HÍREK

Ez nem jó hír a nyugdíjasoknak – 2025-ben nem mindenki kap inflációkövető nyugdíjemelést

A 2025-ös nyugdíjemelés a várt 3,2%-os inflációval igazítja a korábbi összegeket, de az Országos Nyugdíjas Parlament szerint a méltányossági keretek továbbra sem elégségesek, és a Nyugdíj Alaphoz irányított források aránya is csökken.


Kikerült a kormány oldalára a 2025-ös nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások emeléséről szóló rendelettervezet. A társadalmi egyeztetésre bocsátott dokumentum szerint december 4-ig lehet észrevételeket küldeni. A tervezet alapján a kormány jövőre is a költségvetésben tervezett 3,2 százalékos infláció mértékével emeli meg bizonyos ellátások összegét – de nem mindenki számíthat erre.

A tervezet rögzíti azt a 28 ellátást, amelyeket januártól az inflációhoz igazítanak. Fontos részlet, hogy

a 3,2 százalékos emelés csak azokra az ellátásokra vonatkozik, amelyeket 2024-ben már megállapítottak. Nyugdíjszakértők szerint azonban ez nem minden juttatásra terjed ki – vannak ellátások, amelyek továbbra sem nőnek az infláció mértékével.

A részletekért továbbra is figyelni kell, hogy pontosan mely juttatások kerülnek az emelendők listájára. Tehát a rendelettervezet szerint:

  • nemzeti gondozási díj
  • özvegyi nyugdíj
  • árvaellátás
  • fogyatékossági támogatás
  • baleseti járadék
  • bányászok egészségkárosodási járadéka
  • polgármesterek közszolgálati járadéka
  • rehabilitációs ellátás
  • táncművészeti életjáradék
  • nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék
  • hadigondozásról szóló törvény alapján nyugdíjtörvény szerinti rendszeres pénzbeli ellátások
  • mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadék
  • rokkantsági ellátás
  • öregségi nyugdíj
  • házastársi pótlék
  • mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadéka
  • vakok személyi járadéka
  • szülői nyugdíj
  • házastárs után járó jövedelempótlék
  • a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátások
  • átmeneti bányászjáradék
  • korhatár előtti ellátás
  • honvédelmi adatkezelések szerinti kiegészítő hozzátartozói támogatás
  • rendvédelmi szervek árváinak kiegészítő támogatása
  • honvédek baleseti járadéka
  • rendszeres pénzbeli ellátások semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben
  • nemzeti gondozási díj

Farkas András nyugdíjszakértő szerint a nyugellátások és más ellátások 2025. januári emeléséről szóló rendelettervezet lényegében megegyezik a korábbi évek szabályozásával, csupán az összegek változnak. Az új tervezet alapján az érintett ellátások összege a 2024-es értékekhez képest 3,2 százalékkal emelkedik.

A szakértő kiemelte azokat a fix összegű ellátásokat, amelyek nemcsak a nyugdíjasokat, hanem számos más csoportot is érintenek – ezeknél is a tervezett inflációnak megfelelő emelés várható.

  • A rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás összegének számításához az alapösszeg 2024-ben 137 655 forint, ami jövőre 142 060 forint lesz.
  • A rokkantsági járadék 2024-ben 58 830 forint, jövőre 60 715 forint lesz.

A többi ellátás kevés jogosultat érint:

  • A nemzeti helytállási pótlék 2024-ben 312 645 forint, jövőre 322 650 forint lesz. Ugyanez a pótlék hozzátartozói jogon a saját jogú pótlék fele, 2024-ben 156 330 forint, jövőre 161 335 forint lesz.
  • Az életüktől, szabadságuktól megfosztottak politikai kárpótlásának alapösszege 2024-ben 156 040 forint, jövőre 161 035 forint lesz.
  • Az együttfolyósítási összeghatár (ami csak nagyon speciális, régi esetekre érvényes szabály, a saját jogú nyugdíj és az özvegyi nyugdíj együttfolyósítására vonatkozik, ha a külön-külön folyósításnál ez lenne a kedvezőbb az érintett özvegy számára) 2024-ben 147 270 forint, jövőre 151 985 forint lesz.

Kitért arra is, milyen juttatások maradnak változatlanok jövőre is, vagyis mely ellátások nem emelkednek még 3,2 százalékkal sem

a következő évben:

  • A teljes öregségi nyugdíj minimális összege, ami 18. éve marad változatlanul, így jövőre is 28 500 forint lesz.

Mint a nyugdíjszakértő hozzáfűzte, ennek a nyugdíjrendszerben már nincs különösebb jelentősége, csak rémisztően rosszul mutat.

Az árvaellátás minimális összege, ami harmadik éve változatlanul 50 000 forint lesz jövőre is.

A nyugdíjszakértő szerint érthetetlen, miért nem emelik évente a fix összegű ellátásokat is a nyugdíjemelés mértékével, ahogy azt a szabályozás lehetővé tenné.

Az Országos Nyugdíjas Parlament elnöke, Karácsony Mihály úgy látja, a tervezetben csak a várt 3,2 százalékos inflációval igazítják a korábbi összegeket, valódi változás nincs. Az özvegyek és árvák ellátását indokoltnak tartják a nyugdíjfejezetben, de szerintük a többi tételt nem lenne szabad ide sorolni.

A pénzügyminiszter, Varga Mihály korábban azt mondta, megkezdték a nyugdíjrendszer tisztítását, hogy hosszabb távon stabilabb legyen, miközben a járulékfizetők száma nő.

Karácsony Mihály szerint a 2025-ös költségvetési tervezet csökkenti a Nyugdíj Alaphoz irányított szociális hozzájárulási adó arányát, miközben a bevételek közel azonos megoszlást mutatnak adó- és járulékalap között. A méltányossági támogatások keretét alig emelték: a nyugdíjmegállapításra 300 millió, az egyszeri segélyre 600 millió forint marad, a nyugdíjemelés kerete pedig 900-ról 1000 millióra nő, de ezek továbbra sem elégségesek az igényekhez.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Meghalt Varga Zoltán
A Jászai Mari-díjas színész felejthetetlen alakításokat nyújtott színpadon és filmen, rendezőként és képzőművészként is alkotott.


Hosszú betegség után elhunyt Varga Zoltán Jászai Mari-díjas színművész - írja a papageno.hu.

Varga Zoltán 1960. október 21-én született Mohácson, és 1982 és 1986 között a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanult. Pályája során

a magyar színjátszás meghatározó társulataiban dolgozott, köztük a budapesti Katona József Színházban, a Művész Színházban, a Centrál Színházban,

a Budapesti Kamaraszínházban, a tatabányai Jászai Mari Színházban és a Miskolci Nemzeti Színházban.

Színpadi szerepei közül kiemelkedett Spiró György Csirkefej című darabjának Sráca és Egressy Zoltán Portugáljának Sátán karaktere.

A filmvásznon is maradandót alkotott:

a Meteo című filmben Verőt, az Eszmélet című tévéfilmsorozatban pedig József Attilát alakította.

Munkáját több rangos elismeréssel jutalmazták. A Színikritikusok díját 1987-ben és 1999-ben kapta meg, 1995-ben Jászai Mari-díjjal tüntették ki. A Vastaps-díjat 1998-ban, a Hekuba-díjat 1999-ben, a PUKK-díjat 2000-ben, a Brighella-díjat pedig 2007-ben nyerte el. Az országos színházi találkozón 1987-ben és 1999-ben is a legjobb férfi epizódszereplőnek választották.

Művészi pályája nemcsak a színpadhoz kötődött.

1998-ban képzőművészeti kiállítást rendezett, rendezőként pedig több darabot is színpadra állított, köztük Strindberg Julie kisasszonyát 2006-ban és Kusan Galóczáját 2008-ban.

(via papageno.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor: Az emberek egy része nem szereti a gyerekeket annyira, mint korábban
A miniszterelnök két okot lát a gyerekvállalás csökkenésére, és álma, hogy a gyerek anyagi előnyt is jelentsen.


Orbán Viktor pénteken a Kossuth rádióban beszélt a gyerekvállalásról, az Otthon Start programról és az amerikai vámháborúról. A miniszterelnök szerint a saját otthon a magyar álom, ezért vezették be az Otthon Startot. Ez 3 százalékos, támogatott hitelt kínál azoknak, akik első lakásukat vásárolnák meg. Hangsúlyozta, hogy ebből nem lehet luxuslakást venni, és az ingatlan ára nem haladhatja meg a négyzetméterenkénti 1,5 millió forintot, írta a Telex.

Elmondta, hogy

a program hatása már most érződik: indulása óta tízszer annyian szeretnének lakáshitelt felvenni, mint korábban.

Úgy vélte, ez a fiataloknak is kedvez, mert a törlesztőrészlet alacsonyabb lehet, mint az albérleti díj. Szerinte az Otthon Start gyors indulást és harmonikus fejlődést hozhat, az áremelkedést pedig szabályokkal fékezik.

A programot érő bírálatokra is reagált. Orbán úgy fogalmazott: „Ismerethiány van. Nem ismerik még a rendeletet, nem olvasták el, nem hívták fel Panyi Miklóst. Aki ezt mondja, nem beszélt még Panyi Miklóssal, javaslom, hogy tegye meg.”

A gyerekvállalás csökkenésére két okot nevezett meg.

Szerinte az emberek egy része „nem szereti a gyerekeket annyira, mint korábban”, kényelmi okokból. Mások pedig halogatják a gyermekvállalást,

és kicsúsznak abból a korból, amikor még lehet közös gyermekük. Hozzátette, hogy egyes országokban a hiányt úgy pótolják, hogy „a kevesebb saját gyereket kipótoljuk idegenből jött emberekkel, darab-darab”.

A miniszterelnök szerint a gyerekvállalás gazdasági kérdés is.

Álma, hogy Magyarországon a gyermekvállalás anyagi előnyt is jelentsen,

de elismerte, hogy ettől még messze vagyunk. A műsorban kiszámolták, hogy a 700 ezer forintos hazai átlagbérhez viszonyítva a mostani döntések mekkora anyagi támogatást adnak a családosoknak.

Az amerikai vámháborúról Orbán azt mondta,

az új amerikai vámrendelet legalább 20 százalékos deficitet okoz Magyarországon, ami „nyakon vágja, oldalba rúgja, tüdőn lövi a nagycégeket”.

Hozzátette, hogy továbbra is sürgeti az orosz–európai csúcstalálkozót, „lehetőleg az amerikai-orosz találkozó előtt, de legkésőbb utána”.

A végén szóba került a 2016-os ügy is, amikor a demokraták megvádolták Donald Trumpot orosz kapcsolatokkal. Az FBI kimondta, hogy ezt nem lehet bizonyítani. A közmédia szerint ebben az ügyben Soros György is érintett lehetett. Orbán erre reagálva azt mondta, ez nem lepi meg, mert Magyarországon is jelen vannak „a Soros-alapítványok, a dollármédia, Amerika helyett Brüsszel”. Arra a kérdésre, hogy van-e újabb lépés a kockázatok ellen, annyit felelt: „Van de ezek komolyabb dolgok annál, minthogy fél percben beszéljek róla.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
A szakszervezetek szerint Ókovács Szilveszter bosszúhadjáratot indított az Operaház dolgozói ellen
Állításuk szerint több, a tavalyi sztrájkban részt vevő művészt is kirúgtak. A döntések között súlyos beteg és kisgyermekes dolgozók elbocsátása is szerepel.


A Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete, valamint az Operaházi Dolgozók Független Szakszervezete közös közleményben számolt be arról, hogy a főigazgató, Ókovács Szilveszter utasítására több olyan munkatárs távozott a Magyar Állami Operaházból, akik szakszervezeti tagok, és részt vettek a 2024 márciusában tartott sztrájkban, írta a Népszava.

A közleményben azt írták:

„az elbocsátások nem a gazdasági racionalitásról szólnak, hanem kizárólag a megfélemlítés és bosszú eszközének tekinthetők”.

Hozzátették, hogy az elbocsátottak között jelentős arányban vannak aktív szakszervezeti tagok, és a munkáltató kísérletet tett az összes vezető tisztségviselő eltávolítására is.

A példák között említettek egy 78 százalékos rokkantsággal élő, súlyos beteg művészt, aki felszólalt a zenekart érintő művészeti és szakmai problémák megszüntetéséért.

Elbocsátottak egy háromgyermekes, szakszervezeti tag családapát is, aki elismert művész és egyetemi oktató, valamint egy kétgyermekes szólamvezetőt, aki a főigazgatói pályázatok elbírálásánál a Társulat többségi véleményét képviselve nyíltan ellenezte a jelenlegi főigazgató újbóli kinevezését.

A szakszervezetek álláspontja szerint ezekkel az intézkedésekkel Ókovács megsértette a 2025. július 8-án kötött megállapodást, gyengíti a szakszervezeti jogokat, és a munkavállalók megfélemlítésével támadja az Operaház társulatát.

Úgy fogalmaztak, hogy a döntések nemcsak emberi sorsokat, hanem a nemzeti kulturális intézmény hitelességét is veszélyeztetik.

A közlemény kitért arra is, hogy azoknak, akik jogi útra terelik az ügyet, több százezer forintos perköltséget kell előre kifizetniük, és pervesztés esetén akár milliós összeget is meg kell téríteniük.

A szakszervezetek a megtorló elbocsátások azonnali visszavonását, a kollektív szerződés betartását és a szakszervezeti jogok teljes érvényesülését követelik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
A Ruszwurm után az elhunyt Szamos Miklós másik budavári cukrászdájánál is végrehajtók jelentek meg
Péntek reggel a budapesti Dísz téren mécsesek és sütemények jelezték a búcsút. A dolgozók sírva ölelték meg egymást.


Péntek reggel hét órakor végrehajtók és körülbelül egy tucat rendőr érkezett a Budai Várba, a Dísz térre, a Korona Cukrászdához, írja a 24.hu.

Az épület előtt a dolgozók süteményeket és mécseseket helyeztek ki, és sírva búcsúztak el egymástól.

A patinás cukrászdában készült utolsó süteményeket bárki hazavihette.

A cukrászda előtt egy Orbán Viktort ábrázoló fényképet is kifüggesztettek tiltakozásként, „bravó” felirattal.

A helyszínen egy férfi süteménnyel kínálta meg a rendőröket.

A végrehajtói intézkedés egy több mint másfél évtizede tartó bérleti vita végét jelentette. Szerdán a Budavári Önkormányzat már birtokba vette a Mátyás-templom szomszédságában található Ruszwurm Cukrászda ingatlanjait. Ahogy már írtunk róla, az 1827 óta működő cukrászda bezárása után a tulajdonos, a 78 éves Szamos Miklós szívinfarktusban hunyt el.


Link másolása
KÖVESS MINKET: