SZEMPONT
A Rovatból

Farkas András: Csak jövőre fognak igazán elhúzni a román nyugdíjasok, ott meglépték, amit Magyarországon nem

Romániában is a német nyugdíjpontrendszert vezettek be - magyarázza a nyugdíjszakértő. Nálunk a nyugdíj csak inflációkövető, míg ott a bérszínvonalat is követi majd. Ugyanis megvalósítottak egy okos nyugdíjreformot, míg a magyar kormány nem nyúlt a rendszerhez.


A román nyugdíjasok járandósága idén először meghaladta a magyarokét. Ha a 13. havi nyugdíjat szétosztanánk az év hónapjaira, akkor ugyan a magyar nyugdíjak még mindig valamivel magasabbak lennének, az összkép mégis árulkodó.

Miközben Romániában az elmúlt egy év alatt átlagosan közel 40 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak, Magyarországon a nyugdíjemelések üteme alig haladta meg a 10 százalékot.

Az egyre növekvő különbség mögött nemcsak az áll, hogy Románia nagyszabású nyugdíjreformba kezdett, hanem az is, hogy a magyar kormány továbbra sem hajlandó érdemi reformokat végrehajtani. Farkas András nyugdíjszakértővel arról beszélgettünk, hogy hogyan jutottunk idáig, és milyen következményei lehetnek annak, ha a magyar nyugdíjrendszer nem változik meg.

– Régen Ausztriához hasonlítottuk magunkat, most már Romániához, ráadásul óhatatlanul az jut az ember eszébe, hogy hogyan lesz ebből egymillió forintos fizetés?

– Maradjunk először a román és a magyar nyugdíjrendszer összehasonlításánál. A Covid után Románia szintén beadott egy ugyanolyan Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervet (RRF), mint Magyarország, annak érdekében, hogy az erre rendelkezésre álló óriási összegű európai uniós támogatásokhoz hozzáférjen. Mindkét országnak ez volt a szándéka, amikor benyújtották ezt a tervet.

De Magyarország nem látszik hajlandónak arra, hogy meg is valósítsa azt, amire vállalást tett, vagyis hogy jövő év március 31-ig megvalósítja a nyugdíjreformot.

A románok viszont úgy döntöttek, hogy ők megteszik, és már 2023-ban elfogadták a törvényt, amely alapján 2024. szeptember 1-jétől a román nyugdíjakat újraszámolták. Az erről szóló híradásokban némi kavarodás tapasztalható, mert szeptember elsejétől nem megemelték a román nyugdíjakat, hanem a nyugdíjreformban megváltoztatott új nyugdíjszámítási módszerrel újraszámolták az érintett nyugdíjakat. Ez 3 millió 800 ezer embert érintett. Összesen 4 millió 800 ezer nyugdíjas van Romániában, de 1 milliónak nem változott a nyugdíjösszege, 3 millió 800 ezernek viszont változott, akár jelentősen is, és azért mondják, hogy összesen 40 százalékkal emelkedett az átlagnyugdíj Romániában, mert volt egy 13,8 százalékos rendes inflációs emelés januárban (ez nálunk 6 százalék volt). Most a nyugdíjak újra megállapítása után van olyan nyugdíj, amely nyolcvan százalékkal magasabb, van olyan, amely hússzal vagy harminccal, és van olyan, amely nem változott, de összességében 24-25 százalékos nyugdíjnövelést eredményezett. Még egyszer hangsúlyozom, ez nem a nyugdíj rendszeres, éves emelése, hanem egy új megállapítású nyugdíj, amelyet aztán jövőre elkezdenek emelni a szintén megváltoztatott nyugdíjemelési módszer szerint.

Itt fognak igazán elhúzni a román nyugdíjasok, ugyanis az ő esetükben a nyugdíjukat nemcsak az inflációval fogják növelni, mint Magyarországon, hanem még a bruttó keresetnövekedés 50 százalékát is hozzáteszik az emeléshez.

Tehát mondjuk egy 8 százalékos infláció és egy 10 százalékos keresetnövekedés esetén Romániában 13 százalékkal emelkednek majd jövőre a nyugdíjak.

– Ugyanez nálunk hány százalék lenne a mostani modellünk szerint?

– Magyarországon mindig kizárólag a költségvetési törvényben foglalt infláció szerint emelik a nyugdíjakat. Idén januárban ez 6 százalék volt, jövő januárra pedig egyelőre 3,2 százalékot irányoznak elő. Majd meglátjuk, hogy mi kerül be a végleges költségvetési törvénybe december folyamán. De a román nyugdíjreformot megcsinálták, az újraszámítási módszert abszolút modern alapokra helyezték. A legfontosabb mintájuk a német nyugdíjrendszer volt, mert

Romániában is egy német nyugdíjpontrendszert vezettek be, és ezzel a pontrendszerrel minden érintett személy, különösen ha hosszabb ideig dolgozott, fizetett járulékot, akkor tényleg drámai mértékben emelkedhet a nyugdíja.

Persze eddig nagyon hátrányos volt a román nyugdíjrendszer. Tehát a mostani hatalmas átalakítás után nagyjából ugyanoda került, mint a magyar. De ahogy mondtam, ha jövőre elindul az új román nyugdíjemelés, akkor már lehagynak minket.

– Ehhez nyilván sok pénz kell. Romániának az RRF-ből volt pénze erre?

– Az biztos, hogy megkapták az RRF-ből a kért pénzeket, 3750 milliárd forintnak megfelelő lejbe kerül idén ez az újraszámítási módszer, ami egy jó 50 milliárd lejes plusz tétel. Ennyit bőven kaptak az RRF-ből, csak nem tudom, hogy ezt direktben erre lehetett-e fordítaniuk, vagy valamilyen közvetett módon intézték el. A kormány azt mondta, hogy van rá pénz, végrehajtották ezeket az emeléseket, így az érintett 3 millió 800 ezer nyugdíjas nagyon boldog, és nyilván ez a boldogság kitart majd november-decemberig, amikor a román elnök- és parlamenti választások lesznek.

– A magyar tétlenségnek mi az oka? Netán az, hogy az RRF kifizetéseket visszatartja a Bizottság?

– A Helyreállítási és Ellenállóképességi Alap kifizetésének 27 vállalás teljesítése volt a feltétele. Ebből a 27-ből az egyik fontos vállalás volt a nyugdíjreform, amelyre fel is kérték az OECD szakértőit, hogy készítsenek egy nemzetközi szakértői tanulmányt. Az el is készült, leadták a magyar kormánynak, de csak az OECD honlapján jelent meg, mert a magyar kormány nem hozta nyilvánosságra. A magyar elemzők így onnan nézhették meg, hogy mit javasol az OECD. A sajtó munkatársai megkérdezték, hogy lesz-e nyugdíjreform, mire

a Pénzügyminisztérium lakonikus válasza az volt, hogy a magyar nyugdíjrendszer megfelelő, nem kell módosítani, a magyar nyugdíjasok biztonságban vannak, a vásárlóerejüket megőrzi a kormányzat, és a 13. havi nyugdíj folyamatos folyósításáról gondoskodnak, tehát nincs itt semmi látnivaló, nem lesz nyugdíjreform.

Ez azért döbbenetes, mert ezzel egy az egyben lemondunk 6 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásról, ami járna nekünk az eredeti terv szerint, persze nemcsak a nyugdíjreform, hanem az összes többi mérföldkő teljesítése esetén. Továbbá a kormány 3 milliárd euró kedvezményes hitelre jelentett be igényt, de 9 milliárd eurót is kérhetnénk kedvezményesen, ami sokkal jobb kondíciókkal rendelkezik, mint a piacon felvehető hitelek. A kormányzati kommunikáció alapján azonban ez úgy látszik, nem fog megvalósulni.

– Ezek szerint a nyugdíjreformon kívül még van másik 26 feltétel. De ha a kormány a nyugdíjreformmal kapcsolatos vállalását teljesítené, akkor az ezzel kapcsolatos forrásokat felszabadítaná-e az Európai Bizottság, vagy az összes egy csomagban van?

– Szerintem csomagban van. Ráadásul az összes mérföldkövet a kormányzat vállalta. Ők írták le. Tehát nem Brüsszelből jött egy lista, hogy a gonosz brüsszeliták ezt követelnék tőlünk, hanem mindezt a magyar kormányzat írta bele a saját ellenállóképességi és helyreállítási tervébe.

A vállalások szerintem ránézésre 95 százalékban kívánatosak és teljesítendők.

Igazán én politikai kockázatot nem is látok egyikben sem, de nyilván nem az én reszortom ezt megítélni. Én csak a nyugdíjreform részét látom. Nyugdíjreform nagyon kellene, nagyon szükség lenne rá, ráadásul itt a román példa, hogy meg lehet lépni, pénz is lenne rá, és a nyugdíjasok életszínvonala hirtelen javulhatna, a relatív elszegényedési folyamatuk megállhatna.

– Akkor miért nem lépik meg?

– Magyarországon 2026-ban lesz választás, tehát jövőre még sok minden csoda történhet, akár egy nyugdíjreform is életbe léphet, hiszen ha belegondolunk, nem volt tervben akkora horderejű átalakítás, mint amit a románok megléptek, hiszen ők egy teljesen új nyugdíjszámítási eljárást alkottak meg, és egy vadonatúj emelési eljárást. Nekünk is jót tenne egy ilyen, de maga a reform le lenne tudható két egyszerű lépéssel.

Az egyik az lenne, hogy a nyugdíjkorhatár alakulását Magyarországon a 65 éves korban várható további élettartamtól tesszük automatikusan függővé.

Ezt egyébként javasolta az OECD is, és a brüsszeli alapjavaslatban is benne van, valamint a kormány maga is beleírta a tervébe, hogy megvizsgálja ennek lehetőségét. Ez politikailag és demográfiailag is kockázatmentes lépés lenne. Például leírnánk, hogy 2035-től a 65 éves korúak további várható élettartamától függ majd a nyugdíjrendszer, akár teljes mértékben, akár 2/3-1 arányban, azaz ha 1 évvel nő a várható további élettartam, akkor egy évvel nőne a nyugdíjkorhatár, vagy csak nyolc, vagy hat hónappal nőne. A másik egyszerű lépés az lenne, ha a nyugdíjrendszer méltányosságát is növelné a nyugdíjreform, például úgy, hogy

a nyugdíjprémiumot csak a szegény nyugdíjasok kapják, vagy a szegény nyugdíjasok nyugdíjemelése fél százalékkal megfejelve történne.

Számos egyszerű, nem túl költséges megoldás létezhetne, és máris teljesülne ez a pont az RRF-en belül.

– De a román rendszerrel összevetve egy ilyen lightos reform korántsem jelentene olyan progresszív és bőkezű nyugdíjrendszert, mint amilyennek a román ígérkezik. Továbbra sem maradna versenyképes a magyar nyugdíjrendszer a románnal, ha ilyen megúszós reformokat csinálnánk.

– Ezt azért nehéz megválaszolni, mert az OECD-ben van nyolc alapjavaslat és négy kiegészítő javaslat. Én egyikkel sem tudok maradéktalanul egyetérteni, erről írtam is hosszasan a Portfólión tanulmányokat, de természetesen ez egy hasznos vitaanyag lenne. Az OECD nem tett javaslatot átfogó nyugdíjváltoztatásra, hanem a korhatáremelésre, a Nők 40 korlátozására, a nyugdíjmegállapítás során a valorizáció mértékének újrakalibrálására, esetleg a társadalombiztosítási járulék és a szochókulcs emelésére tett javaslatokat. Nem lenne akkora átalakítás a rendszerben, mint amit Románia meglépett, a magyar nyugdíjrendszer működési alapelvét, a folyó finanszírozást semmilyen módon nem érintené.

Ami azért veszélyes, mert az alapvető problémát, hogy mi lesz az öregedő társadalomban a leendő magyar nyugdíjasokkal, igazán csak felszínesen érinti.

– A román rendszer ezt megoldotta?

– Ezzel nagyon nagyot léptek előre, most a nyugdíjmegállapítás teljesen egy német mintájú rendszer lett, még talán annál is korszerűbb modellt alkottak. Nagyon okosan kitalált bónuszokkal, minél hosszabb ideig dolgozik valaki, annál több jogosultságot szerezhet. Ez jelentősen növelheti a munkavállalási hajlandóságot idősebb korban is. Az új emelési rendszer, amit kitaláltak, abszolút előremutató. A kérdés náluk is az, hogy hogyan lehet ezt folyamatosan finanszírozni.

Rendben van, hogy most egyszer kifizetik ezt az 50 milliárd lejnyi pluszt, de hogy ezt fenn tudják-e tartani folyamatosan?

Fontos tudni, hogy Romániában a 4,8 millió nyugdíjassal szemben 5,8 millió munkavállaló áll. Legalább ennyi román dolgozik külföldön is, ők nem járulnak hozzá otthon a nyugdíjrendszer fenntartásához. Tehát nagyon óvatosan kell eljárni, és a kormányzatnak folyamatosan kiegészítő forrásokat kell majd találni, hogy fenn tudják tartani ezt a rendszert.

– A magyar társadalomban ez az arányszám kedvezőbb lenne, tehát mi jobb eséllyel tudnánk nekivágni egy ilyen nyugdíjreformnak?

– Sokkal. Nálunk 4 millió 800 ezer munkavállaló van, és 2 millió 400 ezer a nyugdíjasok száma.

– Tehát nálunk kétszer annyi fenntartó esik a nyugdíjasokra, mint Romániában.

– Egy ilyen nyugdíjrendszert, mint a román, vagy egy ehhez hasonlót, mi esélyesebben és könnyebben tudnánk fenntartani, mint ők jelenleg. Persze sok számítást igényel, nem lehet csak így kapásból nyilatkozni, mert a magyar nyugdíjrendszernél is az a fő elv, hogy óvatosan kell hozzányúlni, mert bármit változtatunk, az máshol rosszabbá teheti az egészet, ahogy ez már sajnos többször bekövetkezett. Például az OECD tanulmány is javasolja, hogy a Nők 40 feltételeit, valamint a 13. havi nyugdíj feltételeit felül kell vizsgálni, mert ezek közel 1000 milliárdos tételt jelentenek évente. A Nők 40 esetében a jogosultsági idő hosszának növelése vagy életkori korhatár bevezetése (például 60 év alatt nem lehet igénybe venni) lehetne egy megoldás.

A 13. havi nyugdíj esetében egy maximális összeg bevezetése lenne indokolt, mert ez most már 450 milliárd forintba került, és jövőre 500 milliárdba fog, miközben ennek nincs járulékfedezete.

– Visszatérek az első kérdésemhez: hogyan viszonyul a magyar nyugdíjrendszer az egymillió forintos fizetés álmához?

– Jelenleg a nettó átlagkeresetnek az átlagnyugdíj körülbelül 54-55 százalékát teszi ki. Ez 75 százalék volt 20 évvel ezelőtt, azóta folyamatosan csökken. Ha ez így folytatódik, akkor a nyugdíjasoknál már nemcsak relatív, hanem abszolút elszegényedésről is beszélhetünk. Az nem elfogadható, hogy miközben a gazdaság hasít, a társadalom többi része lemarad és egyre rosszabb állapotba kerül. Lehet arról nyilatkozni, hogy lesz egymillió forintos átlagkereset.

Először is, milyen forintról beszélünk, mennyit fog érni akkor a forint?

Másodszor, az ellátások vajon követik-e majd ezt a növekedést? Ha nő a gazdaság, akkor nőhet minden, több pénz jut bármilyen juttatásra, nyugdíjra, egészségügyre, szociális ellátásokra. De ehhez olyan tempóban kellene nőnie a gazdaságnak, ami jelenleg teljesen irreálisnak tűnik. A 3 százalék talán elérhető, de az, hogy 6 százalék legyen, olyat utoljára Kína tudott. Ha így lenne, tényleg futná mindenre, még egy jó nyugdíjreform végrehajtására is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Vujity Tvrtko a Napló végéről: Aki ezt tette velünk, bár kapott 96 millió forint Júdás-pénzt, most egészen biztosan nyugtalanabbul alszik, mint mi
Vujity Tvrtko egy hosszú bejegyzésben idézte fel a TV2 Napló megszűnésének körülményeit. A riporter szerint a szerkesztőségre nehezedő politikai nyomás és egy 96 millió forintos könyvszerződés vezetett a műsor végéhez.


Két posztot is írt Vujity Tvrtko, a frissebb, mai posztban arról ír, hogy "anno nagyszerű emberek, becsületes újságírók veszítették el az állásukat, s ezzel veszélybe került a családjuk egzisztenciája, nem maradt munkájuk, voltak, akiket biztonsági őrökkel dobattak ki csak azért, mert nem akartak bűncselekmények részeseivé válni. Mindent (is) vállaltak, de a lelküket nem adták el, sem pénzért, sem ajánlatért, sem hatalomért!

Munkátokat elveszítettétek, de becsületeteket mindvégig megtartottátok! BÜSZKE VAGYOK RÁTOK! - írta a tévés.

"Vannak, akiknek most a mentegetőzés és a félelem maradt. Ők választották ezt az utat. Mi pedig egy egészen másikat…" - tette hozzá, megosztva egy 10 évvel ezelőtti posztját.

Vujity Tvrtko egy másik, tegnapi bejegyzését azzal kezdte, hogy nem a botránykeltés a célja, ugyanakkor úgy véli, „az igazság nem maradhat néma”. Azt írja, elsősorban azokért a kollégáiért szólal meg, akiket szerinte méltatlanul megaláztak, és akiknek a hangja nem jut el a nyilvánossághoz. Kijelenti, hogy újságíróként továbbra sem foglal állást magyar belpolitikai ügyekben.

Tvrtko szerint a műsor megszűnésének legfőbb oka egy bizonyos könyv volt. Hozzáteszi, hogy a kötet szerzőjét később hírigazgatónak nevezték ki, és a könyv körüli „erőszak, a műsorunkat, szerkesztőségünket érő politikai nyomás és érzelmi zsarolás” vezetett a döntésükhöz.

„Főleg emiatt az átkozott könyv miatt döntöttünk 2014-ben úgy, hogy a TV2 Naplója 17 év, 1 hónap, 3 hét és 4 nap után befejezi munkáját.”

A HVG a Magyar Hang cikke alapján azt írta: Szalai Viviennek 96 millió forintot fizetett a Napi Gazdaság kiadója 2014-ben a Zuschlag-könyv megírásáért. Tvrtko állítása szerint a szerkesztőségük nem volt hajlandó ezt a könyvet reklámozni, és másokat sem járattak le.

Műsorvezetőként személyesen is szembeszállt a nyomással, amikor nem volt hajlandó egy számára ismeretlen szöveget bemondani. „Egyáltalán: soha az életemben nem olvastam fel más szövegét, csak azt, amit én magam írtam… És amit én magam megírtam, azért a felelősséget mindig vállaltam” – fogalmaz.

Tvrtko szerint nem voltak hajlandóak olyan dolgokat megtenni, amelyekkel a későbbi események bűnrészeseivé váltak volna, ezért a TV2 Napló végül befejezte működését. Megemlíti azonban, hogy szerencsére a műsornak van folytatása egy másik csatornán, Sváby András és csapata révén.

A posztban felidézi egykori kollégáinak az utolsó szerkesztőségi értekezleten elhangzottakat, a Linda című sorozatból vett mondattal.

„Baltazár inkább meghal, de nem alkuszik!”

Majd hozzáteszi: „Meghaltunk, de nem alkudtunk.” Azt írja, aki ezt tette velük, bár kapott „96 millió forint Júdás-pénzt”, most biztosan nyugtalanabbul alszik, mint ők. A cselekedetét szerinte majd Isten vagy a bíróság fogja megítélni.

Tvrtko fájdalommal ír arról, hogy rajta kívül a stábtagok mind elhagyták a szakmát. Van közöttük virágboltos, apartmanház-üzemeltető és olyan is, aki külföldre költözött.

„Nem vagytok, s mégis azok maradtok: ÖRÖKRE!”

Ezzel szemben azt állítja, hogy aki ezt a helyzetet előidézte, „sosem volt az, bármi is állt a névjegykártyáján!”.

Zárásként arról ír, hogy bár ő maga is külföldre költözött, a szellemiségük és a gerincük megmaradt. Akik viszont szerinte elárulták ezeket az elveket, azokról úgy fogalmaz: „most nagyon gazdagok, s mégis koldusszegények!”.

A poszt hátteréhez tartozik, hogy a TV2 nemrégiben menesztette Szalai Vivien hírigazgatót, amire Vujity Tvrtko egy korábbi bejegyzésében már reagált. A csatornánál zajló belső feszültségekről korábban Hajós András és Majka is beszélt. A legfrissebb fejlemény az ügyben, hogy 2026. május 7-én megjelent hírek szerint megszűnik a TV2 Tények című műsora, és a jelenlegi tervek szerint a Napló sem folytatódik az átszervezés után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Kitálalt az NKA-botrányról egy bennfentes: állítja, Hankó Balázs adott utasítást arra, hogy eltitkolják a 17 milliárdos támogatási keret részleteit
Papp Gergely, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő munkatársa Molnár Áronnak beszélt az intézménynél tapasztalt szabálytalanságokról. Elmondása szerint miután az első információk kiszivárogtak a színész-aktivistán keresztül, őt a párját és a barátját a főigazgató utasítására kitiltották a céges rendszerekből.


Névvel és arccal vállalta az interjút Molnár Áronnal Papp Gergely, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő (NKTK) projektmenedzsere, aki Molnár szerint a legfőbb forrása volt a kirobbant NKA-botránynak.

Papp Gergely a „Magyarország kedvenc reggeli műsorában” elmondta, 2014 óta dolgozik az intézménynél, jelenlegi feladata az ePer pályázati rendszer felhasználóbarátabbá tétele. Azért döntött a nyilvánosság mellett, mert a belső szabályzat szerint a szabálytalanságokat a főigazgatónak kellene jelenteni, aki viszont szerinte maga is érintett az ügyben.

Papp Gergely azt mondta, a botrány kirobbanása után az intézményen belül több kollégáját, köztük a legjobb barátját és a szintén ott dolgozó párját is meggyanúsították.

„Például a legjobb barátomat meggyanúsították, és szankcionálták, kitiltották mindenhonnan több napra. Holott igazából sokáig azt sem tudta, hogy mire készülök” – mondta, hozzátéve, hogy eleget akar tenni a Molnár Áronnal kötött megállapodásának, miszerint ha a főigazgató nem áll a nyilvánosság elé a megfelelő információkkal, ő maga fogja ezt megtenni. Papp szerint a műsor utáni napon valószínűleg felmondanak neki, de ezt vállalja.

„Inkább rúgjanak ki, mint hogy szégyenben kelljen leélni az életemet, hogy tudtam erről az egészről, és nem szóltam.”

A projektmenedzser felszólította a felelősöket, köztük Krucsainé Herter Anikó főigazgatót és Hankó Balázs leköszönő minisztert, hogy tegyék közzé a telefonszámukat, és nézzék meg, mi a magyar emberek véleménye az ügyről. Mint mondta, elsődleges célja az volt, hogy a törvényi kötelezettségnek megfelelően nyilvánosságra kerüljenek a 17 milliárd forintos keret döntései és a döntéshozó testület tagjainak kiléte. Később azonban tudomására jutott, hogy további kifizetéseket terveznek.

„Sőt, én úgy tudom, hogy már van olyan döntés is, amit a miniszter aláírt, csak a te megszólalásod után ez végül nem került további ügyintézésre”

– mondta Molnár Áronnak, hozzátéve, hogy innentől a további kifizetések megállítása lett a cél.

Papp Gergely tisztázta, hogy a sajtóban emlegetett 790-es és 447-es listák valójában nem listák, hanem belső kódok. A 790-es a Kiemelt Kulturális Programok ideiglenes kollégiumának kódja, amely a 17 milliárd forintot elosztotta, a 447-es pedig a miniszteri keret belső azonosítója. Elmondása szerint 2023 nyarán vonták be a 790-es kódú kérelmek feldolgozásába, ahol olyan, a kultúrától távol álló programokat talált, mint a „somlói szépségverseny és evőverseny”. A pályázatokhoz mindössze ezer forintos nevezési díjat kellett fizetni, míg a miniszteri keretnél ilyen díj egyáltalán nem volt.

Beszélt egy nem nyilvános e-mail címről is, ahová az egyedi zenei programok kérelmei érkeztek. Itt találkozott egy olyan levéllel, amelyben egy pályázót a minisztérium értesített, hogy nyújtson be kérelmet az NKA-hoz. Ezt az e-mailt később letörölte a fiókjából, de szerinte az üzenetnek még meg kell lennie a rendszerben és közérdekű adatigényléssel megszerezhető.

Részletesen beszámolt a Krucsainé Herter Anikó főigazgatóval folytatott konfrontációjáról is, miután őt, a párját és a barátját minden előzmény nélkül kitiltották a céges rendszerekből. Az informatikai osztályon azt a tájékoztatást kapta, hogy a főigazgató utasítására történt a tiltás.

Amikor ezzel szembesítette, a főigazgató először technikai problémára hivatkozott. „De ezt olyan pikírt stílusban adta elő, hogy azt hittem, hogy lefordulok a székről” – mesélte. Később, egy négyszemközti beszélgetésen a főigazgató elismerte, hogy ő rendelte el a kitiltást, mert gyanakodott rájuk.

Papp Gergely szerint ezen a beszélgetésen a főigazgató elismerte, hogy a döntések közzétételének elmaradása nem az ő döntése volt. „Erre azt felelte, hogy okos fiú vagy, ki tudod te találni” – idézte fel a beszélgetést, majd hozzátette, amikor rákérdezett, hogy Hankó Balázsra gondol-e, a főigazgató igennel felelt.

„Hankó Balázs volt az, aki erre utasította.”

Papp szerint a főigazgató arról is beszélt, hogy nem adott megfelelő utasítást a kérelmek céljainak átírására, és állítólag nem is tudott arról, hogy a pályázati rendszerben erre lehetőség van. Ezt Papp Gergely képtelenségnek tartja, mivel szerinte a főigazgató rendelte meg és felügyelte a rendszer fejlesztését. Sőt, állítása szerint személyesen is részt vett olyan megbeszélésen, ahol a főigazgató a kérelmek céljainak átírásáról egyeztetett. Egy másik értekezleten a somlói szépségverseny kapcsán mindenki nevetett, egy dartsegyesület kérelménél pedig a főigazgató azzal viccelődött, hogy „biztos Magyar Péter képére dobálják a nyilakat”.

A projektmenedzser szerint a pályázatok feldolgozásánál szóbeli utasítás volt, hogy ne írjanak ki hiánypótlást, holott a kérelmek hemzsegtek a hiányosságoktól. A támogatói okiratokból pedig szándékosan kikerült a reklám- és PR-kötelezettségre vonatkozó rész, így a támogatott szervezeteknek nem kellett feltüntetniük, hogy az NKA-tól kaptak pénzt.

„Vajon kifejezetten csak ezekből az okiratokból került ki a PR kötelezettség? Itt miért nem kellett az NK-t mint támogatószervet feltüntetni?” – tette fel a kérdést.

A Fásy Ádám családjának cégével kapcsolatos ügyről elmondta, több tanú van rá, hogy a család személyesen járt bent az NKTK-nál, és a kollégákkal adatták be a Munkácsi Art Kft. kérelmeit, noha papíron semmi közük a céghez. Meghatalmazás sem volt náluk. Az elszámolásnál pedig kiderült, hogy a kifizetések olyan cégekhez mentek, amelyek Fásy feleségéhez és lányához köthetők.

A Városliget Zrt. ügyében, amelynek felügyelőbizottsági elnöke maga Krucsainé Herter Anikó, Papp Gergely azt állította, hogy a cég egy 1,25 milliárd forintos támogatás visszafizetésekor nem fizette meg az ügyleti kamatot. A főigazgató ezt tagadta, és az elszámoltatási osztályvezetőre próbálta hárítani a felelősséget. Papp szerint azonban írásos bizonyítékuk van arról, hogy az osztályvezető jelezte a főigazgatónak, hogy a kamat elengedése törvénytelen. „Ehhez képest a főigazgató még aznap délután levélben értesítette a Városliget Zrt-t, hogy a támogatás összegét utalják vissza” – mondta, kiemelve, hogy a levélben nem szerepelt az ügyleti kamat.

A miniszteri keretből finanszírozott támogatások elszámolásáról elmondta, hogy sok esetben a szakmai beszámoló egyetlen papírlapból áll, és nincs érdemi szakmai ellenőrzés.

Példaként a Zenei Kör Kft. félmilliárd forintos támogatását említette, ahol szintén csak egy ilyen „fecnit” kellett benyújtani. A főigazgató négyszemközt elismerte neki, hogy nem ért egyet ezzel a gyakorlattal, de azzal védekezett, hogy ez már korábban is így volt.

Papp Gergely éles kontrasztba állította a főigazgató számára vásárolt új céges autót, iPhone-t és irodabútort a többi iroda áldatlan állapotával, ahol a falak penészesek, a székek pedig szétszakadtak. Elmondta azt is, hogy a választások előtt beígért, bérbe beépülő fizetésemelésből végül csak egy 2026 végéig szóló keresetkiegészítés lett, bizonytalanságban tartva a dolgozókat.

Végül a támogatások aránytalanságát szemléltette: míg a többnapos, nagy múltú Szegedi Ifjúsági Napok (SZIN) fesztivál 12,5 millió forintot kapott szigorú feltételekkel, addig Tóth Gabi és párja, Papp Máté Bence összesen 19 milliót, Pataky Attila pedig 150 milliót egyetlen Aréna-koncertre.

„Miniszter úr, nem lehet, hogy ilyen és ehhez hasonló nívós fesztiválra vagy fesztiválokra kellett volna többek között ezt a 17 milliárd forintot elkölteni?” – tette fel a kérdést az interjú végén Hankó Balázsnak címezve.

A teljes beszélgetést itt lehet meghallgatni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Volt alkotmánybíró: Sulyok Tamás megfosztható a tisztségétől, mert alaptörvényt sértett
Vörös Imre volt alkotmánybíró szerint Sulyok Tamás köztársasági elnök bizonyíthatóan megsértette az Alaptörvényt a hallgatásával. A megfosztási eljárás megindításáról a parlament dönthet, ami után az államfő jogköreit azonnal felfüggesztenék.


Alkotmánysértést követett el Sulyok Tamás, ezért megfosztható tisztségétől – ezt Vörös Imre volt alkotmánybíró mondta a Klubrádióban. Szerinte az államfő akkor is elmozdítható, ha önként nem mond le.

Vörös Imre úgy véli, Sulyok Tamás tevőlegesen hozzájárult ahhoz, hogy a közhatalom gyakorlása ne jogállami keretek között történjen. A volt alkotmánybíró szerint az államfő nem tett eleget kötelezettségének, és nem őrködött az államszervezet demokratikus működése felett, amikor több vitatott esetben nem emelte fel a szavát – szemléz a 24.hu.

Az eljárás megindításának azonnali és súlyos következménye lenne.

Vörös Imre emlékeztetett rá, hogy bár a végső szót a megfosztás ügyében az Alkotmánybíróság mondja ki, a parlamenti döntés után azonnal fel kell függeszteni az elnöki jogkör gyakorlását.

Ez azt jelentené, hogy Sulyok Tamás hatásköreit és feladatait ideiglenesen az Országgyűlés elnöke venné át; a Tisza Párt korábban Forsthoffer Ágnest jelölte erre a posztra.

Az Alaptörvény szerint a köztársasági elnök elleni eljárást az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja, de a megfosztás megindításához már kétharmados többség szükséges.

Míg Vörös Imre szerint a jogi út járható, Fidesz-közeli jogászok korábban arról beszéltek, hogy Sulyok Tamás alkotmányos úton elmozdíthatatlan.

Vörös Imre hangsúlyozta, az Országgyűlésnek részletesen indokolnia kell döntését, az államfő teljes tevékenységét mérlegelni kell, de a jelenlegi rendszerben számos olyan szabály működik, amelyeket kifejezetten a hatalom bebetonozására alakítottak ki. Szerinte ezek eleve nem tekinthetőek legitim jogállami normáknak, ezért mielőbb ki kellene őket iktatni. Az alkotmányjogász már korábban készített egy „kigyomlált” változatot az Alaptörvényből, amely szerinte alkalmas lehetne kiindulópontnak egy jogállami rendszer újjáépítéséhez.

Teljes beszélgetés Vörös Imrével:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Azurák Csaba a Tények végéről: Elképesztően sajnálatos ezt látni, de többet köszönhetek a TV2-nek, mint amennyire haragszom
A TV2 egykori hírigazgatója megszólalt a csatorna Tények című hírműsorának megszüntetéséről. Szerinte a döntés több száz tehetséges, azóta pályán kívülre sodródott kolléga munkáját is semmibe veszi.


„Elképesztően sajnálatos ezt látni” – mondta Azurák Csaba, a TV2 egykori műsorvezetője és hírigazgatója, miután csütörtökön kiderült, hogy megszűnik a csatorna Tények című hírműsora. A volt képernyős több száz tehetséges kollégája nevében fejezte ki sajnálatát a közel három évtizedes brand sorsa miatt.

A csatorna egykori arca a 24.hu-nak arról beszélt, hogy a Tényeket rengeteg tehetséges szakember építette fel, akik közül sokan mára a pályán kívülre sodródtak. Hangsúlyozta, hogy a műsor az első nagyjából húsz évében minőségi hírszolgáltatásként működött.

„Ez van bennem, hogy sok száz ember rakta bele a munkáját, akik hosszú éveken, évtizedeken keresztül vettek részt ebben az egészben, és szerintem az ő nevükben is beszélek, amikor ezt mondom, hogy elképesztően sajnálatos ezt látni” – fogalmazott.

Azurák Csaba, aki 2001-től 2019-ig dolgozott a csatornánál, nem akarta minősíteni a TV2 elmúlt évekbeli működését. Személyes okokkal magyarázta, miért nem hajlandó rossz emlékként tekinteni a csatornára.

„Én sokkal többet köszönhetek a TV2-nek, mint amennyire haragszom rá. Mert 20 évet eltöltöttem ott, és ezalatt nekem barátságok szövődtek, a feleségemet is ott ismertem meg, így nagyon sok minden köt oda” – mondta.

A Tények megszűnése kapcsán a hírműsor egy másik volt műsorvezetőjét, Máté Krisztinát is keresték, ám ő nem kívánt nyilatkozni.


Link másolása
KÖVESS MINKET: