Néhány hét különbséggel élte át ugyanazt a tragédiát az a három férfi, akik a koronavírus miatt veszítették el várandós feleségüket. Mindhárom esetben megmentették az újszülötteket az orvosok, ma már otthon növekednek. Az apák pedig egyszerre próbálnak felocsúdni a sokkból, miközben teljesen új szerepeknek kell megfelelniük. A három férfi a Fókusznak beszélt a tragédiáról.

Kitti és Tamás nemrég vett egy családi házat, az volt az álmuk, hogy ide költöznek majd a belvárosi panellakásukból két nagyobbik gyermekükkel és születendő kislányukkal. Tamás azt mondja, csak egymásnak éltek. Ebbe a békés burokba rontott be egyik napról a másikra a koronavírus. Pedig vigyáztak magukra: 7 és 9 éves lányaikkal legfeljebb a közeli erdőbe mentek sétálni.

- mondta a Fókusznak Tamás.

Még akkor sem ijedtek meg, amikor mindkét szülőn jelentkeztek a tünetek, csakhogy az akkor a terhessége 30. hetében lévő Kittinél valahogy nem akartak enyhülni.

- meséli Kitti férje.

Kitti ekkor már annyira rosszul volt, hogy a kórházban gyorsan léptek az orvosok: másnap császármetszéssel világra hozták Petrát.

- mondja a megtört férfi.

Kitti még egy pillanatra találkozott Petrával. Az édesanya ezután már folyamatosan hol jobban, hol rosszabbul volt, miközben a kis Petra szépen fejlődött az újszülött osztályon. Kitti keringése rövid időn belül összeomlott, műtüdőre kellett kapcsolni.

A kicsi hazamehetett, de Kittiről egyre rosszabb hírek érkeztek. Végül jött a rettegett hívás: a 37 éves anya szervezete nem bírta tovább.

- fogalmazott Tamás.

Gábor és Erika élete is meseszerű volt, harmadik gyermeküket várták. Szenvedélyes, vibráló szerelem volt az övék Gábor szerint. A 35 éves felesége makkegészséges volt, harmadik várandóssága komplikációk nélkül zajlott. Nyaralni sem mentek, vigyáztak egymásra, valahogy mégis elérte őket a járvány. Erika is beteg lett, és szinte pontról pontra úgy romlott az állapota, mint Kittinek. Ő is kórházba került és egyre rosszabbul lett.

- mesélte megtörten Gábor.

- fogalmaz Gábor.

A mindig mosolygós Zsuzsa is már nagyon várta második gyermekét. A budapesti óvónő a terhessége 30. hetében járt kisfiával, amikor elkapta a koronavírust. Saját maga hívta ki a mentőket, mert érezte, hogy baj lesz. A 30. hétben császármetszéssel világra jött Tamás, de édesanyja már nem jöhetett haza a kórházból.

- mondja Zsuzsa férje, Tamás. Zsuzsa utolsó üzenetei, jegyzetei még a mai napig kint vannak a konyhaajtóra szerelt táblán.

Az örökös előretervezés, a mindenre kiterjedő figyelem, és az az ösztönös anyai gondoskodás, amire csak ők voltak képesek - ez az, ami rettentően hiányzik mindhárom férjnek. Tamás most sorstársakat keres, hogy együtt kibeszéljék, min mentek keresztül. Sokan már fel is keresték, például Gáborral is tartja a kapcsolatot. Abban bízik, hogy a rengeteg új feladatot, a mindennapi problémákat és a szívfacsaró gyászt sok beszélgetéssel át lehet vészelni.

VIDEÓ: A Fókusz riportja

A célállomásához közelített a piros felvonó május 23-án az Olaszországi Laggo Maggiore közelében. Ahogy azonban arról korábban mi is beszámoltunk, részben emberi mulasztás miatt a szerkezet húzókötele elszakadt, a kabin pedig a mélybe zuhant.

A belső biztonsági kamera felvételén látszik, már várta őket a kezelő, hogy segítsen kinyitni az ajtókat. Kevés volt már hátra, amikor elszakadt a vonókábel. A kezelő sokkot kapott, másodpercekig mozdulni sem tudott, mielőtt rohanva segítséget hívott.

A felvételeken az is jól látszik, hogy a kabin hatalmas sebességre gyorsul a visszacsúszás közben, és csak ezután zuhan a mélybe.

Bár a felvételeken az utazókat kitakarják, annak megtekintését mégis csak erős idegzetű olvasóinknak ajánljuk.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Orbán Viktor a Fidesz Debrecenbe kihelyezett frakcióülésén elmondott beszédében a Magyarországra leselkedő három legnagyobb veszélyként a járványt, a bevándorlást és Gyurcsány Ferencet jelölte meg.

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a nap folyamán arról is beszélt, hogy „sokaknak lenne igénye egy Gyurcsány Ferencet megfékező operatív törzs létrehozására”.

Ez utóbbi kijelentésre már maga Gyurcsány Ferenc is reagált. A Demokratikus Koalíció elnöke új szokásához híven humorosra vette a figurát, mikor válaszolt Kocsisnak:

- írta Facebook-oldalán a volt miniszterelnök.

Mivel azonban Kocsis válasza sem maradt el, tanúi lehettünk a még 10 hónapig tartó választási kampány egyik legfurcsább üzengetésének. A fideszes frakcióvezető szintén visszavett eddigi komoly hangneméből, és a következőt írta Gyurcsányak:

A kormányfő szerint a baloldal a szabadság ellensége, „a liberális gőzhengerek ismét elindultak Magyarország ellen”. Orbán Viktor miniszterelnök úgy gondolja, hogy a törvény miatti kritikák csak azt mutatják, hogy a baloldal a szabadság ellensége, mert szólásszabadság helyett politikai korrektséget és véleményhegemóniát akarnak a maguk számára, pedig a törvény „semmilyen magasztos eszmébe vagy európai jogszabályba nem ütközik”.

– írja Szamizdat 10 című közleményében. A cím a kommunista rendszerekben illegálisan terjesztett, tiltott irodalomra utal, és azt a látszatot kelti, mintha Orbán próbálna szembemenni a cenzúrával.

Orbán Viktor szerint a törvény csak a pedofilokat bünteti radikálisan, a gyermekeket radikálisan védelmezi. Írásában a liberalizmust a kommunizmussal mossa össze:

– írja a miniszterelnök.

A közlemény szerint az új magyar törvény világosan rögzíti, hogy a gyermekek szexuális neveléséről kizárólag a szülő dönthet:

Orbán Viktor szerint továbbá

A közlemény kitért arra is, hogy „a magyar törvény nem vonatkozik a 18 év feletti felnőttek életére, szexuális szokásaira, sem az ő saját, felnőtt nyilvánosságukra”, valamint, hogy

"A magyar szabadság nemcsak a politikai szabadságot, választást, szólás-, gyülekezési és egyesülési szabadságot jelent, hanem jogot, hogy saját belátásunk szerint védjük a családjainkat, és neveljük a gyermekeinket" - fogalmazott Orbán, majd azt írta:

Álláspontjuk szerint az éghajlatváltozás hatásainak előrejelzése, következményeinek kivédése csak komplex földrajzi elemzésekkel lehet eredményes - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.

A közleményben emlékeztetnek, hogy

Rakonczai János, az SZTE Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszékének professzora kifejtette, a sivatagosodás a kontinensek zömén megfigyelhető, a kivétel Európa és az Antarktisz.

A sivatagok fő kritériuma a sokévi átlagban tapasztalt, 200 milliméternél kevesebb csapadék. Magyarországon az éves területi átlag a több mint százéves mérési adatok alapján egyszer sem volt 400 milliméternél kevesebb, és hitelesített mérési helyen egy évben soha nem mértek 200 milliméternél kevesebb csapadékot.

120 év adatai alapján csökkenő a csapadékmennyiség, az utóbbi ötven évben azonban ezzel ellentétes tendencia látható. Ennek oka az a húszéves szárazabb időszak, amely az 1970-es évek közepén kezdődött, és amely alatt szinte csak átlag alatti csapadék hullott. Ez az időszak okozta a Duna-Tisza közi hátságon, és a Nyírségben a talajvízszint jelentős süllyedését.

Ennek kézzelfogható jele az aszályok gyakoriságának növekedése. Az aszálykárok különösképpen a homoktalajokkal jellemezhető tájakon szembetűnőek. A folyamatnak kiemelkedő szerepe van abban, hogy az 1990-es évek óta szántóterületeken gazdálkodók felhagytak a műveléssel.

Szilassi Péter, a biológiai invázió földrajzi hátterét vizsgáló, ökológusokból és geográfusokból álló kutatócsoport vezetője közölte, ez az inváziós növény mára a Duna-Tisza közi tájkép meghatározó elemévé vált. Rámutatott, a Kiskunság különleges növényvilágának megőrzése érdekében fel kell lépni e folyamattal szemben.

Barta Károly, SZTE Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék docense szerint az aszály előrejelzésének megbízható lehetőségeit is a talajnedvességben kell keresni.

Ez a legfontosabb indikátora a jövőbeli aszálynak: egy csonttá száradt áprilisi talajon - még átlagos csapadékviszonyokat feltételezve is - nagy eséllyel komoly aszály fog jelentkezni, míg egy közel telített talajon - még átlagosnál szárazabb időjárás esetén is - jóval nagyobb a növényzet túlélési esélye.