prcikk: Ezek lehetnek a „földgáz-aranyláz” ellenszerei: energiahatékonyság, keresletcsökkentés, megújulók, a fosszilis extraprofit adóztatása | szmo.hu
JÖVŐ
A Rovatból

Ezek lehetnek a „földgáz-aranyláz” ellenszerei: energiahatékonyság, keresletcsökkentés, megújulók, a fosszilis extraprofit adóztatása

Ha a világ be akarja tartani a 1,5°C-os klímacélt, akkor nincs helye új olaj- és földgáztelep beruházásoknak. Mindeközben a fosszilis tüzelőanyag-ipar 4 billió dollár profitot halmozott fel 2022-ben, amiből 2 billió váratlan nyereség. A Másfélfok cikke.


A Climate Action Tracker friss jelentése szerint a földgáztermelés felskálázása egy hamis megoldás, és hosszú távon inkább súlyosbítani fogja az energia- és klímaválságot, mintsem enyhíteni azt. Az orosz-ukrán háború kezdete óta 26 új cseppfolyósított földgáz (LNG) terminál létrehozását jelentették be az EU-ban, ami azonban az építkezések átfutási ideje miatt nem hozna gyógyírt az energiahiányra a közeljövőben, ráadásul az ellátó országokat is belakatolná a fosszilis világba. Ha a 1,5°C-os küszöbértékkel összeegyeztethető pályán kívánunk haladni, akkor Európa gázigénye kielégíthető lenne a már meglévő infrastruktúrával, és az új építése helyett a földgázt gyorsuló ütemben kellene kivezetni a globális energiatermelésből. A Nemzetközi Energiaügynökség frissített adatai is alátámasztják, hogy ha a világ be akarja tartani a 1,5°C-os klímacélt, akkor nincs helye új olaj- és földgáztelep beruházásoknak. Mindeközben a fosszilis tüzelőanyag-ipar 4 billió dollár profitot halmozott fel 2022-ben, amiből 2 billió váratlan nyereség. Számos ország erre kivetett különadóval igyekszik fedezni az energiaválság terheit enyhítő programokat, azonban a hosszú távú megoldás a fosszilis tüzelők kivezetése, és a megújulók felskálázása, valamint az energiahatékonyság javítása lenne.

A Climate Action Tracker (CAT) friss jelentése szerint komoly aggodalomra ad okot, hogy az orosz-ukrán háború okozta energiaválság közepette a kormányok az energiabiztonság megerősítésének reményében ismét a klímaromboló fosszilis tüzelők, a kőolaj, a földgáz és a kőszén felé fordultak.

A válságból kivezető megoldásként a gázlobbi a földgáztermelés felskálázását propagálja világszerte, annak ellenére, hogy mára a megújuló energiaforrások, az energiahatékonyság és a villamosítás jelentik a legolcsóbb, leggyorsabb és legbiztonságosabb megoldást. A CAT figyelmeztet, hogy

a földgázra irányuló „aranyláz” alapjaiban ássa alá a klímacélokat, és új gázinfrastruktúrába fektetni Európában hamis megoldás.

Európa belakatolhatja magát a fosszilis világba, magával rántva másokat is

Az EU gázszükségletének közel felét (40%) Oroszországból látta el 2021-ben, majd a háború kezdete óta Oroszország fokozatosan csökkentette az exportot, ami mára nagyjából 80%-kal esett vissza – ezzel súlyos energiaínség veszélyét vetítve előre Európa-szerte. Erre adott válaszul

az EU 2022 májusában elindította a REPowerEU tervet, amely szerint évi 100 milliárd eurót különítenek el az orosz gáztól való függetlenedésre, miközben a klímaválságot is kezelik.

Ebben az EU 2030-ra 40%-ról 45%-ra növeli a blokk megújuló energiaforrásokra vonatkozó célkitűzését, és az energiaigény csökkentése érdekében megerősíti az energiahatékonyságra vonatkozó törekvéseket is, 11%-ról 13%-ra emelve az erre vonatkozó célszámot. Ezek fontos lépések a helyes irányba.

Azonban ezzel egyidőben az EU nagyszabású gázbeszerzést is folytat mind rövid, mind hosszú távon.

A REPowerEU-terv az „energiaellátás diverzifikációját” javasolja, ideértve az orosz fosszilis tüzelőanyagok más országokból származó importtal való kiváltását, szemet vetve többek között a szubszaharai Afrika „kiaknázatlan cseppfolyósított földgáz (LNG) potenciáljára” is.

Egyiptommal és Izraellel az EU már meg is állapodott egy 15 milliárd dolláros csomagról a gáz kitermelésének és exportjának növelésére, míg az egyes tagországok külön is nyélbe ütöttek üzleteket a földgázban gazdag afrikai országokkal, pl. Algériával, Angolával, Kongóval, Szenegállal és Mozambikkal. Emellett az Európai Bizottság sajnálatos módon a földgázt a „fenntartható” energiaforrások közé sorolta a befektetési taxonómiai reformja során, ezzel továbbra is teret biztosítva annak – szemben a nemzetközi szakértői testületek álláspontjával.

A háború kezdete óta 26 új LNG-terminál létrehozását jelentették be az EU-ban. Ezek a nagyjából 6 milliárd eurós költséggel megépülő terminálok akár 168 milliárd köbméternyi importot is lehetővé tennének a kontinens számára, ami a blokk földgáz-szükségletének körülbelül 41%-ának felel meg és meghaladja a háború előtti teljes orosz importot.

Ugyanakkor ekkora mértékű felskálázásra nincsen szükség.

A CAT elemzése rámutatott, hogy ha 1,5°C-nál akarjuk korlátozni a globális felmelegedést, akkor az EU gázfelhasználásának meredeken csökkennie kellene mától 2040-ig, majd 2045-re gyakorlatilag teljesen ki kellene vonni azt. Az International Institute for Sustainable Development (IISD) legújabb jelentése is megerősítette, hogy

ha a 1,5°C-os ambícióval összeegyeztethető pályán kívánunk haladni, akkor Európa gázigénye kielégíthető lenne a már meglévő infrastruktúrával.

A CAT azt is hangsúlyozza, hogy Európa rövid távú energiahiánya az építkezések átfutási ideje miatt új import infrastruktúrával nem mérsékelhető, helyette agresszív keresletoldali fellépéssel lenne enyhíthető. Ezt egy friss tanulmány is alátámasztja, mely szerint

az energiahatékonysági és keresletcsökkentési programok az ipari, kereskedelmi és lakossági szektorokban az orosz gázimport akár kétharmadát is csökkenthetnék.
Földgázigény a végső energiafelhasználásban az EU országaiban a 1,5°C-os küszöbértékkel kompatibilis pályán (Forrás: CAT)

De – a gázlobbi narratívájával ellentétben – a földgáz befektetések felskálázása Európán kívül sem megoldás az energiaválságra, ahogy arra a CAT afrikai elemzése figyelmeztet. A probléma azonban az, hogy Afrikában az elmúlt években 6-7-szer nagyobb volt az évi beruházások mértéke a fosszilis iparágba, mint a megújulóba, és az egekbe szökött gázárak még vonzóbbá teszik a gázprojekteket.

Pedig számos példa mutatja, hogy a nap-, szél- és akkumulátoros tárolási technológiák egyre csökkenő költségeinek köszönhetően a megújuló energiarendszerek egyre inkább megbízhatóak és költséghatékonyak a fejlődő országokban is. Ha a megújuló energiaforrásokra és az energiahatékonyságra összpontosítanánk, akkor 2030-ra Afrikában is elérhető lenne az elektromos áramhoz és a főzéshez használt tiszta energiához való egyetemes hozzáférés, ehhez azonban megfelelő nemzeti stratégiákra és nemzetközi támogatásra van szükség:

a fejlett országoknak, különösen az EU-nak, a földgázkitermelés és az LNG-export infrastrukturális fejlesztésének támogatása helyett a tiszta energia beruházásokba kellene fektetniük a fejlődő országokban.

Ha élhető éghajlatot akarunk, nincs helye új olaj- és földgáz-beruházásoknak

Az energiaínségtől tartva (és a magas gázárakból fakadó extranyereséget kihasználva) Európától kezdve, Afrikán és Ázsián át Észak-Amerikáig, az országok és cégek rohamtempóban fektetnek be a földgázba, pedig számos tudományos és technológiai intézmény hívja fel a figyelmet arra, hogy

a gáz-függőségünk további erősítésével a valódi megoldás helyett csak tovább fokozzuk a klíma- és energiaválságot.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) mérföldkőnek számító 2021-es elemzése megmutatta, hogy ha 1,5 °C alatt akarjuk korlátozni a globális felmelegedést, akkor nincs helye új olaj- és földgáztelep, valamint kőszénbánya beruházásoknak. Ezt az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) legújabb jelentése és az IISD elemzése is megerősítette.

Az IEA 2022-es frissített elemzése szerint ahhoz, hogy 2050-re nettó nulla kibocsátást érjünk el, az új infrastruktúra-beruházások helyett a földgázt gyorsuló ütemben kellene kivezetni:

a globális gázfelhasználást 2030-ra legalább 30%-kal, 2035-re pedig több, mint 60%-kal kellene a 2021-es szint alá csökkenteni.

Ez lényegesen gyorsabb csökkentési ütemet jelent, mint a 2021-es becslés, ami annak köszönhető, hogy a megújuló energiaforrások, valamint a tárolási és egyéb technológiák költségei gyorsuló ütemben zuhantak.

Bár ezen befolyásos szakmai intézmények jelentései erős jelet küldtek a politikai-gazdasági vezetőknek a fosszilis tüzelők támogatásának beszüntetésére, és hatásukra számos pénzügyi intézmény (pl. Európai Beruházási Bank) és kormány (pl. Kolumbia) döntött úgy, hogy nem támogatják tovább a hagyományos fosszilis iparágat, az energiaválságra adott válasz sok országban rossz irányt vett.

Az első horvát LNG terminál a Krk szigeten (Forrás: ec.europa.eu)

A gázberuházások agresszív terjeszkedése bedöntheti a 1,5 °C-os klímacélt

Az elmúlt hónapokban a cseppfolyós földgáz (LNG) exportját és importját szolgáló új projektek száma robbanásszerűen megnőtt nemcsak az EU-ban, de szerte a világban is. A jelenlegi tervek szerint

a globális LNG-fogyasztás 2030-ra több mint megduplázódhat, elérve az évi több mint 800 millió tonnát.

Exportoldalon jelentős bővülés várható Afrika, Ausztrália, az Egyesült Államok, Kanada és a Közel-Kelet országaiban. Emellett az LNG importkapacitás fejlesztését tervezik Indiában, Délkelet-Ázsiában (például Thaiföldön, Vietnámban) és Kelet-Ázsiában. Az előrejelzések szerint Európában is, például Németországban és Olaszországban nagymértékben növekszik majd az LNG importkapacitás.

A CAT összehasonlította a tervezett új és kibővített LNG-exportkapacitást az IEA „nettó nulla kibocsátási” forgatókönyve által előrevetített igényekkel, és megállapította, hogy 2030-ra legalább kétszeres (körülbelül 500 millió tonna) túlkínálat lesz LNG-ben. Ez a mennyiség több mint duplája a teljes orosz gázexportnak 2021-ben (184 millió tonna). Ráadásul az IEA forgatókönyve már most számításba vette az orosz gázimport helyettesítéséhez szükséges teljes LNG-igényt.

Tehát a jelenleg tervezett LNG-termelési kapacitásbővítés messze meghaladja az orosz gázexport kiváltásához szükséges mértéket.

Ez a gáz-túlkínálat óriási többletkibocsátáshoz vezethet az IEA forgatókönyvéhez képest, a CAT becslése szerint a fennmaradó karbon-költségvetés 10%-át felemésztené, vagyis

a tervezett LNG-infrastruktúra-bővítés alapjaiban ássa alá a 1,5°C-os klímacélt, pedig ha azt tartani akarjuk, akkor már megépítése pillanatában soha meg nem térülő beruházássá („stranded asset”) válik.

A globális LNG-fogyasztásból származó kibocsátás 2015 és 2050 között a meglevő, épülő és tervezett infrastruktúra alapján. A narancssárga vonal az IEA nettó nulla kibocsátási forgatókönyvét jelöli, mely összhangban van a 1,5°C-os klímacéllal. (Forrás: CAT)

Ráadásul ezek a becslések csak a mért kibocsátási adatokon nyugszanak. A gáz- és olajmezők, valamint a szállító infrastruktúra mentén történő jelentős mértékű metánszivárgással az országok és cégek még csak most kezdtek el érdemben foglalkozni (pl. a COP26-on létrehozott Global Methane Pledge keretében). A szivárgás felszámolására vonatkozó szabályozás az Európai Unióban még tárgyalás alatt van, de

az ebben foglalt kötelezettségeket Magyarország és Románia aktívan gyengíteni próbálja.

Különadó az olaj- és gázipar rekord nyereségére

Mindeközben az olaj- és gázóriások a háború által felhajtott árakból rekord nyereségekre tettek szert, a kőszén iránti kereslet is megugrott, és a befektetők továbbra is ún. „szénbombák” (óriási potenciállal rendelkező kőolaj, földgáz és kőszén projektek) sokaságán ülnek, amelyek kiaknázása esetén a 1,5 °C-os küszöbérték betartásának végképp búcsút inthetünk.

A British Petrol 8,2 milliárd USD nyereségre tett szert világszerte július és szeptember között, ami több mint kétszerese a 2021 azonos időszakában elért profitjának. Az ezt megelőző három hónapban 8,5 milliárd dollár nyereséget könyvelt el. A Shell 10,1 milliárd és 11 milliárd dollár globális nyereséget jelentett be ugyanezen három hónapos időszakokra. Az IEA egy másik jelentése alapján

a fosszilis tüzelőanyag-ipar 4 billió dollárt halmozott fel 2022-ben, amiből 2 billió váratlan nyereség.

Becslésük szerint a világnak legalább évi 4 billió dollárt kell fektetnie tiszta energiával kapcsolatos beruházásokba 2030-ig, hogy a század közepére elérhessük a nettó nulla kibocsátást. Ha a globális olaj- és gázipar ezt a 2 billió dollárnyi váratlan nyereséget alacsony kibocsátású üzemanyagokba, például hidrogénbe és bioüzemanyagokba fektetné, akkor az évtized hátralévő részében az ezekhez szükséges összes beruházást finanszírozni tudná. Sőt, az IISD szerint,

ha a tervezett olaj- és gázbefektetésekre szánt évi 570 milliárd dollárt átirányítanánk, akkor az teljes mértékben finanszírozhatná az ezeket kiváltó szél- és napenergia felskálázását a 1,5 °C-os céllal összhangban.

Néhány – többségében európai – kormány a váratlan nyereség megadóztatásával igyekszik fedezni az energiaválság terheit enyhítő programokat. Spanyolország, Görögország, Olaszország, Románia, Bulgária és Magyarország is bevezetett ilyen ideiglenes adót, hazánkban a Molnak kell ezt fizetni.

Az Egyesült Királyságban a kormány három éven át tartó 25%-os energianyereség-illetéket vetett ki májusban az északi-tengeri olaj- és gáztermelőkre, majd azt decemberben 35%-ra emelte, és meghosszabbította egészen 2028-ig. Ugyanakkor a Shell azt mondta, hogy 2022-ben nem fizeti ezt meg, mivel a nyereséget az északi-tengeri mezőkbe fektették – egy kiskapu, amit környezetvédelmi szervezetek rejtett adótámogatásnak tituláltak.

De végső soron a váratlan nyereségadó csak egy rövid távú megoldás egy sokkal mélyebb problémára.

Az egyetlen hosszabb távú megoldás a megfizethetetlen energiaszámlákra valójában a fosszilis tüzelőanyagok kivezetése az energiatermelésből, és az újabb mezők megnyitása helyett a befektetések átcsatornázása a megfizethető, megbízható és tiszta energiába, valamint az energiahatékonysági fejlesztésekbe.

Bár a COP27 klímatárgyalásokon erősen érezhető volt a gáz- és olajlobbi jelenléte , és befolyásuk tetten érhető a klímacsúcs kimenetelében is, némi reményre ad okot, hogy nagy visszhangot kapott a fosszilis cégek extraprofitjára kivetett „globális adó” ötlete, ami például a klímaváltozás által okozott károk és veszteségek kárpótlását is segíthetné.

Emellett fontos előrelépés történt a klímasemlegességi célok hitelességének felülvizsgálatára, hogy azokat a cégek, városok és pénzügyi intézmények ne használhassák „zöldre mosásra”. A megbízott szakértő csoport ajánlásai alapján az új, kidolgozás alatt lévő szabályok nem fogják engedni a nettó nulla célok hitelesítését, ha tevékenységükkel továbbra is támogatják az új fosszilis beruházásokat vagy nem veszik komolyan a fosszilis tüzelők kivezetését a portfoliójukból.

Borítókép: Az első horvát LNG terminál a Krk szigeten (Forrás: ec.europa.eu)


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
Mérnöki bravúr kell: 80 kilométeres fallal védenék meg a világot a végítéletnapi gleccsertől
Kutatók nemzetközi csapata egy 152 méter magas víz alatti szerkezetet javasol a Thwaites-gleccsernél. A terv célja időt nyerni a klímaváltozás elleni harcban, de a megvalósítás hatalmas mérnöki kihívás.
F. O. - szmo.hu
2026. február 18.



Ha a Thwaites-gleccser elbukik, a tengerszint akár 65 centivel is emelkedhet – most egy 80 kilométeres, tengerfenékhez rögzített „függönnyel” próbálnák feltartóztatni a meleg víz rohamát. A „végítéletnapi gleccserként” is emlegetett képződmény nagyjából 192 ezer négyzetkilométeren terül el, és a kutatók egyetértenek abban, hogy a meleg tengervíz folyamatosan pusztítja alulról. Abban már nincs egyetértés, hogy ez milyen gyorsan történik: egyes tanulmányok évi 800 méteres zsugorodásról írnak, míg mások ezt túlzásnak tartják.

A Seabed Anchored Curtain nevű projekt klímakutatókból és mérnökökből álló csapata most egy radikális megoldást javasolt az olvadás lassítására – írta az Interesting Engineering.

A szakemberek egy 80 kilométer hosszú és 152 méter magas szerkezettel fizikailag vágnák el a meleg tengervíz útját. Ezt a falat a Thwaites-gleccser előtti tengerfenék kulcsfontosságú részein rögzítenék. A kutatók hangsúlyozzák: a tengerbe telepített függöny nem oldaná meg a klímaváltozás problémáját, de adna némi időt arra, hogy a kibocsátáscsökkentő lépések elkezdjék éreztetni a hatásukat.

A terv mögött többek között a Cambridge-i és a Chicagói Egyetem, valamint az Alfred Wegener Intézet kutatói állnak. Az első fázis egy hároméves tervezési és prototípus-tesztelési időszak. Jelenleg 10 millió dollárt gyűjtenek az előzetes munkálatok megkezdéséhez. A koncepció lényege, hogy a függöny a mélyből érkező melegebb vízáramlatok beáramlását akadályozná meg, ezek ugyanis a jég alulról történő olvadásának fő hajtóerői.

A megvalósítás hatalmas mérnöki kihívás. A leendő eszköznek túl kell élnie a szélsőséges antarktiszi körülményeket, a hatalmas víznyomást, a jég mozgását és az óceánban töltött hosszú idő viszontagságait. Emiatt még évekbe telhet, mire egy ilyen szerkezetet telepítenek.

A projektet ráadásul viták is övezik: támogatói szerint a gleccserek megmentését célzó nagyszabású beavatkozások kutatása elengedhetetlen, mert a hagyományos kibocsátáscsökkentés önmagában már kevés lehet a katasztrófa elhárításához. Más szakértők szerint azonban az ilyen tervek magas költségük és bizonytalan ökológiai hatásaik miatt veszélyesek, és elterelik a figyelmet a valódi megoldásról, a gyors szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséről.

A projekt nemzetközi jogi kérdéseket is felvet, mivel egy ilyen beavatkozás az Antarktiszi Egyezmény és az ENSZ tengerjogi keretei alá tartozna. A csapat közben a gyakorlati előkészületeket is megkezdte: januárban műszereket készítettek elő, hogy a gleccser körüli tengeri árokban telepítsék őket. Az első adatcsomagot még idén, a másodikat pedig 2028-ban várják, ami elengedhetetlen a pontos tervezéshez. A végső kérdés az, hogy a függöny bizonyíthatóan, elfogadható kockázatok mellett képes-e csökkenteni a jég alulról történő olvadását, időt nyerve ezzel az emberiségnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
JÖVŐ
A Rovatból
Júliustól minden új autó figyelni fogja a sofőrt – egy korszak ér véget az utakon
Az EU bevezeti az ADDW-rendszert, amely kamerával figyeli a sofőr szemmozgását az új autókban. A szabályozás célja a balesetek megelőzése, de sokan a magánszféra végét látják benne.


Sokak szerint ezzel véget ér az az időszak, amikor az autó az egyik utolsó privát tér volt. Az új uniós szabályozás bevezeti az ADDW (Advanced Driver Distraction Warning) rendszert, amely folyamatosan ellenőrzi, hogy a sofőr az útra figyel-e. A kérdés már nem az, hogy jön-e az ellenőrzés, hanem az, hogy mennyire változtatja meg a mindennapi vezetést.

A döntés mögött komoly statisztikák állnak, a balesetek jelentős része ugyanis figyelmetlenségre, például mobiltelefonozásra vagy az érintőképernyők használatára vezethető vissza. Az Európai Unió célja a „zéró halálos baleset” víziója, vagyis hogy „senki ne veszítse életét” közúti balesetben

– írta a Blikk.

A rendszer 2024 júliusa óta kötelező az új típusjóváhagyást kapó személyautókban és 3,5 tonna alatti kishaszonjárművekben, idén július 7-től pedig már minden frissen forgalomba helyezett járműre kiterjesztik a szabályt.

A technológia a korábbi fáradtságfigyelőknél jóval fejlettebb: a műszerfalnál vagy a visszapillantó tükör környékén elhelyezett kamerák a sofőr szemmozgását és tekintetét figyelik. Ha a vezető túl sokáig néz a telefonjára vagy a kijelzőre, az autó vizuális és hangjelzéssel, sőt, akár a kormány vagy az ülés rezgetésével is figyelmeztet. Adatvédelmi szempontból fontos, hogy a szabályozás tiltja a biometrikus azonosítást. A rendszer minden indításkor automatikusan aktiválódik, a sofőr legfeljebb ideiglenesen némíthatja el a figyelmeztetéseket.

Az újítás komoly vitát váltott ki. A támogatók szerint a technológia életeket menthet, hiszen a balesetek döntő többségének az oka emberi hiba. A kritikusok viszont attól tartanak, hogy az állandó figyelmeztetések stresszt okoznak, és paradox módon elvonhatják a figyelmet a forgalomról. Sokan a túlzott szabályozást és a személyes szabadság korlátozását látják a háttérben, mondván, az autók túl okosak és túl sokat szólnak bele a vezetésbe.

A jogi hátteret az EU általános járműbiztonsági rendelete adja, amelynek célja 2030-ig felére csökkenteni a halálos és súlyos sérüléssel járó balesetek számát. A következő években dől el, hogy a kamerák valóban biztonságosabbá teszik-e az utakat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Letaglózó adat érkezett: A Végítélet Órája még soha nem állt ilyen közel az éjfélhez
A tudósok vészjósló bejelentést tettek. De miért pont most ugrott előre a mutató, és melyik fenyegetés a legsürgetőbb mind közül?


Vészjóslóan ketyeg az óra: már csak 85 másodperc van hátra a szimbolikus világvégéig. A Végítélet Órája január 27-én, kedden négy másodperccel került közelebb az éjfélhez, így már csak 85 másodpercet mutat. Ez a legközelebbi állás a mutató 1947-es bevezetése óta.

Az „éjfél” a globális katasztrófát jelképezi, az időt pedig a Bulletin of the Atomic Scientists tudósai állítják be minden évben.

A tudósok több tényezővel indokolták a döntést. Ezek között szerepel a nukleáris fegyverek, a klímaváltozás és a bomlasztó technológiák, például a mesterséges intelligencia kontrollálatlan terjedése által jelentett növekvő kockázat. Alexandra Bell, a szervezet elnök-vezérigazgatója szerint „minden másodperc számít, és fogy az időnk”. A helyzetet súlyosbítja a nemzetközi bizalom leépülése is. Daniel Holz, a tudományos és biztonsági testület elnöke hozzátette:

„a nagy országok még agresszívabbá, ellenségesebbé és nacionalistábbá váltak”.

Szerinte ez azért veszélyes, mert „ha a világ egy »mi kontra ők« típusú, zéró összegű játszmára bomlik, az növeli annak a valószínűségét, hogy mindannyian veszítünk”.

Az órát 1947-ben azért hozták létre, hogy felhívják a figyelmet a nukleáris háború veszélyeire. A hidegháború végén, 1991-ben állt a legtávolabb, 17 percre az éjféltől. Azóta a fenyegetések összetettebbé váltak, és 2010 óta a mutató csak előre mozdult. A helyzetet tovább élezi, hogy február 5-én lejár a New START, az utolsó amerikai–orosz stratégiai fegyverkorlátozási szerződés, és egyelőre nincs kilátásban új megállapodás.

A fizikai fenyegetések mellett egy másik válság is zajlik. A Nobel-békedíjas Maria Ressa szerint „információs Armageddonban élünk”, amelyet a hazugságokat a tényeknél gyorsabban terjesztő technológia hajt.

„Tények nélkül nincs igazság. Igazság nélkül nincs bizalom. Ezek nélkül pedig lehetetlen az a radikális együttműködés, amelyet ez a pillanat megkövetel. Nem tudunk megoldani olyan problémákat, amelyeknek a létezésében sem értünk egyet”

– figyelmeztetett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
ENSZ: Súlyosabb a baj, mint valaha, a Föld éghajlata kibillent az egyensúlyából, és jön az El Niño
Az óceánok soha nem látott mértékben melegszenek, a jégsapkák pedig olvadnak. Az ENSZ-főtitkár szerint azonnal le kell állni a fosszilis tüzelőanyagok használatával, miközben a politika más átmenetet gondol.


A Föld éghajlata minden eddiginél jobban kibillent az egyensúlyából, bolygónk ugyanis sokkal több hőenergiát nyel el, mint amennyit ki tud sugározni

– erre figyelmeztetett a Meteorológiai Világnapon (március 22.) az ENSZ meteorológiai szervezete, a Meteorológiai Világszervezet – írta a BBC. A káros folyamatot például az olyan melegítő gázok kibocsátása gyorsítja, mint a szén-dioxid.

A jelentésre reagálva António Guterres ENSZ-főtitkár egy videóüzenetben figyelmeztetett :

"A Föld bolygót a végsőkig feszítik. Minden kulcsfontosságú éghajlati mutató vörösen villog"

– mondta Guterres, aki szerint az országoknak át kellene térniük a fosszilis tüzelőanyagokról a megújuló energiára, hogy „klímabiztonságot, energiabiztonságot és nemzetbiztonságot” teremtsenek.

A rekordmértékű „energia-egyensúlytalanság” 2025-ben új csúcsra melegítette az óceánokat, és tovább olvasztotta bolygónk jégsapkáját. A légköri szén-dioxid-szint legalább kétmillió éve nem volt ilyen magas.

Celeste Saulo, a WMO főtitkára szerint a folyamatoknak beláthatatlan következményei lesznek:

"Az emberi tevékenységek egyre inkább felborítják a természetes egyensúlyt, és ezekkel a következményekkel évszázadokig, sőt évezredekig együtt kell élnünk"

– mondta a professzor.

A globális jelenségeknek már ma is kézzelfogható hatásai vannak. Az Egyesült Államok délnyugati részén jelenleg rekorddöntő, korai hőhullám tombol, az elmúlt napokban helyenként 40 Celsius-fok fölé emelkedett a hőmérséklet. A World Weather Attribution csoport tudósai pénteken végzett gyors elemzésükben arra jutottak, hogy mindez „gyakorlatilag lehetetlen” lett volna az ember okozta éghajlatváltozás nélkül.

A kutatók kiemelten figyelik a Csendes-óceánt is. A hosszú távú előrejelzések szerint ugyanis igen valószínű, hogy 2026 második felében kialakulhat egy melegedő El Niño-fázis. Ez a természetes melegedési jelenség a meglévő, az ember okozta hatásra ráerősítve újabb hőmérsékleti rekordokat hozhat.

Ha El Niño-ba váltunk, ismét növekedni fog a globális hőmérséklet, és akár új rekordokat is dönthet

– mondta Dr. John Kennedy a WMO-tól.

A tudományos vélemények mellett élénk politikai vita zajlik arról, milyen ütemben és módon kellene reagálni a helyzetre. Míg az ENSZ és a WMO a fosszilis energiahordozókról a megújulókra történő gyors átállást sürgeti, több nemzetközi szervezet és energiaszektor-szereplő az ellátásbiztonság és a megfizethetőség miatt a fokozatosabb átmenetet tartaná indokoltnak.

Az elmúlt 11 év volt a Föld 11 legmelegebb éve az 1850-ig visszanyúló adatok szerint. Tavaly a globális átlagos léghőmérséklet mintegy 1,43 Celsius-fokkal haladta meg az „iparosodás előtti” idők szintjét. A La Niña nevű természetes időjárási hatás átmeneti lehűtő hatása miatt 2025 nem volt olyan forró, mint 2024, amelyet az ellentétes fázis, az El Niño felerősített, de így is a három legmelegebb év egyike volt a feljegyzések kezdete óta. A Föld gleccserei - a rendelkezésre álló előzetes adatok szerint - 2024/25-ben az öt legrosszabb év egyikét élték meg, miközben a tengeri jég mindkét sarkvidéken tavaly nagy részében rekordközeli vagy rekordszinten alacsony volt. A Föld többletenergiájának több mint 90 százaléka az óceánokat melegíti, ami árt a tengeri élővilágnak, erősebb viharokat okoz és hozzájárul a tengerszint emelkedéséhez is.


Link másolása
KÖVESS MINKET: