SZEMPONT
A Rovatból

Farkas András: Csak jövőre fognak igazán elhúzni a román nyugdíjasok, ott meglépték, amit Magyarországon nem

Romániában is a német nyugdíjpontrendszert vezettek be - magyarázza a nyugdíjszakértő. Nálunk a nyugdíj csak inflációkövető, míg ott a bérszínvonalat is követi majd. Ugyanis megvalósítottak egy okos nyugdíjreformot, míg a magyar kormány nem nyúlt a rendszerhez.


A román nyugdíjasok járandósága idén először meghaladta a magyarokét. Ha a 13. havi nyugdíjat szétosztanánk az év hónapjaira, akkor ugyan a magyar nyugdíjak még mindig valamivel magasabbak lennének, az összkép mégis árulkodó.

Miközben Romániában az elmúlt egy év alatt átlagosan közel 40 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak, Magyarországon a nyugdíjemelések üteme alig haladta meg a 10 százalékot.

Az egyre növekvő különbség mögött nemcsak az áll, hogy Románia nagyszabású nyugdíjreformba kezdett, hanem az is, hogy a magyar kormány továbbra sem hajlandó érdemi reformokat végrehajtani. Farkas András nyugdíjszakértővel arról beszélgettünk, hogy hogyan jutottunk idáig, és milyen következményei lehetnek annak, ha a magyar nyugdíjrendszer nem változik meg.

– Régen Ausztriához hasonlítottuk magunkat, most már Romániához, ráadásul óhatatlanul az jut az ember eszébe, hogy hogyan lesz ebből egymillió forintos fizetés?

– Maradjunk először a román és a magyar nyugdíjrendszer összehasonlításánál. A Covid után Románia szintén beadott egy ugyanolyan Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervet (RRF), mint Magyarország, annak érdekében, hogy az erre rendelkezésre álló óriási összegű európai uniós támogatásokhoz hozzáférjen. Mindkét országnak ez volt a szándéka, amikor benyújtották ezt a tervet.

De Magyarország nem látszik hajlandónak arra, hogy meg is valósítsa azt, amire vállalást tett, vagyis hogy jövő év március 31-ig megvalósítja a nyugdíjreformot.

A románok viszont úgy döntöttek, hogy ők megteszik, és már 2023-ban elfogadták a törvényt, amely alapján 2024. szeptember 1-jétől a román nyugdíjakat újraszámolták. Az erről szóló híradásokban némi kavarodás tapasztalható, mert szeptember elsejétől nem megemelték a román nyugdíjakat, hanem a nyugdíjreformban megváltoztatott új nyugdíjszámítási módszerrel újraszámolták az érintett nyugdíjakat. Ez 3 millió 800 ezer embert érintett. Összesen 4 millió 800 ezer nyugdíjas van Romániában, de 1 milliónak nem változott a nyugdíjösszege, 3 millió 800 ezernek viszont változott, akár jelentősen is, és azért mondják, hogy összesen 40 százalékkal emelkedett az átlagnyugdíj Romániában, mert volt egy 13,8 százalékos rendes inflációs emelés januárban (ez nálunk 6 százalék volt). Most a nyugdíjak újra megállapítása után van olyan nyugdíj, amely nyolcvan százalékkal magasabb, van olyan, amely hússzal vagy harminccal, és van olyan, amely nem változott, de összességében 24-25 százalékos nyugdíjnövelést eredményezett. Még egyszer hangsúlyozom, ez nem a nyugdíj rendszeres, éves emelése, hanem egy új megállapítású nyugdíj, amelyet aztán jövőre elkezdenek emelni a szintén megváltoztatott nyugdíjemelési módszer szerint.

Itt fognak igazán elhúzni a román nyugdíjasok, ugyanis az ő esetükben a nyugdíjukat nemcsak az inflációval fogják növelni, mint Magyarországon, hanem még a bruttó keresetnövekedés 50 százalékát is hozzáteszik az emeléshez.

Tehát mondjuk egy 8 százalékos infláció és egy 10 százalékos keresetnövekedés esetén Romániában 13 százalékkal emelkednek majd jövőre a nyugdíjak.

– Ugyanez nálunk hány százalék lenne a mostani modellünk szerint?

– Magyarországon mindig kizárólag a költségvetési törvényben foglalt infláció szerint emelik a nyugdíjakat. Idén januárban ez 6 százalék volt, jövő januárra pedig egyelőre 3,2 százalékot irányoznak elő. Majd meglátjuk, hogy mi kerül be a végleges költségvetési törvénybe december folyamán. De a román nyugdíjreformot megcsinálták, az újraszámítási módszert abszolút modern alapokra helyezték. A legfontosabb mintájuk a német nyugdíjrendszer volt, mert

Romániában is egy német nyugdíjpontrendszert vezettek be, és ezzel a pontrendszerrel minden érintett személy, különösen ha hosszabb ideig dolgozott, fizetett járulékot, akkor tényleg drámai mértékben emelkedhet a nyugdíja.

Persze eddig nagyon hátrányos volt a román nyugdíjrendszer. Tehát a mostani hatalmas átalakítás után nagyjából ugyanoda került, mint a magyar. De ahogy mondtam, ha jövőre elindul az új román nyugdíjemelés, akkor már lehagynak minket.

– Ehhez nyilván sok pénz kell. Romániának az RRF-ből volt pénze erre?

– Az biztos, hogy megkapták az RRF-ből a kért pénzeket, 3750 milliárd forintnak megfelelő lejbe kerül idén ez az újraszámítási módszer, ami egy jó 50 milliárd lejes plusz tétel. Ennyit bőven kaptak az RRF-ből, csak nem tudom, hogy ezt direktben erre lehetett-e fordítaniuk, vagy valamilyen közvetett módon intézték el. A kormány azt mondta, hogy van rá pénz, végrehajtották ezeket az emeléseket, így az érintett 3 millió 800 ezer nyugdíjas nagyon boldog, és nyilván ez a boldogság kitart majd november-decemberig, amikor a román elnök- és parlamenti választások lesznek.

– A magyar tétlenségnek mi az oka? Netán az, hogy az RRF kifizetéseket visszatartja a Bizottság?

– A Helyreállítási és Ellenállóképességi Alap kifizetésének 27 vállalás teljesítése volt a feltétele. Ebből a 27-ből az egyik fontos vállalás volt a nyugdíjreform, amelyre fel is kérték az OECD szakértőit, hogy készítsenek egy nemzetközi szakértői tanulmányt. Az el is készült, leadták a magyar kormánynak, de csak az OECD honlapján jelent meg, mert a magyar kormány nem hozta nyilvánosságra. A magyar elemzők így onnan nézhették meg, hogy mit javasol az OECD. A sajtó munkatársai megkérdezték, hogy lesz-e nyugdíjreform, mire

a Pénzügyminisztérium lakonikus válasza az volt, hogy a magyar nyugdíjrendszer megfelelő, nem kell módosítani, a magyar nyugdíjasok biztonságban vannak, a vásárlóerejüket megőrzi a kormányzat, és a 13. havi nyugdíj folyamatos folyósításáról gondoskodnak, tehát nincs itt semmi látnivaló, nem lesz nyugdíjreform.

Ez azért döbbenetes, mert ezzel egy az egyben lemondunk 6 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásról, ami járna nekünk az eredeti terv szerint, persze nemcsak a nyugdíjreform, hanem az összes többi mérföldkő teljesítése esetén. Továbbá a kormány 3 milliárd euró kedvezményes hitelre jelentett be igényt, de 9 milliárd eurót is kérhetnénk kedvezményesen, ami sokkal jobb kondíciókkal rendelkezik, mint a piacon felvehető hitelek. A kormányzati kommunikáció alapján azonban ez úgy látszik, nem fog megvalósulni.

– Ezek szerint a nyugdíjreformon kívül még van másik 26 feltétel. De ha a kormány a nyugdíjreformmal kapcsolatos vállalását teljesítené, akkor az ezzel kapcsolatos forrásokat felszabadítaná-e az Európai Bizottság, vagy az összes egy csomagban van?

– Szerintem csomagban van. Ráadásul az összes mérföldkövet a kormányzat vállalta. Ők írták le. Tehát nem Brüsszelből jött egy lista, hogy a gonosz brüsszeliták ezt követelnék tőlünk, hanem mindezt a magyar kormányzat írta bele a saját ellenállóképességi és helyreállítási tervébe.

A vállalások szerintem ránézésre 95 százalékban kívánatosak és teljesítendők.

Igazán én politikai kockázatot nem is látok egyikben sem, de nyilván nem az én reszortom ezt megítélni. Én csak a nyugdíjreform részét látom. Nyugdíjreform nagyon kellene, nagyon szükség lenne rá, ráadásul itt a román példa, hogy meg lehet lépni, pénz is lenne rá, és a nyugdíjasok életszínvonala hirtelen javulhatna, a relatív elszegényedési folyamatuk megállhatna.

– Akkor miért nem lépik meg?

– Magyarországon 2026-ban lesz választás, tehát jövőre még sok minden csoda történhet, akár egy nyugdíjreform is életbe léphet, hiszen ha belegondolunk, nem volt tervben akkora horderejű átalakítás, mint amit a románok megléptek, hiszen ők egy teljesen új nyugdíjszámítási eljárást alkottak meg, és egy vadonatúj emelési eljárást. Nekünk is jót tenne egy ilyen, de maga a reform le lenne tudható két egyszerű lépéssel.

Az egyik az lenne, hogy a nyugdíjkorhatár alakulását Magyarországon a 65 éves korban várható további élettartamtól tesszük automatikusan függővé.

Ezt egyébként javasolta az OECD is, és a brüsszeli alapjavaslatban is benne van, valamint a kormány maga is beleírta a tervébe, hogy megvizsgálja ennek lehetőségét. Ez politikailag és demográfiailag is kockázatmentes lépés lenne. Például leírnánk, hogy 2035-től a 65 éves korúak további várható élettartamától függ majd a nyugdíjrendszer, akár teljes mértékben, akár 2/3-1 arányban, azaz ha 1 évvel nő a várható további élettartam, akkor egy évvel nőne a nyugdíjkorhatár, vagy csak nyolc, vagy hat hónappal nőne. A másik egyszerű lépés az lenne, ha a nyugdíjrendszer méltányosságát is növelné a nyugdíjreform, például úgy, hogy

a nyugdíjprémiumot csak a szegény nyugdíjasok kapják, vagy a szegény nyugdíjasok nyugdíjemelése fél százalékkal megfejelve történne.

Számos egyszerű, nem túl költséges megoldás létezhetne, és máris teljesülne ez a pont az RRF-en belül.

– De a román rendszerrel összevetve egy ilyen lightos reform korántsem jelentene olyan progresszív és bőkezű nyugdíjrendszert, mint amilyennek a román ígérkezik. Továbbra sem maradna versenyképes a magyar nyugdíjrendszer a románnal, ha ilyen megúszós reformokat csinálnánk.

– Ezt azért nehéz megválaszolni, mert az OECD-ben van nyolc alapjavaslat és négy kiegészítő javaslat. Én egyikkel sem tudok maradéktalanul egyetérteni, erről írtam is hosszasan a Portfólión tanulmányokat, de természetesen ez egy hasznos vitaanyag lenne. Az OECD nem tett javaslatot átfogó nyugdíjváltoztatásra, hanem a korhatáremelésre, a Nők 40 korlátozására, a nyugdíjmegállapítás során a valorizáció mértékének újrakalibrálására, esetleg a társadalombiztosítási járulék és a szochókulcs emelésére tett javaslatokat. Nem lenne akkora átalakítás a rendszerben, mint amit Románia meglépett, a magyar nyugdíjrendszer működési alapelvét, a folyó finanszírozást semmilyen módon nem érintené.

Ami azért veszélyes, mert az alapvető problémát, hogy mi lesz az öregedő társadalomban a leendő magyar nyugdíjasokkal, igazán csak felszínesen érinti.

– A román rendszer ezt megoldotta?

– Ezzel nagyon nagyot léptek előre, most a nyugdíjmegállapítás teljesen egy német mintájú rendszer lett, még talán annál is korszerűbb modellt alkottak. Nagyon okosan kitalált bónuszokkal, minél hosszabb ideig dolgozik valaki, annál több jogosultságot szerezhet. Ez jelentősen növelheti a munkavállalási hajlandóságot idősebb korban is. Az új emelési rendszer, amit kitaláltak, abszolút előremutató. A kérdés náluk is az, hogy hogyan lehet ezt folyamatosan finanszírozni.

Rendben van, hogy most egyszer kifizetik ezt az 50 milliárd lejnyi pluszt, de hogy ezt fenn tudják-e tartani folyamatosan?

Fontos tudni, hogy Romániában a 4,8 millió nyugdíjassal szemben 5,8 millió munkavállaló áll. Legalább ennyi román dolgozik külföldön is, ők nem járulnak hozzá otthon a nyugdíjrendszer fenntartásához. Tehát nagyon óvatosan kell eljárni, és a kormányzatnak folyamatosan kiegészítő forrásokat kell majd találni, hogy fenn tudják tartani ezt a rendszert.

– A magyar társadalomban ez az arányszám kedvezőbb lenne, tehát mi jobb eséllyel tudnánk nekivágni egy ilyen nyugdíjreformnak?

– Sokkal. Nálunk 4 millió 800 ezer munkavállaló van, és 2 millió 400 ezer a nyugdíjasok száma.

– Tehát nálunk kétszer annyi fenntartó esik a nyugdíjasokra, mint Romániában.

– Egy ilyen nyugdíjrendszert, mint a román, vagy egy ehhez hasonlót, mi esélyesebben és könnyebben tudnánk fenntartani, mint ők jelenleg. Persze sok számítást igényel, nem lehet csak így kapásból nyilatkozni, mert a magyar nyugdíjrendszernél is az a fő elv, hogy óvatosan kell hozzányúlni, mert bármit változtatunk, az máshol rosszabbá teheti az egészet, ahogy ez már sajnos többször bekövetkezett. Például az OECD tanulmány is javasolja, hogy a Nők 40 feltételeit, valamint a 13. havi nyugdíj feltételeit felül kell vizsgálni, mert ezek közel 1000 milliárdos tételt jelentenek évente. A Nők 40 esetében a jogosultsági idő hosszának növelése vagy életkori korhatár bevezetése (például 60 év alatt nem lehet igénybe venni) lehetne egy megoldás.

A 13. havi nyugdíj esetében egy maximális összeg bevezetése lenne indokolt, mert ez most már 450 milliárd forintba került, és jövőre 500 milliárdba fog, miközben ennek nincs járulékfedezete.

– Visszatérek az első kérdésemhez: hogyan viszonyul a magyar nyugdíjrendszer az egymillió forintos fizetés álmához?

– Jelenleg a nettó átlagkeresetnek az átlagnyugdíj körülbelül 54-55 százalékát teszi ki. Ez 75 százalék volt 20 évvel ezelőtt, azóta folyamatosan csökken. Ha ez így folytatódik, akkor a nyugdíjasoknál már nemcsak relatív, hanem abszolút elszegényedésről is beszélhetünk. Az nem elfogadható, hogy miközben a gazdaság hasít, a társadalom többi része lemarad és egyre rosszabb állapotba kerül. Lehet arról nyilatkozni, hogy lesz egymillió forintos átlagkereset.

Először is, milyen forintról beszélünk, mennyit fog érni akkor a forint?

Másodszor, az ellátások vajon követik-e majd ezt a növekedést? Ha nő a gazdaság, akkor nőhet minden, több pénz jut bármilyen juttatásra, nyugdíjra, egészségügyre, szociális ellátásokra. De ehhez olyan tempóban kellene nőnie a gazdaságnak, ami jelenleg teljesen irreálisnak tűnik. A 3 százalék talán elérhető, de az, hogy 6 százalék legyen, olyat utoljára Kína tudott. Ha így lenne, tényleg futná mindenre, még egy jó nyugdíjreform végrehajtására is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Ligeti Miklós: Most már a NER-ben nem vesződnek a színjátékkal, ez színtiszta pártpropaganda
Bár Magyar Péter cáfolta, hogy a Tiszának lennének adóemelési tervei, elindult az ezzel kapcsolatos plakátkampány, méghozzá adófizetői pénzből. A Transparency International szerint egyre kevesebb energiája van a NER-nek arra, hogy a korábbi álcát fenntartsa maga körül.


Elindult a 4 milliárdos plakátkampány a Tisza állítólagos adóemelési terveiről, amit Magyar Péter már többször megcáfolt. Az óriásplakátokon az Európai Bizottság elnöke látható, aki marionettbábukkal bábozik valakikkel, és azzal buzdítanak a nemzeti konzultációban való részvételre, hogy „Brüsszel bábjai adót akarnak emelni." Bár a plakátokon név szerint nem említik a Tiszát, ez az üzenet rímel a Fidesz és a kormány fő üzenetére Magyar Péterrel szemben, a kormány oldalán pedig már a címből kiderül, hogy adófizetői pénzből "Tisza adóemelési terveiről" konzultálnak.

Hogyan nevezheti ezt a kormány tájékoztató kampánynak, és miért nem lép közbe a Választási Bizottság? Erről beszélgettünk Ligeti Miklóssal, a Transparency International Magyarország korrupcióellenes civil szervezet jogi igazgatójával.

– A most az utcákat elárasztó plakátok hivatalosan nemzeti konzultációt hirdetnek, azaz a kormány működéséhez kapcsolódnak, de közben a kormány honlapján egyértelművé teszik, hogy mindez a Tisza párt elleni választási kampány része, azaz pártérdeket szolgál. Hogyan lehet ezt ilyen nyíltan felvállalni?

– Valójában, amit megvalósulni látunk, ami kibontakozik az elmúlt pár évben, az csak őszintévé teszi a NER-t. Ugyanis a NER, egymásra épülő hazugságok rendszere. Azt bábozzák el, hogy ez demokrácia meg jogállam. Hol tesznek hozzá jelzőket, hogy illiberális, vagy azt magyarázzák, hogy a jogállam az, mint olyan, az nem is megfogható jelenség, de azért ez itt demokrácia, meg jogállam, ahol nem is bajlódnak a különösebb részletezéssel. Valójában ez a rengeteg manőver mind azt hivatott elfedni, hogy Magyarországon nem jól működnek a dolgok. Viszont az elmúlt pár évben, amióta nem jönnek az uniós források, meg a szűk két évben, mióta a Tisza mozgalom és Magyar Péter színre lépett,

egyre kevesebb energiája van a NER-nek arra, hogy ezt az álcát fenntartsa maga körül.

Így aztán azok a jelenségek, amikre eleinte csak az olyan éber szemű kritikus civilek, mint amilyen a Transparency International Magyarország is, később meg már külső megfigyelők is, például az EBESZ mutatott rá, például, hogy összefolyik a párt és az állam működése, nem lehet elhatárolni a közkiadásokat, a közpénzeket, a párt kampánypénzeitől, a párt, a Fidesz érdekében álló propagandatevékenységtől, mára már nyíltan zajlanak. Most már a NER-ben vagy nem vesződnek a színjátékkal, vagy nem veszik észre már, hogy elfelejtették a kötelező tánclépéseket végigjárni, mindenesetre nincsen energia erre.

– Miért?

– Ez egyfajta posztkommunista pártállami működés. Nincsen ugyan beleírva az alkotmányba, ami 1989-ig benne volt, hogy a párt azaz az MSZMP a társadalom vezető ereje, és hogy nem is létezik olyan, hogy hatalommegosztás, mert ebből következően minden hatalmat gyakorol. Lényegében most is az van, hogy a NER, a rezsim fennmaradásának,

a Fidesz hatalomban tartásának az érdeke mindent felülír,

és kisebb-nagyobb módosításokkal, csiszolgatásokkal ehhez a gyakorlathoz idomították a jogszabályokat is. Például amit 2014-ben még színtiszta jogsértésként tudott megfogalmazni a Transparency International Magyarország, hogy a kormányzati szervek és önkormányzatok folytatnak a kormánypárt, a Fidesz érdekében kampánytevékenységet a választást megelőző időszakban, nem csak abban az 50 napban, ami a szavazás előtt van, hanem az azt megelőző fél évben, például plakátolnak, meg különféle rendezvényeket szerveznek, az mostanra bekerült a választási eljárási törvénybe, hogy a kampányszabályok, a tilalmak nem vonatkoznak a kormány által folytatott lakossági tájékoztató tevékenységre.

– Mennyiben kormányzati tájékoztatás a kampánytevékenység?

– Úgy, hogy a hatóságok, a választási bizottság, választási iroda, adatvédelmi hatóság egyáltalán nem vizsgálja, hogy ez az úgynevezett lakossági tájékoztatás, mindig konkrétan a Fidesz és a kormány üzeneteit közvetítő propagandatevékenységben nyilvánul meg plakátokon, vagy éppen olyan kéretlen email üzenetekben, amin keresztül például a kormány Ukrajnával, Oroszországgal kapcsolatos álláspontja ömlik a COVID vészhelyzeti információs csatornán is. Tehát elmosódik az a választóvonal, ami a kormányzó pártot és a kormányt, az államot és a pártot elválasztja egymástól.

– Perképesek ezek a határátlépések?

– Nem lehet mindent mindig bíróságon érvényesíteni. De még a jelenlegi szabályok szerint is, amikről határozottan lehet állítani, hogy kifejezetten annak a gyakorlatnak a jogi megtámogatásához vannak igazítva, amit a Fidesz folytat, ami a NER-nek a működési sajátossága, ezek mellett is lehetne észlelni és szankcionálni ezeket a rossz gyakorlatokat. Attól, mert a lakossági tájékoztató tevékenységre nem vonatkoznak a kampányszabályok, még

a Nemzeti Választási Iroda mondhatná azt, hogy az nem lakossági tájékoztató tevékenység, hogy tudta-e ön, hogy Soros György, von der Leyen, Manfred Weber meg Zelenszkij összeesküdtek arra, hogy átoperáltatják az összes óvodást fiúból lánnyá vagy lányból fiúvá, és elveszik a munkahelyeinket, megerőszakolják a feleségeinket.

Ez színtiszta pártpropaganda. Erre mondhatnák azt az arra hivatottak, hogy az a lakossági tájékoztatás, hogy tessék kezet mosni, mert fertőző betegségek vannak, vagy tessék felvenni az oltást, mert járványhelyzet van. A Nemzeti Adatvédelmi- és Információs Hatóság is mondhatta volna azt, hogy az személyes adattal visszaélés, hogy kéretlen, kormánypropaganda üzenettel bombázza a COVID infóra feliratkozó polgárokat a hatalom. Azaz még ezek mellett a szabályok mellett is lehetne sokkal jobb működést elérni és szankcionálni ezeket a vadhajtásokat. Nyilván a tiszta helyzet az lenne, ha tilos lenne az, ami tilos. Azaz a jogszabályok meg is tiltanák azt, amit nem illik csinálni, és ezeknek a tilalmaknak érvényt szereznének azok a szervek, hivatalok, amelyeknek az a dolga, hogy ezeket a szabályokat alkalmazzák a gyakorlatban.

– Hoztak egy törvényt, hogy korlátlanul lehet kampánycélra pénzt költeni, ennek mi lehetett a célja?

– Ennek több oka is lehet. Azon, hogy korlátlan a kampányköltés, annyira nem kell meglepődni. Gyakorlatilag majdhogynem az volt a főszabály, hogy a kampányokra elkölthető pénzmennyiségnek nincs felső határa, mert kampányköltési plafon csak a nemzeti, azaz a hazai parlamenti választásra vonatkozott, az Európai Parlamentire soha, igaz, hogy annak a kampányfelhajtása is sokkal kisebb volt, de az önkormányzati választásokra se vonatkozott soha a kampányköltési limit, pedig a polgármester-választás, önkormányzati választás az nem kevésbé jelentős, mint a parlamenti választások. Ráadásul a parlamenti választási kampányok költési plafonját sem tartották soha tiszteletben. Ez 98-tól 2010-ig 1 millió forint volt, és már 98-ban sem 1 milliót költöttek jelöltenként, azóta meg az inflációval növelt 5 milliós plafon volt egészen mostanáig. Tehát

ennek inkább szimbolikus jelentősége volt.

Természetesen a Transparency International Magyarország ellenzi, hogy eltörölték ezt a szabályt, mert így már formai értelemben sem lehet számonkérni az érintett politikai szereplőkön, hogy túlköltik magukat.

– Korábban azt is megfigyeltük, hogy a kampányba a kormánypárti oldalon magukat civilnek mondó szervezetek is bekapcsolódtak, melyekre eleve nem vonatkoztak a kampánypénz költési szabályok.

– Azért tartja fenn a Fidesz ezt a háromosztatú kampányolást, azaz van egyrészt az állam, a kormányoldali kiadás, tehát amikor elmossa a párt és az állam közötti határokat, másrészt vannak az úgynevezett harmadik szervezetek, tehát a kampány kiszervezése, például a CÖF, és harmadrészt van a párt maga, mert ez bejött. Ez működött ‘14-ben, ‘18-ban, ‘22-ben, az ellenőrző hatóságok erre vannak szoktatva, tudják, hogy az Állami Számvevőszéknek, a Kincstárnak, a választási szerveknek hol kell becsukni a szemüket. Az emberek is hitelesebben fogadnak el egy üzenetet, ha az a magas autoritású kormánytól érkezik, és nem valamely párttól.

– Ezek szerint ez várható a mostani kampánynál is?

– Még valószínűleg a Fidesz maga sem tudja, mekkora öngólt rúgott a kampányplafon eltörlésével, mert így a Tiszától sem tudják majd kérdezni, miből van ez a nagy költés, meg hogy ki van a háttérben. Tehát ezzel a Tiszát is bátorítják arra, hogy bármilyen fundraising megengedett, tessék csak költeni, amennyi tetszik.

– Milyen hatása lehet az eddigi háromosztatú modellre, hogy megszűnt a politikai hirdetések lehetősége a Metánál és a Youtube-on is?

– Azt még nem tudjuk, hogy ezt pontosan hogyan fogja kezelni a Fidesz, tudomásul veszi-e, vagy megpróbálja trükökkel megkerülni a hirdetési tilalmat. Tény, hogy mintha tényleg kevesebbet látnék én is ezekből a megafonos, és hasonló hirdetésekből, de azért azt fontos látni, hogy a kampányfeladatok megosztása, a háromosztatúság nem csak a Facebookra meg a Youtube-ra terjed ki. A CÖF-nek is volt mindig nagyon masszív plakátolása, és nem csak funkcionális, hanem a kreatív tartalom szerint is megoszlottak a feladatok. A Fidesz és a kormány alapvetően a pozitív üzeneteket, vitte a korábbi választási kampányokban. Például, hogy megvédjük az országot, illetve a 22-es kampány során volt egy „népszavazás” az LMBTQ közösséggel szemben, akkor is a kormány népszavazási üzenetét egy gyermekét ölelő anya képe jelent meg. A CÖF-nél pedig volt a negatív mini Feri, és a bohóckampány, tehát a lejárató, a gegeskedő negatív kampány jutott a CÖF-re.

– Ezek szerint, amit elmondott, ez ellen nem is nagyon lehet mit tenni, mert papíron minden törvényes és szabályos?

– Meg vannak hajlítva a jogszabályok, azaz beütötték a jogszabályi szövetbe azokat a lyukakat, amiken keresztül a megengedő hatósági gyakorlat ezt a megoldást elfogadhatóvá teszi.

De nem igaz, hogy minden jogszerű, csak most azt játsszák az államhatalmi szervek, hogy a jog az olyan homályos, az olyan sokféle értelmezést tesz lehetővé, és az ő értelmezésük pedig az, hogy itt minden rendben van.

Tehát az Állami Számvevőszék mércéjével mérve a CÖF-jelenséget ugyanúgy meg kellett volna küldeni sok százmilliós, milliárdos fizetési kötelezettséget eredményező vizsgálatokkal, és szankciókkal, ahogy a Márki-Zay Péter vezette ellenzéki összefogást is megküldték, csak persze szelektív a látásuk, van egy látótérkiesés az esetükben, az MMM-et látják, a CÖF-öt meg nem. Persze az MMM-nél amatőrök voltak a szervezők, mert személyi szervezeti összefonódásokat tartottak fenn. A CÖF ügyesebb volt, mert a cöfös plakáton nem szerepelt kormánypolitikusnak a neve, meg nem ugyanazt a telefonszámot, e-mail címet, bejelentett székhelyeket használták. Tehát, ehhez azért kell egy masszív, vastag, szándékos, önmagában is jogsértő félrenézés, tudatos rossz jogalkalmazás.

– Ez mennyiben tekinthető választási csalásnak?

– Nem, nem az. A választási csalás, ezt el kell fogadni, az individuális magatartásokra van elképzelve, mint hogy a büntetőjog maga is individuális magatartásokra van méretezve alapvetően. Biztos vannak olyan mozzanatai, amelyek beleillenek a választás rendje elleni bűncselekménybe, vagy akár a hivatali visszaélésbe, vagy közfeladati helyzetben elkövetett visszaélésbe, de

amikor az állam tudatosan rosszul működik, azaz a közjó helyett a párt érdekeit, a nemzet helyett a rezsim céljait szolgálja, akkor arra nagyon nehéz büntetőjogi megoldást találni, büntetőjogi választ adni.

Tehát azt igazolni, hogy az a járási hivatalvezető, vagy polgármester, vagy számvevő tanácsos, vagy a választási irodának az az osztályvezetője, aki nem indított vizsgálatot a CÖF ellen, hogy az kifejezetten azért cselekedett vagy tartózkodott a cselekvéstől, hogy ezáltal a Fidesznek előnyt biztosítson, és az MSZP-nek, meg a Tiszának hátrányt okozzon. Szóval sajnos nagyon nehéz, elkötelezettebb, felkészültebb nyomozói, ügyészi munka mellett is igazolni, hogy egy-egy ilyen fogaskeréknek a magatartása minden mozzanatában fedi a büntetőtörvényi tényállást.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Pottyondy Edina: Vera nagyon rémült, vajon attól fél, hogy plusz adót kell fizetnie, vagy hogy kiderül, nem is létezik?
A humorista szerint „az AI-magyarok rettegnek a Tisza-adó terveitől”.


Pottyondy Edina újabb YouTube-videóban mondta el véleményét a magyar közélet aktuális eseményeiről. Szerinte „a kormánynak nem a kutatás-fejlesztés, az informatika-oktatás a fontos, inkább a forradalmi technológiát igénytelenül »összemekkmesterkedett«, általános iskolás színvonalú bullying-videók készítésére használják” a mesterséges intelligenicát.

Felhívta a figyelmet arra, hogy „már az utca emberét is digitálisan tenyésztik” azokban a klipekben, amelyekben a "Tisza-adó" lehetséges következményeit vetíti előre a kormánypárt. Ebben például elhangzik, hogy a "Vera" nevű tanárnő 33 ezer forinttal kevesebbet keresne havonta.

„Az AI-magyarok rettegnek a Tisza-adó terveitől. Vera nagyon rémült, vajon attól fél, hogy plusz adót kell fizetnie, vagy hogy kiderül, nem is létezik?”

– tette fel a kérdést Pottyondy Edina.

A humorista beszélt a most megjelent 1242 - A Nyugat kapujában című történelmi filmről is.

„Bizonyos szempontból ez a film zseniális alkotás. Van egy alaphelyzet, amin nehéz változtatni, hiszen a tatárok kiirtották az ország felét. És van egy másik alaphelyzet, amin szintén nehéz változtatni:

az Orbán-kormány olyan szolgaian dörgölőzik a keleti nagyhatalmakhoz, mint Mari néni vádlija a kanos kutyához.

Tehát egyszerre kell szeretni keleti testvéreinket és valahogy elsunyulni, hogy kardélre hányták a fél országot.”

Pottyondy szerint ez a lehetetlennek tűnő feladat teljesült is a filmben: a magyar sorstragédia miatti kesergés helyett „egy kifejezetten pozitív, optimista üzenetre fókuszál és a középpontba egy karizmatikus vezetőt állít. Nem IV. Bélát, hanem Batu kánt”.

„A »Batu kán a mi hősünk« olyan csavar, amire magyar ember nem tud felkészülni. Mintha egy izraeli iskoláscsoport megnézne egy holokauszt-filmet, ahol Hitler megmenti a zsidókat”

– mondja.

Végül szót ejt K. Endre, a kegyelmi ügy egyik főszereplőjének könyvéről is, majd így zárja a videóját: „Ha van rokon a családban, aki még mindig fideszes, vidd már el a tatárjárást romantizáló filmre, vagy vedd meg neki K. Endre romantikus regényét, hátha feléled benne a magyar virtus!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Somogyi Zoltán: Varga Judit visszatérésének lebegtetése arra jó, hogy provokálják Magyar Pétert
Az elemző nem tartja valószínűnek, hogy tényleg politikai pozícióba is helyeznék a kegyelmi botrányba belebukott volt igazságügyi minisztert, mert annak nagy kockázatai lennének a Fideszre nézve is, amely ráadásul ismét a gyermekvédelmi ügyekkel küzd.


Gulyás Gergely a jövő héten találkozik Varga Judittal, hogy személyesen kérdezze meg tőle, mit gondol a visszatéréséről. A miniszter ezt a Kormányinfón árulta el. A Fideszben egyre többen beszélnek arról, hogy terveik vannak a kegyelmi botrányba belebukott volt igazságügyi miniszterrel, akiről Orbán Viktor a nyáron azt mondta, ritkán bukkan fel olyan született tehetség, mint ő, és 4-8 év múlva képes lett volna az országot vezetni. „Juditban miniszterelnöki képességek voltak” - fogalmazott a kormányfő. Magyar Péter Varga Judit esetleges visszatérésének hírére úgy reagált, nincs beleszólása abba, hogy „a Fidesz kivel, milyen felállásban akarja elveszíteni a választást jövőre”, de azt tudja, hogy „Varga pontosan érzi, mi a három gyermekünk érdeke”.

Miért próbálja a Fidesz visszahozni Varga Juditot, kockáztatva azt, hogy újra reflektorfénybe kerül a kegyelmi botrány? És mennyit árthattak a pártnak az elmúlt hetek gyermekvédelemmel kapcsolatos botrányai: a bizonyíték nélküli Zsolti bácsizás, és a Szőlő utcai javítóintézet volt igazgatójával kapcsolatos rengeteg megválaszolatlan kérdés? Somogyi Zoltán szociológussal beszélgettünk.

– Mennyi az esélye Varga Judit visszatérésének?

– Most úgy érzem, hogy inkább nem merik meglépni, mint igen, de provokációnak simán jó. Ugyanis abban a pillanatban, ahogy Varga komoly politikai szereplővé válna, olyan kérdéseket tenne fel neki a magyar nyilvánosság, amelyek Magyar Pétertől függetlenül a kormány számára kellemetlenek. Mi van a végrehajtókkal, a végrehajtói kamara maffiaszerű működésével? Hogyan adtak át döntéseket az államtitkárnak, és milyen módon vettek részt benne? Mi a helyzet a Pegazus-szoftverrel, a lehallgatott magánemberekkel szembeni állami jogsértéssel? És ott van a kegyelmi ügy maga: miért írta alá? Ezeket a kérdéseket a Fidesznek nem érdeke kinyitni.

– Az miért érdeke, hogy Varga Juditról, mint visszatérőről beszéljenek?

– Arra jó, hogy provokálják Magyar Pétert ezzel a dologgal: a volt felesége hiteles állításokat tehet Magyar Péter személyiségével kapcsolatban.

Varga, még ha nem is kerül vissza semmilyen pozícióba sem, jelenlétével tud Magyar Péterről beszélni.

Ha visszalépne egy hivatalos politikai pozícióba, akkor újságírók fogják kérdezni nap mint nap.

– A minden bizonyítékot nélkülöző „Zsolti bácsi” történet talán kezd elcsendesedni, de magának a Szőlő utcai ügynek is sok tisztázatlan pontja van. Sokat veszíthet ezzel a Fidesz?

– Ez a téma a magyar társadalom számára elfogadhatatlan, függetlenül attól, hogy jobbról vagy balról nézik: a gyermekekkel szembeni szexuális abúzust a legtöbben nagyon egyértelműen elítélik. Ha ez egy állami intézményrendszerhez kötődhet, ahol az állam felelős a gyerekekért, és esetleg kormányzati politikusokhoz is, az a kormány számára felmérhetetlenül veszélyes. Láttuk a parlamentben, hogy Semjén Zsolt azért állt fel, mert Simicskó István a Fidesz és a KDNP nevében nem védte meg eléggé őt. A kormánypártiak igyekeznek a lehető legtávolabbra tolni maguktól az ügyet; később olyan radikális nyilatkozatok is elhangzottak, amelyekkel igyekeztek maximális távolságot tartani: halálbüntetésről, négyrét vágásról, kasztrálásról beszéltek.

Ennek a gyermekvédelmi ügynek valószínűleg jóval nagyobb a látenciája: nem tudjuk, ki mikor áll elő új tanúval vagy információval.

Ez az ügy nem egy egyszerűen lezárható történet, bármikor egy új információ újra aktualitást adhat neki.

– Múlt vasárnap megszólalt a Kossuth téri tüntetésen Látó János is, de semmi konkrétumot nem mondott az üggyel kapcsolatban.

– Látó János szerepe egyelőre mellékszál, ha fontos elemként került is be a képbe. A lényeg az, mennyire áttekinthető a gyermekvédelmi intézményrendszer. Amíg nem átlátható, addig a kormánypártiaknak nincs olyan pozíciójuk, amiből hitelesen tudnák cáfolni az ellenzék vádjait.

Ha az ellenzék hitelesen mondhatja, hogy a gyermekvédelem nincs biztonságos kezekben, akkor abból sok igaztalan pletyka és vád is elindulhat.

Miközben mindezeket tények is erősítik: tudható, hogy az intézményrendszerből egyes államilag gondozott lányok később, az intézményen belülről szervezett prostitúcióban végezték.

– A héten Jámbor András megpróbálta megemeltetni a napi 1500 forintos fejkvótát, amit a gyermekotthonokban élő gyerekek étkeztetésére forditanak, 4500 forintra. A fideszes képviselők nem szóltak hozzá, hanem leszavazták az egészet. Később a kormánypárt saját ötletként hozta vissza.

– Igen, másnap be is hozták a saját javaslatukat...

– De addig az erről készített 23 perces videó egy nap alatt hatalmas nézettséget ért el.

– A Fidesz sosem fogad el ellenzéki javaslatokat, nehogy az ellenzék kampányolhasson velük. A kormánypárt eddig sem engedett az ellenzéknek olyan ügyet, amivel az ellenzék kampányolhatna. Inkább ők viszik át a javaslatot, csak az úgy lassabb, hiszen reaktív. Azonban ebben az ügyben korábban, Magyar Péter megerősödése óta bármikor léphettek volna, hiszen látható probléma volt.

Az emberek számára sokkal érzékenyebb a gyermekbántalmazás kérdése, mint például egy késés a közlekedésben,

és erre lett volna a kormánypártnak több, mint egy éve, hogy változtasson a helyzeten.

– A Tisza Párt mintha távolabb tartaná magát a témától...

– Igen, mert van saját témája. Viszont lehalkította ez a téma egy időre „a Tisza adót akar emelni” kampányt, ami jót tesz nekik.

– Két hete Závecz Tibor azt mondta, október 23 körül láthatunk méréseket arról, kitől mit vitt, vagy mit hozott például a Zsolti bácsi ügy.

– Az aktuális mérések persze érdekelnek minket, elemzőket, de az embereket talán kevésbé. Sokkal inkább az számít, hogy október 23-án ki hány embert visz az utcára. Az lesz a mennyiségi verseny: Magyar Péter rendezvényein hányan vannak, és Orbán Viktor rendezvényein hányan.

– Orbán Viktornak most nincs szerencséje október 23-ával: az Európai Tanács ülése miatt fél napot nem lesz itt. Ez hátrány lehet?

– Az a fél-, vagy egy óra számít, amikor ő beszél, és az valószínűleg belefér a napba. De a legfontosabb most tényleg az lesz, hogy ki milyen mennyiségben tudja a sajátjait az utcára vinni, hogy ezzel megmutassa az erejét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„15 éves teljhatalom után ők torolnak meg? Mit?” – Tüntetőket kérdeztünk a Zsolt bácsi-ügy kezeléséről
A legtöbbek szerint nincs mit megtorolnia a kormánynak az ellenzéken, inkább a felderített ügyekkel kellene foglalkozniuk. Van, aki szerint a tüntetések is kezdenek túl egyformák lenni.


Ahogy arról tegnap beszámoltunk, tüntetést tartott a budapesti Kossuth téren Puzsér Róbert és a Polgári Ellenállás. Az eredetileg Megbékélésmenetnek szervezett megmozdulás időközben, Juhász Péter kihallgatása miatt a volt politikus melletti kiállássá alakult, ahol 21 felszólaló és előadó lépett a színpadra.

A helyszínen járt a Szeretlek Magyarország stábja is, hogy megkérdezze a jelenlévőket, mi a véleményük a Szőlő utcai helyzet és Zsolt bácsi körül kialakult turbulens közéleti levegőről, és mit várnak a tüntetéstől.

A színpadon felszólalók közül végül senki nem fedte fel, ki a Juhász videójában elhangzó "Zsolt bácsi", aminek az egyik tüntető örült, mert szerinte ha ott kiderült volna a személye, könnyen lincseléssé fokozódhatott volna a hangulat.

A megtorlásról a megkérdezettek többsége úgy vélekedett, hogy nincs mit megtorolnia a kormánynak. Egy fiatal tüntető azt kérdezte:

„15 éves tejhatalom után ők torolnak meg? Mit? Hol?”

Szerinte az egész csak egy blöff, amit immár havonta bedobnak. Volt olyan is, aki radikálisabban fogalmazott: „Náci tempó, náci szöveg, a Gestapo szokott megtorolni, nem a demokratikus állam.” Megint más az ötvenes évek kommunista rendszeréhez hasonlította a megtorlás emlegetését.

Jámbor András országgyűlési képviselő kameránknak is elmondta: szerinte hiba volt, amit Arató Gergely a Parlamentben tett, vagyis hogy megnevezte és felkérdezte Semjén Zsoltot. Ugyanakkor hozzátette: ennél százszor nagyobb bűnöket látni a politikai túloldalon.

Volt, aki stábunknak mesélte el, hogy személyes ismerőse az Alföldi utcai gyerekotthonban 12 évesen úgynevezett "welcome-verést kapott" – erről koldulás közben számolt be neki.

Juhász Péter szerint 20 éve tudni hasonló ügyekről, de a hatóságok általában többet zaklatják azokat, akik az ügyeket felderítik, mint akik elkövetik.

Ugyanakkor néhány fiatal arról is beszélt, hogy kicsit már repetatív, hogy mindig ugyanazon koerográfia szerint zajlanak a megmozdulások. Ennek ellenére szerinte kinn lenni „hazafias kötelesség”. Arról, hogy milyen módszerekkel leváltani a Fideszt, azt mondták: a politikát „a Fidesz züllesztette le idáig, de akkor a saját játékukban kell megverni őket – ilyen egyszerű”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk