Ezek a legnépszerűbb kutyanevek Magyarországon – kiderültek a legkedveltebb fajták is

Az egy éve hivatalba lépett Sulyok Tamás nem tartozik azon rendszerváltás utáni köztársasági elnökök közé, akik gyakran szólalnának meg mindennapi politikai ügyekben – esetében helyesebb lenne inkább a "soha" szót használni. A Telex ugyanakkor most megkérdezte az ország első számú közjogi méltóságát, mit szól ahhoz, hogy Orbán Viktor a nemzeti ünnepen elmondott beszédében az ország jó néhány állampolgárát kártékony rovarhoz hasonlította. A miniszterelnök beszédrészlete egész pontosan úgy szólt: „A mai ünnepi összesereglés után jön a húsvéti nagytakarítás. Átteleltek a poloskák. Felszámoljuk a pénzügyi gépezetet, amely korrupt dollárokból vásárolt meg politikusokat, bírókat, újságírókat, álcivil szervezeteket és politikai aktivistákat. Felszámoljuk az egész árnyékhadsereget. Ők a mi újkori labancaink, a brüsszeli kegyencek, akik hazájuk ellenében, pénzért a birodalom szekerét tolják. Túl régóta vannak itt. Túl sok mindent éltek túl. Túl sok helyről kaptak pénzt. Túl sokszor váltottak már köpönyeget. 1848-ban császármadarak ültek a nyakunkra, most meg Weber-fiókák kárognak a fejünk fölött. Éppen elég volt belőlük. Tavaszi szél vizet áraszt, hadd vigye őket…”

A portál megkeresésére a Sándor-palota az alábbi, nem túl hosszú közleményt adta ki:

Hozzátették: „Amennyiben figyelmesen meghallgatja a miniszterelnöki beszédet, akkor egyértelműen kiderül, hogy a jelzett részben nincs hasonlat, de még metafora sem.”

A Telex emlékeztet arra, hogy hivatalba lépése után Sulyok a Mandinernek azt nyilatkozta: „A köztársasági elnök alkotmányos feladata, hogy az adott politikai helyzetben és környezetben kifejezze a nemzet egységét. (…) A társadalmi béke megteremtésén fogok dolgozni”.

A Palota indoklásának egyik része helyes lehet: a hasonlat feltétele a definíció szerint nem csak az, hogy a hasonlított között valamilyen hasonlóság, közös vonás legyen, de formailag szükséges a mondatba egy kötőszót (például: "mint") tenni. Ugyanakkor a metafora definíciója: „költői kép, összevont, egybecsúsztatott hasonlat, két fogalom, tulajdonság tartalmi-hangulati hasonlóságán alapuló szókép” – amibe inkább illik bele a miniszterelnök megjegyzése a poloskákról, majd kifejtése az így azonosított szereplők számonkéréséről.

A beszéden egyébként sokan megütköztek: hétfőn Magyar Péter is kifejtette, hogy azzal szerinte Orbán Viktor egyértelműen nem rá, hanem „magyar nemzet többségére” gondolt.

Nem az ellenzéki politikus ugyanakkor az egyetlen, aki tiltakozott a beszéd ellen: kedden (cikkünk megjelenéséig) már több mint 1800 pszichiáter, pszichológus és segítő szakember írta alá azt a petíciót, amiben elítélik a miniszterelnök szavait.

Reagált Magyar Péter a hétfőn bevezetett árrésstopra. A Tisza Párt elnöke úgy fogalmaztott: „Orbán Viktor nem segíteni akar a megélhetési válsággal küzdő magyarok millióin, hanem csak üveggyöngyökért szavazatokat vásárolni.”

Szerinte „miközben a Fidesz naponta milliárdokat kaszál az élelmiszeradókon, a boltokban máris korlátozásokkal és áruhiánnyal kell szembenézni. A korlátozás alá eső élelmiszereknél kieső bevételt a kereskedők a többi termék árának emelésével pótolják, az inflációt tovább emelve. Pont, mint az árstop esetében.”

Hozzátette: „Orbánék ismét magára hagyták a magyar vidéket és másoknak is csak üveggyöngyöt dobnak, miközben ismét felfele hajtják az élelmiszerek drágulását.”

Magyar ugyanakkor posztjában meghirdette a Tisza ezzel kapcsolatos programját is. Úgy fogalmazott:

Egyszersmind felhívta a figyelmet arra, hogy „a Nemzet Hangja elnevezésű népszavazási kezdeményezésen erről is szavazhatsz.” Erre már most is megnyílt a regisztráció lehetősége – írta a posztban.

„Ma – egynapos »tárgyalás« után – olyan törvényt fogad el a »parlament«, amely egyáltalán nem »csak« a melegjogokért tüntető felvonulást tiltja be. Hanem a gyülekezési törvény átírásával minden olyan komoly tüntetést, útlezárást, tiltakozást el akar lehetetleníteni, amitől a hatalom fél” - írja Facebook-oldalán Hadházy Ákos.

A független országgyűlési képviselő hozzátette:

Hadházy szerint akár még büszke is lehetne rá, hogy részben megint miatta hoznak egy törvénymódosítást, de számára aggasztó az, amit a kormány csinál. Annak idején ő ugyanis egy kertészetben ledolgozta a dudálós tüntetések miatt kiszabott – szerinte jogtalan – büntetést. A mai törvénymódosítás egy „aljas” rendelkezése alapján viszont szerinte ez zavarta a hatalmat, amely „a jövőben nem kívánja kertészetekben vagy szociális otthonokban közérdekű munkát végző aktivisták ezreit látni, ezért kizárja ezt a lehetőséget”.

„Természetesen ki kell állnunk mindenki – így meleg honfitársaink – szabadságjogaiért! Közben azonban tisztában kell lennünk azzal, ami történik: a mai nap egyáltalán nem csak róluk szól és emiatt is minden erőnkkel szembe kell szállnunk az egyre inkább fasizálódó elnyomással!

- fogalmazott Hadházy.

A képviselő szerint újdonság, hogy már nemcsak a szervezőket, de a résztvevőket is komoly, akár 200 ezer forintos pénzbírsággal fenyegeti. Ezt a bírságot nem is lehetne átváltani közérdekű munkára vagy elzárásra, hanem adók módjára hajtanák be. „Nyilván nagyon zavarná a hatalmat, ha tömegek vállalnák az ellenállásnak azt a formáját, hogy inkább ledolgozzák a büntetést (ha egy ember kertészkedik, az figyelemfelhívás, de ha több ezer vagy tízezer: ellenállás)”.

Hadházy szerint az is nagyon zavarná a kormányt, ha „a »csakazértis« jegyében összegyűlő, békésen, de határozottan tüntető emberekre rá kellene küldeni a pirossapkás pribékeket, így aztán tömeges rendőri intézkedés (jobb esetben igazoltatás, rosszabb esetben tömegoszlatás) képei járnák be a világsajtót”.

És szerinte itt lép be a legsötétebb jövő: az arcfelismerő rendszerek használata.

- írja.

„Segítő szakemberek kiállása az agresszív közbeszéd ellen” címmel indítottak petíciót pszichiáterek, pszichológusok, pszichoterapeuták, család- és párterapeuták, mentálhigiénés szakemberek, szociális munkások és mediátorok, szúrta ki a 444.

A kezdeményezés célja, hogy felhívják a figyelmet a közbeszédben megjelent agresszív retorikára, amely szerintük fokozza a társadalmi megosztottságot és a gyűlöletkeltés veszélyét.

A szakemberek azt írják, hogy „növekvő szakmai aggodalommal” figyelik a közbeszéd durvulását. Úgy látják, hogy a dehumanizáló retorika hatására egyre többen fogadják el a verbális és fizikai agressziót, ami súlyos következményekkel járhat az egyének és a társadalom számára. Hozzáteszik: „a dehumanizáció olyan pszichológiai mechanizmus, amely megnöveli az embertelen cselekedetek esélyét”.

A petícióban külön kiemelik Orbán Viktor március 15-i beszédét, amelyben a miniszterelnök poloskáknak nevezte a bírókat, az újságírókat és a civileket. A szakemberek szerint „nem előzmény nélküli, hogy embertársainkra poloskaként utaljanak”. Emlékeztetnek arra, hogy 1942-ben Szálasi Ferenc, a Nyilaskeresztes Párt vezetője is használta ezt a kifejezést, és szerintük az akkori politikai retorika eldurvulása előrevetítette a fizikai erőszakot.

- fogalmaznak.

A szakemberek szerint a közbeszéd tisztasága szakmai, etikai és emberi kérdés. A petícióban azt írják, hogy „a verbális bántalmazás előjele a fizikai atrocitásnak”, ezért ki kell állniuk az agresszív közbeszéd ellen. Azt is hangsúlyozzák, hogy kezdeményezésük nem politikai állásfoglalás, hanem egyértelmű kiállás az emberséges kommunikáció mellett.

A petíciót a cikk megjelenéséig közel 1400-an írták alá.

Korábban Szlovákiában is indult hasonló petíció. Robert Fico miniszterelnök ugyanis éles bírálatokat kapott pszichiáterektől és pszichológusoktól, akik nyílt levélben hívták fel a figyelmet a demokrácia veszélyeztetésére. A szakemberek szerint ugyanis Fico nem hajlandó az önreflexióra, és ellenségesen reagált a kritikákra. A nyílt levélben 855 szakember kérte a miniszterelnököt a változtatásra, mert szerintük a jelenlegi helyzet káros következményekkel járhat az ország demokráciájára és a lakosság mentális egészségére.