Felvonták a nemzeti lobogót az Országház előtt a március 15-i nemzeti ünnepen
A lobogót Sulyok Tamás köztársasági elnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke jelenlétében, a Himnusz hangjaira a honvédség díszegysége vonta fel az Országház előtt.
Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-i nemzeti ünnepen, szombat délelőtt Budapesten, a Parlament előtti Kossuth Lajos téren.
A lobogót Sulyok Tamás köztársasági elnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke jelenlétében, a Himnusz hangjaira a honvédség díszegysége vonta fel az Országház előtt.
Az eseményen közreműködött a Magyar Honvédség központi zenekara, a 32. Testőrezred, a Gróf Nádasdy Ferenc Huszárosztály és a nemzeti lovas díszegység.
Az ünnepélyes rendezvényen részt vett a kormány több tagja, továbbá az állami és katonai szervezetek és a diplomáciai testületek képviselői.
A térre a borult, csapadékos időjárás ellenére több százan kilátogattak, az érdeklődők nemzeti színű kokárdát viseltek.
A zászlófelvonást követően 9 óra 30 perckor ünnepélyes huszármenet indult a Magyar Nemzeti Múzeumhoz, amelyhez bárki csatlakozhatott. A menet útvonala: Alkotmány utca, Bajcsy-Zsilinszky út, Károly körút, Astoria, Múzeum körút.
A Múzeumkertben 10 óra 30 perckor kezdődik az ünnepség, amelynek keretében beszédet mond Orbán Viktor miniszterelnök.
Március 15-én 14 órától 18 óráig, 16-án pedig 10 órától 18 óráig a nemzeti ünnephez kapcsolódó ingyenes programokkal várják a családokat a Magyar Nemzeti Múzeumban, a Nyitott Parlament program keretében pedig az érdeklődők szombaton 10 órától 18 óráig megtekinthetik az Országházban a Díszlépcsőházat, a Kupolacsarnokot, valamint a Szent Koronát.
A nemzeti ünnepen, valamint vasárnap 17 óra 30 perctől 23 óráig a Magyar Nemzeti Múzeum épületének homlokzatát fényfestés díszíti.
Március 15. a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kezdete. Munkaszüneti nap 1989-ben volt először, 1990 óta hivatalos nemzeti ünnep.
(MTI)
Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-i nemzeti ünnepen, szombat délelőtt Budapesten, a Parlament előtti Kossuth Lajos téren.
A lobogót Sulyok Tamás köztársasági elnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke jelenlétében, a Himnusz hangjaira a honvédség díszegysége vonta fel az Országház előtt.
Az eseményen közreműködött a Magyar Honvédség központi zenekara, a 32. Testőrezred, a Gróf Nádasdy Ferenc Huszárosztály és a nemzeti lovas díszegység.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Nézőpont Intézet pedig a Fidesz előnyét hozta ki.
A két kutatást összevetve politikai elemző azt írta:
"Közel három hónap után újra publikált pártpreferencia adatokat a Nézőpont. Így pár napon belül ismét megcsodálhatjuk a két világot:
- a Mediánnál a teljes népességben 33-29 a Tiszának
- a Nézőpontnál a teljes népességben 37-25 a Fidesznek
Nincs az a hibahatár, amelyben a kettő egyszerre lehetne igaz"
- írta bejegyzésében.
A Publicus Intézet most közölte legutóbbi kutatását, amely szerint a teljes népességben a Tisza Párt 28, a Fidesz 26 százalékon áll, míg a biztosan szavazó pártválasztóknál a Tisza szintén 2 százalékkal előzi a Fideszt (41-39).
Török Gábor a közösségi oldalán reagált a közvélemény-kutatások adataira.
Pár nappal korábban ugyanis a Medián felmérése a Tisza Párt 9 százalékos előnyét mutatta ki a Fidesszel szemben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Rusvai Miklós a kisbajcsi marhavészről: nem lehet teljesen kizárni az emberi hanyagság vagy a bioterrorizmus lehetőségét sem
A kisbajcsi szarvasmarhák trágyájával kerülhetett fertőzött anyag a földekre, amit járványügyi szakemberek vizsgálnak. A szakértők szerint a szél és a madarak is továbbterjeszthetik a veszélyes vírust.
Járványügyi szakemberek vizsgálták a Győr melletti földeket, miután kiderült, hogy a kisbajcsi szarvasmarhák trágyájával száj- és körömfájást okozó vírus kerülhetett a talajba. A trágyát még azelőtt szórhatták ki a földekre, hogy az állatok betegségére fény derült.
A szakemberek munkájáról készült fotók bejárták a sajtót, a képeken szkafanderszerű védőruhát viselő emberek láthatók a mező közepén. A helyszínen az elmúlt napokban száraz szélvihar tombolt, amely jelentős távolságokra sodorhatta a port és a földet. Egy járványügyi szakember a helyszínen azt mondta: „Nagyon nem jó nekünk ez az időjárás.”
Balla Zoltán agrármérnök szerint ilyenkor
hektáronként akár 30-40 tonna trágyát is kijuttatnak a földekre. Ha ebben fertőzött anyag volt, azt gyakorlatilag lehetetlen eltávolítani. A szél nemcsak a port és a szalmát, hanem a vírusos trágyát is továbbsodorhatja.
Az agrármérnök arra is felhívta a figyelmet, hogy a madarak a földekről felszedhetik az állatok által meg nem emésztett magokat, és így is továbbvihetik a fertőzést.
Rusvai Miklós virológus megerősítette, hogy a szél képes terjeszteni a száj- és körömfájás kórokozóját. Példaként említette, hogy a 2000-es évek elején a vírus a La Manche csatornán keresztül is átterjedhetett Angliából Franciaországba. Hozzátette, hogy
a madarak a lábukra tapadt trágyával is szállíthatják a kórokozót, viszont az emésztőrendszerükben a vírus elpusztul.
A szakember szerint nemcsak a fertőzés terjedése, hanem annak eredete is kérdéseket vet fel. „Azt már tudjuk, ez a törzs nem azonos azzal, amit január elején Németországban azonosítottak. Sem ott, sem Magyarországon nem jelentettek közben megbetegedést, nem vonult végig a fertőzés úgy, mint mondjuk az influenza. De akkor hogyan kerülhetett be egyik napról a másikra abba a gazdaságba?” – tette fel a kérdést.
A virológus szerint egy olyan törzsről van szó, amelynek rokontörzsét korábban több ezer kilométerrel távolabb azonosították. Hangsúlyozta, hogy
egyelőre semmi nem zárja ki az emberi mulasztás vagy akár a bioterrorizmus lehetőségét. „Sajnos nem lehet teljesen kizárni az emberi hanyagság vagy a bioterrorizmus lehetőségét sem, amíg az ellenkezője be nem bizonyul. Ez utóbbi sajnos könnyű módja egy országban a gazdasági károkozásnak, zavarkeltésnek”
– mondta.
A járványügyi hatóságok vizsgálják ezt a lehetőséget is. Rusvai szerint ha valaki szándékosan hozta be a vírust, megtehette például néhány ampullába rejtve, de elég lehetett egy fertőzött tárgyat is bedobni az állatok közelébe.
A fertőzés után 3-5 nappal jelentkeznek a tünetek, így a megbetegedések valamikor február végén, március elején történhettek.
Járványügyi szakemberek vizsgálták a Győr melletti földeket, miután kiderült, hogy a kisbajcsi szarvasmarhák trágyájával száj- és körömfájást okozó vírus kerülhetett a talajba. A trágyát még azelőtt szórhatták ki a földekre, hogy az állatok betegségére fény derült.
A szakemberek munkájáról készült fotók bejárták a sajtót, a képeken szkafanderszerű védőruhát viselő emberek láthatók a mező közepén. A helyszínen az elmúlt napokban száraz szélvihar tombolt, amely jelentős távolságokra sodorhatta a port és a földet. Egy járványügyi szakember a helyszínen azt mondta: „Nagyon nem jó nekünk ez az időjárás.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Iványi Gábor: Nem könnyű átélni, hogy negyed század munkáját valaki barbár módon széttapossa
Jogerős ítélet született: a fővárosi kormányhivatal jogszerűtlenül záratta be a Magyar Evangéliumi Testvérközösség budapesti iskoláit és óvodáját. Azt azonban még nem tudni, hogy mikor indulhat újra a tanítás.
Jogerős ítélet született arról, hogy a fővárosi kormányhivatal jogszerűtlenül záratta be a Magyar Evangéliumi Testvérközösség budapesti iskoláit és óvodáját. Iványi Gábor szerint erkölcsi elégtétel a bíróság döntése, de nem tudnak azonnal újranyitni.
Az iskolákat tavaly, a tanévkezdés előtt pár nappal záratta be a budapesti kormányhivatal, arra hivatkozva, hogy a fenntartó Magyar Evangéliumi Testvérközösség adóhátralékai és közüzemi tartozásai veszélyeztetik a gyerekek biztonságos nevelését. A szülőknek csak pár napjuk volt, hogy új iskolát keressenek a gyerekeiknek. Egyik szülő elmondta akkor, hogy ide elsősorban problémás gyerekek jártak, akiknek még nehezebb az elhelyzésük.
A kis létszámú osztályokban a diákok többsége, bár jó képességű volt, de egy átlagos iskolában nem tudnak úgy teljesíteni.
A Fővárosi Törvényszék csütörtökön hozott ítéletet, amelyben kimondták, hogy
a kormányhivatal két esetben is jogszabályellenesen járt el, ezért visszamenőlegesen megsemmisítették az intézményeket bezáró határozatokat.
Iványi Gábor az RTL Híradónak elmondta, hogy az ítélet erkölcsi elégtétel, de ez nem jelenti azt, hogy azonnal újra tudnák indítani az oktatást.
Beszélt arról is, hogy "különböző trükköket használtak eddig, tehát ahol nem saját ingatlanban volt az iskola, ott a kincstár felmondta a bérletet, aztán folyamatban van egy olyan, hogy a MÁK közölte, hogy semmiképpen nem ad alapnormatívát, mert nem tudom én 500 dolgozó között találtak egyet, akinek a neve rossz helyre volt bekönyvelve, és ezért 30 ezer forintra megbüntettek bennünket".
Az is kiderült, hogy a törvény szerint attól a munkáltatótól, aki ellen eljárás folyt, két évig megtagadható a normatíva. Iványi azért bízik benne, hogy valamikor újra taníthatnak.
"Ki kell várni, amíg egy kormányváltás létrejön, és akkor visszatérünk talán a törvényes útra".
A Híradó emlékeztet rá, hogy a Magyar Evangéliumi Testvérközösség egyházi státuszát a kormány 2011-ben vette el. 2013-ban az Alkotmánybíróság kimondta, hogy jogszerűtlen volt a döntés. 2017-ben a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága is nekik adott igazat, és kimondta, vissza kell adni az egyházi státuszt.
De hiába lett bejegyzett egyház, a kiegészítő állami normatívát továbbra sem kapják meg. emiatt legalább tizenkétmilliárd forinttal tartozik az állam neki - mondta Iványi Gábor. Többször is arról beszélt, Orbán Viktor személyes bosszúja miatt nem kapják meg a pénzüket.
"Nem könnyű dolog persze átélni, hogy 20 év, negyed század munkáját valaki barbár módon széttapossa. Ennek sem szakmai, sem anyagi, sem emberi pozitívuma nincs. Ennek semmi emberi értelme nincs".
A Kormányhivatal az RTL Híradó megkeresésére azt közölte: tiszteletben tartják a Fővárosi Törvényszék döntését és eleget tesznek a bíróság döntéseiben foglaltaknak.
Jogerős ítélet született arról, hogy a fővárosi kormányhivatal jogszerűtlenül záratta be a Magyar Evangéliumi Testvérközösség budapesti iskoláit és óvodáját. Iványi Gábor szerint erkölcsi elégtétel a bíróság döntése, de nem tudnak azonnal újranyitni.
Az iskolákat tavaly, a tanévkezdés előtt pár nappal záratta be a budapesti kormányhivatal, arra hivatkozva, hogy a fenntartó Magyar Evangéliumi Testvérközösség adóhátralékai és közüzemi tartozásai veszélyeztetik a gyerekek biztonságos nevelését. A szülőknek csak pár napjuk volt, hogy új iskolát keressenek a gyerekeiknek. Egyik szülő elmondta akkor, hogy ide elsősorban problémás gyerekek jártak, akiknek még nehezebb az elhelyzésük.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
