„Arra megy el a nyugdíjam: élelmiszerre és rezsire” - nyilatkozta a Fókusznak egy magyar nyugdíjas asszony. A stáb külföldön élő magyarokat kérdezett meg arról, hogy más országokban mennyire érzik az energia- és élelmiszerárak emelkedését.
Mándity László 7 éve él Németországban, egy wellness-szállodában masszőrként és szaunamesterként dolgozik. Havi körülbelül 2000 euróból gazdálkodik, albérletet fizet, autót tart fent. Azt mondja, még mindig nem kell különösebben odafigyelnie arra, hogy mit vásárol. Nagyon régen spórolt.
„Nem volt olyan döbbenetes különbség, amire azt mondtam volna, hogy úristen, mi történt itt” - nyilatkozta. Nyáron ledöbbent a magyarországi árakon. Bár ott is magas, 20,7 százalékos lett decemberre az élelmiszer-infláció a januári 4,9-ről, ez még mindig csak a fele a magyarénak.
A tej átszámítva 280-350 forint, a toastkenyérért 581, a tejfölért 269 forintnyi összegért juthatunk hozzá. A tehéntúró mindössze 292 forint. A 10 darabos tojás sem drága, 386 forint, amennyi nálunk tavaly januárban volt.
A legnagyobb meglepetést mégis a magyar Pick szalámi okozza: 2254 forint, míg nálunk 5000 forint közelében van ugyanakkora kiszerelésben.
Bene Kati férjével és kislányával lakik az olaszországi Ravennában. Ott is nőttek az élelmiszer-, az áram- és energiaárak, most már tudatosabban vásárol. Igyekszik 50 eurón belül költeni egy bevásárlás alatt.
A legolcsóbb tészta 500 grammos kiszerelésben átszámítva 277 forintba került, fele annyiba, mint nálunk. Míg tavaly januárban 3,6 százalék volt az élelmiszer-infláció Olaszországban, addig decemberre a 13,3 százalékra nőtt.
Zsuzsi 3 gyerekével és férjével 11 éve él Skóciában, a férje pizzafutárként dolgozik, ő pedig asszisztens. Azt mondja, nem nagyon nézi az árakat, még nem kell spórolniuk, nem is jönnének haza.
„Itt is minden megváltozott, minden sokkal nehezebb, de még mindig sokkal élhetőbb, mint otthon. A szociális háló nagyon erős, gyakorlatilag mindenféle támogatást megkaphatsz, ha fiatal vagy, ha idős, ha van gyereked, ha nincs. Arról nem is beszélve, hogy még több munkalehetőség van, mint eddig”
- mondta.
Az Egyesült Királyságban az élelmiszer-infláció a múlt januári 4,4 százalékról 17 százalékra nőtt.
1 kiló fehér kenyér átszámítva 550 forint, a tojás darabja 84 forint. Az étolaj Skóciában 1210 forintba kerül, nálunk hatósági áras.
Mariann Las Vegasban él amerikai férjével, saját wellnessakadémiáján pilatesoktatókat képez. Elmondása szerint a drágulás leginkább a tojás árán érzékelhető, ami 49 százalékkal kerül többe, mivel ott épp madárinfluenza tizedeli a csirkeállományokat. Darabja egyébként átszámítva 270 forint. A legolcsóbb tej litere 550 forint, a fehér toastkenyér kilója 770 forint. Az Egyesült Államokban tavaly januárban 6,7 százalékos volt az élelmiszer-infláció, és decemberre csekély mértékben, 10,4 százalékra nőtt.
„Amíg a korábbi években 80-120 dollárért elvégeztem a heti nagybevásárlást, ma már ezt egy olyan 180 dollár körüli összegért tehetem meg, és nem luxustermékekről beszélek, hanem sima alapélelmiszerekről”
- nyilatkozta.
Az élelmiszer-infláció Mexikóban a januári 12 százalékról decemberre mindössze a 12,7 százalékot érte el.
A tej, kenyér, vaj, sajt, üdítő ára hasonló, mint nálunk. Az olajárak, az éttermi árak megdöbbentően alacsonyak. Idén biztos nem lesznek olcsóbbak az élelmiszerek, de Sándorfi Balázs gazdasági elemző most optimista.
„Az amerikai inflációban nagy beszakadás, 3 százalékos csökkenés van, szintén hajtűkanyar van a német inflációban, a 10 százalék visszalépett 8-ra” - mondta a Fókuszban.
„Arra megy el a nyugdíjam: élelmiszerre és rezsire” - nyilatkozta a Fókusznak egy magyar nyugdíjas asszony. A stáb külföldön élő magyarokat kérdezett meg arról, hogy más országokban mennyire érzik az energia- és élelmiszerárak emelkedését.
Mándity László 7 éve él Németországban, egy wellness-szállodában masszőrként és szaunamesterként dolgozik. Havi körülbelül 2000 euróból gazdálkodik, albérletet fizet, autót tart fent. Azt mondja, még mindig nem kell különösebben odafigyelnie arra, hogy mit vásárol. Nagyon régen spórolt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Kutyából nem lesz szalonna! Még akkor sem, ha maga Orbán Viktor mondja!” – Felháborodások sora követi Erdélyben is a kormányfő tihanyi beszédét
Orbán Viktor beszéde után elszabadultak az indulatok a közösségi médiában. Többen is dühösen reagáltak arra, hogy a miniszterelnök George Simiont idézte a Tihanyi Apátságnál.
A május 9-i tihanyi beszéd heves reakciókat váltott ki Erdélyben is. Sokan párhuzamot vontak az őszödi beszéddel, másokat a helyszín szimbolikája és az elhangzott idézetek háborítottak fel. Kedei Pál Előd, RMDSZ-es tanácsnok Facebook-bejegyzésében azt írta:
„Úgy látszik, május hónap a híres/hírhedt beszédek hónapja: 2006. május 26. – őszödi beszéd, 2025. május 9. – tihanyi beszéd. Hát mindketten elk*rták! Nem kicsit, nagyon!”
A bejegyzés további részében az erdélyi magyar közösség önrendelkezésére hívja fel a figyelmet:
„Az pedig itt Erdélyben több mint 100 éve igaz, hogy mi tudjuk legjobban, mi jó nekünk, és mi nem. Mi itt csak magunkra számíthatunk. Akárcsak vasárnap, május 18-án, amikor még van esély megállítani a szélsőséges, Nyugat-ellenes, magyarellenes jelöltet és hatalomátvételre éhes és kész társaságát.”
„Van egy jó mondás arra, ami most történik: Kutyából nem lesz szalonna! Még akkor sem, ha maga Orbán Viktor mondja!”
– zárta posztját.
Tóth Szilárd történész posztjában az esemény szakrális helyszínét és az elhangzott idézeteket kritizálta:
„»Te is, fiam, Brutus?!« Méghozzá a Tihanyi Apátság szent földjén? A Tihanyi Apátságnál, ahová eddig minket a legrégibb eredeti formájában fennmaradt magyar szórványemlék kötött? Szép magyar nyelvünk első írott szavai, az első leírt 58 magyar szó.” Hozzátette:
„És most, 970 évvel később Orbán Viktor innen üzen »Románia népének és jövendőbeli elnökének«, és idéz George Simiontól. Nem Szent Istvánt, az államalapítót idézi, nem I. András királyunkat, az apátság alapítóját, nem Kossuthot, nem Széchenyit, nem Rousseaut vagy Montesquieut, nem Immanuel Kantot, hanem Simiont, a focihuligánt!”
Majd szarkasztikusan megjegyezte: „Ja, elfelejtettem, Viktor szereti a focit…” Ugyanakkor kitért arra is, mit is idézett pontosan a magyar kormányfő a magyarellenes román elnökjelölttől:
„Mit idézett Orbán Viktor a focihuligántól? »Most a nemzetek Európájának, a keresztény Európának van itt az ideje, amelyben harcolni fogunk a jogunkért, hogy európai polgárok legyünk«, kihangsúlyozva, hogy »Teljesen egyetértünk«!”
„Hogy mennyire keresztény értékekért harcol Simion, azt megmutatta az úzvölgyi temető meggyalázásakor. A keresztényi értékekért küzdő AUR nyári egyetemén 2023. szeptember 16-án három AUR-os párttag (köztük egy képviselő) megerőszakoltak egy 17 éves lányt, én minden orvosi és térfigyelő kamerás bizonyíték ellenére 2 éve mismásolják az ügyet. Simion nem ítélte el társai tettét, nem határolódott el tőlük, nem zárták ki őket a pártból, az erőszaktevő képviselő továbbra is képviselő!”
– tette hozzá.
„Hát miért is ítélné el Simion párttársai tettét, ha ő is ilyent mond a parlamentben, hogy »Te agresez sexual, scroafo!« Köszönöm szépen, én ilyen harcostársakkal nem akarok küzdeni a »keresztényi Európáért«! És az álszentség csúcsa, amikor OV azt állítja, hogy »nem szólunk bele a most folyó román elnökválasztási küzdelembe«. Ezzel igenis beleszólt, méghozzá Simion javára! Ha annyira egyetért George Simionnal, honosítsa Magyarországra, de ne sugallja nekem, hogy Simionra szavazzak!”
A május 9-i tihanyi beszéd heves reakciókat váltott ki Erdélyben is. Sokan párhuzamot vontak az őszödi beszéddel, másokat a helyszín szimbolikája és az elhangzott idézetek háborítottak fel. Kedei Pál Előd, RMDSZ-es tanácsnok Facebook-bejegyzésében azt írta:
„Úgy látszik, május hónap a híres/hírhedt beszédek hónapja: 2006. május 26. – őszödi beszéd, 2025. május 9. – tihanyi beszéd. Hát mindketten elk*rták! Nem kicsit, nagyon!”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kövér magyarázkodott Orbán helyett, és beszólt a Tiszának: Az bízzon bennük a nemzeti ügyek tekintetében, akinek két édesanyja volt
Az Országgyűlés elnöke szerint a legfontosabb szempont minden esetben az ott élő magyar közösségek jogainak, méltóságának, érdekeinek tiszteletben tartása. Szerinte az újvidéki és felvidéki magyarság helyzete is jelentősen javult.
Romániában is a magyar közösség érdeke az első - jelentette ki az Országgyűlés elnöke a Mandinernek adott interjújában.
Kövér László a lapnak úgy fogalmazott: azt, hogy az erdélyi, illetve romániai magyaroknak ki a megfelelő államelnökjelölt, természetesen az erdélyi magyaroknak, jelesül politikai képviseletüknek, vagyis az RMDSZ-nek kell eldöntenie. Ezt a döntést teljes mértékben tiszteletben tartjuk és támogatjuk, ez mindig is így volt, tehát ebben semmi újdonság nincs - tette hozzá.
Kiemelte, hogy Magyarország mint állam, illetve a kormány semmilyen ország belső választásában nem kíván állást foglalni, nem támogatják sem az egyik, sem a másik elnökjelöltet.
Hangsúlyozta, ez a voksolás a romániai választók belügye, felidézve: arra már volt precedens, hogy az Európai Unió intézményei egy tagállam belső demokratikus döntését megkérdőjelezték, s például a kétezres évek elején megpróbálták elszigetelni az akkor Wolfgang Schüssel kancellár által vezetett osztrák néppárti és szabadságpárti koalíciót.
"A politikában a türelem és a kitartás, meg a bölcsesség az, ami meghozza azt az eredményt, amit mindannyian remélünk"
- fogalmazott az Országgyűlés elnöke.
Mi akkor is, még EU-n kívüli országként is kiálltunk az emberek szabad döntése mellett. Nem gondoljuk ugyanis, hogy az unió arra jött volna létre, hogy bármely ország belső viszonyaiba beavatkozzon, különösen olyan durván, ahogy azt az utóbbi időben egyre gyakrabban teszi, vagy hogy hol verbálisan, hol pedig különböző szankciókkal, megpróbálja megfegyelmezni a választókat - mondta Kövér László.
Hozzátette, Orbán Viktor miniszterelnök megnyilatkozása pusztán arról szólt, hogy Magyarország a választók döntése nyomán kormányzó erőkkel, akár a kétoldalú kapcsolatok, akár az adott országban élő nemzeti közösségek ügyeit tekintve, akár pedig a brüsszeli politikát, az európai uniós közös ügyeket illetően, hajlandó együttműködni.
Az Országgyűlés elnöke szerint a legfontosabb szempont minden esetben az ott élő magyar közösségek jogainak, méltóságának, érdekeinek tiszteletben tartása.
Kövér László arra is kitért, hogy az AUR elnöke "példátlanul messze ment" korábban a magyarellenes gesztusok és kijelentések megtételében, vagy akár akciók szervezésében, ezért teljes mértékben megértik és osztják az ebből fakadó aggodalmakat.
Ugyanakkor mi valamennyi potenciális partnerrel azzal a reménnyel kezdjük meg az esetleges együttműködést, hogy ha ezek a problémák nem is helyezhetők zárójelbe, vagy nem is szüntethetők meg, legalább olyan folyamatokat tudunk elindítani, amelyek révén ezek az időben egyre kisebb jelentőségre tesznek szert - mondta.
A házelnök pozitív példaként hívta fel a figyelmet arra, hogy az első Orbán-kormány idején, Szlovákiában, Robert Fico miniszterelnöksége időszakában durva incidensek érték az ottani magyarságot, ma mégis az látható, hogy az EU-n belül az ismét Robert Fico által vezetett Szlovákia álláspontja áll szinte minden kérdésben a legközelebb Magyarországéhoz.
Az ő támogatásukra számíthatunk, és ők is a miénkre és noha korántsincs a felvidéki magyarság helyzete ott, ahol lehetne, a kormányzati viszonyulás jelentős, pozitív irányú elmozdulást mutatott az elmúlt években a magyar közösség problémái iránt - fogalmazott Kövér László, hozzáfűzve, hogy Szerbia esetében talán még szembeötlőbb a helyzet.
Azon magyarverések után, amelyek az 1990-es éveket, illetve a 2000-es évek elejét jellemezték, ma azzal a Szerbiával van a legjobb viszony, s annak a Szerbiának a magyar nemzetiségű állampolgárai lesznek a legjobb jogi és politikai helyzetben, amelyet egyébként egy nacionalistának minősített párt, illetve annak a vezetője irányít - hangsúlyozta az Országgyűlés elnöke.
Olyan gesztusokat tettek a korábbi államelnökök Szerbia és Magyarország részéről, amelyek elindítottak egy megbékélési folyamatot, amelyből mára stratégiai szövetség formálódott, az ottani magyarság helyzete is jelentős mértékben javult
- mondta, ugyanakkor hozzátette, szó nincs arról, hogy mind a Vajdaságban, mind a Felvidéken valamiféle Kánaán lenne a magyar közösség élete.
Kövér László úgy véli, a politikában a türelem és a kitartás, meg a bölcsesség az, ami meghozza azt az eredményt, amit mindannyian remélünk. Ez pedig szerinte az, hogy akár az erdélyi, akár a többi elszakított nemzetrész a saját, ezeréves szülőföldjén békében és háborítatlanul, sőt prosperitásban élhessen, s megtarthassa saját nyelvét, kultúráját, hitét és nemzeti önazonosságát.
A Mandinernek arra a kérdésére, hogy a Tisza Párt szerint Orbán Viktor elárulta a határon túli magyar közösségeket, Kövér László azt mondta: "mi mást várhattunk volna ettől a bandától, mint azt, hogy egy Brüsszel meg egy Kijev javára elkövetett hazaárulás között, a lehető legelső érzékeny pillanatban nekirontanak a határon túli magyarokkal is fennálló nemzeti együttműködésnek?".
"Ezek nem tudnak mást, csak rombolni és gyalázkodni, ócska, nyilas meg olykor komcsi propagandával operálni. Bármihez is nyúlnak, az bemocskolódik - így van ez a nemzetpolitikával is. Az bízzon bennük a nemzeti ügyek tekintetében, akinek két édesanyja volt"
- fogalmazott a Mandinernek Kövér László.
Romániában is a magyar közösség érdeke az első - jelentette ki az Országgyűlés elnöke a Mandinernek adott interjújában.
Kövér László a lapnak úgy fogalmazott: azt, hogy az erdélyi, illetve romániai magyaroknak ki a megfelelő államelnökjelölt, természetesen az erdélyi magyaroknak, jelesül politikai képviseletüknek, vagyis az RMDSZ-nek kell eldöntenie. Ezt a döntést teljes mértékben tiszteletben tartjuk és támogatjuk, ez mindig is így volt, tehát ebben semmi újdonság nincs - tette hozzá.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Ideje lenne, hogy a magyar hatóságok véget vessenek az értelmetlen ukránellenes hisztériának” – reagáltak az ukránok arra, hogy a magyar fél lemondta a kárpátaljai egyeztetést
„Amikor elfogy a bizonyíték, kezdődik a boszorkányüldözés - nem vette jó néven Ukrajna, hogy az ígéretesen induló magyar-ukrán tárgyalások megakadni látszanak a kémbotrány miatt.
Vasárnap Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára megerősítette, hogy Magyarország bizonytalan időre elhalasztja a május 12-re tervezett ukrán–magyar kisebbségi konzultációt. A találkozót a magyar fél mondta le, az elmúlt napok eseményeire hivatkozva.
Az ukrán Interfax szerint a megbeszélést Ungváron tartották volna, ahol a felek a korábban Budapesten egyeztetett 11 magyar ajánlás első fordulós vitáját kezdték volna meg. Az ukrán delegáció már megérkezett a helyszínre, és előzetes eredményekre számított, amikor megtudta, hogy a magyar fél elhalasztotta a konzultációt.
A budapesti előkészítő tárgyalásokon a felek abban állapodtak meg, hogy szakértői munkacsoportokat hoznak létre, amelyek részletesen vizsgálják a kisebbségi kérdéseket.
Magyar Levente azt írta Facebook-oldalán, hogy április 29-én Budapesten Olha Sztefanyisina ukrán miniszterelnök-helyettessel egyeztetett, hogy új lendületet adjanak a kárpátaljai magyar kisebbség anyanyelvhasználati jogairól szóló, korábban megrekedt tárgyalássorozatnak. A megbeszélésen megállapodtak abban, hogy május 12-én szakértői szinten folytatják a munkát.
Az államtitkár közölte: szombat este úgy döntöttek, hogy a hétfői tárgyalást lemondják, mert „az elmúlt napok eseményei a magyar–ukrán kapcsolatokban nem teszik lehetővé a jóhiszemű, konstruktív egyeztetést olyan fontos és érzékeny tárgyban, mint a kisebbségi jogok”.
Azt is hozzátette, hogy „az a körülmény, hogy pénteken kémvádak alapján „elhárító akciót” hajtottak végre Kárpátalján, amit az ukrán fél egyből széles médianyilvánosság elé tárt, megkérdőjelezi a nyitott kérdések rendezésére irányuló szándék őszinteségét”. Bejegyzését azzal zárta: „Lássuk, mi történik a következő napokban. A magunk részéről mi továbbra is készen állunk a párbeszédre.”
Az ukrán külügyminisztérium szóvivője, Tihij Georgij az X közösségi oldalon reagált a fejleményekre. Azt írta:
„Amikor elfogy a bizonyíték, kezdődik a boszorkányüldözés.” A magyar hatóságokhoz intézett üzenetében pedig azt írta: „Ideje lenne, hogy a magyar hatóságok véget vessenek az értelmetlen ukránellenes hisztériának.”
Az ukrán–magyar kapcsolatok az elmúlt években feszültté váltak, különösen a kárpátaljai magyar kisebbség nyelvhasználati és oktatási jogai körüli viták miatt. A most elhalasztott konzultáció célja éppen ezeknek a feszültségeknek a csökkentése lett volna.
Pénteken az Ukrán Biztonsági Szolgálat közleménye szerint lelepleztek egy magyar katonai hírszerzés által működtetett kémhálózatot, amelynek célja az ukrán védelmi rendszerek feltérképezése volt. Az ügynökség szerint a hálózat két tagját őrizetbe vették, és azt állítják, hogy közvetlenül a magyar hírszerzés megbízásából dolgoztak.
Az SBU szerint nemcsak az S–300-as légvédelmi rakétarendszerek pozícióira volt kíváncsi Budapest, hanem azt is vizsgálták, hogyan reagálna a lakosság, ha magyar katonák vonulnának be Kárpátaljára. A magyar kormány visszautasította az állításokat, lejáratókampányról beszél, és válaszként kiutasított két ukrán diplomatát, akik Szijjártó Péter szerint fedésben dolgozó ukrán kémek voltak. Az ukránok erre szintén kiutasítottak két magyar diplomatát.
Vasárnap Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára megerősítette, hogy Magyarország bizonytalan időre elhalasztja a május 12-re tervezett ukrán–magyar kisebbségi konzultációt. A találkozót a magyar fél mondta le, az elmúlt napok eseményeire hivatkozva.
Az ukrán Interfax szerint a megbeszélést Ungváron tartották volna, ahol a felek a korábban Budapesten egyeztetett 11 magyar ajánlás első fordulós vitáját kezdték volna meg. Az ukrán delegáció már megérkezett a helyszínre, és előzetes eredményekre számított, amikor megtudta, hogy a magyar fél elhalasztotta a konzultációt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Donald Tusk: az orosz titkosszolgálat gyújtotta fel a Marywilska 44 nevű varsói bevásárlóközpontot
A tűz 2024. május 12-én keletkezett, és az épületben működő körülbelül 1400 bolt és szolgáltatóhely szinte teljesen megsemmisült. A gyanú szerint a tettesek közül többen Litvániában is végrehajtottak szabotázsakciókat.
Orosz titkosszolgálatok gyújtották fel a Marywilska 44 nevű varsói bevásárlóközpontot – jelentette be vasárnap Donald Tusk lengyel miniszterelnök. A politikus az X-en azt írta, hogy a vizsgálat lezárult, és egyértelműen kiderült, kik álltak a tavaly májusi tűzeset mögött.
A tűz 2024. május 12-én keletkezett, és az épületben működő körülbelül 1400 bolt és szolgáltatóhely szinte teljesen megsemmisült. A vásárlóközpontban sok vietnámi kereskedő dolgozott, ezért az eset a varsói vietnámi közösséget is súlyosan érintette.
A bevásárlóközpontban 1400 bolt működött, az épület 80 százaléka égett le. Tusk azt írta:
„Az akciót egy Oroszországban tartózkodó személy koordinálta. Az elkövetők egy része már őrizetben van, a többieket azonosították és keresik.” Az üzenetét azzal zárta: „Mindannyiukat el fogjuk kapni!”
A lengyel miniszterelnök a tűzeset után bejelentette, hogy bizottságot állítanak fel, amely az orosz befolyást vizsgálja, mert kémkedéstől tartanak.
A lengyel hatóságok szerint a gyújtogatás egy olyan szabotázssorozat része volt, amelyet Oroszországból irányítottak. A nyomozást egy éven át folytatták a rendőrség és a belbiztonsági ügynökség bevonásával. A vizsgálat során 121 napon keresztül helyszíni szemléket tartottak, 55 ügyész és 100 rendőr dolgozott az ügyön. Több mint 70 tanút, valamint több mint 500 károsultat hallgattak ki.
A Reuters szerint a lengyel hatóságok a litván nyomozókkal is együtt dolgoznak. A gyanú szerint a tettesek közül többen Litvániában is végrehajtottak szabotázsakciókat.
Adam Bodnar igazságügyi miniszter és Tomasz Siemoniak belügyminiszter közölte, hogy részletes ismereteik vannak az ügyről. Azt mondták, a gyújtogatásokat egy Oroszországban tartózkodó ember szervezte és irányította.
A két miniszter közös közleményben hangsúlyozta: „Elszántan felelősségre vonjuk azokat, akik ezeket a szégyenletes szabotázsakciókat elkövették.”
Márciusban a litván ügyészség azt állította, hogy az orosz katonai hírszerzés (GRU) állt a tavalyi vilniusi IKEA-tűz mögött. Ez három nappal a varsói gyújtogatás előtt történt. Az ügyész szerint a két kamaszkorú gyanúsított Varsóban találkozott, és ott egyeztek meg a megbízóikkal, hogy üzleteket gyújtanak fel Lettországban és Litvániában. A megbízásért 10 ezer eurót (nagyjából 4 millió forintot) és egy BMW-t ígértek nekik.
Oroszország tagadja, hogy köze lenne európai szabotázsakciókhoz. Korábban más gyanús tüzek miatt is őket okolták, például csomagküldő cégek esetében. Szakértők szerint ezek a támadások az Ukrajnának nyújtott európai támogatást próbálják gyengíteni.
A bejelentés éppen akkor történt, amikor Európa több országában is egyre nagyobb aggodalommal figyelik az orosz titkosszolgálatok titkos akcióit, amelyek célja a térség destabilizálása lehet.
Orosz titkosszolgálatok gyújtották fel a Marywilska 44 nevű varsói bevásárlóközpontot – jelentette be vasárnap Donald Tusk lengyel miniszterelnök. A politikus az X-en azt írta, hogy a vizsgálat lezárult, és egyértelműen kiderült, kik álltak a tavaly májusi tűzeset mögött.
A tűz 2024. május 12-én keletkezett, és az épületben működő körülbelül 1400 bolt és szolgáltatóhely szinte teljesen megsemmisült. A vásárlóközpontban sok vietnámi kereskedő dolgozott, ezért az eset a varsói vietnámi közösséget is súlyosan érintette.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
