KÖZÖSSÉG
A Rovatból

„Ezek az emberek nem csak karácsonykor szegények, nem csak karácsonykor hajléktalanok”

A Food Not Bombs csapata az év minden egyes vasárnapját arra szánja, hogy ételt juttasson a rászorulóknak – ezzel pedig több tonna alapanyagot mentenek meg.


Vasárnap délelőtt, az Auróra bájosan romos épülete, a lépcsőkön fel-le száguldó színes zöldségekkel teli rekeszek, hámozás, szeletelés, tésztaszűrés, fűszerezés. A látvány és a hangulat közel sem szokatlan itt ezeken a napokon, ugyanis ilyenkor a Food Not Bombs kemény magja – az önkéteseikkel kiegészülve – hajtja uralma alá a helyet. November 14-én pedig én is egy voltam ezek közül az önkéntesek közül.

A Food Not Bombs egy olyan, a világ több nagyvárosában is jelen lévő mozgalom, ami már évtizedek óta foglalkozik élelmiszermentéssel. Piacokról és termelőktől szerzik be azokat a kidobásra ítélt élelmiszereket – élelmiszerbiztonsági okokból kizárólag zöldségeket és gyümölcsöket – amelyeket utána megfőznek, majd kiosztanak a rászorulók között.

A budapesti csoportosulás az akcióit hétvégente végzi: szombaton „piacoznak”, amely során nagyjából 200 kilogramm, szinte kifogástalan minőségű áruhoz jutnak.

Fotó: Szabó Anna

Farkas Eszter, az egyik szervező-koordinátor hozzátette, hogy vannak olyan hétvégék, amikor több is összejön, de az is előfordulhat, hogy kevesebb – ez utóbbi hosszú hétvégék és ünnepek környékén jellemző, amikor ez emberek hajlamosak túlvásárolni magukat.

Mindenesetre annyi zöldség és gyümölcs minden héten összejön, hogy legalább 150 rászoruló jól lakhasson.

A piacozást követő napon ugyanis az Auróra kertjében gyűlnek össze, hogy főzzenek egy levest, egy főételt, illetve készítsenek egy salátát, mindezt pedig délután kiosztják a Boráros téren. Ha a nap végén esetleg maradna még pár adag ennivaló, azt az Alföldi utcai melegedőhöz viszik.

„Nem marad úgy meg étel, hogy azt ne kapja meg senki.”

Ezen kívül elindítottak néhány önálló kampányt is az FNB-n belül. Nemrég zárult az augusztus-szeptemberi tanszergyűjtő kampányuk, amely során egymillió forint értékben juttattak el tanszeradományt három olyan tanoda számára, amelyek mélyszegénységben élő gyerekekkel foglalkoznak. De kifejezetten fontosnak tartják a menstruációs szegénységben élők problémáját is, ezért az egyik jelenleg is zajló, rendszeres kampányuk is erre vonatkozik. Különböző női termékeket gyűjtenek azok számára, akik amiatt maradnak ki a munkából vagy az iskolából, mert ezeket nem engedhetik meg maguknak.

Mindezek mellett igyekeznek segíteni azoknak is, akik az ételosztások során valamilyen különleges kéréssel fordulnak hozzájuk, illetve néhány különlegesebb akciót is elvállalnak. Így történt, hogy egy esküvő utáni ételfelajánlást osztottak szét, vagy éppen, hogy egy hajléktalanszálló lakóinak főztek karácsonyi vacsorát.

Fotó: Szabó Anna

Az aktualitásokról beszélgetve Gerliczki Eszter – aki már több mint hat éve része a FNB csapatának – elmondta, hogy az ünnepek közeledtével ők ugyanúgy folytatják a vasárnapi főzéseket, mint az év többi részében.

„Nem hagyhatunk cserben ennyi embert, és attól, hogy karácsony van, ők még számítanak ránk.”

Hozzátették: „decemberben talán annyi változik, hogy ilyenkor osztunk teát és forralt bort. A »Hozz sütit!« akcióknak köszönhetően pedig édességekkel is örömet tudunk szerezni a vendégeinknek. Mikulás napjára és karácsonyra pedig csokival készülünk.” Cserébe pedig az utóbbi néhány évben – a mérhetetlen hála és a kedves szavak mellett – az osztásra rendszeresen járók is készültek ajándékkal: aláírt képeslapokkal köszönik meg az FNB-nek az egész éves munkájukat.

„Ezen azért mindannyian rendesen el szoktunk érzékenyülni.”

Mindezek kapcsán viszont fontosnak tartották kiemelni, hogy nem csak az ünnepek közeledtével fontos a társadalmi felelősségvállalás és a rászorulók megsegítése.

„Ezek az emberek nem csak karácsonykor szegények, nem csak karácsonykor hajléktalanok. Ezeknek az embereknek egész évben meg kell küzdeniük azzal, amit mi el sem tudunk józan ésszel képzelni.”

Ezt pedig sokan hajlamosak elfelejteni, miközben apró látszatmegoldásokkal nyugtatják meg a lelküket. Például eladományoznak valahová néhány sütit vagy pár zacskó szaloncukrot, hogy utána nyugodtan hátradőljenek kanapéjukon, mondván ők is tettek valamit a rászorulókért. Ebben az időszakban a FNB-hez is több olyan jelentkező érkezik, aki az ünnepek közeledtével jótékonykodni szeretne, ezért besegítene a vasárnapi főzéseken. Természetesen őket is szívesen látják, de rendszeresen felhívják a figyelmüket arra, hogy a rászorulóké nem egy harmincegy napos problémakör.

„Nem biztos, hogy az a jó út, amikor decemberben mindenki megtámadja a civil szervezeteket, mert mi ott vagyunk a maradék tizenegy hónapban is.”

Fotó: Szabó Anna

Szerencsére sokan vannak, akik januártól novemberig segítik a szerveződést: nagyjából 30-40 önkéntesük az egész év folyamán rendszeresen pucol, szeletel, mosogat vagy éppen cipekedik – mellettük pedig mindig felbukkan néhány új arc. Köztük pedig megtalálunk mindenkit: rengeteg országból, városból jönnek fiatalok, idősebbek, gyerekes családok, külföldi társaságok, olykor rászorulók, sőt néha még más országok FNB-csapataiból is ellátogatnak páran az Aurórába, ami a hazai szerveződés számára külön öröm.

Ha te is szívesen csatlakoznál – nem csak karácsonykor! –, akkor keresd az Foot Not Bombs csapatát a Facebook- és az Instagram-oldalukon! Így nemcsak hogy szerezhetsz pár jó karmapontot, de belecsöppenhetsz egy olyan színes és izgalmas közösségbe is, amelyben teljesen megszokott, hogy egy répát pucoló, 16 éves punk fiú egész nap nevetgél a mellette ülő, krumplit szeletelő nyugdíjas nénivel.

„Nálunk mindenki helyet kap a közösségben”

– vallják a keménymag tagjai.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
„Annyit vártunk erre, és most itt van” – Leírhatatlan boldogságban él új családjában a kisfiú, aki születésétől kezdve évekig egy kórházi ágyban lakott
A pár második hete viszi bölcsibe, utána minden nap a játszótéren kötnek ki, mielőtt hazamennek Komlóra. Az ügyvéd közben az örökbefogadás lezárását várja.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. november 12.



Reggel bölcsi, aztán irány a közeli játszótér Komlón: Melinda és Jani második hete ezzel kezdik a napot a kisfiúval. A hinta a kedvenc, minden ülésre fel kell ülni. A bölcsiben is hintázott, ott Zsófi lökte, derül ki a Házon kívül riportjából, amit arról a kisfiúról készítettek, aki születésétől kezdve egy kórházi ágyban élt, majd újdonsült nevelőszülei hosszú küzdelem után fogadhatták örökbe.

A játszótéren találkoznak az ügyvéddel is, aki hónapok óta mellettük áll. Azt mondja, várják az örökbefogadási ügy lezárását és az illesztést, hogy a határozat kézhezvétele után a gyermeket családként magukhoz vehessék. Arról is beszél, hogy sok ember összefogása után nyitottabb lett a gyermekvédelem: megkérdezik a szakmai civil szervezeteket, az örökbefogadókat és a nevelőszülőket, és bevonják őket a gyakorlat alakításába.

Hazafelé a kocsiban Melinda felidézi, hogy minden egy puszival kezdődött a pécsi kórház gyermekosztályán. Éjszakás volt, játszottak, a kisfiú odahajolt, puszit akart adni. Az osztályon ez nem szokás, de ő sem bírta ki, és „szétpuszilgatta”. Ahogy ránézett, megfogta az arcát, egy pillanat alatt eldőlt benne: hazaviszi.

Ma már azon kapják magukat, hogy a hátsó ülésen ott szuszog valaki. Otthon a legapróbb dolgok is új élménynek számítanak. Este Melinda tízpercenként benéz a szobába, figyeli a gyerek nyugodt alvását.

Előfordul, hogy a kocsiban alszik el, mire hazaérnek. A ház új terep. Felfedezi az emeletet, megnézi a polcokat is. Az egyik polc azóta készült el, mióta utoljára járt itt.

„Amikor szomorú vagyok, vagy rossz napom volt, belegondolok, hogy mindjárt hazamegyek, és átölelhetem végre. Azt látom anyuékon, hogy boldogok nagyon” - mondja Nóri, a kisfiú új testvére.

A kisfiú még csak egy-egy szó mond, de gyorsan tanul. Mindent mond új családtagjai után, nincs olyan szó, amit ne próbálna kimondani, és szépen meg is jegyzi. Az étvágya is megjött, azonban sírni még nem tud. A kórházban hagyott gyerekek egy idő után nem sírnak. Ő több mint három évig lakott egy kórházi szobában. Most már azonban van kiktől várni a vigasztalást.

„Ha valamit nem lehet, legörbül a szája, főleg ha Nórihoz vagy Olivérhez szeretne felmenni és nem szabad, látszik az arcán, de nem sír. Tényleg meg kell tanulnia sírni tulajdonképpen” - mondja Melinda.

„Annyit vártunk erre, és most itt van. Megvan. Itt van, igen. Ez leírhatatlan boldogság”

– teszi hozzá az anyuka.

Jani az idősebb gyerekek nevelőapja. Arra a kérdésre, hogy ez a kisfiú a közös gyerekük lesz-e, a válasz: igen, igen. Szerintük meg volt írva, hogy oda kell menni dolgozni, meg kell ismerni a kisfiút, és haza kell hozni egy kicsit hétvégére. Sorsszerűnek látják, hogy ennek így kellett lennie.

A Házon kívül teljes riportját itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KÖZÖSSÉG
A Rovatból
100 nap után hazamehetett egy 690 grammal született baba a Honvédkórházból
Alexa 23 hét 4 napra született, több mint három hónapot töltött a koraszülött intenzív osztályon. Most végre eljött a nagy nap, amikor édesanyjával együtt hazatérhetett a családjához.


Örömteli hírről számoltak be a Honvédkórház Facebook-oldalán: több mint három hónap után hazaengedtek egy koraszülött csecsemőt.

A kis Alexa 23 hét 4 napos várandósság után 690 grammal született meg a kórházban. Édesanyjával kereken 100 napot töltött a Perinatális Intenzív Centrum (PIC) osztályon, ahonnan 2975 grammal mehetett haza.

A bejegyzés szerint szülei mellett két nővére is várta otthon a babát. A kórház jó egészséget és sok boldogságot kívánt a családnak.

A kislányról születéskori és mostani fotókat is megosztottak, így jól látható a fejlődése.

Az Észak-pesti Centrumkórház – Honvédkórház Perinatális Intenzív Centruma (PIC) a legmagasabb, 3-as progresszivitási szinten látja el a legkisebb, az életképesség határán született újszülötteket is. A kórház struktúrájához szervezetten kapcsolódik a koraszülött-utógondozás és a fejlődésneurológiai követés is, amely a hazaadást követően támogatja a családot.

Via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Egy tanyán találták meg a 7 éves kisfiút, akit több száz önkéntes keresett Lajosmizsén
Drónokkal és kutyákkal is kutattak az autista gyermek után. A helyi rendőrség a Facebookon mondott köszönetet mindazoknak, akik valamilyen módon segítették a keresést.


Épségben előkerült az a 7 éves kisfiú, aki csütörtök délután tűnt el Lajozsmizsén. A Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitányság korábbi tájékoztatása szerint az autista gyerek egy tanyasi házból szaladt el 15 óra körül. A szülők bejelentése után a rendőrök nagy erőkkel, önkéntesek segítségével kezdték el keresni. Kutyákkal, hőkamerás drónnal is próbáltak a nyomára bukkanni.

Az összefogásnak meg is lett az eredménye: pár órával később már azt közölte a rendőrség, hogy épen, egészségesen előkerült a kisfiú.

A Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitányság pénteken a Facebookon számolt be a keresés részleteiről. A posztban, amit „Egy kisfiú eltűnésének margójára” címmel tettek közzé, megköszönték „a civilek, civil szervezetek, társszervek és szolgálaton kívüli kollégák azonnali segítségnyújtását.”

A rendőrség közlése szerint „a gyermek a lajosmizsei otthonából tűnt el pillanatok alatt, annak ellenére, hogy szerető szülei minden pillanatban vigyáznak rá.” A bejelentés után azonnal megkezdték a keresést, amihez segítséget kértek „a jó szándékú emberektől”.

A felhívásukra érkezett reakciókról azt írták: „Segítségkérő Facebook-posztunkra rövid időn belül több százan reagáltak: civilek, civil szervezetek, önkéntesek, kutyás keresőcsapatok és hőkamerás drónokkal érkező segítők indultak útnak az ország különböző pontjairól.” Hozzáteszik, hogy „akik pedig nem tudtak személyesen részt venni, bátorító, támogató üzenetekkel, megosztásokkal segítették a keresést”, amely végül sikerrel zárult.

„A kisfiú szerencsére néhány órán belül épségben előkerült; egy közeli tanyán találták meg, és jól van”

– írták a posztban, amelyben köszönetet mondtak mindazoknak, akik segítették a munkájukat.

Hosszú listában sorolták fel a keresésben részt vevők segítségét, melyek között polgárőrök, tűzoltók, családsegítők, önkormányzati dolgozók, vadásztársaság tagjai és különböző mentő egyesületek képviselői is vannak.

„Számunkra, rendőrök számára felemelő és megható volt átélni ezt a példátlan összefogást, és azt gondoljuk mindenki ugyanígy érzett. Az összefogásnak valóban teremtő ereje van. Hálásan köszönjük mindenkinek – annak a legalább 300-400 önkéntesnek, szervezetnek – a segítséget”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Új szerepet vállalt a „nyugdíjas” Zacher Gábor
Az ország toxikológusa ugyan már elérte a nyugdíjkorhatárt, de továbbra is dolgozik, sőt, most újabb feladatot vállalt el. Jószolgálati nagykövetként fogja segíteni az Országos Mentőszolgálat Alapítvány munkáját.


Nemrég írtunk arról, hogy Zacher Gábor, az ismert toxikológus elérte a nyugdíjkorhatárt, ebből az alkalomból pedig a mentős kollégák megható meglepetéssel köszöntötték. Egy álriasztással csalták a kedvenc kávézójába, ahol bajtársai és Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója várták.

Zacher Gábor azonban még hallani sem akar a visszavonulásról. Mivel további szolgálatteljesítésének egészségügyi akadálya nincs, a mentőszolgálat engedélyével továbbra is gyakorolhatja hivatását a Központi Mentőállomás rohamkocsiján. A mentőorvos korábban már tisztázta a félreértéseket, és jelezte, hogy csupán papíron lett nyugdíjas, de a munkát nem hagyja abba.

„Abszolút minden megy tovább, csak nyugdíjasként. El nem tudnám képzelni, hogy otthon legyek heti hét napot. Egyelőre szellemileg és fizikálisan is bírom a történetet”

– mondta a Blikknek.

Ezt a szándékát a tettei is igazolták: egy október végi interjúban elmondta, hogy a hatvani kórház sürgősségi osztályán továbbra is vállal havi négy műszakot, és mentőorvosként is dolgozik. „Én nem ismerem a 8-tól fél 5-ig tartó munkaidőt, fiatal orvos koromban volt, hogy bementem péntek reggel és hétfőn jöttem csak haza” – jellemezte a munkabírását.

Most az is kiderült, hogy az orvos újabb feladatot is vállalt: ő lett az Országos Mentőszolgálat Alapítvány jószolgálati nagykövete.

Dr. Czakler Éva, az OMSZA alelnöke szerint Zacher Gábor hitelesen képviseli az egészségügyi témákat. Nagykövetként a jövőben az egészségtudatosság népszerűsítését, a lakosság tájékoztatását és a támogatók bevonását segíti. Az első közös akciójuk egy adventi jótékonysági kampány lesz, amellyel a mentők áldozatos munkájára hívják fel a figyelmet.

„Számomra nem is volt kérdés, hogy elfogadom-e a felkérést”

– mondta az új megbízatásáról.

Zacher Gábor emellett hamarosan új könyvvel is jelentkezik: november végén jelenik meg a Kálmán Norberttel közösen írt, Zacher 3.0 – Az én mentőszolgálatom című kötete, amely a mentőmunka hétköznapjait mutatja be az 1980-as évektől napjainkig.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk