke alapján mi is beszámoltunk róla, hogy 30 év börtönre ítéltek Romániában egy nevelőt, aki Böjte Csaba atya Dévai Szent Ferenc Alapítványának gyermekotthonában éveken át módszeresen zaklatta és bántalmazta a rá bízott fiatalokat. A hírre reagálva az ismert szerzetes azt nyilatkozta, hogy a történteknek „semmi jele nem volt”.

Az eset kapcsán megszólalt Perintfalvi Rita is, aki az elmúlt időben az egyházon belüli zaklatási ügyek kutatásával vált híressé. Mint fogalmazott, vérlázítónak és égbe kiáltó bűnnek tartja, hogy ilyesmi megtörténhetett a Böjte atya által létrehozott alapítvány intézményében.

A teológusnak konkrét kérdései is vannak Böjte Csabához. Mint mondja, szeretne választ kapni arra, hogy mi volt az oka annak, hogy a K. Sz. monogrammal emlegetett nevelőt egyik helyről a másikra áthelyezték. Ezt azért firtatja, mert szerinte az egyházon belül elkövetett szexuális visszaélések éppen azért folytatódhatnak sokszor éveken, sőt évtizedeken keresztül, mert a katolikus egyház sokáig az elhallgatás és az eltussolás stratégiáját választotta megoldásként.

„Mivel K. Sz. egy szadista típusú, sorozatos elkövető, ezért az teljes bizonyosággal állítható, hogy őt egy sima áthelyezéssel nem lehet megváltoztatni, esetleg jobb útra téríteni.

– írja Perintfalvi.

A botrányok kutatója arra is szeretné tudni a választ, hogy ha a nevelő elleni tárgyalás már két éve tart, akkor a közvélemény miért most hallott először az esetről, Böjte Csaba miért nem állt korábban a nyilvánosság elé?

Arról is szeretne többet tudni, hogy a tíz év alatt miért nem vett észre egyetlen nevelő sem semmit azokból a traumákból, amelyeket a bántalmazás áldozatai elszenvedtek. Szerinte ugyanis ez megkérdőjelezi az intézményben dolgozók szakmai kompetenciáját, ami a felelős vezető felelőssége.

Perintfalvi arra is kíváncsi, hogy

A teológus megemlítette Böjte atya interjúját, amit a cikkek megjelenése után a Magyar Hangnak adott. Ebben az atya azt mondta, megdöbbentette mindaz, ami kiderült, és maga sem tudja rá a magyarázatot. Azt is hozzátette, hogy amint tudomást szerzett arról, hogy visszaélések történhettek, egyből a hatóságokhoz fordult. Ugyanakkor Perintfalvi szeretné tudni, hogy miért nem fordult soha a nyilvánossághoz.

Szerinte kevés az, hogy a pap terápiát ajánl fel az áldozatoknak, szerinte a fiataloknak komoly kártérítést is kellene kapniuk az egyháztól.

A teljes bejegyzést EZEN A LINKEN lehet elolvasni.

Február 1-jén úgy döntött a kormány, hogy az árstop és a kamatstop idejére bolti élelmiszert is lehet SZÉP-kártyával vásárolni. Akkor a határidőt május végéig, majd július 1-jében határozták meg, mert az egybeesett az említett két rendelkezés határidejével. Azóta a kamatstopot és a hitelmoratóriumot december 31-ig meghosszabbították, de a SZÉP-kártyás vásárlásról nem határoztak.

– figyelmeztet a Bank360.hu.

Akinek tehát van SZÉP-kártyája, és még ki akarja használni azt egy nagybevásárlásra, annak sietnie kell. Mindegy, milyen kártyája van valakinek, illetve melyik zsebben (alszámlán) van rajta pénz, mert bármelyiket használhatja erre a célra. A kormány ugyanis már az élelmiszervásárlás megnyitása előtt átjárhatóvá tette ezeket a kereteket. Ez utóbbi lehetőség egyébként július 1. után is tovább él, a jelenlegi szabályok szerint egészen december 31-ig.

A boltokban egyébként nem szűnik meg teljesen a SZÉP-kártyás fizetés lehetősége, hiszen bizonyos helyeken a kínálatban szereplő, meleg ételeknek számító árukat továbbra is lehet vásárolni, amennyiben az megfelel a vendéglátásra igénybe vehető termékek kritériumának.

Az alapvető élelmiszerekre vonatkozó árstopok július 1-je után is érvényben maradnak.