Az emberek és nemzetek közötti békét és kölcsönös törődést nevezte az új koronavírus teremtette járványhelyzet tanításának Ferenc pápa újévi beszédében, amelyet a Vatikán interneten közvetített péntek délben.

Az egyházfő az új esztendő kezdetét bátorításnak nevezte, reményét fejezve ki, hogy az előttünk álló év mindenki számára lehetőséget nyújt az emberi és lelki fejlődéshez.

VIDEÓ: Ferenc pápa

- mondta Ferenc pápa.

Úgy vélte, hogy az új koronavírus-járvány elmúlt esztendeje megtanította az emberiséget, mekkora szükség van mások problémáival törődni és azokat megosztani. A "törődés szemléletének és kultúrájának fejlesztését" szorgalmazta közösségek és nemzetek között, a családokban és a munkahelyeken éppúgy, mint a nemzetközi színtéren.

"Ez a magatartás vezet a béke útjára, mivel testvériségre alapozott társadalmat épít. Mindannyian (...) arra vagyunk hivatottak, hogy a békét építsük minden nap és minden helyszínen kezet nyújtva testvérünknek, akinek akár egy vigaszszóra van szüksége, akár gyengédségre vagy szolidaritásra" - jelentette ki a pápa.

Ferenc pápa a pápai lakosztály úgynevezett könyvtártermében állva olvasta fel beszédét, amelyet az Úrangyala-imádság (Angelus) előtt mondott el. Az egyház január elsején - 1967 óta - a béke világnapját ünnepli.

Az imádság után Ferenc pápa fájdalmát és aggodalmát fejezte ki a Jemenben súlyosbodott erőszak miatt, és az "oktatás, gyógyszerek, élelem" nélkül maradt jemeni lakosságért imádkozott. Megemlítette a Nigériában az utóbbi napokban túszul ejtett püspököt is.

Ferenc pápa fájdalmas isiászra hivatkozva lemondta az újév délelőtti misét, amelyet Pietro Parolin bíboros, szentszéki államtitkár mutatott be a Szent Péter-bazilikában. A pápa legközelebb vasárnap mond Úrangyala-imádságot, amelyet továbbra is interneten közvetítenek.

Az átforrósodott vonatba zárva, a tűző napon vesztegeltek az utasok több mint egy órán át vasárnap délután Balatonfőkajárnál - számolt be róla az RTL Híradó.

A Balatonfüredről Budapestre tartó járat a mozdony hibája miatt állt meg a nyílt pályán. A MÁV szerint a lehető leggyorsabban elindították a segélymozdonyt, vizet pedig csak akkor osztottak volna az utasoknak, ha a vonat két óránál többet vesztegel a nyílt pályán.

Az egyik utas a Híradónak azt mondta, csak fél óra elteltével nyitották ki az átforrósodott vagonok ajtaját.

- mondta a lány, aki szerint a vonat személyzete csak annyit közölt velük, hogy a mozdony hibája miatt nem tudnak tovább menni. Bezárták a mosdókat, és inni se tudtak.

- fogalmazott.

A vonat több mint egy órányi veszteglés után tudott csak tovább indulni, amikor rákapcsoltak egy másik mozdonyt. Bevontatták a Polgárdi vasútállomásra, ahol az emberek átszálltak egy másik, Budapestre induló vonatra.

Egy héten belül ez volt a második eset, hogy utasok rekedtek a hőségben egy vonaton. Június végén a MÁV Zürichbe tartó szerelvénye hibásodott meg indulás előtt, ezért utasokkal együtt tárolóvágányra tolták a Keleti pályaudvaron. A vagonban olyan meleg volt, hogy egy gyerek rosszul lett, egy másik utas pedig pánikba esett és betörte az ablakot.

A Híradónak nyilatkozó vasúti közlekedési szakértő szerint a hőhullámok nagy kihívások elé állítják a MÁV gyakran 50 évnél öregebb járműveit.

- fogalmazott Andó Gergely, aki szerint, ha hosszú ideig vesztegel a vonat a nyílt pályán, érdemes segítséget kérni a katasztrófavédelemtől, ők kimentik az utasokat az felhevült vagonokból.

A MÁV az RTL Híradó megkeresésére írásban azt közölte: azonnal elindították a meghibásodott vonathoz legközelebbi mozdonyt, ezért kellett csak egy órát várniuk az utasoknak. Vizet pedig csak akkor vittek volna a vonatra, ha 120 percnél tovább vesztegel a nyílt pályán.

Harminc évig titokban tartaná a honvédség és a honvédelmi minisztérium, hogy mi történt márciusban abban a 40 percben, amikor a paksi atomerőmű fölött is átrepülve a magyar légtérben tartózkodott egy katonai felderítő drón - írja a hvg.hu.

A lap közérdekű adatigénylésében többek között arról érdeklődött, hogy felszálltak-e a Gripenek, hogy ellenőrizzék a légteret, indult-e hivatalos vizsgálat és megállapították-e a felelősséget.

A honvédség parancsnoksága, illetve a Honvédelmi Minisztérium által adott válaszokból viszont az derült ki, hogy

Az Ukrajnában felszállt - az ukránok szerint nem általuk indított - drón a román és a magyar légtéren át érkezett Horvátországba, és Zágrábban zuhant le műszaki hiba miatt. A román légtérben mindössze 3 percet töltött. A román védelmi tárca később azt közölte: a gyorsasága és a zord időjárási és terepviszonyok miatt az észlelésen kívül nem tudtak mit kezdeni vele.

A magyar légtérben viszont 40 percet töltött el a szovjet gyártmányú, Tu-141-es típusú drón, mielőtt átrepült Horvátországba, majd Zágrábban lezuhant. Később kiderült, hogy a drón OFAB 100-120 típusú bombát szállított, de az nem tartalmazott katonai vagy polgári felhasználású robbanóanyagot.

A hvg.hu adatigénylésére küldött válaszban az állami szervek arra a jogszabályra hivatkoztak, miszerint "a honvédség szervezeti felépítésére, működésére, haditechnikai eszközeire és anyagaira, valamint hadfelszerelésére vonatkozó adatok a keletkezésüktől számított 30 évig honvédelmi és nemzetbiztonsági érdekből nem nyilvánosak. Ezen adatok megismerését a honvédelmi és a nemzetbiztonsági érdek mérlegelésével a Magyar Honvédség parancsnokának javaslata alapján a honvédelemért felelős miniszter engedélyezheti".

Ahogy nagyon sok hazai ágazatban, úgy a kereskedelemben is munkaerőhiány tapasztalható. Ez a kedvezőtlen tendencia annak ellenére is hosszú ideje sújtja az ágazatot, hogy a munkáltatók többféle módon is megpróbálták magukhoz csalogatni a szükséges munkaerőt - írja közleményében a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ).

A szakszervezet szerint, mivel a létszámot tartósan nem lehet a szükséges szintre feltornázni, szükség van a helyzet más módon történő kezelésére is.

Úgy vélik, hogy nyitvatartási óraszámok csökkentésével a jelenlegi munkavállalói struktúra munkaóráit úgy lehetne beosztani, hogy magasabb létszám jusson a forgalmasabb időszakokba. Ezzel egyszerre javítható a kereskedelmi szolgáltatás minősége, és csökkenthető a dolgozók munkaterhelése is.

Fentiekre tekintettel

- fogalmaznak a közleményben, amelyben azt is hozzáteszik, hogy az így nyert óraszámmal részben kiegyenlíthető a munkaerőhiány okozta túlterhelés.

A KASZ szerint egy ilyen szabályozás bevezetése nem csak a kereskedelemben dolgozók munka/magánélet egyensúlyára lenne kedvező hatással, hanem valamennyi munkavállalóéra.

Mint írják: első lépésként a munkáltatói oldal érdekképviseleti szerveivel szeretnének egyeztetni ebben a témában, de végső célként mindenképp egy teljes ágazatra kiterjedő szabályozást tartanák célravezetőnek.

A Dunántúlra hoz több csapadékot az érkező hidegfront - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn a Facebook-oldalán.

Mint megjegyezték: az eddigi lényegében száraz idő miatt is "felmerül a kérdés, hogy az enyhülés mellett érkezik-e számottevő csapadék". Azt írták a válasz nem olyan egyszerű, ennek szemléltetésére közzé is tettek a keddi csapadék kilátásokról egy ábrát, amely ötven különböző forgatókönyvet vázol fel.

A csapadék zöme a Dunántúlon várható.

Kedden napközben az Északi-középhegységet, majd délután, este az Alföldet is elérhetik a zivatarok. Utóbbi kapcsán kiemelték, hogy az Alföldön a száraz, forró levegő miatt a zivatarokat nagy, akár 80-90 kilométer/órás széllökések kísérhetik.

Az intenzív cellákat emellett - főként a Dunántúlon - felhőszakadás kísérheti - ismertette a meteorológiai szolgálat azt kérve, hogy mindenki kövesse figyelmeztetéseiket, riasztásaikat.

Zivatarveszély miatt az egész országra, továbbá több nyugati megyére a felhőszakadás veszélye miatt is elsőfokú figyelmeztetéseket adtak ki.

Az országos tisztifőorvos múlt hétfőtől rendelte el - eredetileg csütörtök éjfélig - a legmagasabb, harmadfokú hőségriasztást. Ezt közben július 4., hétfő éjfélig hosszabbította meg.

Az előrejelzés szerint kedden hajnalban 17-23 Celsius-fokot mérhetnek. A csúcsértékek 24 és 37 fok között alakulnak, a magasabb értékeket délkeleten, az alacsonyabbakat nyugaton mérhetik.