SZEMPONT
A Rovatból

„Ezen még sokat kell dolgozni” – cenzúrázta az október 23-i ünnepi műsort egy XIII. kerületi iskola igazgatója

Kihúzták például azt a részt, ahol az egyik szereplő arról beszél: ő nem szeretne olyan országban élni, ahol mások mondják meg, hogy mit érezhet, mit gondolhat, mit mondhat. Az iskolaigazgató arra hivatkozott, a darab túl nehezen érthető az általános iskolás gyerekeknek.
Fischer Gábor - szmo.hu
2023. október 26.



A Magyar Hang szerint a bemutató előtt egy nappal vágatta meg a XIII. kerületi Pannónia Általános Iskola igazgatója az 1956-os forradalomról szóló színdarab szövegét, amit a gyerekek már hetek óta gyakoroltak. A lap azt írja, a színjátszókörös diákokat és szüleiket hidegzuhanyként érték a történtek.

Beszéltünk egy érintett szülővel, aki szerint beszédes, hogy milyen részek kerültek ki, és az is, ahogy az iskolaigazgató reagált a levelükre, amiben a döntés megváltoztatását kérték.

– Hogyan tudta meg, mi történt?

– Egy október 23-i műsort készítettek a gyermekem iskolájában. Igazából már szeptember eleje óta készültek rá a gyerekek. A főszereplő gyerek egy színészt alakított, aki el akar menni a próbáról azzal az indokkal, hogy a testvérei elé megy a pályaudvarra. A rendező viszont tudja, hogy valójában a tüntetésre akar menni, és arra próbálja rábírni, hogy ne menjen el. Azzal érvel, hogy ha nyugton marad, akkor híres, akár a Kossuth-díjas is lehet. Válaszul a színész szenvedélyes monológban mondja el, hogy

ez a Kossuth-díj a hallgatásért járna, és ő nem szeretne egy olyan országban élni, ahol mások mondják meg, hogy mit érezhet, mit gondolhat, mit mondhat.

Csütörtökre meghirdettek egy nyilvános főpróbát az iskolában, ahová bemehettek a szülők is, én magam is elmentem rá. Miután bemutatták a darabot, az igazgatónő, aki szintén megnézte az előadást, a szülők felé fordult, és annyit mondott, hogy hát látták a darabot, reméli, hogy tetszett, de annyit el kell mondania, hogy

ezen még sokat kell dolgozni és fognak is.

Ez egy picit meglepő volt, mert csütörtökön volt a főpróba, és pénteken, vagyis másnap reggel lett volna a bemutató az iskolában.

– Az ön gyereke mit mondott?

– Eléggé leforrázva jött ki, és csalódott volt, hogy az igazgatónak csak ennyi visszajelzése volt. Semmilyen pozitívat nem mondott, csak ennyit, hogy ezen még sokat kell dolgozni.

– Hogyan dolgoztak még a darabon?

– A negyedik óra után egy átírt forgatókönyvet adtak oda a kisfiam kezébe, akinek akkor még megnézni sem volt ideje, mert egy másik, iskola által szervezett rendezvényre kellett mennie, ahonnan este hét óta körül ért haza. Ezután kellett volna megtanulnia a megváltoztatott forgatókönyvet. A döbbenet ekkor ért: a főszereplő szövegeinek a 80 százalékát kiszedték.

– És milyen mondatok kerültek ki?

– Amit kiszedtek belőle, az a monológ, amiben a színész arról beszél, hogy ő nem szeretne olyan országban élni, ahol megmondják neki, mit gondolhat, mit érezhet, és mit mondhat, és ez a Kossuth-díj a hallgatásért, és az együttműködésért járna. Ebből nem kér, és azt gondolja, hogy neki, a rendezőnek és mindenkinek részt kellene venni a tüntetésen. De ezt csak a saját szavaimmal foglalhatom össze, idézni azért nem tudok, mert amikor ezeket egy nyilvános posztban megosztottam a Facebookon, megkeresett bennünket az a tanárnő, aki írta a darabot, és

határozottan megkért, hogy szó szerint ne idézzünk a könyvből

mivel ez az ő szellemi terméke, amit megítélése szerint szerzői jog véd.

– Tehát a szövegnek azt a részét szedték ki, ami a szabadságról szól.

– Igen.

– Volt valamilyen dramaturgiai indoklás, hogy miért pont ezeket a részeket húzták ki?

– Azzal indokolta, hogy

a kicsik számára ez nem érthető, és ő azt szerette volna elérni a változtatásokkal, hogy a kisebbek is jobban értsék a darabot,

mert az szerinte túl bonyolult volt. Nekünk viszont az volt az érzésünk, hogy elég beszédes, melyik részeket távolították el.

– Ez már csak azért is érdekes, mert például a Nemzeti dalt is szokták szavalni a kicsik, és azt sem alsó tagozatosoknak írták. Került ki más is?

– A másik jelenet, ami még kikerült, az a zárójelenet volt, ahol már a forradalom bukása után pakolja a bőröndjét a főszereplő színész, és akkor ismét a rendező érvel neki, hogy ne menjen el, mert hamarosan jóra fordulnak a dolgok, minden ugyanolyan lesz, mint régen. A színész azonban azt mondja, hogy már semmi nem lesz ugyanolyan, mint régen, itt elhallgattatnak mindenkit, innentől fogva megtorlások jönnek, és elvész a szabadság.

A legtöbb ismerőse elhagyja az országot, és talán ők teszik jól, mert ők még új életet kezdhetnek egy másik országban, ahol szabadság van.

A szülő Facebook-bejegyzése. Kérésére kitakartuk a nevét

– A tanári karon belül volt ennek valamilyen utózöngéje?

– Volt olyan érzésünk, hogy a poszt megszületése után valószínűleg az igazgató helyezhette nyomás alá a szöveget író tanárnőt, talán ezért tiltotta meg a szövege nyilvánosságra hozatalát, de erre nincsen bizonyítékom.

– Az igazgatóval nem próbálták meg felvenni a kapcsolatot?

– Egy szülő írt egy e-mailt, amiben a döntése megváltoztatására kértük, még csütörtök este.

– Reagált erre?

– Elég szűkszavúan és pikírten válaszolt, hogy ez nem fog megtörténni, mert ő

a döntését szakmai okokból hozta meg, a gyerekek védelmében.

Mire még visszakérdeztek, hogy melyik gyerekeket és pontosan mitől védi meg, mert ez számunkra nem világos, például a résztvevő gyerekek nem érzik, hogy ők lettek volna ezen a módon megvédve. Még egyszer megkérték, hogy változtassa meg a döntését. Talán erre való válaszként másnap a próba után felsorakoztatta a gyerekeket, és azt mondta, hogy ugye senki nem vár tőle magyarázatot a döntése kapcsán? És akkor a főszereplő fiú felé nézett, és külön neki címezve azt mondta: nyugodtan lehajthatod te is a fejedet, mint a többi gyerek.

Az iskola igazgatója a Magyar Hangnak a következőképpen indokolta a történteket: „Az iskolai ünnepély főpróbáját az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően megnéztem. Úgy éreztem, nehezen érthető 6-14 éves gyerekek számára, miután nincs előzetes tantárgyi tudásuk a témában. A befogadhatóság érdekében a szöveg rövidítését kértem. Az előadás nagy siker volt.”

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Lengyel Tamás egyetlen posztban beszólt Rákay Philipnek és Balásy Gyulának is
Új filmjének bejelentése mellett Lengyel Tamás kemény politikai-üzleti utalásokat is tett a közösségi médiában. A színész Rákay Philip mellett Balásy Gyulát és a NER-hez köthető „kitartott oligarchákat” is bírálta.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. május 05.



Lengyel Tamás egy keddi bejegyzésben számolt be legújabb filmje, Az örökség elkészültéről. A színész a posztot azzal a felütéssel indítja, hogy „Jó hát nem Rákay Philip volt a producere a nyolc éve dédelgetett filmtervünknek, mert akkor nem annyi lett volna a film költségvetése, mint a producer úr két autója, hanem valószínűleg milliárdos nagyságrend.”

A színész szerint a független filmekkel foglalkozó Vertigo Média látta meg a lehetőséget a projektben.

„Végre elkészült Az örökség című trhillerünk.”

A színész ezután felvetette, hogy vajon az ő alkotásuk sikeresebb lesz-e a kormányközeli producer filmjénél.

Lengyel szerint az biztos, „hogy a filmben, amikor harcolni kell nem egy narrátor érkezik elmesélni, mit kellene látnunk, mint az Aranybullában, hanem komoly verekedés van.”

Az akciójelenetek forgatásának nehézségeiről szólva bevallotta, hogy eléggé megterhelő volt.

A színész a forgatási nehézségeket egy politikai párhuzammal zárta: „Mondhatom, eléggé tele is volt a gatya, mint ahogy Balasy Gyulának tegnap, vagy a többi érdemtelenül, verseny és szakmaiság nélkül meggazdagodott és kitartott oligarchának most.”

A szóban forgó filmben szerepel még rajta kívül többek között Molnár Áron és Mucsi Zoltán is. Az új magyar thriller előzetesét itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Geszti Péter elmagyarázza, hogyan kereshetett Balásy Gyula ennyi pénzt, és felteszi a kérdést: hol lehet a többi?
A dalszerző-reklámszakember egy posztban fogalmazott meg súlyos állításokat Balásy Gyuláról. Szerinte a 2015 után bevezetett 15%-os jutalékrendszer torzította a piacot és károsította az államot.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. május 05.



Geszti Péter dalszerző-reklámszakember egy közösségi médiában közzétett bejegyzésben fejtette ki véleményét a kormányzati kommunikációs költésekről és annak vélt rendszeréről. A poszt apropóját az adta, hogy Balásy Gyula, a kormányzati kommunikáció kulcsszereplője egy hétfői interjúban bejelentette, cégcsoportját és magántőkealapokban lévő vagyonának jelentős részét felajánlja a magyar államnak.

Geszti a posztját egy drámai felütéssel kezdi: „Megborult az első dominó. Hamarosan dől a többi is. Szinte magától.” A bejegyzés visszatérő mondata, hogy „Balásy sír”, de a szerző szerint nincs ok az örömre, mert a probléma az egész rendszert érinti. „De mi sem nevetünk” – teszi hozzá.

A dalszerző felidézi, hogy állítása szerint 2015 után az állami reklámtendereken egy fix, 15 százalékos ügynökségi jutalékot vezettek be. Úgy véli, ez az arány „messze fölötte volt a piaci átlagnak, hiszen a nagyobb cégek akár 2-3%-ért is vállaltak ilyen munkát komoly megrendelések esetén”. A poszt írója szerint ez a gyakorlat egyszerre torzította a piacot, károsította meg az államot, és „brutális fix nyereséget biztosított a kijelölt csókosoknak”.

A bejegyzés szerint az állam vált a legnagyobb hirdetővé az országban, ami felveti a kérdést a visszacsorgatott pénzekkel kapcsolatban.

„Adja magát a kérdés, hogy mindazok a cégek, amelyek kijelölésre kerültek, mennyi alkotmányos költséggel kellett, hogy számoljanak, vagyis mennyit kellett visszatömni megrendelőik zsebébe?”

Geszti Péter szerint ezek a „pénzszivattyúk” nélkülözhetetlenek voltak a NER korrupciós rendszerének működéséhez.

A szerző úgy látja, a korábban ismeretlen Balásy Gyula súlytalansága miatt válhatott ideális, problémamentes közvetítővé. „Kellett valaki, aki bevállalta a szakmailag védhetetlen médiaelhelyezéseket, például azt, hogy egy - egy útszakaszon rendszeresen eszetlen mennyiségben jelent meg ugyanaz a plakát.” Ezt a gyakorlatot Geszti „totálisan felesleges pénzszórásnak” nevezi, amely szerinte ráadásul árt az üzenetnek.

A poszt szerint a túlzásba vitt kormányzati hirdetések sokakat elidegenítettek. „A mindent ellepő kormányzati hirdetésektől egyre többen fordultak el undorodva, és az ilyen »túlhirdetés« nemcsak a politika felé terelte a korábban közélettel nem foglalkozó választókat, hanem felbőszítette a későbbi szavazók nagy részét.”

Geszti Péter úgy fogalmaz, a megrendelő ezzel saját magának ártott. A dalszerző szerint a közpénz nem volt szempont. „De a közpénz nem számított, orrán-száján dőlt a propaganda, mert közben csengett a fix jutalék. De kinek?” – teszi fel a kérdést.

A bejegyzés számszerűsíti is a vélt profitot. Azt állítja, Balásy Gyula cégein 2017-től legalább 1200 milliárd forint közpénz folyt át. Ennek 15%-os jutalékát 180 milliárd forintra teszi, majd hozzáteszi: „Ebből 1500 Ferrarit lehet venni. Balásynak egy tucat sincs. Ki járhat a többivel? Egy feltaláló? Egy gázszerelő? Egy utcai harcos?” A legfrissebb sajtószámítások szerint egyébként Balásy államnak felajánlott cégei 2017 óta 92,5 milliárd forint osztalékot fizettek ki.

Geszti Péter szerint a történet a pénzügyi oldalon túl morálisan is siralmas. Felteszi a kérdést, „hogy milyen emberek azok, aki a gyűlöletkampányokat kitalálták, kivitelezték, akik bevállalták a védhetetlent?”

„Mi lehet a lelkiismeretük helyén? Egy széf?”

A poszt konkrét példákat is említ, szerinte voltak, „aki bombákat nyomtattak az utcai hirdetésekre fenyegetésként, és kampányvideókban magyar apákat küldtek AI üzemmódban meghalni egy kitalált és sosem létezett háborús frontra”.

Geszti szerint a kampányok készítői „cselekvő bűntársak lettek abban, hogy szénné abuzálták a magyar társadalmat”. Majd felteszi a kérdést: „És vajon mikor jön el a pillanat, amikor előkerül a rémisztő mondat: parancsra cselekedtem?”

A posztot a refrén ismétlésével és egyfajta figyelmeztetéssel zárja: „Balásy sír. Felkészül Matolcsy, Mága, a tizedes meg a többiek…”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Panyi Szabolcs az ukrán arany visszaadásáról: Ez egy újabb beismerése annak, hogy az egész pénzszállítós történet, illetve az arra felhúzott kampány teljes kamu volt
Az oknyomozó újságíró Volodimir Zelenszkij bejelentésére reagált, miszerint Magyarország visszaadta az Oschadbank lefoglalt 82 millió dollárnyi vagyonát. Panyi szerint ez beismeri, hogy a kormány „háborús maffiára” hivatkozó kampány-narratívája hamis volt.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. május 06.



Panyi Szabolcs a Facebookon reagált a hírre, miszerint Ukrajna visszakapta a márciusban lefoglalt készpénzt és aranyrudakat. Az oknyomozó újságíró ebből arra a következtetésre jutott, hogy a szállítmány nem kapcsolódhatott bűncselekményhez, mert akkor a magyar hatóságok nem szolgáltathatták volna vissza. Álláspontja szerint

„ez tehát egy újabb beismerése annak, hogy az egész ukrán pénzszállítós történet, illetve az arra felhúzott kampány teljes kamu volt.”

Az újságíró szerint azonban a pénz visszaadása nem jelenti az ügy végét.

„Csakhogy a történetnek ezzel nincs vége, az ukrán bank és pénzszállítók feljelentései alapján ugyanis zajlanak a nyomozások – mégpedig a finoman szólva is illegálisnak tűnő rajtaütés körülményei, így az ukrán pénzszállítók jogalap nélküli fogvatartása miatt.”

Panyi a posztjában felidézi a történteket. Állítása szerint „Március 5-én a TEK lekapcsolta az ukrán állami Oscsadbank két pénzszállító furgonját Magyarországon, hét alkalmazottat előállított, és kb. 82 millió dollár értékű készpénzt és aranyat lefoglalt.” Hozzáteszi, a kormányzati kommunikáció ezt követően azonnal azt kezdte terjeszteni, hogy a szállítmány illegális és egy „háborús maffiához” kötődik.

Ezzel szemben Panyi négy, az ügyet ismerő forrásra hivatkozva azt állítja, „a valóságban ez egy politikailag motivált titkosszolgálati akció volt, amelyet Farkas Örs — Rogán Antal kulcsembere, titkosszolgálati államtitkár — személyesen felügyelt,

célja pedig egy Ukrajna elleni konfliktus kiprovokálása volt az április 12-i választások előtt.”

Az oknyomozó szerint a magyar szolgálatok már januártól figyelték az ukrán pénzszállítók útjait. Az eredeti szándék az volt, hogy fegyvereket találnak, amivel egy terrorizmus- vagy fegyvercsempészet-narratívát építhettek volna fel, de ez a terv meghiúsult. Panyi szerint miután ez nem sikerült, egy sebtében kidolgozott megoldás következett: „a NAV-ot kérték meg, hogy pénzmosás gyanúja címén utólag legitimálja az akciót, ami súlyos belső felháborodást keltett a hatóságnál.”

Panyi szerint a művelet szervezői a kudarc ellenére is sikerként tekintettek az akcióra.

„úgy vélik, a razzia hírére tette Zelenszkij azt a kijelentését egy aznap délutáni sajtótájékoztatóján, amelyet Orbán elleni fenyegetésként lehetett beállítani — komoly propagandaajándékként a Fidesz kampányának.”

Azonban Panyi szerint „ez a húzás sem jött be, ahogy az Orbán-rezsim egész ukránozós kampánya egy hatalmas kudarcnak bizonyult.”

Az újságíró azzal zárja posztját, hogy az akciót nem lehet meg nem történtté tenni, és most a magyar igazságszolgáltatáson a sor, hogy kiderítse, kit és milyen felelősség terhel. Az ukrán bank jogi képviselője korábban hivatali visszaélés és terrorcselekmény gyanújával tett feljelentést, a hét ukrán pénzszállító nevében pedig jogellenes fogvatartás és hivatali visszaélés miatt kezdeményeztek jogi lépéseket. Egy másik cikkben Hennagyij Kuznyecov, az Oschadbank munkatársa azt állította, hogy az akció után erőszakkal injekciót adtak be neki.

„Az ügyben annyi egyéni és intézményi szereplő – Miniszterelnöki Kabinetiroda, NAV, TEK, IH, AH stb – érintett, hogy várhatóan lesz elegendő együttműködő tanú és dokumentum az akció részleteinek rekonstruálásához”

- írta zárásként Panyi Szabolcs.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Vidéki Prókátor: Örülök Varga Judit podcastjének, de választ kell adnia, miért figyeltek meg magyarokat az izraeli kémszoftverrel
A Vidéki Prókátor a volt igazságügyi miniszter új podcastjére reagálva a Pegasus-ügyben való felelősségét firtatja. A 2021-es incidens során a hatóság civileket hallgatott le bírói végzés nélkül, és ma sem tudni, ki írta alá a kiberfegyver bevetését.


A kegyelmi botrányt kirobbantó, Vidéki Prókátor álnéven író jogász Varga Judit új podcastjének hírére reagált egy bejegyzésben.

A Varga Judit politikai karrierjébe kerülő kegyelmi botrányt kirobbantó jogász örül a fejleménynek, mert ez azt a reményt kelti benne, hogy „ezentúl remélhetőleg olyan országban fogunk élni, melyben a törvényes keretek között bárki szabadon kinyilváníthatja bármiről nyilvánosan is a véleményét és nem kell emiatt semmiféle retorziótól tartania”. Ezt az ideális állapotot állítja szembe azzal a rendszerrel, amelyet szerinte Varga Judit is szolgált, és „amelyben az állami szektorban sunyi módon fortélyos félelemben tartották a munkavállalókat”.

A jogász szerint a volt miniszternek ugyanakkor elszámolással kellene szolgálnia a nemzet felé.

Úgy véli, Varga Judit adós egy válasszal arra, hogy „milyen okból, milyen célból és milyen jogi alapon figyeltetett meg és hallgattatott le a minisztersége idején az Orbán-kormány olyan magyar állampolgárokat egy titokban beszerzett izraeli kémszoftverrel, akikkel szemben tudomásom szerint azóta sem merült fel semmilyen bűncselekmény gyanúja”.

Varga Judit nem kerülheti meg a válaszadást, és amennyiben kiderül, hogy a megfigyelések jogszerűtlenek voltak, akkor „vállalnia kell a jogi felelősséget” - írja a Vidéki Prókátor.

Majd elvárásokat fogalmaz meg az új kormány, és külön az új igazságügyi miniszter felé. Azt kéri, hogy egy mindenre kiterjedő vizsgálat után hozzák nyilvánosságra a Pegasus-ügy megállapításait, és ha kell, indítsák el a szükséges eljárásokat. Emellett követeli, hogy a törvénysértő módon megfigyelt embereket részesítsék anyagi és erkölcsi jóvátételben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk