HÍREK
A Rovatból

Ezermilliárd forinttal nőtt a NER-milliárdosok vagyona 2009 óta

10 év alatt alaposan átrendeződött a leggazdagabb magyarok élmezőnye.


Közel 3000 milliárddal nőtt a száz leggazdagabb magyar üzletember összvagyona tíz év alatt, írta meg a 24.hu Szakonyi Péter kiadványaira hivatkozva. Míg 2009-ben 1613,8 milliárd volt a becsült összérték, idén ez a szám már 4632,9 milliárd forintra rúgott. Az inflációt is számításba véve ez legalább 2600 milliárd a növekmény.

2009 óta átrendeződött a milliárdosok krémje, az akkori listán még 55 olyan név szerepelt, ami ma már nincs a rangsorban.

Például az akkor élen járó Demján Sándor már nem él, örökösei 190 milliárdos hagyatékával szerepelnek a felsorolásban, de Várszegi Gábor, Futó Péter vagy Kovács Gábor alaposan lemaradtak.

A milliárdosok közé az elmúlt évtizedben betört üzletemberek többsége a Fidesz-rezsimmel együtt gazdagodott.

A közel két tucat újonnan feltört top százas mogul vagyonát összeadva durván 990 milliárd forint jön ki - ennyit hozott a Fidesz-érában felfutott üzletembereknek az elmúlt tíz év.

A felcsúti Mészáros Lőrinc gyakorlatilag a semmiből lett néhány év alatt dollármilliárdos. Több száz darabból álló cégháló van a nevén, közbeszerzéseken napi 1 milliárd forintnál is gyorsabban nyeri a közpénzeket. Vagyonát idén 296 milliárd forintra becsülik, befektetései a turizmustól az energetikáig mostanra főleg tőzsdei cégekben összpontosulnak.

Az új milliárdosok jó része az építőiparhoz köthető. Garancsi István 66 milliárdot, Scheer Sándor 28,3 milliárdot, Paár Attila 43 milliárdot, Varga Károly 46 milliárdot tudhat magáénak. Tiborcz István, a miniszterelnök veje a legfiatalabb milliárdosként a 32. helyet foglalta el a százas listán: 33 évesen 35 milliárdja van.

A leginkább az informatikai bizniszből ismert Emőri Gábor (ma 51 milliárdos vagyonnal) 2014-ben került be a milliárdosok közé. A januárban elhunyt Andy Vajna producer nála később, csak 2016-ban került fel a listára, 44 milliárd forint becsült vagyonnal. Tavaly 69 milliárddal a 14. helyen szerepelt, halála és a médiaérdekeltségeinek elvesztése után viszont már csak 41 milliárdra teszik az örökségét (legalábbis papíron).

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter reagált a TISZA Pártot ért vádakra: „A fideszes pofátlanságnak tényleg nincs határa”
A politikus szerint a „Raskó György sem jelöltje, sem tagja nem volt a TISZA Pártnak soha. A Fidesznek viszont igen”. Majd írt az idősek helyzetéről is.


Magyar Péter a közösségi oldalán reagált arra, hogy szerinte a kormány azzal vádolja őket, hogy Raskó György agrárszakember idős emberek halálát akarja. A politikus erre azt írta:

"A fideszes pofátlanságnak tényleg nincs határa.

A rogáni propagandagépezet most épp azzal a képtelenséggel támadja a TISZA Pártot, hogy Raskó György agrárszakember idős emberek halálát akarja. Ebből természetesen egy szó sem igaz. Raskó György nem mondott ilyet.

Ráadásul Raskó György sem jelöltje, sem tagja nem volt a TISZA Pártnak soha. A Fidesznek viszont igen.

Raskó Györgyöt az MDF, a Fidesz és a Kisgazdapárt közős jelöltjeként választották meg országgyűlési képviselővé és Orbán Viktornak dolgozott 2000-ig.

A Fidesz sokat tanult az egykori szocialistáktól, akik anno Kövér László szavaira építettek gyűlöletkampányt.

Hiába, a hazugságnak nincs színe. 2001-ben Ron Werber, most meg Rogán Antal. Csak a fideszes tanítványok legalább arra figyelhettek volna, hogy ne a saját korábbi emberüket támadják hazugságokkal…" - üzente a TISZA Párt vezetője.

Majd üzent Orbán Viktornak is:

"Miniszterelnök úr,

Ha már idős emberek. Jelenleg 600 ezer nyugdíjas honfitársunk él szegénységben. Ötször annyi, mint az ön kormányzásának kezdetén, 2010-ben. Több százezer idős honfitársunk kénytelen az élelmiszer és a gyógyszer között választani.

A Fidesz által okozott egészségügyi válsághelyzet miatt már kétmillió honfitársunk van állandó háziorvosi ellátás nélkül. A magyar emberek több, mint öt évvel rövidebb ideig élnek, mint az uniós átlag. Ön 600 ezer forinttal kevesebb forrást biztosít évente egy magyar ember egészségére, mint a cseh kormány a cseh emberek egészségére. Folyamatosan nő a kórházi fertőzések száma és a kórházi várólisták hossza.

Önök szisztematikusan lezüllesztik az állami egészségügyet és elszegényítik a nyugdíjasokat és ezek után még önök vádaskodnak…A fideszes pofátlanságnak tényleg nincs határa" - írta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Műsorvátozás lesz szombat és vasárnap este az RTL-en és TV2-n is, itt vannak a részletek
Az X-Faktort, a Dancing with the Stars és a Megasztár környékét és a késő esti filmeket is érinti a változtatás.


Változtat a hétvégi műsorán az RTL és a TV2, ez érinti a szombati és a vasárnapi estét is.

November 9-én, szombaton a TV2-n Tények Plusz a szokott időben, 18:55-kor kezdődik. Majd a Dancing with the Stars is az eddigi 19:30-tól indul. Utána azonban a nem a Hölgyválasz lesz 23 órától, hanem a John Wick: 2. felvonás kerül képernyőre.

November 10-én, vasárnap a Tények Plusz továbbra 18:55-kor indul, de a 30 perc helyett csak 15 perces lesz. A Megasztár viszont 15 perccel előbb kezdődik. Az idei első élő adása tehát 19:15-től lesz látható. A közel 4 órás műsor után, 23 órától a John Wick: 2. felvonás helyett, 23:15-től a Hölgyválaszt vetítik.

Az RTL-en november 9-én, szombaton a Fókusz Plusz 19 órakor kezdődik, de a műsor adásideje a tervezett 1 óra helyett csak fél óra lesz. Utána az X-Faktor 20 óra helyett 19:30-tól indul. A műsor kb. 23:40-ig lesz látható. Utána az In the Heights – New York peremén című romantikus musical is új időpontban, 23:50-kor fog indulni.

Forrás: sorozatwiki


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Trump tanácsadója üzent: a Krím elesett, a békére kell összpontosítani nem az elvett ukrajnai terület visszaszerzésére
Az újraválasztott amerikai elnök korábban többször is kijelentette, hogy egyetlen nap alatt képes lenne véget vetni a háborúnak, bár részleteket ezzel kapcsolatban nem közölt. Most munkatársa mondott pár dolgot.


Donald Trump tanácsadója, Bryan Lanza szerint a Trump-kormányzat az ukrajnai háborúban a béke megteremtésére kíván koncentrálni, nem pedig az elvesztett területek visszaszerzésére. A Republikánus Párt stratégája a BBC-nek nyilatkozva elmondta, hogy Trump célja a háború lezárása, és egy reális béketerv kidolgozása, amelyre az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij is nyitott.

Lanza szerint az új kormányzat a békekötés kérdésében arra kíváncsi, hogy Zelenszkij miként látja a „reális béke” megvalósulását. Ha Zelenszkij azt mondja, hogy csak akkor lehet béke, ha a Krím visszakerül Ukrajnához, az Lanza szerint azt mutatja, hogy nem komolyak az ukrán elnök békés szándékai - írja a 444.hu.

„A Krím visszaszerzése irreális elvárás, és nem célja az Egyesült Államoknak”

– mondta Lanza.

A Krím-félszigetet 2014-ben annektálta Oroszország, majd 2022-ben teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen, és azóta az ország keleti részének jelentős részeit megszállta. Trump, aki korábban már beszélt Zelenszkijjel, többször is kijelentette, hogy egyetlen nap alatt képes lenne véget vetni a háborúnak, bár részleteket ezzel kapcsolatban nem közölt.

Az ukrán elnöki hivatal egy forrása szerint a Trump és Zelenszkij közötti beszélgetés „meleg és kellemes hangvételű” volt. Az ukrán fél azonban tart attól, hogy Trump béketerve Ukrajna érdekeinek figyelmen kívül hagyásával egyoldalúan csupán a háború lezárását szolgálhatja.

Lanza kijelentései szerint Trumpék nem támogatják Ukrajna területi követeléseit, különösen a Krím visszaszerzését, és az Egyesült Államok inkább a harcok befejezését és a béke megteremtését helyezné előtérbe.

„Ha Zelenszkij azt mondja, hogy a harcok csak akkor érhetnek véget, ha visszaszerzik a Krímet, akkor van egy hírünk számára: a Krímnek vége. Ha ez a prioritás, akkor Ukrajna magára marad”

– nyilatkozta Lanza.

A béke mellett kiálló republikánus bírálta a Biden-kormányzat és az európai országok támogatását Ukrajnának, mondván, hogy ezek nem biztosították Ukrajnának a szükséges fegyverzetet és támogatást a háború sikeres megvívásához. Lanza szerint a nyugati országok nem oldották fel a korlátozásokat időben ahhoz, hogy Ukrajna győzni tudjon, így Ukrajna jelenleg nem rendelkezik elegendő katonai erővel ahhoz, hogy visszafoglalja a megszállt területeket.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a hét elején gratulált Trump győzelméhez, és azt mondta, Trump kijelentése, miszerint képes lenne lezárni az ukrajnai háborút, figyelemre méltó. Ezzel Putyin is jelezte, hogy nyitott lenne egy olyan békekötésre, amely nem tartalmazza a megszállt területek visszaadását Ukrajnának.

A háború folytatásának és a béketárgyalásoknak kérdésében az amerikai politikai vita középpontjában áll az a kérdés, hogy folytatódjon-e az USA fegyverszállítmányai Ukrajnának, és azok milyen feltételekhez köttessenek. Egy májusi dokumentum szerint, amelyet Trump két volt nemzetbiztonsági tanácsadója írt, az USA továbbra is támogatná Ukrajnát, de csak akkor, ha Kijev hajlandó lenne tárgyalni Moszkvával.

Az ukrán fél azonban már korábban elutasította a területek feladását célzó kompromisszumot. Zelenszkij a közelmúltban ismertette győzelmi tervét, amely az ukrán területek és szuverenitás visszaszerzését irányozza elő, elutasítva bármilyen területi engedményt.

Trump szándékai a béketeremtésre irányulnak, de ellenfelei figyelmeztetnek arra, hogy megközelítése Európa biztonságát is veszélybe sodorhatja, mivel az Ukrajna érdekeit figyelmen kívül hagyó békekötés Oroszország megerősödéséhez és a konfliktus kiterjedéséhez vezethet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Trump már tárgyalhat az orosz–ukrán háború lezárásáról, Európa aggódik az amerikai támogatás miatt
Sajtóértesülések szerint Donald Trump már több telefonbeszélgetést folytatott európai vezetőkkel az orosz–ukrán háború lehetséges lezárásáról, felismerve, hogy Ukrajnát csak kölcsönös engedmények mellett lehetne tárgyalóasztalhoz ültetni.


A Bloomberg szerint Donald Trump, az Egyesült Államok megválasztott elnöke már tárgyalásokat folytatott európai vezetőkkel az orosz–ukrán háború lezárásáról. Trump állítólag tisztában van azzal, hogy Ukrajnát nem lehet engedményekre kényszeríteni anélkül, hogy cserébe valamit kapjanak. Európában azonban egyre nagyobb az aggodalom azzal kapcsolatban, hogy mi lesz, ha a frissen megválasztott amerikai elnök leállítja az amerikai támogatást.

Az EU vezetői a budapesti Európai Politikai Közösség találkozóján már felvetették, hogyan biztosíthatnák Ukrajna katonai támogatását, ha Trump valóban kihátrálna Kijev mögül.

Az elsődleges kérdés azonban az, készen áll-e Európa a pénzügyi és katonai terhek átvállalására. Az egyik forrás szerint az eddigi megbeszélések alapján nincs jele radikális irányváltásnak, de az Európai Bizottság máris készül arra, hogyan reagálna egy esetleges amerikai visszalépésre.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök eközben arra kérte az európai vezetőket, hogy a fegyverszállítások folytatására koncentráljanak, és ne tegyenek említést a tűzszünetről vagy Putyinnak tett engedményekről. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök is megerősítette, hogy

„ha ma a béke lehetőségéről beszélünk, az azért van, mert az ukránok rendkívüli bátorságról tettek tanúbizonyságot, és mert a Nyugat támogatta Ukrajnát. Meglátjuk azonban, hogyan alakul a forgatókönyv a következő hetekben.”

Mindeközben Trump Iránnal kapcsolatos tervei is szigorodhatnak. A The Wall Street Journal értesülései szerint Trump új szankciókat tervez, amelyek célja Irán olajbevételeinek visszaszorítása és a közel-keleti fegyveres csoportok támogatásának gyengítése. Trump első ciklusában kilépett az iráni nukleáris megállapodásból, és „maximális nyomásgyakorlással” próbálta megállítani Irán nukleáris és regionális ambícióit.

Mick Mulroy, a Pentagon korábbi tisztviselője szerint Trump valószínűleg figyelembe veszi az iráni fenyegetéseket is, amelyek személyesen ellene és korábbi nemzetbiztonsági vezetői ellen irányulnak. Irán állítólag bosszút akar állni a 2020-as légicsapás miatt, amelyben életét vesztette Kászim Szulejmáni, az iráni titkosszolgálat vezetője. Trump terveit ismerők szerint az új kormányzat gyorsan és keményen fog fellépni az iráni olajbevételek csökkentésére, szankciókkal fenyegetve az iráni olajjal üzletelő külföldi szereplőket.

„Úgy gondolom, hogy a szankciók visszatérését, valamint az Irán elszigetelésére irányuló erőteljes diplomáciai és pénzügyi erőfeszítéseket fogják látni. Irán jelenleg gyenge helyzetben lévőnek tekinthető, és ez egy lehetőség arra, hogy kihasználjuk ezt a gyengeséget”

– mondta egy volt Fehér Házi tisztviselő. Az új amerikai megközelítés Európa számára is kihívást jelenthet, főleg ha Trump valóban rájuk hárítja a kelet-európai támogatás terhét.

(via Index)

Link másolása
KÖVESS MINKET: