HÍREK

Fele annyiba kerül a magyar szalámi Németországban, mint itthon

Bár más országokban is drágultak az élelmiszerek, a külföldön élő magyaroknak korántsem kell annyit spórolniuk, mint az itthon élőknek.

Link másolása

„Arra megy el a nyugdíjam: élelmiszerre és rezsire” - nyilatkozta a Fókusznak egy magyar nyugdíjas asszony. A stáb külföldön élő magyarokat kérdezett meg arról, hogy más országokban mennyire érzik az energia- és élelmiszerárak emelkedését.

Mándity László 7 éve él Németországban, egy wellness-szállodában masszőrként és szaunamesterként dolgozik. Havi körülbelül 2000 euróból gazdálkodik, albérletet fizet, autót tart fent. Azt mondja, még mindig nem kell különösebben odafigyelnie arra, hogy mit vásárol. Nagyon régen spórolt.

„Nem volt olyan döbbenetes különbség, amire azt mondtam volna, hogy úristen, mi történt itt” - nyilatkozta. Nyáron ledöbbent a magyarországi árakon. Bár ott is magas, 20,7 százalékos lett decemberre az élelmiszer-infláció a januári 4,9-ről, ez még mindig csak a fele a magyarénak.

A tej átszámítva 280-350 forint, a toastkenyérért 581, a tejfölért 269 forintnyi összegért juthatunk hozzá. A tehéntúró mindössze 292 forint. A 10 darabos tojás sem drága, 386 forint, amennyi nálunk tavaly januárban volt.

A legnagyobb meglepetést mégis a magyar Pick szalámi okozza: 2254 forint, míg nálunk 5000 forint közelében van ugyanakkora kiszerelésben.

Bene Kati férjével és kislányával lakik az olaszországi Ravennában. Ott is nőttek az élelmiszer-, az áram- és energiaárak, most már tudatosabban vásárol. Igyekszik 50 eurón belül költeni egy bevásárlás alatt.

A legolcsóbb tészta 500 grammos kiszerelésben átszámítva 277 forintba került, fele annyiba, mint nálunk. Míg tavaly januárban 3,6 százalék volt az élelmiszer-infláció Olaszországban, addig decemberre a 13,3 százalékra nőtt.

Zsuzsi 3 gyerekével és férjével 11 éve él Skóciában, a férje pizzafutárként dolgozik, ő pedig asszisztens. Azt mondja, nem nagyon nézi az árakat, még nem kell spórolniuk, nem is jönnének haza.

„Itt is minden megváltozott, minden sokkal nehezebb, de még mindig sokkal élhetőbb, mint otthon. A szociális háló nagyon erős, gyakorlatilag mindenféle támogatást megkaphatsz, ha fiatal vagy, ha idős, ha van gyereked, ha nincs. Arról nem is beszélve, hogy még több munkalehetőség van, mint eddig”

- mondta.

Az Egyesült Királyságban az élelmiszer-infláció a múlt januári 4,4 százalékról 17 százalékra nőtt.

1 kiló fehér kenyér átszámítva 550 forint, a tojás darabja 84 forint. Az étolaj Skóciában 1210 forintba kerül, nálunk hatósági áras.

Mariann Las Vegasban él amerikai férjével, saját wellnessakadémiáján pilatesoktatókat képez. Elmondása szerint a drágulás leginkább a tojás árán érzékelhető, ami 49 százalékkal kerül többe, mivel ott épp madárinfluenza tizedeli a csirkeállományokat. Darabja egyébként átszámítva 270 forint. A legolcsóbb tej litere 550 forint, a fehér toastkenyér kilója 770 forint. Az Egyesült Államokban tavaly januárban 6,7 százalékos volt az élelmiszer-infláció, és decemberre csekély mértékben, 10,4 százalékra nőtt.

„Amíg a korábbi években 80-120 dollárért elvégeztem a heti nagybevásárlást, ma már ezt egy olyan 180 dollár körüli összegért tehetem meg, és nem luxustermékekről beszélek, hanem sima alapélelmiszerekről”

- nyilatkozta.

Az élelmiszer-infláció Mexikóban a januári 12 százalékról decemberre mindössze a 12,7 százalékot érte el.

A tej, kenyér, vaj, sajt, üdítő ára hasonló, mint nálunk. Az olajárak, az éttermi árak megdöbbentően alacsonyak. Idén biztos nem lesznek olcsóbbak az élelmiszerek, de Sándorfi Balázs gazdasági elemző most optimista.

„Az amerikai inflációban nagy beszakadás, 3 százalékos csökkenés van, szintén hajtűkanyar van a német inflációban, a 10 százalék visszalépett 8-ra” - mondta a Fókuszban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Novák Katalin: az oroszoknak ki kell vonulnia Ukrajnából, és el kell kerülni Oroszország győzelmét
A török elnökkel folytatott tárgyalásai után a magyar államfő sokkal keményebben fogalmazott, mint a magyar kormánypolitikusok.

Link másolása

Novák Katalin elítélte Oroszország agresszióját, és kiállt Ukrajna területi integritása mellett Törökországban. Az államfő miután találkozott Erdoğan török elnökkel, sajtótájékoztatón válaszolt kérdésekre, de a hvg.hu azt írta, hogy magyar részről csak az állami tévé kérdezhetett. Ám erre Novák öt pontban sorolta fel, hogy mire van szükség az ukrajnai békéhez:

- szándékra,

- az eszkaláció elkerülésére,

- a feszültségek hűtésére,

- asztalhoz kell ülni,

- és olyan béketerv kell, ami nem jár Oroszország győzelmével.

„Közös célunk, hogy Oroszország vonja vissza a csapatait ukrán területekről”

- mondta.

Az MTI tudósításából kimaradt az, hogy el kell kerülni Oroszország győzelmét, és hogy ki kell vonulniuk az orosz csapatoknak Ukrajnából.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
Zárt körben szólt be Pressman a magyar kormánynak a „demokráciacsúccsal” kapcsolatban
Az, hogy egy országot meghívtak-e Bidenék vagy sem, az attól függött, hogy az adott kormány mennyire elkötelezett a demokratikus értékek iránt.

Link másolása

Zárt körű találkozón beszélt magyarországi ügyekről szerdán David Pressman, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete magyar újságíróknak.

A diplomata egyebek közt válaszolt a magyar kormánynak, amely szerint Joe Biden azért nem hívta meg Magyarországot a március 28. és 30. között tartandó ún. „demokráciacsúcsra”, mivel a kormány „sem a háború, sem a migráció, sem a gender ügyében” nem ért egyet Biden politikájával, hanem „Trump elnök úr” politikáját támogatja. A találkozón egyébként 121 ország vesz részt

Pressman azt mondta, hogy a meghívás nem attól függ, hogy korábbi vagy a mostani elnökhöz baráti a viszonya az adott kormánynak, hanem inkább attól, hogy egy ország kormánya mennyire elkötelezett a demokratikus értékek iránt.

A nagykövet példának hozta, hogy a magyar kormány nemrégiben újra meghosszabbította a veszélyhelyzetet, és ezzel a különböző veszélyhelyzetek már több mint 2547 napja érvényben vannak Magyarországon, így a kormány rendeleti úton, a parlament megkerülésével hozhat törvényeket.

2016 márciusa óta folyamatosan érvényben van a korlátozott rendkívüli jogköröket biztosító „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet”.

2020-ban érkezett a 2022 júniusáig tartó, a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet, ez eléggé kibővítette a rendeleti kormányzás lehetőségét.

A 2022. február 24-én indított orosz invázióra hivatkozva a háborús és a hozzá kapcsolódó energetikai veszélyhelyzet következett, ami újabb lehetőséget adott a rendeleti kormányzásra.

Tavaly 267 kormányrendelet született veszélyhelyzetre hivatkozva, ez az összes jogszabály 18,5 százaléka. Köztük volt a költségvetés jelentős átalakítása vagy az adózási törvények módosítása is - írja a 444.hu.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Megjelent a rendelet, változik az alapszámlák maximális havidíja
3000 forintról legfeljebb 1000 forintra csökken a maximális havidíj.
Címlapkép: Pixabay - szmo.hu
2023. március 30.


Link másolása

A jelenlegi 3000 forintról 1000 forintra módosul néhány hónapon belül a bankoknál nyitható alapszámla maximális havidíja - írja a portfolio.hu a szerda este megjelent Magyar Közlöny alapján.

A cikkben emlékeztetnek, hogy az Európai Parlament és az Európa Tanács 2014-ben elfogadott kötelező irányelve alapján

2016. október 15-től Magyarországon is köteles valamennyi pénzforgalmi szolgáltató a kínálatában szerepeltetni az úgynevezett alapszámla konstrukciót.

Ennek egyik legfontosabb célja, hogy az úgynevezett „alulbankoltaknak” - vagyis a társadalom azon rétegének, akinek nincs fizetési számlájuk - jelentsen egy olcsó alternatívát a számlavezetésre. Az is fontos cél, hogy ezzel is támogassák az elektronikus fizetések használatát.

Az alapszámla alapdíja az eddigi szabályok szerint nem lehetett több, mint a megelőző év utolsó napján érvényes a legkisebb összegű havi bruttó minimálbér 1,5 százaléka. Ezt módosították most 0,5 százalékra. A szerda esti közlönyben megjelent kormányrendelet szerint így

az alapszámla maximális havidíja a korábbi szabályok szerint számított 3000 forintról legfeljebb 1000 forintra csökken.

A változás a rendelet kihirdetését követő negyedik hónap első napján lép hatályba.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Kamu videóval próbálta lejáratni az ukránokat az orosz hadsereg, de ők jártak rosszul
A megrendezett videó oroszbarát Telegram- és Twitter-oldalakon jelent meg az elmúlt napokban.

Link másolása

Az elmúlt napokban több hivatalos oldalon is elterjedt az a videó, amelyen állítólag ukrán katonák egy erdei úton zaklatnak egy nőt és kisbabáját, majd rá is lőnek autójukra - írta meg az rtl.hu.

A orosz külügy és a londoni orosz nagykövetség által is megosztott kétperces felvétel azzal kezdődik, hogy egy ukrán zászlóval és fehér kereszttel jelölt olajzöld Volkswagen megállásra kényszeríti egy nő autóját. Az állítólagos ukrán autóból két terepruhás férfi száll ki, ruhájukon sárga szalaggal, ami korábban az ukrán katonák jelölése volt.

Az egyik katona kikerül a kamera látómezőjéből, majd az hallható, hogy sértegetni kezdi az oroszul beszélő nőt, akiről kiderül, hogy muszlim. Szemétnek és disznónak nevezi, miközben a nő könyörög, hogy ne beszéljen vele így.

„A hivatalos nyelvet használd, amikor velem beszélsz, te disznó. Ne a disznók nyelvén beszélj velem”

– kiabál a katona.

„Nem érdekel a gyereked, te barom, hülye vagy?” – ordít újra a katona, majd amikor újra a kamera elé kerül, fegyverével párszor a nő autója felé lő, miközben a nő sikoltozik. Ezután a két katona visszaül az autóba, megfordulnak és elhajtanak, miközben a nő és a kisgyerek sírását lehet hallani.

A videóról azóta független adat- és tényellenőrzők gyorsan kiderítették, hogy megrendezett felvételről van szó.

Később egy sor orosz háborús hírekkel foglalkozó csatorna is elismerte, hogy a felvétel ügyetlen hamisítvány, az orosz külügyminisztérium pedig törölte is a Twitteréről.


Link másolása
KÖVESS MINKET: