SZEMPONT
A Rovatból

„Fico és Orbán jó kapcsolata egyfajta védőpajzs lehet a szlovákiai magyaroknak”

Robert Fico újra visszatérhet a hatalomba. De mit jelent ez az ott élő magyarok számára, és Orbán a látványos támogatásáért cserébe számíthat-e majd rá hűséges szövetségesként az EU-ban? Tokár Géza politikai elemzőt kérdeztük.


Hétvégén Robert Fico pártja, a Smer 23,6 százalékkal megnyerte az előrehozott választásokat Szlovákiában. Ezzel az egykori miniszterelnök most visszatérhet a hatalomba – már ha sikerül megegyezni a lehetséges koalíciós partnereivel.

Tokár Géza politikai elemzővel arról beszélgettünk, mit hozhat a szlovákiai magyaroknak a korábbi magyarellenes kijelentéseiről is ismert Robert Fico visszatérése, és mennyire számíthat majd rá Orbán Viktor a Brüsszel elleni harcában?

– Robert Ficónak adott kormányalakítási megbízást Zuzana Caputová szlovák köztársasági elnök hétfőn délután. Mi történik ezután?

– Azt hozzá kell tenni, hogy nincs semmilyen szabályozás a kormányalakításra vonatkozóan. Elképzelhető, hogy annak ellenére, hogy a Smer kapta ezt a megbízást, nem tud kormányt alakítani, visszaadja a lehetőséget és valaki más kapja meg. Ez egy formalitás ilyen szempontból.

– Vagyis elképzelhető, hogy a Smer nem fog tudni kormányt alakítani?

– Ebben a pillanatban semmit nem lehet kizárni. Robert Ficónak azonban nagy esélye van, hogy meg tudja alakítani a kormányát, mert van két párt, akikkel nagyon jól megérteti magát. Az egyik a Hlas, Peter Pellegrini pártja, akik a Smerből váltak ki három éve. Bár voltak, és vannak is konfliktusaik Ficóval, azért összességében nagyon sok közös érdekük van, és nagyon jól megértik egymást.

A kérdés inkább az volt a választások előtt is, hogy találnak-e maguknak egy harmadik partnert, akivel meglesz a többségük. Most úgy tűnik, hogy ez meg is van az SNS-el, a Szlovák Nemzeti Párttal.

Ez Jan Slota pártjaként lett ismert Magyarországon, de már nem ő vezeti, hanem Andrej Danko.

– Mit kérhet a támogatásért cserébe a Hlas és az SNS?

– Ami a Hlast és Pellegrinit illeti, itt kardinális kérdés, hogy ő mennyire akar miniszterelnök lenni, hajlandó-e ezért összeveszni Ficóval. Én azt gondolom, hogy nem. Gazdasági téren annyira egy húron pendül a két párt, hogy biztosan nem fognak olyan részkérdéseken összeveszni, hogy kié lesz mondjuk a munkaügyi tárca, vagy ki akarja irányítani az egészségügyet.

– És az SNS?

– Azt nagyon nehéz látni, hogy nekik mik a prioritásaik, de talán a kultúrpolitika terén lehetnek célkitűzéseik. Az rájuk is érvényes, hogy nem fognak például gazdaságpolitikai vagy egészségügyi kérdéseken veszekedni.

Amit Fico soha nem fog kiadni a kezéből, az a belügyminisztérium, mert a rendőrség irányítását meg akarja tartani.

– Fico már 2006 és 2010, illetve 2012 és 2018 között is volt Szlovákia miniszterelnöke. Ez most ugyanaz a Fico, akit akkor megismertünk?

– Fico egy opportunista, alkalmazkodóképes politikus, aki sok esetben egészen mást csinált, mint amit a választóinak ígért. Azt is látni kell, hogy a kijelentései szélsőségesebbé, élesebbé váltak az elmúlt években. Ez annak is köszönhető, hogy

Fico és belső köre is bekerült a rendőrség célkeresztjébe, ami tudatosíthatta benne: ő nem mehet el politikai nyugdíjba,

megpróbálják majd lecsukni, vagy eljárás alá vonni. Szlovákiában pedig volt igény egy olyan politikusra, aki erőteljes kritikát fogalmaz meg Nyugat-Európával szemben, és a háború kapcsán sem a feltétlen ukrán támogatás mellett van. Fico pedig belehelyezkedett ebbe a szerepbe, és amint az látható az eredményekből, a Smert újra egy nagy, „politikacsináló” párttá tette Szlovákiában. Pedig 2020 után úgy tűnt, hogy el is tűnhetnek a politikából.

– Mit jelenthet a visszatérése a szlovákiai magyarok számára?

– A mostani kampányában nem voltak kimondottan magyarellenes kijelentései, ami azért nem mondható el a 2010-es évek Ficójáról. Még az is elképzelhető, hogy lesz valamilyen külön megegyezés. Hasonlóan ahhoz, amit 2010 után a szlovák-magyar vegyes párttal, a Híddal kötött, akkor odaadta nekik a nem túl sok gyakorlati hasznot jelentő, inkább szimbolikusnak tekinthető kisebbségi biztosi pozíciót. Akár ilyesmi is elképzelhető.

Fico és Orbán jó kapcsolata mindenesetre jelenthet egyfajta védőpajzsot a szlovákiai magyaroknak, olyan értelemben, hogy nem lesznek kirívóan diszkriminatív magyarellenes intézkedési ennek a kormánynak.

Ezt azonban azért nem venném 100 százalékos garanciának.

– Egyesek szerint a magyar kormány beavatkozott ebbe a választásba. Ha igen, lehetett ennek tényleges hatása az eredményre?

– A magyar kormány soha nem titkolta a szimpátiáját, azt, hogy kinek szurkol – és ez fordítva is igaz. Volt egy elmélet, hogy Orbán személyes döntése kapcsán szabadultak rá az illegális bevándorlók Szlovákiára Magyarország felől. Ez azonban szerintem inkább az összeesküvés-elmélet kategóriába tartozik. Ez ennél ugyanis egy fokkal bonyolultabb, nem kellett ehhez valamilyen számító, személyes döntés, vagy hasonló beavatkozás. A magyarlakta területeken még nem volt pontos felmérés, de elképzelhető, hogy több magyar szavazott most a Smerre. Ez azonban semmiképpen sem volt egy választást eldöntő faktor.

Nem hinném, hogy Robert Fico Orbán Viktornak lenne hálás ezért a választási sikerért. Azzal együtt, nyilván örült annak, hogy Orbán személyében volt egy hangsúlyos támogatója.

– És Orbán mennyire számíthat majd Ficóra? Mondhatjuk, hogy lett egy új szövetségese a magyar miniszterelnöknek az EU-ban?

– Igen, egyértelműen. Inkább az a kérdés, meddig hajlandó elmenni Orbán védelmében. Ficóra jellemző, hogy nem Orbán, hanem saját maga érdekében cselekszik. Ha ez a kettő éppen egybevág, akkor ott van egy érdekegyezés Magyarország és Szlovákia között is. Ez azonban általános jelenség. Itt az lehet a kérdés, hogy Szlovákia hajlandó lesz-e hangsúlyos ügyekben erősíteni a magyar vétókat? Szerintem nem. Azonban ezen túl is van több terület, ahol Szlovákia és Magyarország együtt tud működni, közös álláspontot tud elfogadni, a migrációtól kezdve az orosz-ukrán háború kérdéséig. Az egyértelmű, hogy sokkal harmonikusabban együtt tud majd működni az Orbán-kormánnyal az új szlovák kormány, ha ahhoz Ficónak köze lesz.

Arra viszont nem lehet számítani, hogy Szlovákia kooperálva a magyar külüggyel mindenben pont ugyanazt fogja majd mondani, mint a magyarok.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Pottyondy Edina: Orbán szegény leeső farkú kis balfék, csacsi Németh Balázsra bízta az ellenállást
Pottyondy Edina új videójában arról beszél, hogy Orbánék egy hónap alatt jutottak olyan mélyre, mint Gyurcsányék két év alatt. Szerinte az ország most olyan lelkes, mint „Gombóc Artúr a fogyókúrás tábor első napján”, de figyelmeztet, hogy az „orbáni zsírpárnák” könnyen visszatérhetnek.


Pottyondy azzal kezdi új videóját, hogy az új kormányzat három hét alatt megállapodott Ukrajnával a magyar kisebbségi jogok biztosításáról, amivel szerinte többet értek el, „mint Orbán Viktor az elmúlt tíz évben”. Két magyarázatot vázol fel: Magyar Péter már most befolyásosabb szereplő a nemzetközi politikában, vagy „Orbán Viktor mindig is köpött a kárpátaljai magyarokra”.

Szerinte

„Az ország most olyan lelkes, mint Gombóc Artúr a fogyókúrás tábor első napján. Megvan az elhatározás, ez volt a kormányváltás. És hogyha lesz elszámoltatás, meg arányos választási rendszer, akkor megszabadul a magyar társadalom a rá nehezedő kilóktól, vagy inkább tonnáktól.”

Pottyondy szerint a „jojó-effektus” és az „orbáni zsírpárnák” visszatérésének elkerüléséhez életmódváltás szükséges, egy olyan Magyarország, ahol a vállalkozók szótárából kikerülnek az „okosba”; és a „hasitasi nem kér számlát” kifejezések, és ahol nem a korrupt vezetőkre mondják elismerően, hogy

„ejj milyen ügyes ez a zsivány”.

A NER egyik „legsötétebb” rendelkezésének nevezi azt a szabályozást, amely megtiltotta a gyermekotthonoknak, hogy adományt fogadjanak el, és amit Magyar Péterék nemrég eltöröltek.

Az óbudai korrupciós botrányról, melyben az előző héten Fideszes, MSZP-s, DK-s és Momentumos politikusokat tartóztattak le, azt mondja:

Orbán Viktor távozott az ország éléről, „a rendőrség meg az ügyészség pedig eddig érinthetetlennek gondolt embereket talál meg. Milyen furcsa egybeesés. Biztos csak véletlen” - jegyzi meg szarkasztikusan.

Orbán egyébként szerinte „átváltott margitszigeti szatír üzemmódba, az ideje nagy részében rejtőzködik, de néha-néha felbukkan és a frászt hozza az emberre”, és

„szegény leeső farkú kis balfék, csacsi Németh Balázsra bízta az ellenállást” a migráns áradattal szemben.

Pottyondy emlékeztet: a Fidesz egy 2024-ben elfogadott uniós jogszabály ellen tiltakozott, és a négy hete hivatalban lévő Magyar Pétert támadta.

Kitér a „szívecske-gate” néven elhíresült esetre is. A Fidesz tüntetését pedig így értékeli:

„Hát úgy belehergelték magukat az ellenzéki létérzésbe, hogy a kormányalakítás után egy hónappal már ott tartanak, ahova Gyurcsány Ferenc körülbelül két év után jutott el. Vagy le. Volt itt terror, diktatúra, AVH, sztálinozás, nemzethalál, minden.”

Pottyondy szerint a Fidesz kommunikációja egy az egyben átvette a 16 évvel ezelőtti ellenzéki mondásokat, hirtelen fontos lett számukra a jogállam, a civil szervezetek és a demokrácia.

Szerinte „ezt az eszelősen görcsös identitászavart látva felértékelődik az ellenzék elmúlt 16 évének roncsderbije”.

A Fidesz ellenzéki szerepéhez képest az előző ellenzék „maga volt a Forma-1. Huth vergődő Gergőhöz képest az ajtónak rohanó Kunhalmi Ágnes egy Niki Lauda”.

Az Integritás Hatóság elnökének interjúját is kommentálja, aki arról beszélt, hogy az előző kormány miniszterei 2024 tavaszán arra kérték, ne végezze a dolgát, és miután ezt megtagadta, koncepciós ügyekkel, házkutatásokkal és a felesége fenyegetésével próbálták megtörni.

Felteszi a költői kérdést, hogy mennyire hihető, hogy hogy az állami vezetők száz- és ezermilliárdos vagyongyarapodása mellett egyedül a hatóság elnökénél „nem nézték el, hogy elbugázik néhány tízmilliót”.

Végül megemlíti Deák Dániel távozását a Megafontól

„Milyen izgalmas lenne kézbe venni a péniszszakértő őszinte önvallomását” aminek szerinte a „faszhegyező” remek cím lehetne.

Jókívánságát fejezte ki Tordai-Lejkó Gábor bajorországi magyar főkonzul házasságkötése alkalmából „hogy a Fidesz bukása után” egy hónappal végre összeköthette az életét a „jóképű bajor legénnyel”.

Pottyondy Edina új videója:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
„Sajnos nem veled nevetünk” – Jámbor András szerint a Micimackó-ügybe belebukó Németh Balázs a magyar parlamentarizmus teljes történetének legnagyobb beégését produkálta
A korábbi országgyűlési képviselő Facebook-posztban bírálta Németh Balázs fideszes képviselőt a parlamenti felszólalása miatt. Németh egy Pottyondy Edina-idézetet értett félre, amiért Tanács Zoltán miniszter magyarázta el neki a Micimackót.


Jámbor András egy friss Facebook-posztban reagált arra a parlamenti jelenetre, amelyben Németh Balázs fideszes képviselő félreértelmezett egy irodalmi idézetet. A bejegyzés szerint a képviselő ezzel kommentálta „saját és egyben a magyar parlamentarizmus teljes történetének legnagyobb beégését”.

Jámbor úgy véli, most jött rá, mi a szerepe a fideszes politikusnak.

„Ő egy nevettető. Bús napokon, amikor aggódunk, hogy jön-e a béremelés, mi lesz a devizás törvény valójában, le tudjuk-e hívni az EU-s pénzeket, börtönbe kerülnek-e a Fidesz rendszer bűnösei — a közelben élőknek jön Balázs, és jókedvet csempész a napjukba.”

Jámbor ironikusan köszönetet mond a délutánért, és további posztokat kér az ügyben, de csak „lefekvési idő után, mert a gyerekek megijedtek az előbb, hogy az apjuk miért röhög visítva ilyen hangosan percekig”.

A bejegyzést azzal a megjegyzéssel zárja: „sajnos nem veled nevetünk”.

A fideszes képviselő kedden, a gyűlöletkeltő politikai reklámokról szóló parlamenti vitában idézett Pottyondy Edina egyik videójából. A „leeső farok” kifejezést gyűlöletkeltő tartalomnak minősítette, mire a teremben derültség támadt. Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter magyarázta el Némethnek, hogy a mondat valójában A. A. Milne klasszikus meséjére, a Micimackó egyik karakterére, Füles elveszett farkára utal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor szerint ez volt a Fidesz egyik legnagyobb hibája Magyar Péterrel szemben a kampányban
A politikai elemző úgy véli, Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője megmutatta, hogy másfajta stratégiát is követhetett volna a Fidesz arra, hogy a Tisza Párt elnökét támadja. A korábbi kormánypárt azonban más taktikát választott, ami a kampány egyik legnagyobb hibája volt Török Gábor szerint.
DKA - szmo.hu
2026. június 09.



Török Gábor politikai elemző Facebook-posztban elemezte röviden a Fidesz–KDNP Magyar Péterrel szembeni kommunikációs stratégiáját. Ennek propóját az adta, hogy Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője a parlament keddi ülésén ismét arra emlékeztette Magyart, hogy korábban a Fidesz oldalán állt.

„16 évből 14 évig Ön velünk volt, Ön is fideszes volt – mondja most már nem először Rétvári Bence a parlamentben Magyar Péternek. Érdekes lett volna, ha ezt a stratégiát alkalmazza a Fidesz-KDNP 2024 után az új politikai szereplővel szemben” – jegyezte meg a politikai elemző.

A Fidesz ehelyett a folyamatos baloldalizást választotta, ami a kampány egyik legnagyobb hibája volt Török Gábor szerint.

Ugyanis ez a stratégia sokat segített abban, hogy Magyar Péter hiteles szereplővé, egyfajta „kalapáccsá” válhatott az ellenzéki szavazók számára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Itt a törvény, ami felszámolja az MCC-t és több tucat alapítványt – kiderült, hogy veszi vissza az állam a sok százmilliárdos vagyont
Kedd este benyújtották azt a törvénycsomagot, amely megszünteti a Mathias Corvinus Collegiumot és több más, nem felsőoktatási közérdekű alapítványt, börtönnel bünteti a valótlan vagyonnyilatkozatokat, újraírja a közbeszerzési szabályokat. A cél az uniós források felszabadítása.


A kormány kedd este benyújtotta azt a T/174-es törvényjavaslatot, amely egyszerre teszi bűncselekménnyé a hamis vagyonnyilatkozatot, visszavezeti az állami vagyont a nem felsőoktatási közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokból (KEKVA-k) 2026. augusztus 31-ig, és érdemi jogkörökkel ruházza fel az Integritás Hatóságot. A lépések célja az uniós források felszabadítása.

A csomag politikailag legfontosabb eleme a KEKVA-rendszer átalakítása. A javaslat szerint a felsőoktatáson kívüli közérdekű alapítványokat megszüntetik, az állam által juttatott vagyon és annak hozamai pedig visszaszállnak az államra. A folyamatot egy „elszámolási biztos” vezényli le.

A javaslat szerint augusztus 31-i határidővel megszüntetik a nem felsőoktatási közérdekű alapítványokat, köztük olyan ismert szervezeteket, mint a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány, a MOL – Új Európa Alapítvány vagy a Batthyány Lajos Alapítvány.

A felsőoktatási KEKVA-k megmaradnak, de az alapítói jogokat a kormány gyakorolja, a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagok mandátumát pedig a tervezet szerint korlátozzák, kinevezésüket pedig szigorúbb feltételekhez kötik. A javaslat külön rendelkezik a Fudan-projektet kezelő Tudás-Tér Alapítvány megszüntetésének előkészítéséről is, szintén augusztus 31-i céldátummal.

Teljesen átalakul a vagyonnyilatkozati rendszer is. A dokumentumokat digitálisan kell benyújtani az Országgyűlés webes felületén, ahol azok kereshetően és nyilvánosan elérhetők lesznek, a családtagok adatai kivételével.

A Büntető Törvénykönyv új tényállással bővül: aki elmulasztja a nyilatkozattételt, egy évig, aki pedig valótlan adatot közöl vagy elhallgat valamit, akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható.

A javaslat érdemi jogkörökkel ruházza fel az Integritás Hatóságot is. A szervezet a köztársasági elnöktől az önkormányzati képviselőkön és párttisztségviselőkön át a bírókig és ügyészekig a legszélesebb körben vizsgálhatja majd a vagyonnyilatkozatokat. A hatóság célhoz kötötten hozzáférhet állami nyilvántartásokhoz, beleértve az adó-, bank- és üzleti titkokat is, kezdeményezésére pedig a Közbeszerzési Döntőbizottságnak kötelező lesz felfüggesztenie egy eljárást.

A közbeszerzéseknél bevezetik az „átlátható gazdasági szereplő” fogalmát, és a tényleges tulajdonos mélyvizsgálata után kizáró ok lesz, ha egy cég nem felel meg ennek.

Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer dokumentumai regisztráció nélkül is elérhetővé válnak. A koncessziós eljárásoknál csak kivételes, objektív piacszerkezeti indokkal lesz tartható egyajánlatos tender. A szerződésekbe kötelező lesz korrupcióellenes feltételeket foglalni, amelyek kiterjednek az alvállalkozói lánc átláthatóságára is.

Az átláthatóságot növeli, hogy a Központi Információs Közadat-nyilvántartás felületén kéthavonta, minden páros hónap 28-ig közzétételi kötelezettsége lesz többek között az állami tulajdonú vállalatoknak és a megmaradó KEKVA-knak is. Nyilvánossá válik a szerződéskötés dátuma és a beszállítói lánc is, az adatokat pedig minimum 10 évig elérhetővé kell tenni. A törvény hatályon kívül helyezi az információszabadságról szóló törvény azon passzusát, amelyre hivatkozva az adatigényléseket „új adat előállításának” minősítve utasították el.

A zártkörű befektetési alapoknál pontosan definiálják a tényleges tulajdonos fogalmát, a nyilvántartási adatokhoz pedig „jogos érdek” alapján újságírók, civil szervezetek és kutatók is hozzáférhetnek.

A vagyonnyilatkozati szigorítás a politikai és közjogi élet szinte minden szereplőjét érinti a köztársasági elnöktől a kormánytagokon, országgyűlési és önkormányzati képviselőkön át az Alkotmánybíróság, a bíróságok, az ügyészség, az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank vezetőiig.

A törvénycsomag alapján augusztus 31-ig szűnnek meg a nem felsőoktatási KEKVA-k és veszik vissza az állami vagyont, az  alapítványi elszámolások és záró beszámolók benyújtásának határideje pedig október 31-ie lesz.

A kormány azzal érvel, hogy ezek a lépések elengedhetetlenek az uniós források felszabadításához és a korrupció elleni küzdelemhez.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk