Ezek lehetnek a „földgáz-aranyláz” ellenszerei: energiahatékonyság, keresletcsökkentés, megújulók, a fosszilis extraprofit adóztatása
A Climate Action Tracker friss jelentése szerint a földgáztermelés felskálázása egy hamis megoldás, és hosszú távon inkább súlyosbítani fogja az energia- és klímaválságot, mintsem enyhíteni azt. Az orosz-ukrán háború kezdete óta 26 új cseppfolyósított földgáz (LNG) terminál létrehozását jelentették be az EU-ban, ami azonban az építkezések átfutási ideje miatt nem hozna gyógyírt az energiahiányra a közeljövőben, ráadásul az ellátó országokat is belakatolná a fosszilis világba. Ha a 1,5°C-os küszöbértékkel összeegyeztethető pályán kívánunk haladni, akkor Európa gázigénye kielégíthető lenne a már meglévő infrastruktúrával, és az új építése helyett a földgázt gyorsuló ütemben kellene kivezetni a globális energiatermelésből. A Nemzetközi Energiaügynökség frissített adatai is alátámasztják, hogy ha a világ be akarja tartani a 1,5°C-os klímacélt, akkor nincs helye új olaj- és földgáztelep beruházásoknak. Mindeközben a fosszilis tüzelőanyag-ipar 4 billió dollár profitot halmozott fel 2022-ben, amiből 2 billió váratlan nyereség. Számos ország erre kivetett különadóval igyekszik fedezni az energiaválság terheit enyhítő programokat, azonban a hosszú távú megoldás a fosszilis tüzelők kivezetése, és a megújulók felskálázása, valamint az energiahatékonyság javítása lenne.
A Climate Action Tracker (CAT) friss jelentése szerint komoly aggodalomra ad okot, hogy az orosz-ukrán háború okozta energiaválság közepette a kormányok az energiabiztonság megerősítésének reményében ismét a klímaromboló fosszilis tüzelők, a kőolaj, a földgáz és a kőszén felé fordultak.
A válságból kivezető megoldásként a gázlobbi a földgáztermelés felskálázását propagálja világszerte, annak ellenére, hogy mára a megújuló energiaforrások, az energiahatékonyság és a villamosítás jelentik a legolcsóbb, leggyorsabb és legbiztonságosabb megoldást. A CAT figyelmeztet, hogy
Európa belakatolhatja magát a fosszilis világba, magával rántva másokat is
Az EU gázszükségletének közel felét (40%) Oroszországból látta el 2021-ben, majd a háború kezdete óta Oroszország fokozatosan csökkentette az exportot, ami mára nagyjából 80%-kal esett vissza – ezzel súlyos energiaínség veszélyét vetítve előre Európa-szerte. Erre adott válaszul
Ebben az EU 2030-ra 40%-ról 45%-ra növeli a blokk megújuló energiaforrásokra vonatkozó célkitűzését, és az energiaigény csökkentése érdekében megerősíti az energiahatékonyságra vonatkozó törekvéseket is, 11%-ról 13%-ra emelve az erre vonatkozó célszámot. Ezek fontos lépések a helyes irányba.
A REPowerEU-terv az „energiaellátás diverzifikációját” javasolja, ideértve az orosz fosszilis tüzelőanyagok más országokból származó importtal való kiváltását, szemet vetve többek között a szubszaharai Afrika „kiaknázatlan cseppfolyósított földgáz (LNG) potenciáljára” is.
Egyiptommal és Izraellel az EU már meg is állapodott egy 15 milliárd dolláros csomagról a gáz kitermelésének és exportjának növelésére, míg az egyes tagországok külön is nyélbe ütöttek üzleteket a földgázban gazdag afrikai országokkal, pl. Algériával, Angolával, Kongóval, Szenegállal és Mozambikkal. Emellett az Európai Bizottság sajnálatos módon a földgázt a „fenntartható” energiaforrások közé sorolta a befektetési taxonómiai reformja során, ezzel továbbra is teret biztosítva annak – szemben a nemzetközi szakértői testületek álláspontjával.
A háború kezdete óta 26 új LNG-terminál létrehozását jelentették be az EU-ban. Ezek a nagyjából 6 milliárd eurós költséggel megépülő terminálok akár 168 milliárd köbméternyi importot is lehetővé tennének a kontinens számára, ami a blokk földgáz-szükségletének körülbelül 41%-ának felel meg és meghaladja a háború előtti teljes orosz importot.
A CAT elemzése rámutatott, hogy ha 1,5°C-nál akarjuk korlátozni a globális felmelegedést, akkor az EU gázfelhasználásának meredeken csökkennie kellene mától 2040-ig, majd 2045-re gyakorlatilag teljesen ki kellene vonni azt. Az International Institute for Sustainable Development (IISD) legújabb jelentése is megerősítette, hogy
A CAT azt is hangsúlyozza, hogy Európa rövid távú energiahiánya az építkezések átfutási ideje miatt új import infrastruktúrával nem mérsékelhető, helyette agresszív keresletoldali fellépéssel lenne enyhíthető. Ezt egy friss tanulmány is alátámasztja, mely szerint
Földgázigény a végső energiafelhasználásban az EU országaiban a 1,5°C-os küszöbértékkel kompatibilis pályán (Forrás: CAT)De – a gázlobbi narratívájával ellentétben – a földgáz befektetések felskálázása Európán kívül sem megoldás az energiaválságra, ahogy arra a CAT afrikai elemzése figyelmeztet. A probléma azonban az, hogy Afrikában az elmúlt években 6-7-szer nagyobb volt az évi beruházások mértéke a fosszilis iparágba, mint a megújulóba, és az egekbe szökött gázárak még vonzóbbá teszik a gázprojekteket.
Pedig számos példa mutatja, hogy a nap-, szél- és akkumulátoros tárolási technológiák egyre csökkenő költségeinek köszönhetően a megújuló energiarendszerek egyre inkább megbízhatóak és költséghatékonyak a fejlődő országokban is. Ha a megújuló energiaforrásokra és az energiahatékonyságra összpontosítanánk, akkor 2030-ra Afrikában is elérhető lenne az elektromos áramhoz és a főzéshez használt tiszta energiához való egyetemes hozzáférés, ehhez azonban megfelelő nemzeti stratégiákra és nemzetközi támogatásra van szükség:
Ha élhető éghajlatot akarunk, nincs helye új olaj- és földgáz-beruházásoknak
Az energiaínségtől tartva (és a magas gázárakból fakadó extranyereséget kihasználva) Európától kezdve, Afrikán és Ázsián át Észak-Amerikáig, az országok és cégek rohamtempóban fektetnek be a földgázba, pedig számos tudományos és technológiai intézmény hívja fel a figyelmet arra, hogy
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) mérföldkőnek számító 2021-es elemzése megmutatta, hogy ha 1,5 °C alatt akarjuk korlátozni a globális felmelegedést, akkor nincs helye új olaj- és földgáztelep, valamint kőszénbánya beruházásoknak. Ezt az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) legújabb jelentése és az IISD elemzése is megerősítette.
Az IEA 2022-es frissített elemzése szerint ahhoz, hogy 2050-re nettó nulla kibocsátást érjünk el, az új infrastruktúra-beruházások helyett a földgázt gyorsuló ütemben kellene kivezetni:
Ez lényegesen gyorsabb csökkentési ütemet jelent, mint a 2021-es becslés, ami annak köszönhető, hogy a megújuló energiaforrások, valamint a tárolási és egyéb technológiák költségei gyorsuló ütemben zuhantak.
Bár ezen befolyásos szakmai intézmények jelentései erős jelet küldtek a politikai-gazdasági vezetőknek a fosszilis tüzelők támogatásának beszüntetésére, és hatásukra számos pénzügyi intézmény (pl. Európai Beruházási Bank) és kormány (pl. Kolumbia) döntött úgy, hogy nem támogatják tovább a hagyományos fosszilis iparágat, az energiaválságra adott válasz sok országban rossz irányt vett.
Az első horvát LNG terminál a Krk szigeten (Forrás: ec.europa.eu)A gázberuházások agresszív terjeszkedése bedöntheti a 1,5 °C-os klímacélt
Az elmúlt hónapokban a cseppfolyós földgáz (LNG) exportját és importját szolgáló új projektek száma robbanásszerűen megnőtt nemcsak az EU-ban, de szerte a világban is. A jelenlegi tervek szerint
Exportoldalon jelentős bővülés várható Afrika, Ausztrália, az Egyesült Államok, Kanada és a Közel-Kelet országaiban. Emellett az LNG importkapacitás fejlesztését tervezik Indiában, Délkelet-Ázsiában (például Thaiföldön, Vietnámban) és Kelet-Ázsiában. Az előrejelzések szerint Európában is, például Németországban és Olaszországban nagymértékben növekszik majd az LNG importkapacitás.
A CAT összehasonlította a tervezett új és kibővített LNG-exportkapacitást az IEA „nettó nulla kibocsátási” forgatókönyve által előrevetített igényekkel, és megállapította, hogy 2030-ra legalább kétszeres (körülbelül 500 millió tonna) túlkínálat lesz LNG-ben. Ez a mennyiség több mint duplája a teljes orosz gázexportnak 2021-ben (184 millió tonna). Ráadásul az IEA forgatókönyve már most számításba vette az orosz gázimport helyettesítéséhez szükséges teljes LNG-igényt.
Ez a gáz-túlkínálat óriási többletkibocsátáshoz vezethet az IEA forgatókönyvéhez képest, a CAT becslése szerint a fennmaradó karbon-költségvetés 10%-át felemésztené, vagyis
A globális LNG-fogyasztásból származó kibocsátás 2015 és 2050 között a meglevő, épülő és tervezett infrastruktúra alapján. A narancssárga vonal az IEA nettó nulla kibocsátási forgatókönyvét jelöli, mely összhangban van a 1,5°C-os klímacéllal. (Forrás: CAT)Ráadásul ezek a becslések csak a mért kibocsátási adatokon nyugszanak. A gáz- és olajmezők, valamint a szállító infrastruktúra mentén történő jelentős mértékű metánszivárgással az országok és cégek még csak most kezdtek el érdemben foglalkozni (pl. a COP26-on létrehozott Global Methane Pledge keretében). A szivárgás felszámolására vonatkozó szabályozás az Európai Unióban még tárgyalás alatt van, de
Különadó az olaj- és gázipar rekord nyereségére
Mindeközben az olaj- és gázóriások a háború által felhajtott árakból rekord nyereségekre tettek szert, a kőszén iránti kereslet is megugrott, és a befektetők továbbra is ún. „szénbombák” (óriási potenciállal rendelkező kőolaj, földgáz és kőszén projektek) sokaságán ülnek, amelyek kiaknázása esetén a 1,5 °C-os küszöbérték betartásának végképp búcsút inthetünk.
A British Petrol 8,2 milliárd USD nyereségre tett szert világszerte július és szeptember között, ami több mint kétszerese a 2021 azonos időszakában elért profitjának. Az ezt megelőző három hónapban 8,5 milliárd dollár nyereséget könyvelt el. A Shell 10,1 milliárd és 11 milliárd dollár globális nyereséget jelentett be ugyanezen három hónapos időszakokra. Az IEA egy másik jelentése alapján
Becslésük szerint a világnak legalább évi 4 billió dollárt kell fektetnie tiszta energiával kapcsolatos beruházásokba 2030-ig, hogy a század közepére elérhessük a nettó nulla kibocsátást. Ha a globális olaj- és gázipar ezt a 2 billió dollárnyi váratlan nyereséget alacsony kibocsátású üzemanyagokba, például hidrogénbe és bioüzemanyagokba fektetné, akkor az évtized hátralévő részében az ezekhez szükséges összes beruházást finanszírozni tudná. Sőt, az IISD szerint,
Néhány – többségében európai – kormány a váratlan nyereség megadóztatásával igyekszik fedezni az energiaválság terheit enyhítő programokat. Spanyolország, Görögország, Olaszország, Románia, Bulgária és Magyarország is bevezetett ilyen ideiglenes adót, hazánkban a Molnak kell ezt fizetni.
Az Egyesült Királyságban a kormány három éven át tartó 25%-os energianyereség-illetéket vetett ki májusban az északi-tengeri olaj- és gáztermelőkre, majd azt decemberben 35%-ra emelte, és meghosszabbította egészen 2028-ig. Ugyanakkor a Shell azt mondta, hogy 2022-ben nem fizeti ezt meg, mivel a nyereséget az északi-tengeri mezőkbe fektették – egy kiskapu, amit környezetvédelmi szervezetek rejtett adótámogatásnak tituláltak.
Az egyetlen hosszabb távú megoldás a megfizethetetlen energiaszámlákra valójában a fosszilis tüzelőanyagok kivezetése az energiatermelésből, és az újabb mezők megnyitása helyett a befektetések átcsatornázása a megfizethető, megbízható és tiszta energiába, valamint az energiahatékonysági fejlesztésekbe.
Bár a COP27 klímatárgyalásokon erősen érezhető volt a gáz- és olajlobbi jelenléte , és befolyásuk tetten érhető a klímacsúcs kimenetelében is, némi reményre ad okot, hogy nagy visszhangot kapott a fosszilis cégek extraprofitjára kivetett „globális adó” ötlete, ami például a klímaváltozás által okozott károk és veszteségek kárpótlását is segíthetné.
Emellett fontos előrelépés történt a klímasemlegességi célok hitelességének felülvizsgálatára, hogy azokat a cégek, városok és pénzügyi intézmények ne használhassák „zöldre mosásra”. A megbízott szakértő csoport ajánlásai alapján az új, kidolgozás alatt lévő szabályok nem fogják engedni a nettó nulla célok hitelesítését, ha tevékenységükkel továbbra is támogatják az új fosszilis beruházásokat vagy nem veszik komolyan a fosszilis tüzelők kivezetését a portfoliójukból.
Borítókép: Az első horvát LNG terminál a Krk szigeten (Forrás: ec.europa.eu)
Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!
