HÍREK
A Rovatból

Farkas Bertalan: „Már ebben az évtizedben repülhet újabb magyar az űrbe”

Az első magyar űrhajós, aki kijutott, optimista, és szeretné megérni az eseményt. Űrrepülésének 40. évfordulóján Szujó Zoltán beszélgetett vele.


1980. május 26-án, magyar idő szerint este 8 órakor indult el Farkas Bertalan Valerij Kubaszovval a világűrbe, hogy azután május 28-án sikeresen összekapcsolódjanak a Szoljut űrállomással, majd június elején visszatérjenek a Földre.

Kereken negyven évvel ezelőtt ezelőtt jutott ki először magyar űrhajós a világűrbe.

Farkas Bertalannal Szujó Zoltán televíziós újságíró beszélgetett a HungaroControl Facebook-oldalán, élőben.

„Hiszel a sorsban?” - kérdezte a beszélgetés során Szujó Zoltán. „Vagy maga a sors irányít bennünket, vagy valami irányítja a sorsunkat” - válaszolta Farkas Bertalan. „Nem tudom megmondani, de kell, hogy valamilyen törvényszerűségek szerint éljünk, a véletlenben nem hiszek, ami velünk történik, az valaminek a következménye, akár jó, akár rossz.”

Annak idején hét embert képeztek ki Kecskeméten arra, hogy alkalmassá váljon a Szovjetunió által indított Interkozmosz program keretében az űrutazásra. A hét emberből már a szovjet űrbizottság választott ki négy további jelöltet: Magyari Bélát, Buczkó Imrét, Elek Lászlót és Farkas Bertalant. Azután a négyből ketten maradtak: Magyari Béla és Farkas Bertalan, akiknek a felkészülése a Szovjetunióban zajlott.

Utólag nehéz rekonstruálni, miért esett Kubaszovra és Farkasra a választás, de arra napra, amikor közölték a döntést, Farkas Bertalan máig emlékszik. 1978. december 18-án, Csillagvárosba érkezett Satarov altábornagy Moszkvából, és akkor mondák el, ki repülhet a világűrbe.

„Na, azt nem volt könnyű lenyelni sem a Bélának, sem nekem. Neki azért, mert dublőr maradt, de ugyanúgy fel kellett készülnie, bennem meg ott volt a felelősségérzet, hogy olyasmit kaptam, amire az életben nem gondoltam volna, és a küldetés végrehajtása után vissza kell jönnöm épségben.”

A világűrben a feladat legfontosabb része az volt, hogy azokat a ballisztikai paramétereket, amelyeket kaptak lentről, a Földről, fedélzeti mérnökként Farkas Bertalannak kellett kontrollálnia, neki kellett a fedélzeti rendszert pontosítani, beállítani, a rendszert nem volt szabad kiengedni az optimális működési sávból. Ehhez azért nagy összhangra volt szükség a parancsnokkal, Valerij Kubaszovval, mert azért ő irányította az űrhajót, azzal a feltétellel, hogy minden egyes tevékenységet Farkas Bertalan is kontrolláljon. Hihetetlenül nagy volt a bizalmuk egymás iránt, egymás nélkül semmit nem csináltak.

Jól kiegészítette egymást Valerij Kubaszov és Farkas Bertalan személyisége. Előbbi szerette jobban átgondolni a megoldást mérnökként, utóbbi pedig vadászpilótaként az azonnali megoldásra törekedett.

„Miután visszatértünk a Földre, megöleltük egymást, és Kubaszov azt mondta: Veled még egyszer, bármikor elmennék az űrbe.”

Valerij Kubaszovnak ez volt a harmadik repülése. Tapasztalt űrhajós volt, részt vett a legendás űrtalálkozón 1975-ben az amerikaiakkal, a Szojuz-Apollo programban, már szinte sztárnak számított Farkas Bertalan szemében

Milyen volt az indulás a földről? Farkas Bertalan azt mondta, a start pillanatáig megszűnt a rádióadás, csak zene szólt.

„És az a 9 perc 20 másodperc emelkedési idő, amíg eljutottunk 240 kilométerig, a világűrig, nekem örökkévalóságnak tűnt. Bármelyik másodpercben történhetett volna valami.

A súlytalanságot pedig csak szimulálni lehetett a Földön, vadászrepülőn, de az csak 25 másodpercig tartott.

A valódi súlytalanság csodálatos érzés, leírhatatlan. Kinyújtod a kezed, és mintha nem is a tiéd volna.”

Farkas Bertalan elmesélte, milyen különleges „műszere" volt az űrhajón. „A kislányom piros-fehér-zöldbe öltözött babáját vittem magammal. Előtte egy 30 centi hosszú gumiszalagra felfűztem, és ott volt a két ülésbetét között. Amikor startoltunk, a terhelés miatt a gumiszalag megnyúlt, majd amikor megérkeztünk a súlytalanságba és az űrben repültünk, a gumiszalag visszanyerte a hosszát, de a baba lebegett. Megfogtam, elengedtem, és megint ott lebegett. Na, mondom, itt a súlytalanság. Mondta is Valerij, milyen jó műszert hoztál.”

A tévémaci is ott volt vele, ez sem legenda. És még mesét is kreált hozzá esti meseként a magyar gyerekeknek, hogy hogyan érzi magát a tévémaci a súlytalanság állapotában.

Arra a kérdésre, hogyan teltek a világűrben a napok, Farkas Bertalan azt válaszolta, hogy fent nincsen hétköznap. Minden nap egybefolyt. „8 óra munka, 8 óra szórakozásnak nevezett munka, és a 8 órás alvásból elloptam 3-3,5 órát. Csak lebegtem az ablak mögött, és gyönyörködtem a látványban. A kozmikus éjszakában gyönyörűen ragyognak a csillagok, a kozmikus nappal alatt pedig szépen látszik a Föld.

Az alvás hálózsákban történt, gumiszíjjal szíjazták ki magukat, és a tárgyak rögzítése is fontos volt, mert ha kint maradt egy fényképezőgép vagy fogó, az nekirepül az embernek és erre felébred.”

Arról is beszélt, hogy belé nevelték a kiképzés során, hogy az űrrepülés nem játék, a kockázatokat emiatt megpróbálták a minimálisra csökkenteni és „többszörösen túlbiztosítani a rendszereket”, amelyeknek a működésén az űrhajósok élete múlik. Mert a kockázat még mindig benne van a dologban, még akkor is, ha minimális.

„Az űrrepülés, ahogy beszállsz a repülőbe, addig, hogy visszatérsz és Földet érsz, rizikó. Minden egyes visszatérés egy születésnap.”

Farkas Bertalant visszatérésekor hatalmas ovációval fogadták Magyarországon, és máig érzi a tiszteletet, szeretet.

„Merem állítani, hogy a második magyar űrhajóst, aki majd kijut, azt is ugyanilyen tisztelettel és szeretettel fogadják, mint engem annak idején.”

Szerinte jó úton haladunk afelé, hogy legyen második magyar űrhajós.

„Feltételeztem, hogy én űrhajósként még egyszer a világűrbe nem fogok kijutni, de szeretném megérni, hogy a második magyar űrhajós, akár fiú, akár lány lesz, repüljön. Szeretnék a kiválogatásban, a felkészítésben és a repülés alatt mosolyogva gondolatban velük együtt lenni, és amikor visszajönnek, pezsgőt bontani, megölelni őket.

A magyar űrprogram tudatában én azt mondanám, már ebben az évtizedben repülhet újabb magyar az űrbe.

A kiválogatásban a legfontosabb szempontok közé tartozik a rátermettség, az elkötelezettség, fontos a tudományos háttér, a fizikai felkészültség, az emocionális háttér. Ne féljen egyedül, ne féljen a sok-sok megpróbáltatástól. Szerintem itthon lesz miből meríteni.”

A teljes beszélgetést itt láthatjátok:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Süddeutsche Zeitung: Pintér Sándor beszélte le Orbán Viktort a Pride szétveréséről
A német lap pénteken megjelent cikkében egy újságíró számolt be arról, hogy mit tapasztalt egy hete Budapesten.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. július 05.



A múlt szombaton szivárványszínekbe öltözött Budapest. A főváros utcáin tartották meg a Pride felvonulást, amelyen a „Európa figyel” nevű civil szervezet három alapító tagja is részt vett. Őket elkísérte Andrian Kreye, egy német szabadúszó újságíró, aki az élményeiről később részletesen beszámolt a Süddeutsche Zeitung hasábjain.

Kreye szerint a menetet eleinte aggodalom övezte, sokan attól tartottak, hogy balhéba torkollik az esemény. Végül azonban nem ez történt: a nap az összetartozás és a békés együttállás ünnepe lett.

A felvonulást megelőző este Karácsony Gergely is megszólalt a Városháza udvarán rendezett fogadáson. Úgy fogalmazott: „sokat jelent, hogy ekkora a nemzetközi szolidaritás, mert ezzel is megmutathatjuk, hogy közösen állunk ki az európai értékekért.” A német újságíró szerint ez az üzenet célba talált, és igazi profi megnyilvánulás volt a főpolgármestertől.

A menet napján a városban szinte csak annyi rendőr volt, mint egy átlagos népünnepély alkalmával. A német újságíró szerint feltűnő volt viszont, hogy hiányoztak azok a szereplők, akik korábban gyakran a fotósok kedvencei voltak: a különleges, olykor alulöltözött pride-ozók. Kreye úgy véli, ők idén feltehetően jobbnak látták, ha kimaradnak a felvonulásból – a hírhedt „gyerekvédelmi törvény” miatt ugyanis tartani lehetett attól, hogy bajba kerülnek.

A „Európa figyel” küldöttségének vezetője, a tévésként is ismert Thomas Hermann azt mondta: Orbán mindig elmegy a falig, ezért az ember idegeire megy. Hozzátette, hogy a szombati esemény tétje jóval túlmutatott a melegjogokon – azt mutatta meg, vajon Európa továbbra is értékközösség-e, vagy már csupán gazdasági unió.

Bár a rendőrség nem lépett közbe, a háttérben komoly döntés születhetett.

A Süddeutsche Zeitung értesülése szerint Pintér Sándor belügyminiszter személyesen győzte meg a miniszterelnököt arról, hogy a demonstrációt nem szabad szétverni. „Mert ki tud 200 ezer embert őrizetbe venni egyetlen délután?” - írja a lap. Az nem derül ki a cikkből, hogy az újságíró mindezt mire alapozza.

Az esemény békésen zajlott le, de a német újságíró úgy tudja, hogy Orbán Viktor magán kívül volt.

(via hvg.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
„Örökre a szívünkben él majd tovább!” - Sorra búcsúznak a gyerekeiktől a texasi villámárvíz áldozatainak szülei a közösségi médiában
A 99 éves Camp Mystic teljesen megsemmisült. A mentési munkálatok még tartanak, miközben újabb villámárvizekre figyelmeztetnek.


Szombatig már 27 ember életét követelte a súlyos áradás Texas államban, köztük kilenc gyermek is meghalt. A halottak között négy kislány is van, akik a Camp Mystic nevű keresztény lánytáborban nyaraltak. Renee Smajstrla (8), Sarah Marsh (8), Janie Hunt (9) és Lila Bonner neve is szerepel az áldozatok között, akiket a megáradt Guadalupe folyó sodort el, írja a New York Post.

A Camp Mystic egy közel százéves tábor, ahol évente több száz, 7 és 17 év közötti lányt fogadnak. A létesítmény két helyszínen működik a Guadalupe folyó mentén. A tragédia péntek hajnalban történt, amikor a folyó 45 perc alatt több mint 8 métert emelkedett – ekkor sokan még aludtak.

A legtöbb gyereket csütörtökön evakuálták, a többieket pénteken mentették ki a texasi vadőrök. Az árvíz olyan erővel csapott le, hogy egyes gyerekeket a faházaikkal együtt sodorta el. Összesen 858 embert mentettek ki, közülük nyolcan megsérültek.

Az egyik kislány nagybátyja a közösségi médiában jelentette be a tragikus hírt: „Renee-t megtalálták – bár nem így reméltük, a közösségi médiás megosztások valószínűleg segítették a mentőket abban, hogy gyorsan azonosítsák.” A család egy korábbi fotót is megosztott a mosolygó kislányról, hozzátéve: „Örökké Camp Mysticben fogja élni az álmait.”

Debbie Ford Marsh szintén a Facebookon írt unokájáról:

„A mi drága Sarah-nk elment! Áldottnak érezzük magunkat, hogy életünk része volt ez a gyönyörű, energikus kislány. Örökre a szívünkben él majd tovább!”

Lila Bonner családja közleményt adott ki, amelyben „elképzelhetetlen fájdalomról” írtak. „Fájdalmunkat megosztjuk mindazokkal, akik szerették őt, és szüntelenül imádkozunk” – áll a nyilatkozatban.

Janie Hunt holttestét is megtalálták. Édesanyja pénteken még arról beszélt a CNN-nek, hogy nem tud semmit a lánya hollétéről, csak reménykednek.

Annie Flack, egy másik táborozó, szerencsésen megmenekült. Édesanyja elmondta, hogy lánya szombaton már otthon volt. „Sok család még mindig keresi a gyerekét vagy a barátait. A lányunk jól van, a fiunk is jól van. A lánytábor kiürítése jól megszervezett és hatékony volt” – nyilatkozta Ashley Flack, aki hozzátette: „Gondolatban és lélekben azokkal vagyunk, akik még mindig keresik a gyerekeiket. Szerintünk most rájuk kell irányulnia a figyelemnek.”

A Heart O’ The Hills nevű közeli tábor is érintett volt a tragédiában. Bár éppen zárva tartott, az igazgató, Jane Ragsdale a helyszínen tartózkodott, amikor jött az ár. A tábort működtető csapat megerősítette halálhírét. „Gyászolunk egy nőt, aki emberek ezreinek életére volt hatással, és aki maga volt az erő és a határozottság megtestesítője” – írták a Facebookon. Ragsdale 1976 óta volt társtulajdonos, korábban pedig maga is táborozott és segítőként dolgozott.

Dalton Rice, Kerrville városvezetője azt mondta:

„Rengeteg nagyszerű ember van ebben a közösségben, akik gyorsan reagáltak, és életüket adták mások megmentéséért – köztük táborvezetők is.”

A környező táborok táborozóit is számba vették, senki nem tűnt el, de sokan elszigetelődtek az utakat elöntő víz miatt. „Tudjuk, hol vannak, és ellátjuk őket élelemmel, vízzel, egyéb szükséges dolgokkal. Most az a feladat, hogy biztonságosan átjuttassuk őket a megáradt patakokon és vízfolyásokon más menedékhelyekre” – tette hozzá Rice.

A Kerr megyei bíró, Rob Kelly megerősítette, hogy a táborhelyeken nincs riasztórendszer. A helyi hatóságok péntek reggel 4 órakor adtak ki figyelmeztetést.

Greg Abbott, Texas állam kormányzója péntek este közölte, hogy az áldozatok száma már 24, köztük gyerekek is voltak. Nem árulta el, hogy a Camp Mystic táborozói is köztük vannak-e. A keresés szombaton is folytatódott, miközben újabb esők érkeztek a térségbe. A hatóságok figyelmeztettek: újabb villámáradásokra is számítani kell San Antoniótól egészen Wacóig a következő 24–48 órában.

Donald Trump elnök a közösségi médiában reagált a történtekre. „Melaniával együtt imádkozunk minden családért, akit ez a borzalmas tragédia érintett. Hősies mentőegységeink a helyszínen vannak, és teszik a dolgukat. Isten áldja a családokat, és Isten áldja Texast!” – írta a Truth Socialon.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
„Remegtek a falak” - Újabb földrengés volt Magyarországon szombat este
Nem sokkal este kilenc előtt 3,6-os magnitúdójú földrengés keletkezett Csongrád térségében.


Újabb földrengést észleltek szombaton Csongrád térségében, ahol pénteken is volt a lakosság által érezhető földmozgás, írja az MTI.

A HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriuma tájékoztatása szerint

szombaton este 20:55 perckor 3,6-os magnitúdójú földrengés keletkezett Csongrád térségében.

A lakosság az epicentrum közelében határozottan érezte, bejelentések folyamatosan érkeznek az obszervatóriumba - tették hozzá.

A LastQuake földrengés-figyelő applikációban egy kiskunfélegyházi észlelő azt írta:

„Remegtek a falak. Mozgott az ágy alattunk.”

Előző nap, pénteken 16 óra 25 perckor, szintén Csongrád térségében 3-as magnitúdójú földrengést mértek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Meghalt Shrek, a Tankcsapda biztonsági csapatának fontos tagja
A zenekar közösségi oldalán búcsúzott a hosszú évek óta velük dolgozó Gyuritól. A férfiért nemrég irányított véradást is szerveztek, de már nem tudtak rajta segíteni.


Gyászba borult a Tankcsapda és a koncertjeik biztonságáért felelős csapat: elhunyt Gyuri, akit sokan Shrekként ismertek. A hírt a zenekar osztotta meg a közösségi oldalán, vette észre a Blikk.

„Köszönjük Gyuri, hogy sok éven keresztül mellettünk voltál és nem csak vigyáztad a rendet, de jó hangulatot is hoztál! Nyugodj békében Shrek! És 'tessík szípen pogózni'... ott fent...”

– búcsúzott tőle a zenekar a Facebookon.

Gyuri hosszú éveken át biztosította a Tankcsapda koncertjeit, miközben a rajongók szerint nemcsak a rendre figyelt, hanem mindig jó kedvet is sugárzott maga körül. A zenekar és a stáb tagjai családtagnak tekintették őt.

A férfit foglalkoztató biztonsági cég is megható sorokkal emlékezett meg róla. Azt írták, Gyuri halálával nemcsak egy kollégát, hanem egy igaz barátot, szinte testvért veszítettek el.

„Hatalmas szíve volt és abba mindenki belefért. Nincsenek szavak... a csend, az űr a legrosszabb, amit maga után hagyott” – fogalmaztak a közösségi oldalon.

Júniusban irányított véradást is szerveztek számára, miután egyik ismerőse közölte, hogy egy komoly betegség miatt sürgősen vérre volt szüksége. A felhívásra rengetegen reagáltak, és sokan segítettek.

Gyuri személye sokak számára összeforrt a Tankcsapda koncertjeivel – a zenekar és rajongók egyaránt őrzik emlékét.


Link másolása
KÖVESS MINKET: