Figyelj a jelekre: így lehet felismerni egy vízben fuldokló embert
Strandolásra, tóparti hétvégére vagy a nyári nyaralására senki sem úgy készül, hogy fuldoklót mentsen ki a vízből, de tudjuk, hogy a baj egy pillanat alatt megtörténhet. Álljon itt példának egy nagyon tanulságos történet.
Egy család a tengerben úszott. A felnőttek is és a gyerek is jó úszók voltak. Egyszer csak egy közeli vitorlás kapitánya ugrott be a vízbe, és tempósan úszni kezdett a fürdőző család felé. A szülők csodálkoztak, hiszen semmi veszély nem fenyegette őket, még intettek is a kapitánynak, hogy minden rendben. Majd a kapitány odaért a nyolc éves lányukhoz, aki körülbelül három méterrel a szüleitől fuldoklott már, és elkezdte őt kihúzni a vízből.
Mi történt? A szülők, annak ellenére, hogy a gyerektől alig pár méterre fürdőztek, nem vették észre, hogy a lányuk már fuldoklik. Nem lehetett látni vagy hallani az erre utaló jeleket.
A kapitány azonban képzett vízi mentő volt, és 20 méter távolságból képes volt felismerni a vészhelyzet, mert jól tudta, hogy a fulladás a legtöbb esetben csendben zajlik…
A fulladás legtöbbször nem hangosan zajlik
Az estek többségében a fulladás nem egy hangos, zajos, drámai esemény, hanem csendes, laikusok számára alig felismerhető folyamatok sora. Éppen ezért nekünk szülőknek strandolás, vízparti pihenés előtt tudatosítanunk kell magunkban, hogy a gyerekek fürdés-lubickolás közben jellemzően hangosak, és játszanak.
Ha csak egy kicsit is elcsendesedni látszanak, akkor ébernek kell lennünk!
Kérdezzünk ilyenkor rá hangosan, hogy "minden rendben van?", és várjunk is tőlük reakciót.
Így vesszük észre, hogy fulladozik mellettünk valaki
1. Segélykérés
Azok az emberek, akik vészhelyzetbe kerülnek, a pánikreakcióktól nem tudnak racionális döntéseket hozni.
A test automatikusan túlélő üzemmódba kapcsol, többé már nem önkényesen kontrollál, hanem reflexszerűen.
Fulladáskor a test oxigénért küzd. Ha az orr- és a szájrész a vízfelszín fölé kerül, akkor nem történik más, mint a fuldokló személy levegőért kapkod. A legtöbb esetben nincs rá idő, hogy egyszerre levegőt is vegyen, segítségért kiáltson, és újra levegőt vegyen.
Éppen ezért a legtöbb esetben a fuldokló nem segélyért kiállt, hanem az oxigént gyűjtésre koncentrál. Az oxigén belélegzése - életveszély esetén - a fő prioritás a szervezet számára, a légző reflex minden más funkciót elnyom.
2. Integetés
Az is csak a filmekben fordul elő, hogy a fuldokló kapálózik és ordít. A valóságban azonban a kezek a legtöbb esetben a víz alatt vannak, hogy felhajtó erőt nyerjenek a felszínre kerüléshez - a fuldokló megpróbálja teljes erejével a víz felszíne felett tartania magát. Ez szintén ösztönös reakció, és nem akaratlagos cselekedet. Tehát
ne számítsunk arra, hogy a fuldokló kézzel-lábbal integetni fog, és értésünkre adja, hogy bajba került. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy ha valaki segítségért kiállt, vagy kapálózik, akkor ne lenne bajban.
3. Szemek
Fuldokló emberek a szemüket zárva tartják, amíg az életükért küzdenek, vagy legfeljebb üveges tekintettel merednek a távolba.
Ez is egy olyan emberi reakció, amire azért van szükség, hogy a test teljes erejével a légzésre tudjon fókuszálni. Általában a hajak belelógnak a szembe, arcba, ami még a víz alatt került oda, és nem hátrarendezve látható, mint ahogy azt a legtöbb fürdőzőnél látni.
4. Testtartás
Ha egy fürdőző arccal a víz felé fordulva lebeg a víz felszínén, akkor a mentést 5 másodpercen belül meg kell kezdeni: szólni kell azonnal a vízi mentőnek, vagy kihúzni a személyt a vízből.
Az arc akkor van befordulva a víz felé, amikor a fuldoklónak már annyi ereje sincs, hogy a hátára forduljon.
Az ösztönös fuldoklási reakció alatt az ember függőleges testhelyzetben marad. Körülbelül 20-60 másodpercig képes a fuldokló a felszínen küzdeni, mielőtt végleg elmerülne.
Egy másik jel: a pánikszerű kapálózás úszási kísérlettel társul, ahol a lábakat a fuldokló kevésbé használja, mert a karjaira fókuszál. Próbálna "úszni", de nem igazán halad semerre.
Szintén jellemző: a fuldokló nem igazán úszik, hanem egy "láthatatlan létrát" mászik meg.
Fő szabály: mindig azt a személyt kell menteni elsőnek, aki "néma",
és csak utána azokat, akik már tudnak segítséget kérni, illetve a segítségnyújtásra aktívan reagálnak. A néma fuldoklók esetén már annyira akut a vészhelyzet, hogy nem tudnak segítségért kiáltani.
