Ez nem jó hír a nyugdíjasoknak – 2025-ben nem mindenki kap inflációkövető nyugdíjemelést

A hétfői, csapadékszegény nap után kedden, február 3-án veszélyes időjárás érkezik: sokfelé ónos eső, északon pedig havazás nehezíti majd a közlekedést.

Egy lassan érkező melegfront hoz csapadékot kedden az ország jelentős részére. Az ónos eső miatt a HungaroMet tíz megyére adott ki sárga figyelmeztetést, további kettőre pedig a havazás miatt – írta a Blikk. A csúcshőmérséklet -1 és +6 fok között alakul, majd a hét közepétől jelentős melegedés kezdődik.

A csapadék kedd délelőtt délen ónos esővel, a középső és a tiszántúli tájakon havazással indul. A délutáni enyhülés miatt, ahogy fagypont fölé emelkedik a hőmérséklet, a csapadék egyre többfelé esőbe, ónos esőbe vált át. Estére a csapadékzóna északra, északkeletre húzódik vissza, ám utánpótlás is érkezik. Ekkor már döntően eső esik, de északon továbbra is hullhat hó, illetve a magasban zajló enyhülés miatt itt is megjelenhet az ónos eső.

A Dunántúl déli részein jellemzően ónos eső valószínű, ami később esőbe vált át. A Dunántúli-középhegységben, a főváros tágabb térségében, illetve az Északi-középhegységben először tartósabb havazás várható, majd átmenetileg ónos eső eshet. A hegyek magasabban fekvő részein az ónos eső estétől tartósabb lehet, és várhatóan csak szerda reggelre szűnik meg. A Duna-Tisza közén a kisebb havazás mellett átmeneti ónos eső, majd eső fordulhat elő.

A mostani helyzet illeszkedik a januárban tapasztalt mintázatba, amikor több alkalommal is kiterjedt figyelmeztetéseket kellett kiadni a mediterrán ciklonok okozta ónos eső és havazás miatt.

A hét második felében dél felől szakadozni kezd a felhőzet, de továbbra is várható kisebb eső, zápor. Az északi és dunántúli régiókban felhős marad az égbolt, és kettős fronti hatásra kell számítani. A folytatásban tavasziasra fordul az idő: főleg a déli és keleti területeken akár 15 fokot is mérhetünk. A hétvégén már több napsütésre számíthatunk, a hosszabb távú előrejelzés szerint azonban továbbra is előfordulhat csapadék.

Török Gábor politológus egyetlen fontos adatra, a „piros vonalra” hívta fel a figyelmet, amely szerinte a választás kimenetelét is befolyásolhatja – írta a HVG.hu. A szakértő szerint a GKI frissen közzétett konjunktúraindexében a fogyasztói bizalmi indexet érdemes figyelni, mert ennek kiemelt jelentősége van a választások szempontjából.

– idézte a lap Török Gábor hétfői Facebook-bejegyzését. A politológus arra is rámutatott, hogy a mutató „még a 2022-es választás előtti helyzetnél (–11) alacsonyabb (–22) értéket mutat, meglátjuk, hogy a februári pénzeső, amelytől sokat vár a kormány, hogyan tükröződik vissza az adatokban”.

Múlt csütörtökön derült ki, hogy a GKI konjunktúraindexe 3 ponttal csökkent. Az ipari bizalmi index számottevően, csaknem 5 ponttal, a kereskedelmi és a szolgáltatói index pedig 3-3 ponttal esett vissza.

A Török Gábor által említett „februári pénzeső” azokat a kormányzati jóléti kifizetéseket takarja, mint a 13. havi nyugdíj, a 14. havi nyugdíj első negyede, a minimálbér-emelés és a családi adókedvezmények bővítése. A kormány kommunikációja szerint ezek a lépések kézzelfoghatóan növelik a háztartások mozgásterét. Kritikus hangok szerint ugyanakkor a kifizetések kampánycélokat szolgálnak, és például a 14. havi nyugdíj idei, 25 százalékos mértéke csak korlátozott hatással bír, miközben a nyugdíjrendszer alapvető finanszírozási gondjait nem oldja meg.

A konjunktúraindex a fogyasztói és az üzleti bizalmi index súlyozott átlaga. A fogyasztói bizalmi index a háztartások saját pénzügyi helyzetére, a következő 12 hónap kilátásaira, az ország gazdasági helyzetére és a tartós fogyasztási cikkek vásárlási szándékait összegzi. Nemzetközi kutatások is alátámasztják, hogy a fogyasztói bizalom a választások előtt jellemzően emelkedik, majd utána visszaesik, ezért a mutatót a hivatalban lévő kormányok újraválasztási esélyeinek egyik jelzőjeként is számon tartják.

Éles hangú közleményben állt ki a bírák mellett az Országos Bírói Tanács, hangsúlyozva, hogy alkotmánysértő a bíróságok függetlenségének megkérdőjelezése.

A 444.hu által ismertetett közlemény szerint a testület visszautasít minden olyan megszólalást, „amelynek célja a bírák (…) alkotmányos alapjogainak gyakorlása esetére kilátásba helyezett megfélemlítése, továbbá a bíróság pártatlan ítélkezésének, tágabb értelemben pedig a bírói hatalmi ág legitimációjának megkérdőjelezése”. Kitérnek arra is, hogy az alkotmány szerint a bírák szabadon gondolkodhatnak, és adott keretek között véleményt is nyilváníthatnak.

Az Országos Bírói Tanács friss közleményében kifejti, a bírói ítéleteknek természetes velejárója, hogy a döntés „csak a perben érdekelt egyik félnek kedvez, így azt a pervesztes fél részéről gyakran éri bírálat. Magától értetődő ezért, hogy a bírósági határozatok szakmai alapon kifogásolhatók. Ugyanakkor a véleménynyilvánítás kereteit meghaladó, s ennél fogva megengedhetetlen az olyan jellegű – akár az érintett eljárási résztvevő, akár kívülálló által megfogalmazott – kritika, amely pusztán a nem megfelelőnek tartott döntés okán az eljáró bíró vagy a bíróság egészének pártatlanságát, integritását és függetlenségét kérdőjelezi meg.”

Hangsúlyozzák, hogy az ilyen megszólalások a hatalommegosztás alkotmányos elvét is súlyosan sértik, ezért a testület „ismételten felkéri a köz- és politikai élet szereplőit, hogy tartsák tiszteletben a bíróságok alkotmányos szerepét, a bíróságokat a politikai kampány részévé ne tegyék, továbbá tartózkodjanak a bírák megfélemlítését célzó, méltóságukat sértő, valamint pártatlanságukat alap nélkül megkérdőjelező, ily módon az igazságszolgáltatás függetlenségének csorbítására és a bírák befolyásolására alkalmas megnyilvánulásoktól”.

Megszólalt a Jeffrey Epstein-akták magyar szálának kulcsszereplője: a budapesti, Király utcai lakás norvég tulajdonosa azt állítja, az egykori szexuális ragadozó fenyegette és pénzt követelt tőle. Mindez szöges ellentétben áll a most nyilvánosságra került e-mailekkel, amelyekben épp Epstein sürgette az ingatlan eladását. A producer a 24.hu megkeresésére közleményben reagált, amelyben tagadott minden üzleti kapcsolatot.

Ennek ellenére – állítja – Jeffrey Epstein fenyegetőzött és pénzt követelt tőle, de a fenyegetéseket nem váltotta be, és Gundersen nem is fizetett neki.

Az ügyre azután derült fény, hogy az amerikai igazságügyi minisztérium januárban több millió oldalnyi dokumentumot tett közzé az Epstein-aktákból. A levelezés szerint Gundersen 2017 januárjában küldte el Epsteinnek a Király utcai lakás címét, amire a milliárdos annyit válaszolt: „kérlek, add el, amilyen gyorsan csak tudod.” A további üzenetváltásokból kiderül, hogy a producer néhány héten belül 240 ezer euróért adhatta volna el az ingatlant. Gundersen a levelezés alapján a szerződés elküldését is megígérte Epsteinnek, az üzlet azonban végül nem jött létre.

Egy 2019 januári üzenetváltásukban Rod-Larsen egy budapesti lakcím iránt érdeklődött, Epstein pedig megadta neki a Király utcai címet. A norvég sajtó már 2020-ban foglalkozott Gundersen és Epstein kapcsolatával, és bemutattak egy 2013-as fotót is, amelyen Jeffrey Epstein, Woody Allen és felesége, valamint Gundersen és Rod-Larsen látható együtt New Yorkban.

Az aktákban politikai szálak is feltűnnek. Egy 2018-as SMS-váltásban Steve Bannon azt írta Epsteinnek, hogy több európai politikai erő tanácsadója, majd felsorolta többek között Orbán Viktor nevét is. „Most a Front tanácsadója vagyok; Salvini / Liga, AfD, Svájci Néppárt, Orbán, Föld és Szabadság; Farage (…) leállíthatunk bármilyen kriptoszabályozást vagy amit csak akarunk” – állt az üzenetben, amire Epstein annyit válaszolt: „Vettem.”