HÍREK
A Rovatból

Ezért nem lehet egy Csernobilhoz hasonló atomkatasztrófa Zaporizzsjában – magyarázta el egy szakértő

Aszódi Attila nukleáris szakértő végigvette a különböző forgatókönyveket.

Link másolása

A legfrissebb hírek szerint szerdán érkezik meg a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség 14 tagú delegációja a zaporizzsjai atomerőműhöz, hogy megvizsgálja a fennálló körülményeket.

A delegáció érkezését Kijev és Moszkva is jóváhagyta, miután az utóbbi időszakban többször is egymást vádolták az atomerőmű területét ért támadások miatt.

Az, hogy az erőmű tulajdonképpen aktív harci zónává változott, a korábbiaknál is nagyobb aggodalmat keltett szakmai szervezetekben.

A Telex Aszódi Attila nukleáris szakértőt, a BME Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanárát kérdezte a kialakult helyzetről és a lehetséges kimenetelekről.

Elmondása szerint a csernobilihez hasonló katasztrófa ebben az esetben egyszerűen nem történhet meg, és ezt nem csak azért mondja, hogy megnyugtassa a közvéleményt.

Aszódi szerint ugyan az orosz és az ukrán kommunikáció is gyakran felemlegeti az atomkatasztrófa lehetőségét, ez azonban inkább Európa felé üzenet, és nem számolnak azzal, hogy súlyos károkat szenved az atomerőmű – ez ugyanis semmilyen szempontból nem érdeke egyik félnek sem.

Olyan helyzet azonban szerinte előállhat, mint Fukusimában, hogy a blokkok hosszú időre áramellátás nélkül maradnak, az üzemanyag pedig megolvad a reaktorokban. Ezt súlyos állapotnak nevezte, amely jelentős kibocsátással is jár.

Ha ez az eseménysor bekövetkezne, egy durván 30 kilométeres kör lehetne érintett az erőmű körül, innen ki kellene telepíteni a lakosságot, a katonaságot és valószínűleg a termények betakarítására vonatkozó korlátozásokat is el kellene elrendelni, akár a 30 kilométeres körön túl is.

„Ennek Magyarországra nem lenne hatása, ugyan egy radioaktivitást tartalmazó felhő megjelenhetne az ország felett, de ennek a dóziskövetelménye itthon elhanyagolható maradna” – tette hozzá.

Egy csernobili méretű katasztrófa azért sem következhet be szerinte, mert Ukrajnában már nem az érzékenyebb grafitmoderálású vízhűtéses reaktorok vannak, hanem vízhűtésű vízmoderálású, úgynevezett VVER-1000 reaktorok működnek, amelyeknek a harcban álló felektől érkező narratívák ellenére még egy nagyon kedvezőtlen balesete sem vezetne a csernobili kibocsátás sokszorosához.

Az is szerencsés, hogy a hatból már csak két reaktor működik, négy tartósan le van állítva. Ha ugyanis állnak a reaktorok, nem termelnek annyi hőt, ezért még ha ki is maradna a hűtés, kisebb probléma keletkezne. Hozzátette: az lenne a legjobb, ha ezt a kettőt is leállítanák, és az ukrán hatóságok visszavonnák vagy felfüggesztenék a blokkok üzemeltetési engedélyét.

Azt is elmondta, hogy a reaktorokat egy hermetikusan zárt beton védőépület veszi körül, melynek a külső héja 1,2 méter vastag vasbeton. Ez akár azt is kibírná, ha egy kisebb repülőgép ráesne, tehát ha egy löveg eltalálja, az sem vezetne katasztrófához.

„Ha elkezdenék szisztematikusan bombázni vagy bunkerrombolóval lőnék, akkor természetesen megsérülhetne az épület, de önmagában ez sem okozna kibocsátást, csak akkor, ha üzemzavarral is járna” – fogalmazott. Ez azonban nem valószínű, mivel az oroszok is inkább saját ellátásaik biztosítására használnák az erőművet.

„Ha egy találat fel is tudná nyitni valamelyik konténert, az szétszórhatna valamennyi radioaktív anyagot, de ennek csak nagyon lokális lehetne a hatása” – tette hozzá. Itt már régóta pihen az elhasznált fűtőanyag, nincsenek rövid felezésű izotópok, nem nagy energiájú a kibocsátás.

„Persze az más kérdés, hogy ha véglegesen eldől az atomerőmű sorsa, utolsó elkeseredésében mit csinálhat az, aki elvesztette felette az irányítást”

– jegyezte meg.

Korábban az ukránok arról adtak jelentést, hogy az erőműnél állomásozó orosz katonák lőszert és robbanóanyagokat is tárolnak az erőműben, és kínozzák az orosz szakembereket. Aszódi szerint fontos első lépés lehet a delegáció fogadása, hogy közelebbi képet kapjunk a reális helyzetről. Még ha felkészülten is várják a felek a szakembereket, a delegáció fogadása és vizsgálata hozzájárulhat ahhoz, hogy csökkenjen, ideálisan pedig megszűnjön bármilyen nukleáris baleset lehetősége a háború miatt Zaporizzsjában.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter 47 ezer forint Fidesz-tagdíjjal tartozik – mondta Gulyás Gergely
A miniszterelnökséget vezető miniszter azt állítja, Magyar Péter nem fizette a tagdíjat. Kérdésre hozzátette, újra már nem ajánlaná Fidesz-tagnak Magyart.

Link másolása

Gulyást Gergelyt arról kérdezték, miért ajánlott egy olyan embert Fidesz tagnak, akit ma baloldalinak neveznek.

"Több korszaka volt Magyar Péter életének, volt, amikor SZDSZ-es volt, utána 2006 őszén méltányolható, sőt, elismerhető érdemeket szerzett a Gyurcsány-kormány szemkilövetéses időszakában, és ezt követően Fidesz-tag szeretett volna lenni"

- magyarázta a miniszter.

Hozzátette, Magyar Péter utána adós maradt a tagdíjjal.

"Nagy problémám, hogy nem fizetett utána a tagdíjat. Hogyha ezt az ajánlókon hajtják be, akkor 47.000 Ft-tal tartozom érte"

– mondta Gulyás Gergely.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Oroszország megfenyegette Lengyelországot: „mindenképpen célponttá válnak”
Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes csütörtökön a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek nyilatkozott a Lengyelországba telepítendő nukleáris objektumokról.

Link másolása

A 24.hu számolt be Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes csütörtökön a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek tett nyilatkozatáról, hogy katonai célponttá válnak Oroszország számára a NATO-országok állandó jelleggel Lengyelországba telepítendő nukleáris objektumai.

„Kétségtelen, hogy a NATO közös nukleáris missziói gyakorlatának kiterjesztése – függetlenül attól, hogy mely ország, vagy országok csatlakoznak a ebben a gyakorlatban már részt vevőkhöz – egyértelműen destabilizáló jellegű. Tényleges fenyegetést jelent”

– nyilatkozott a külügyminiszter-helyettes.

A diplomata szerint a NATO-országok közös nukleáris misszióinak közeledése az határhoz felerősíti az Oroszországi Föderációt érő fenyegetést. „Nem is beszélve az állandó telepítésről, amiről a forrófejűek Varsóban szintén elkezdtek beszélni”

– mondta Rjabkov.

„Ezért mindazoknak a politikusoknak, akik most lelkesen tárgyalnak egy ilyen tervről Lengyelországban és annak határain túl, meg kell érteniük: az ilyen irányú elmozdulások nem növelik Lengyelország biztonságát, maguk az objektumok pedig mindenképpen célponttá válnak. A katonai tervezésünkben pedig előtérbe kerülnek”

– tette hozzá.

Az orosz külügyminiszter-helyettes „alakuló történetnek” nevezte a NATO nukleáris létesítményeinek lengyelországi telepítéséről szóló vitát. Hangsúlyozta, hogy Moszkva figyelemmel kíséri, ahogy

„a lengyel végrehajtó hatalom különböző elemei, és nem csak azok, miként alakítják ezt a témát belső diskurzusukban”.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője elmondása szerint az orosz hadsereg megteszi a szükséges biztonsági intézkedéseket, ha Lengyelországba atomfegyvereket telepítenek.

Rjabkov és Peszkov arra reagált, hogy Andrzej Duda lengyel elnök a Fakt című lengyel lapnak nyilatkozva kijelentette: hazája kész arra, hogy a területére nukleáris fegyvert telepítsenek, és erről tárgyalásokat folytat az Egyesült Államokkal.

Az RBK című orosz napilap szerint atomfegyverek lengyelországi telepítéséről már évek óta folynak a tárgyalások, a lengyel védelmi minisztérium korábban azt közölte, hogy már 2015-ben tervezték a taktikai nukleáris fegyverek külföldi telepítését előirányzó NATO-programhoz (Nuclear Sharing) való csatlakozást.

2022 őszén Vedant Patel, az amerikai külügyminisztérium akkori helyettes szóvivője azt mondta, hogy az Egyesült Államok nem fog atomfegyvereket telepíteni olyan országokba, amelyek 1997 után csatlakoztak a NATO-hoz, amelybe Lengyelország is beletartozik (1999-ben lett tag).

A vita azzal robbant ki, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök tavaly tavasszal bejelentette: atomfegyvereket telepít Fehéroroszországba. Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese szerint „a nukleáris fegyver lengyelországi telepítésére vonatkozó kérés csak egy dologgal fenyeget: azzal, hogy az ilyen fegyvert használni fogják”.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
A DK szerint „fideszes álcivil szervezettel” kötött választási megállapodást Magyar Péter
A Tisza párt alelnöke Békéscsabán kötötte választási megállapodást a Patrióta Békéscsaba Egyesület.
Karkó Ádám - szmo.hu
2024. április 25.


Link másolása

Békéscsabán kötötte meg első választási megállapodását Magyar Péter pártja, a DK szerint egy „fideszes álcivil szervezettel” – írja az RTL.

Varga Judit exférje Békés vármegyében kezdte meg korábban bejelentett országjárását. Békéscsabán lelkes tömeg fogadta, alig akarták elengedni az emberek, számtalan ajándékot is kapott a megjelentektől.

Magyar Péter Tisza Párt alelnökeként a megyei jogú városban kötötte meg első választási megállapodását is az önkormányzati választásra, ahol a Patrióta Békéscsaba Egyesületet támogatják.

A Demokratikus Koalíció csütörtökön reagált a megállapodásra. Szerint a Patrióta Egyesület egy „fideszes álcivil szervezet” , amit Békéscsabán a DK békéscsabai választókerületi elnöke, dr. Fülöp Zoltán szerint „fehér Fideszként emlegetnek”.

Fülöp hozzátette, hogy a szervezetet a Fidesz közpénzmilliókkal támogatja évek óta, az alapító ülésén pedig személyesen vett részt Herczeg Tamás, Békéscsaba fideszes országgyűlési képviselője.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
A valaha volt legdrágább híd épülhet meg – az az üzletember építheti, akinek luxusjachtján Szijjártó Péter pihent
A magyar kormány több mint 300 milliárd forintot szán az új mohácsi Duna-hídra.

Link másolása

A Duna Aszfalt, vagyis Szíjj László cége építheti meg hazánk legdrágább hídját – írja az RTL. Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) tenderén a Duna Aszfalt mellett a Strabag Építő Kft.-től és a Swietelsky Magyarország Kft. indult még.

Lázár János építési és közlekedési miniszter tavaly decemberben jelentette be, hogy mintegy 300-320 milliárd forintból épülhet meg a mohácsi híd és a hozzá kapcsolódó úthálózat.

Az érdekesség ebben, hogy Szíjj László cége az elmúlt években egymás után több közbeszerzést nyert el, de még a koronavírus-járvány alatt is rekordévet tudott zárni a Duna Aszfalt, hétmilliárd forintos osztalékot hozva a tulajdonosnak.

A Híradó még 2020 szeptemberében arról számolt be, hogy a Duna Aszfalt építheti a Kalocsát az M6-os autópályával összekötő utat és a hozzá tartozó Duna-hidat. A nagyobbik kormánypárt akkor azt kommunikálta, hogy szerintük semmilyen aggály nincs abban, ha épp azé a vállalkozóé lett a munka, akinek jachtján Szijjártó Péter külügyminiszter nyaralt.


Link másolása
KÖVESS MINKET: