HÍREK

Ezért nőttek meg drasztikusan a rendszerhasználati díjak a rezsiszámlákon

Az átviteli díj megemelése áll a háttérben.

Link másolása

Több néző is megkereste az RTL Klub Híradóját, mert nem értették, miért kell többet fizetniük a rendszerhasználati díjért. Az egyikük számláján az egyik hónapban még csak 5600, a következőben már majdnem 8 ezer forintot számoltak fel ezen a címen.

A Híradó szerint

a drágulást alapvetően a fogyasztás alapján fizetendő úgynevezett átviteli díj okozza.

„Az áramellátáshoz szükséges rendszereket, vezetékeket, transzformátorokat fenn kell tartani, a karban kell tartani, ott emberek dolgoznak, gépek, eszközök működnek, ezekhez pedig éppúgy energia kell, mint akár itthon működtetni mondjuk egy gázrezsót vagy felkapcsolni a lámpát. Ezeknek a díját fizetjük meg a rendszerhasználati díjban” – mondta Holoda Attila energiapiaci szakértő.

Az áram esetében az Energiahivatal idén nyáron emelte három és félszeresére az átviteli díjat. Gulyás Gergely akkor azt mondta, ez nem jelent plusz bevételt az államnak, a miniszter pedig abban sem volt százszázalékig biztos, hogy „a rendszerhasználati díj radikálisan megnövekedett volna”.

Holoda Attila azt mondta, hogy most

azért tapasztaljuk ezt a brutális emelkedést a rendszerhasználati díjban, mert ez egy piaci szolgáltatás, amit ők végeznek, de ugyanúgy a piacról szerzik be hozzá az energiát és az energia-áremelés az őket éppúgy érintette, mint a fogyasztókat érinti.

A gáznál októbertől emelkedik a rendszerhasználati díj, ez már a számlákon is látható lesz. A köbméterenkénti 20 forintos drágulást azonban a számlának csak a rezsicsökkentéssel fizethető mennyiségen felüli részében érvényesítik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Schadl-Völner-ügy: fideszes képviselők neve is előkerült a végrehajtójelöltek „támogatójaként”
Minisztériumi dolgozók beszéltek erről a tanúvallomásukban a Telex szerint. Elmesélték, hogyan zajlott a pályázatok elbírálása.

Link másolása

Az igazságügyi minisztérium munkatársai arról meséltek, hogy mit láttak a végrehajtói pályázatok megbundázásából, hogyan kezelték őket ezekben az eljárásokban, és néhány fideszes képviselő neve is előkerült egy-egy jelölt „támogatójaként” - derült ki a Telex birtokába jutott néhány - Völner–Schadl-ügyben tett - tanúvallomásból.

Az Igazságügyi Minisztérium egyik dolgozója arról beszélt, hogy 2019-ben vett először részt a végrehajtói pályázatok tavaszi és őszi elbírálásában. Az eljárás szerint a pályázók pontokat kaptak és a legjobban szereplőt a bizottság felterjesztette a minisztériumba, ahol egy felsővezető hozta meg a végső, formális döntést. De ő már akkor több furcsaságot is tapasztalt. Elmondása szerint készen kapta a „közösen megítélt” pontszámokat anélkül, hogy beleszólása lett volna, ráadásul a pontozásban hibákat talált: olyanra kapott valaki pontot, amire jogszabály szerint nem lehetett volna, és fordítva. Egy másik alkalommal pedig a jelen lévő Schadl György és Völner Pál folyamatosan egyeztettek, hogy kiket kell győztesnek kihozni.

„Schadl egyszer csak felállt, kiment, majd amikor visszajött, mondta, hogy Völner úrtól jött. Ekkor a kezében lévő cetlin lévő névvel kapcsolatosan adott esetben megkérdezte, hogy hogy is van az adott hely listája, és ha ott nem az jött ki eredménynek, hogy a cetlin levő név nyerjen, akkor elkezdődött a számolgatás, hogy miként lehet megváltoztatni a pontokat úgy, hogy ezt a személyt hozzák ki nyertesnek”

– vallotta a tárca munkatársa, aki azt is elmondta:

„Nekem ebbe beleszólásom nem volt, maximum néha udvariasságból vagy látszatból odafordultak hozzám, és megkérdezték, hogy jó lesz így? Erre én abban a szituációban nem mondhattam mást, mint egy kényszeredett igent, mivel lényegében dr. Völner Pál mint főnököm is benne volt azok között, akik ezeket eldöntötték. Hogy őszinte legyek, nagyon rosszul éreztem magam az egész megbeszélés alatt”.

Majd később még kínosabb helyzetbe került. Hívatta a főosztályvezetője, aki felmutatott egy mobiltelefont, amin kézírással városnevek és személynevek voltak és közölte vele, hogy őket kell megjelölnie a felterjesztésben mint a minisztérium kinevezési javaslata, de nem akarja átküldeni neki, hanem ő is fotózza le a saját telefonjával a képernyőt.

„Mivel tudtam, hogy (a főosztályvezető) az államtitkárságról jött vissza, nem kellett kérdeznem, hogy ez kinek a döntése. A telefonomban mind a mai napig megvan ez a három fénykép.”

Elmondása szerint olyan pályázók is voltak, akikről a megbeszéléseken közölték, hogy akárhányszor pályázhat, soha nem fog nyerni, mert nem baráti ember köreihez tartozik.

A vallomásból az is kiderült, hogy később már Völner Pál írta meg a miniszternek saját fejléces papíron, hogy kit javasol nyertesnek, a tanú szerint ilyen korábban nem volt.

Egy másik tanú, aki fejlesztőnek mondta magát, azt mesélte: „Nekem a főosztályvezetőm mondta meg, adott helyre ki lesz az a pályázó, akit kinevezésre javasol a minisztérium. (...) Nála egy kézzel írt lista volt. Őt is felhívták raportra, majd lediktálták neki. (...) A döntést tudomásom szerint Völner Pál hozta meg. (...)

Az azért feltűnt nekem, hogy volt olyan jelölt, aki a meghallgatáson teljesen lenyűgözött, nagyon jól szerepelt, és mégis nagyon alacsonyra lett értékelve nála a szóbeli szereplés, és nem is került kinevezésre.”

Szerinte „nagyon komoly matekozás volt”, hogy a lista „megfeleljen minden szükséges kívánalomnak”.

Egy harmadik dolgozó pedig azt vallotta, hogy neki már előre jelezték, hogy „nem a minisztérium képviselője a legfontosabb személy ebben a bizottságban, finoman szólva, tehát nem rajtunk fog múlni a dolog. Nem esett jól, mert kissé feleslegesnek éreztem így a jelenlétemet” – mondta. Elmondása szerint volt olyan meghallgatás is, ahol Schadl letette az asztalra a telefonját, a képernyőn egy kézzel írt irat látszott, és mosolyogva közölte, hogy „gyerekek, mutatom, mi lesz”.

Több tanú mondta azt, hogy voltak listák a „támogatott” emberekről, a nevek mellett pedig monogramok voltak, hogy kik támogatják őket „magasabb szintről”. Látták a V. P. monogramot, de felbukkan más fideszes országgyűlési képviselők neve is. Voltak olyan monogramok is, amiket a minisztérium középső szintjén lévő munkatársak sem tudtak dekódolni, és nincs hozzájuk megfejtés az általuk megismert iratokban: Ko. Zs., M. L., L. T., R. T., B. T.

A vallomások alapján

„az államtitkárságon nem nagyon lehetett olyan kolléga, aki akár csak pletyka szinten nem tudott a dologról. Abban is szinte biztos vagyok, hogy a főosztályvezető feletti vezetői szintek is tisztában voltak mindennel”.

„Teljesen emlékszem az érzésre, ami bennem volt, miközben mentem vissza a főosztályra, és talán a legjobban az tudja kifejezni, hogy megalázva éreztem magam. Az volt bennem, hogy itt van közel 300 pályázat, és ezek szerint ennyi az egész, így dől el a nyertes” – vallotta egy minisztériumi dolgozó.

De nemcsak a kinevezéseknél, hanem a fegyelmi ügyeknél is Schadl György és a vele együtt mozgó Völner Pál döntött a tanúvallomások szerint. Ennek komoly következményei voltak a pozícióban lévőre, hiszen felfüggeszthető lett, vagy a kinevezése nem hosszabbodott meg és újra pályáznia kellett.

A lap idéz egy vallomást, ami szerint Schadl a végrehajtók között is keverte a szálakat. Előfordult, hogy a fegyelmi tanács tagjait próbálta rávenni arra, hogy 20-40 milliós pénzbüntetést és hivatalvesztést szabjanak ki valakire, mert ezt „várja el Gyuri”. Egy tanú szerint „fegyelmi ügyekben lényegében azt csinálhatott, amit akart, és látszólag ezzel ő szívesen élt is”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
Változik az ügyeleti rendszer: az 1830-as telefonszámot kell majd hívni
A megyei mentésirányítás dönt majd a tünetek alapján arról, hogy a beteg megvárhatja a másnapi háziorvosi ellátást vagy be kell mennie a központi háziorvosi ügyeletre, vagy azonnal mentőautót indítanak hozzá.

Link másolása

Egységesül az ügyeleti ellátás rendszere:

a betegnek a 1830-as központi telefonszámot kell majd hívnia, ahol a megyei mentésirányítás dönt a tünetek alapján arról, hogy a beteg megvárhatja a másnapi háziorvosi ellátást, be kell mennie a központi háziorvosi ügyeletre, vagy azonnal mentőautót indítanak hozzá

- mondta el Takács Péter, a Belügyminisztérium (BM) egészségügyért felelős államtitkára.

A korábbi rendszerben nehéz volt eligazodni, és heterogén volt a szolgáltatás színvonala is, ezért döntöttek úgy, hogy egységesítik az ellátást, és egy központi telefonszámon lesz az ellátásszervezés.

Elmondása szerint Hajdú-Bihar megyében másfél évig tesztelték az új rendszert, és azt tapasztalták, hogy délután 4 és este 10 óra között elsősorban háziorvosi kompetenciára van szükség a beteg hirtelen állapotromlása miatt, este 10 óra után azonban tényleg csak az megy orvoshoz, akinek nagy baja van. Ezeknek az embereknek leginkább sürgősségi ellátásra van szükségük.

Amikor a beteg felhívja a 1830-as központi számot, az irányítószáma alapján kapcsolják az illetékes megye mentésirányításához. A mentőszolgálat munkatársa kikérdezi a beteget, az állapotától függően vagy ellátja tanácsokkal, és azt mondja, ha a panaszai nem romlanak, várja meg a másnapi háziorvosi rendelést, vagy pedig, ha ügyeleti ellátásra van szüksége, este 10 óráig a központi háziorvosi ügyeletre irányítja, esetleg egy mentőtiszt megy ki hozzá. Ha a beteg nagyon súlyos állapotban van, azonnal mentőautót küldenek érte.

Az államtitkár szerint az átszervezéssel gyorsabban kerül mindenki az állapotának megfelelő helyre.

Hajdú-Bihar után Szabolcs-Szatmár-Bereg megyével bővítik a rendszert, márciustól pedig Győr-Moson-Sopron vármegyével, és így, megyéről megyére haladva terjesztik ki. A tervek szerint 2023 decemberére Pest megyét, 2024 elején pedig Budapestet is bekapcsolják az új ellátási rendszerbe. Szerinte az új rendszer a betegbiztonság szempontjából magasabb színvonalú lesz, mint volt.

Elmondta azt is, közel kétszer akkora óradíjat tudnak adni az orvosoknak és asszisztenseknek, mint amit eddig kaptak az ügyeleti ellátásban. Emellett folytatódik a szakdolgozói béremelés is, 2024 márciusáig két lépésben 50 százalékos emelést kapnak a szakdolgozók. Jelenleg az orvosi átlagkereset a nemzetgazdasági átlag háromszorosa, és most ehhez az orvosi bérszinthez állítják be tartósan a szakdolgozói bérszintet, vagyis a gyógyító csapat tagjainak bérezése együtt fog mozogni - közölte az államtitkár.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Akár 30-40 ezret is spórolnak havonta azzal, hogy külföldön vásárolnak élelmiszert
A szomszéd országokban számos élelmiszer és az üzemanyag is lényegesen olcsóbb, ezért van, hogy a határmenti település falubuszát is inkább odaát tankolják meg.

Link másolása

Bevásárolni indult a Házon kívül stábja Romániába és Szlovákiába, hogy összehasonlíthassák az ottani és az itthoni árakat. Arra voltak kíváncsiak, hogy melyik élelmiszer mennyivel olcsóbb a határon túl.

A stáb zöldségleveshez és bolognai spagettihez keresett alapanyagokat a kinti boltokban. Közben megnézték egy külföldi áruházlánc akciós újságjában, hogy például a sajt feleannyiba kerül, mint idehaza. De találkoztak olyan

magyar házaspárral is, akik bevásárolni járnak át a határon túlra, mert sok termék lényegesen olcsóbb odaát. Ezzel akár havi 30-40 ezer forintot is megspórolnak.

Sőt, egy határmenti település falubusza tankolni jár a szomszédba, mert így gazdaságosabb nekik.

Magyarországon decemberben a Világbank szerint az éves élelmiszer-infláció 49 százalék volt, míg Szlovákiában 29, Romániában pedig csak 23 százalék.

VIDEÓ: A Házon kívül beszámolója


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Leáll a termelés az Electrolux nyíregyházi hűtőszekrénygyárában
A cég a megváltozott üzleti környezetre és alacsony keresletre hivatkozva döntött így, de gondoskodnak a dolgozókról.

Link másolása

Az Electrolux a megváltozott üzleti környezetre és alacsony keresletre hivatkozva 2024. januártól nem folytatja tovább a szabadonálló hűtőszekrények gyártását a 650 dolgozót foglalkoztató nyíregyházi gyárában - közölte a társaság szerdán.

A döntést megelőzően a svéd tulajdonú háztartásigép-gyártó óriásvállalat 2022 utolsó negyedévében hatástanulmányban vizsgálta a nyíregyházi telephely versenyképességét, amelynek legfontosabb szempontjai a kapacitás kihasználtsága, valamint a hűtőszekrény termékkategóriákban készített jövőbeli mennyiségi előrejelzések voltak.

"A hatástanulmány eredménye, valamint a jelenlegi üzleti környezet megkövetelte, hogy cselekedjünk. Célunk továbbra is, hogy biztosítsuk az Electrolux hosszútávú gazdasági növekedését, növeljük a versenyképességet a hűtőszekrény termékkategóriában"

- idézte a közlemény Gönczy Sándort, az Electrolux Magyarország ügyvezető igazgatóját, az Electrolux Csoport szenior alelnökét.

Az igazgató úgy fogalmazott,

az Electrolux elkötelezett amellett, hogy a kollektív szerződésben garantált jogokon felül olyan támogató programot dolgozzon ki az érdekképviseletekkel, ami méltányos, és segíti a munkatársak jövőbeni elhelyezkedését.

A cég az illetékes minisztériummal és az önkormányzattal vizsgálja a telephely további hasznosításának lehetőségeit.

Az Electrolux felveszi a kapcsolatot a kormányhivatal foglalkoztatási osztályával, és külső szakértő tanácsadót is bevon, hogy segítsen a termelés leállásában érintett dolgozók mielőbbi elhelyezkedését a munkaerőpiacon. A munkavállalók rendszeres tájékoztatást kapnak az átszervezés menetéről - jelezték a közleményben.

A döntés nem érinti a vállalat tevékenységét Jászberényben, ahol az Electrolux továbbra is az új energiatörvény követelményeinek megfelelően kifejlesztett hűtőket gyárt. A nyíregyházi gyár termelésének leállása nem lesz hatással a termékek kiszállítására, az Electrolux vásárlóira és ügyfeleire - közölték.

A világ egyik vezető háztartásigép-gyártó vállalata évente több mint 60 millió háztartási készüléket értékesít a világ több mint 120 országában. A csoport forgalma 2021-ben 126 milliárd svéd korona volt, globálisan 52 ezer munkavállalót foglalkoztat.

Az Electrolux Nyíregyházán 2005-ben 65 millió eurós beruházással hozta létre a gyárát.


Link másolása
KÖVESS MINKET: