HÍREK
A Rovatból

Farkas Bertalan: „Már ebben az évtizedben repülhet újabb magyar az űrbe”

Az első magyar űrhajós, aki kijutott, optimista, és szeretné megérni az eseményt. Űrrepülésének 40. évfordulóján Szujó Zoltán beszélgetett vele.


1980. május 26-án, magyar idő szerint este 8 órakor indult el Farkas Bertalan Valerij Kubaszovval a világűrbe, hogy azután május 28-án sikeresen összekapcsolódjanak a Szoljut űrállomással, majd június elején visszatérjenek a Földre.

Kereken negyven évvel ezelőtt ezelőtt jutott ki először magyar űrhajós a világűrbe.

Farkas Bertalannal Szujó Zoltán televíziós újságíró beszélgetett a HungaroControl Facebook-oldalán, élőben.

„Hiszel a sorsban?” - kérdezte a beszélgetés során Szujó Zoltán. „Vagy maga a sors irányít bennünket, vagy valami irányítja a sorsunkat” - válaszolta Farkas Bertalan. „Nem tudom megmondani, de kell, hogy valamilyen törvényszerűségek szerint éljünk, a véletlenben nem hiszek, ami velünk történik, az valaminek a következménye, akár jó, akár rossz.”

Annak idején hét embert képeztek ki Kecskeméten arra, hogy alkalmassá váljon a Szovjetunió által indított Interkozmosz program keretében az űrutazásra. A hét emberből már a szovjet űrbizottság választott ki négy további jelöltet: Magyari Bélát, Buczkó Imrét, Elek Lászlót és Farkas Bertalant. Azután a négyből ketten maradtak: Magyari Béla és Farkas Bertalan, akiknek a felkészülése a Szovjetunióban zajlott.

Utólag nehéz rekonstruálni, miért esett Kubaszovra és Farkasra a választás, de arra napra, amikor közölték a döntést, Farkas Bertalan máig emlékszik. 1978. december 18-án, Csillagvárosba érkezett Satarov altábornagy Moszkvából, és akkor mondák el, ki repülhet a világűrbe.

„Na, azt nem volt könnyű lenyelni sem a Bélának, sem nekem. Neki azért, mert dublőr maradt, de ugyanúgy fel kellett készülnie, bennem meg ott volt a felelősségérzet, hogy olyasmit kaptam, amire az életben nem gondoltam volna, és a küldetés végrehajtása után vissza kell jönnöm épségben.”

A világűrben a feladat legfontosabb része az volt, hogy azokat a ballisztikai paramétereket, amelyeket kaptak lentről, a Földről, fedélzeti mérnökként Farkas Bertalannak kellett kontrollálnia, neki kellett a fedélzeti rendszert pontosítani, beállítani, a rendszert nem volt szabad kiengedni az optimális működési sávból. Ehhez azért nagy összhangra volt szükség a parancsnokkal, Valerij Kubaszovval, mert azért ő irányította az űrhajót, azzal a feltétellel, hogy minden egyes tevékenységet Farkas Bertalan is kontrolláljon. Hihetetlenül nagy volt a bizalmuk egymás iránt, egymás nélkül semmit nem csináltak.

Jól kiegészítette egymást Valerij Kubaszov és Farkas Bertalan személyisége. Előbbi szerette jobban átgondolni a megoldást mérnökként, utóbbi pedig vadászpilótaként az azonnali megoldásra törekedett.

„Miután visszatértünk a Földre, megöleltük egymást, és Kubaszov azt mondta: Veled még egyszer, bármikor elmennék az űrbe.”

Valerij Kubaszovnak ez volt a harmadik repülése. Tapasztalt űrhajós volt, részt vett a legendás űrtalálkozón 1975-ben az amerikaiakkal, a Szojuz-Apollo programban, már szinte sztárnak számított Farkas Bertalan szemében

Milyen volt az indulás a földről? Farkas Bertalan azt mondta, a start pillanatáig megszűnt a rádióadás, csak zene szólt.

„És az a 9 perc 20 másodperc emelkedési idő, amíg eljutottunk 240 kilométerig, a világűrig, nekem örökkévalóságnak tűnt. Bármelyik másodpercben történhetett volna valami.

A súlytalanságot pedig csak szimulálni lehetett a Földön, vadászrepülőn, de az csak 25 másodpercig tartott.

A valódi súlytalanság csodálatos érzés, leírhatatlan. Kinyújtod a kezed, és mintha nem is a tiéd volna.”

Farkas Bertalan elmesélte, milyen különleges „műszere" volt az űrhajón. „A kislányom piros-fehér-zöldbe öltözött babáját vittem magammal. Előtte egy 30 centi hosszú gumiszalagra felfűztem, és ott volt a két ülésbetét között. Amikor startoltunk, a terhelés miatt a gumiszalag megnyúlt, majd amikor megérkeztünk a súlytalanságba és az űrben repültünk, a gumiszalag visszanyerte a hosszát, de a baba lebegett. Megfogtam, elengedtem, és megint ott lebegett. Na, mondom, itt a súlytalanság. Mondta is Valerij, milyen jó műszert hoztál.”

A tévémaci is ott volt vele, ez sem legenda. És még mesét is kreált hozzá esti meseként a magyar gyerekeknek, hogy hogyan érzi magát a tévémaci a súlytalanság állapotában.

Arra a kérdésre, hogyan teltek a világűrben a napok, Farkas Bertalan azt válaszolta, hogy fent nincsen hétköznap. Minden nap egybefolyt. „8 óra munka, 8 óra szórakozásnak nevezett munka, és a 8 órás alvásból elloptam 3-3,5 órát. Csak lebegtem az ablak mögött, és gyönyörködtem a látványban. A kozmikus éjszakában gyönyörűen ragyognak a csillagok, a kozmikus nappal alatt pedig szépen látszik a Föld.

Az alvás hálózsákban történt, gumiszíjjal szíjazták ki magukat, és a tárgyak rögzítése is fontos volt, mert ha kint maradt egy fényképezőgép vagy fogó, az nekirepül az embernek és erre felébred.”

Arról is beszélt, hogy belé nevelték a kiképzés során, hogy az űrrepülés nem játék, a kockázatokat emiatt megpróbálták a minimálisra csökkenteni és „többszörösen túlbiztosítani a rendszereket”, amelyeknek a működésén az űrhajósok élete múlik. Mert a kockázat még mindig benne van a dologban, még akkor is, ha minimális.

„Az űrrepülés, ahogy beszállsz a repülőbe, addig, hogy visszatérsz és Földet érsz, rizikó. Minden egyes visszatérés egy születésnap.”

Farkas Bertalant visszatérésekor hatalmas ovációval fogadták Magyarországon, és máig érzi a tiszteletet, szeretet.

„Merem állítani, hogy a második magyar űrhajóst, aki majd kijut, azt is ugyanilyen tisztelettel és szeretettel fogadják, mint engem annak idején.”

Szerinte jó úton haladunk afelé, hogy legyen második magyar űrhajós.

„Feltételeztem, hogy én űrhajósként még egyszer a világűrbe nem fogok kijutni, de szeretném megérni, hogy a második magyar űrhajós, akár fiú, akár lány lesz, repüljön. Szeretnék a kiválogatásban, a felkészítésben és a repülés alatt mosolyogva gondolatban velük együtt lenni, és amikor visszajönnek, pezsgőt bontani, megölelni őket.

A magyar űrprogram tudatában én azt mondanám, már ebben az évtizedben repülhet újabb magyar az űrbe.

A kiválogatásban a legfontosabb szempontok közé tartozik a rátermettség, az elkötelezettség, fontos a tudományos háttér, a fizikai felkészültség, az emocionális háttér. Ne féljen egyedül, ne féljen a sok-sok megpróbáltatástól. Szerintem itthon lesz miből meríteni.”

A teljes beszélgetést itt láthatjátok:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Már az ünnepélyes tanévnyitón is az áruló Péterről beszél a Fidesz: Szent Istvánok és Orseolo Péterek mindig voltak
Nagy János a baptista iskolák tanévnyitóján mondott beszédet. Az államtitkár szerint két lehetőség van: vagy a magyarok maguk alakítják jövőjüket, vagy mások döntenek helyettük.


Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár a Baptista iskolák országos tanévnyitóján mondott beszédet a Kőrösi Csoma Sándor Baptista Gimnáziumban, számolt be róla a Népszava. Azt hangsúlyozta, hogy

a magyarok küldetése a történelemben mindig is az volt, hogy összekötő kapocsként szolgáljanak Kelet és Nyugat között. Úgy fogalmazott, ennek most különösen nagy jelentősége van, amikor a világ újra blokkokra szakad és háborúk zajlanak.

Beszédében felidézte Kőrösi Csoma Sándor életútját is. Emlékeztetett arra, hogy a tudós a magyar őshaza megtalálását kereste, és bár ebben nem járt sikerrel, hidat nyitott a keletieknek nyugat felé. A tibeti–angol szótár megalkotásával pedig – Nagy János szerint – teljesítette élete küldetését.

Az államtitkár arról is beszélt, hogy ahhoz, hogy valaki maga írhassa vallási vagy nemzeti közössége jövőjét, erőre van szükség. Mint mondta, vannak országok, amelyek népességükre, területükre vagy hadseregükre támaszkodhatnak, de a magyarok ereje a szorgalomban, a kitartásban és a hitben rejlik. Hozzátette, ez tartotta meg a magyar nemzetet az elmúlt évszázadokban, és szerinte ez fogja megtartani a jövőben is.

Nagy János a történelem példáit is felelevenítette.

Szavai szerint a Szent Istvánok mellett mindig felbukkantak Orseolo Péterek, ahogy Dobó kapitányok mellett Hegedűs hadnagyok is. Úgy fogalmazott, két lehetőség van: vagy a magyar fiatalok rendezik be saját jövőjüket saját értékrendjük szerint, vagy mások alakítják ki azt helyettük.

Az Orseolo Péterre való hivatkozás korábban is előkerült. Az augusztus 20-i tűzijáték narrációjában elhangzott: „halála után István király országa belviszály és testvérharc martalékává lett”. A szöveg szerint Orseolo Péter került a trónra, akinek „dölyfössége és felfuvalkodottsága” szenvedést okozott. A narráció úgy folytatódott, hogy „az áruló Péter az idegenek seregével” tért vissza, és egy aranyozott lándzsa képében átadta a királyságot a német-római császárnak. „Ami addig szabadság volt, rabsággá torzult. A béke megbomlott. Amikor a magyarok megelégelték a rabságot, Pétert elkergették és megvakították.”

A lap kérdéseket küldött ezzel kapcsolatban, amire a Kormányzati Tájékoztatási Központ közleményben reagált. Azt írták, hogy a tűzijáték minden évben történelmi tematikát dolgoz fel: míg 2024-ben a honfoglalás eseményei álltak a középpontban, addig idén az Árpád-kor történései kaptak hangsúlyt. Hangsúlyozták, hogy Orseolo Péter az Árpád-kori történelem része, és „Orseolo Péter és a jelenlegi magyar ellenzéki vezető között összefüggést egyedül a baloldali sajtó feltételez. Mindenki ismeri a mondást: akinek nem inge, ne vegye magára!”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: A leendő TISZA-kormány alatt bűncselekménynek fog számítani, ha egy sajtótermék szándékosan valótlanságot állít
A Tisza Párt elnöke kemény szavakkal támadta a kormányt, és ígéretet tett a propaganda pénzének elvételére. Az Index ellen indul először a jogi csata.


Nagyüzem van szombaton Magyar Péter Facebook-oldalán: a Tisza Párt elnöke a vagyonadó terve után most a sajtó szabályozásáról osztotta meg pártja terveit.

A politikus most új közleményében bejelentette, hogy a TISZA minden olyan sajtó- és propagandatermék ellen sajtó-helyreigazítási pert indít, amely szerinte hazug állításokkal próbálja lejáratni a pártot. Elsőként az Index ellen terveznek jogi lépéseket.

„A TISZA minden sajtó- és propagandatermék ellen sajtó-helyreigazítási pert indít, amely Orbán Viktor luxizó miniszterelnök megbízásából aljas, hazug állításokkal próbálja lejáratni a TISZA közösségét. Elsőként a rogáni Index ellen”

– jelentette be Magyar Péter.

Hozzátette, hogy a leendő TISZA-kormány idején bűncselekménynek fog számítani, ha egy sajtótermék szándékosan és rosszhiszeműen valótlanságot állít, főleg akkor, ha ezt az egyértelmű cáfolat után is folytatja.

„Az Orbán-kormány az adóemelések és a korrupció kormánya. Nem maradt más lehetőségük, mint hogy azzal vádolják aljas, hazug módon a politikai ellenfeleiket, amit ők maguk tesznek” – fogalmazott.

Magyar Péter kijelentette, hogy a TISZA megszüntetné a propaganda tiltott állami támogatását, és az így felszabaduló mintegy 500 milliárd forintot az állami egészségügy megmentésére fordítaná.

Emellett közölte, hogy ha egy sajtótermék szándékosan és visszatérően követné el a hazug állításokat, a Médiahatóság ideiglenesen felfüggeszthetné a működését.

Posztja végén egy kérdést is intézett sokakhoz: „Tisztelt Fidesz Szavazók, a szerző nélküli aljas, hazug propaganda és az uszító, luxizó miniszterelnök már az a polgári Magyarország, amire szavaztatok?”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Lelőtték az ukrán parlament volt elnökét a nyílt utcán
A támadó ételfutárnak álcázta magát, elektromos kerékpárral érkezett. Összesen nyolc lövést adott le Andrij Parubijra, aki a Majdan-tüntetések egyik fő szereplője volt.


Andrij Parubijt, az ukrán parlament korábbi elnökét szombaton Lvivben nyolc lövéssel ölték meg. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte, hogy a belügyminiszter és a főügyész beszámolt a Lvivben történt „szörnyű gyilkosság” első részleteiről. A rendőrség nagy erőkkel keresi az elkövetőt.

A The Kyivindependent értesülései szerint

a támadó ételfutárnak álcázta magát, és elektromos kerékpárral közelítette meg Parubijt. 7-8 lövést adott le rá, majd elmenekült a helyszínről.

A hatóságok dél körül kaptak bejelentést a lövöldözésről a város déli részéből, és elindították a „szirén” különleges műveletet a merénylő felkutatására.

Parubij 1971. január 31-én született a Lvivi régióban. Részt vett a 2004-es narancsos forradalomban, majd a 2013–2014-es Majdan téri forradalom „önvédelmi parancsnoka” volt. Ezután kinevezték az ukrán Biztonsági Tanács titkárának, a pozíciót 2014. február 27. és augusztus 7. között töltötte be, amikor Oroszország megszállta a Krímet és megkezdte a háborút Donbasszban.

2014 és 2016 között a parlament első alelnökeként dolgozott, majd 2016-tól 2019. augusztus 29-ig a parlament elnöke volt. 2018. november 1-jén Oroszország szankciós listájára került. A moszkvai agresszió kezdetén a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkáraként betöltött szerepe miatt az orosz propaganda és dezinformáció gyakori célpontjává vált.

(via Index)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Több száz rakétát és drónt indítottak az éjszaka folyamán Ukrajna ellen
Az orosz erők 582 légi eszközt vetettek be, köztük Iszkander és Kalibr rakétákat. A támadás súlyos károkat okozott, a helyzet felmérése még zajlik.


Az ukrán légierő reggeli közlése szerint 548 légi célpontot sikerült megsemmisíteni – írja a Portfolio. A roncsok azonban így is károkat okoztak, ezért a támadást nem sikerült teljesen elhárítani.

Az éjszaka során az orosz erők 582 drónt és nagy hatótávolságú rakétát indítottak Ukrajna ellen.

A támadásban Sahed és Gerány drónokat, valamint Iszkander, Kalibr, H-101-es és H-59-es rakétákat is használtak.

Dnipróban, Poltavában és Zaporizzsjában is robbanások voltak, a károk felmérése még tart.


Link másolása
KÖVESS MINKET: