Farkas András a nyugdíjprémiumról: Ez a vicc kategóriája, a nyugdíjasok inkább kiborulnak tőle, mint hogy örülnének neki
Farkas András nyugdíjszakértő, a Nyugdíjguru portál üzemeltetője kiszámolta, hogy az idei nyugdíjprémiumok összege valószínűleg 2000 (azaz kettőezer) forint lehet. Olyan is lesz, aki ennél is kevesebbet kap majd.
Lapunk arról kérdezte a nyugdíjszakértőt, van-e értelme jelen formájában a juttatásnak, és hogyan lehetne észszerűbbé vagy igazságosabbá tenni azt.
– Mit lehet ma elmondani a nyugdíjprémium rendszeréről? A 2000 forintos összeget tekintve talán fel lehet tenni úgy is a kérdést, hogy: mi értelme?
– A nyugdíjprémium politikai szempontból mindig jól jön, mert plusz juttatást jelent.
Ha közelebbről megnézzük, akkor persze már más a helyzet, mert ez csak egyszeri juttatás, nem épül be a nyugdíj összegébe, és van egy nagyon szigorú képlete, ami szerint kiszámolják. A feltétele az, hogy legalább 3,5 százalékos legyen a GDP adott évi növekedése – feltéve, hogy időközben a költségvetési egyenlegcél is teljesül. Vagyis kettős feltétel van – igaz, mindkét feltételt a kormány dönti el, hogy teljesül-e. A képlet szerint pedig a novemberi nyugdíj egynegyedét, de legfeljebb 20 ezer forintot szoroznak meg egy szorzószámmal, ami pedig akkora, amennyivel meghaladja a tényleges GDP-növekedés a 3,5 százalékos törvényi küszöbértéket. A probléma, hogy idén 3,6 százalékos lesz a gazdasági növekedés, ezt mutatja a Pénzügyminisztérium makrogazdasági előrejelzése, és ezt erősítette meg a miniszter is. Ha pedig a 3,6 százalékból levonunk 3,5 tizedet, akkor 0,1 marad, és ezt a szorzót kell rávetíteni a maximum 20 ezer forintra. Így 0,1 X 20 ezer, azaz pontosan kétezer forint jön ki.
Csakhogy a kormánynak van egy felhatalmazása a nyugdíjtörvényben: eszerint a nyugdíjasok érdekében felfelé eltérhetnek a számok a szabályoktól. A 2024-es költségvetési törvényben 20,5 milliárd forint van félretéve. Ebből, ha mind a 2 és félmillió jogosultat nézzük, akkor fejenként 8 ezer forintos, ha csak a kétmillió öregségi nyugdíjast, akkor 10 ezer forintos nyugdíjprémium is fizethető lenne. De még ezzel sem érnének el túl sokat, hiszen a nyugdíjasokat is nagyon rosszul érintette az elmúlt időszak horror inflációja, ezért néhány ezer forinttal nem nagyon vannak beljebb. Számukra sokkal fontosabb a nyugdíj emelése, amit most 6 százalékos mértékben kaptak, hisz az beépül a nyugdíj rendszerébe, sokkal nagyobb segítség, feltéve hogy nem lesz idén 6 százaléknál magasabb az infláció.
Ezek összehasonlíthatatlanul nagyobb horderejűek a nyugdíjasok életében, mint a nyugdíjprémium, ami egy okafogyott juttatás a nyugdíjtörvényben.
– Miért született meg egyáltalán a nyugdíjprémium ötlete?
– A nyugdíjprémium akkor került be a rendszerbe, amikor kénytelenek voltak az előző 13. havi nyugdíjat megszüntetni 2009 végén. Ezt enyhítendő 2010-ben érkezett a nyugdíjprémium, a képletek és a feltételrendszer is akkor született meg. Akkoriban viszont olyan pocsék állapotban volt a gazdaság, hogy gyakorlatilag beláthatatlan távolságban volt az idő, amikor 3 és fél százalékos lehet a GDP növekedése.
Akkor lehetne értelemmel megtölteni, ha nem ezt „szétkenést” szolgálná a két és félmilliós jogosulti réteg közt, mert így nagyon kis összeg jön ki.
– Pontosan mit javasol?
– Nagyon jó lenne, ha átalakítanák egy korrekciós emelési alappá, és csak a legszegényebb nyugdíjas réteget támogatnák belőle.
A nem hivatalos létminimum ma valahol havi 120 ezer forint körül van. Ennél kisebb juttatás már közelíti a szegénységi küszöböt. Jelenleg 420 ezer olyan nyugdíjas van, akinek a havi bevétele nem éri el ezt az összeget, rájuk gondolok, elsősorban őket kellene támogatni. Ez a rendszeren belül növelné a méltányos nyugdíjemelések lehetőségét. Igaz, túl sok esélye nincs, mert ez a szolidaritás jegyében zajlana, ez pedig nem túlságosan erőssége a nyugdíjrendszerünknek... Pedig akár feltételrendszer is lehetne a jelenlegi, csak a jogosultak köre a legszegényebb réteg felé mozdulna el.
– De ön ezek szerint nem túl optimista ezzel kapcsolatban.
– A nyugdíjas szervezetek általában továbbviszik az én javaslataimat, én pedig ezeket a létező összes médiumon hirdetem. A nyugdíjreform lehetősége adott, de nagy esélyt nem látok rá, hogy érdemi reformot hajtsanak végre 2025-ben, amit egyébként vállalt a kormányzat. Jelesül azt, hogy a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságát megvizsgálják, és ha kell, ennek megfelelő lépéseket tesznek. A hosszú távú fenntarthatóságba a nyugdíjprémium viszont maximum úgy illene bele, hogy megszüntetik. Egy havi nyugdíj ma Magyarországon ugyanis összesen 460 milliárd forint az államnak – ehhez képest a 20 milliárd, amit prémiumra félretesznek, semmi. Még a legjobb években is csak 60-70 milliárd volt elkülönítve, azaz ezzel sem rövid, sem hosszabb távon nem lehet javítani a helyzetet.
