"Egyes csoportok tiltakoztak, nem voltak hajlandók a védőtávolság betartására, tüntettek az utazási korlátozások ellen, mintha azok az intézkedések, amiket a kormányok hoztak a nép védelme érdekében, valamiféle politikai támadást jelentettek volna az autonómia vagy a személyes szabadság ellen"

- idézi Ferenc pápát egy új könyvből a The Guardian.

Külön kiemeli azokat, akik szerint "a maszk viselésének kikényszerítése egy indokolatlan állami intézkedés".

"Az ilyen emberek soha nem tiltakoznának George Floyd halála miatt, vagy nem csatlakoznának egy olyan demonstrációhoz, amit a kisvárosok miatt szerveznek, ahol a gyerekeknek nem jut elég víz vagy oktatás, vagy mert egész családok veszítették el a jövedelmüket. Ilyen ügyekben soha nem emelnék fel a hangjukat, ugyanis képtelenek a saját kis érdekvilágukon kívülre lépni"

- mondja a folytatásban a katolikus egyházfő.

Az Álmodjunk: Út a jobb jövőbe című könyvben Ferenc pápa az ismert brit életrajzíróval, Austen Ivereigh-vel beszélget elsősorban a koronavírussal kapcsolatos kihívásokról.

"Néhány kivételtől eltekintve a kormányok jelentős erőfeszítéseket tettek népük jólétének előtérbe helyezése érdekében, határozottan fellépve az egészség és az életek védelme érdekében"

- mondja a könyvben a pápa.

Hozzáteszi: akadnak azonban olyan kormányok is, melyek a gazdaságot az egészségügy elé helyezték.

Külön kitér George Floyd tavaszi meggyilkolására is. Ferenc pápa elítélte a férfi borzalmas halálát, ugyanakkor üdvözölte, hogy "sok egymás számára ismeretlen ember az egészséges felháborodástól vezérelve utcára vonult tiltakozni".

A pápa ugyanakkor óva intett mindenkit a történelmi jelentőségű szobrok ledöntésétől, ami egy idő után a tüntetések rendszeres velejárója lett.

"A szabad nép az a nép, amelyik emlékezik, valamint képes birtokolni, nem pedig tagadni a történelmet, és mindenből levonja a legjobb tanulságokat"

- idézi a könyv szerzője Ferenc pápát.

Olyanok is hozzájuthattak a koronavírus elleni védőoltáshoz, akik hivatalosan még nem jogosultak rá - számolt be róla az RTL Híradó, amely több ilyen esetről is értesült.

Egyelőre csak az egészségügyi dolgozókat és az idősotthonok lakóit olthatják be a vakcinával, ám a Híradó információi szerint

Svéd Tamás, a Magyar Orvosi Kama titkára a csatornának azt mondta, ezek az emberek "valahol helyesen cselekedtek", nem az ő hibájuk az, hogy soron kívül hozzájutottak az oltóanyaghoz. Ez viszont problémát okozhat a veszélyeztetett csoportok tagjainak, hiszen nekik lenne most a legnagyobb szükségük a vakcinára.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma azt közölte az RTL Híradóval, hogy

de a beoltás előtt mindenkinek nyilatkoznia kell, hogy valóban az egészségügyben dolgozik-e. Aki eltér az oltási tervtől, az nemcsak a szabályokat szegi meg, hanem a védekezés sikerességét is veszélyeztetik, ezt pedig az illetékes hatóságok szankcionálni fogják, legyen szó arról, aki az oltást kapta, vagy arról, aki beadta.

VIDEÓ: Az RTL Híradó riportja

"Újból mellélőtt a baloldali álhírlap" címmel közöltek egy cikket késő délután a Hirado.hu oldalon, amellyel a Népszavának üzentek.

A lap ugyanis levélben kérte számon a közmédiát, hogy miért úgy számoltak be az M1 Híradójában a Capitolium ostromáról, mintha azért Joe Biden elnöksége lenne a felelős.

VIDEÓ: Az M1 riportja a Capitolium ostromáról

A Hirado.hu erre egy névtelen szerző által írt cikkben reagált, bár a Népszava által feltett kérdésekre nem válaszolt.

- írta a szerző, majd azt tanácsolta, hogy "érdemes lenne a szavak jelentését tanulmányozni, és nem állandóan a politikai motivációnak eleget téve anyagokat írni a semmiről".

Szerinte ugyanis a Népszava újságírója "már a rokonértelműséggel sincs igazán tisztában, hiszen a név nélkül nyilatkozókra hivatkozva „zavargásról” ír, de közben visszásnak tartja, hogy az M1 Híradója a „káosz” kifejezést használja".

- tette hozzá.

Mindenféle hiedelemmel és rémhírrel ellentétben az mRNS-technológiát nem néhány hónap alatt fejlesztették. Valótlanok tehát azon állítások, hogy rohamtempóban, kapkodva állították volna elő - mondta Jakab Ferenc virológus az InfoRádió Aréna című műsorában.

A Pécsi Tudományegyetem tanára elmagyarázta, hogy az RNS, illetve a módosított RNS-technológia, amelyet a vakcinafejlesztésnél is alkalmaznak nem újkeletű, hanem nagyon régi és komoly tudományos háttérgyökerekre visszanyúló munka. Szerinte

A virológus kifejtette, hogy ezek a vakcinák nem tartalmaznak adjuvánst, vagyis hordozóanyagot, ami arra szolgált a korábbi védőoltásoknál, hogy az immunrendszert "felébressze alvó állapotából", kiváltva a megfelelő hatást. Viszont éppen az adjuvánsok okozták a mellékhatások zömét is. A harmadik generációs RNS-vakcináknál viszont nincs hordozóanyag, mert az maga az RNS, ami kiváltja a megfelelő funkcióit is. Ezáltal jóval biztonságosabbak és megbízhatóbbak.

- mondta Jakab Ferenc.

Bár már túl vagyunk az idei első nyugdíjfizetésen, a Magyar Államkincstár csak most tette közzé a 2021-es utalások dátumait - írja a Privátbankár. A lap eszerint összegyűjtötte, hogy idén melyik napokon várható a nyugdíjak utalása.

A nyugdíjat - néhány kivétellel - továbbra is minden hónap 12. napján utalják. Mutatjuk a pontos napokat:

• Január 12. kedd

• Február 12. péntek

• Március 12. péntek

• Április 12. hétfő

• Május 12. szerda

• Június 11. péntek

• Július 12. hétfő

• Augusztus 12. csütörtök

• Szeptember 10. péntek

• Október 12. kedd

• November 12. péntek

• December 2. csütörtök

A lap megjegyzi, hogy idén három olyan hónap lesz, amikor hamarabb érkezik a pénz: júniusban és szeptemberben azért kerül erre sor, mert 12-e hétvégére esik. Emellett pedig decemberben is hamarabb jön a nyugdíj. Ennek oka, hogy az ünnepek miatt általában az utolsó hónap legelején érkezik meg a nyugdíj, hogy legyen elég pénz a számlán a karácsonyi felkészülésre.

Van azonban még egy kitüntetett dátum, mégpedig a novemberi. Ekkor ugyanis nemcsak a rendes nyugdíj érkezik meg a számlákra, hanem - amennyiben az inflációs folyamatok és a GDP alakulása megengedi - a nyugdíjkiegészítést és a prémiumot is ekkor fizetik majd ki a jogosultaknak.