„Ez már a sokadik nyár, amikor egyik napról a másikra elviselhetetlenné válik a meleg az iskolákban”
Ahogy elérkezett a nyár első komoly hőhulláma, országszerte diákok és tanárok tömegei kényszerülnek klimatizálatlan tantermekben tölteni a napjaikat. A tanévnek ugyan már csak két hét van hátra, de ennek a két hétnek sincs sok értelme, ha a gyerekek alig tudnak figyelni a 35-36 fokos tantermekben.
„Ez már a sokadik nyár, amikor egyik napról a másikra elviselhetetlenné válik a meleg az iskolákban” — mondja Miklós György, a Szülői Hang alapítója. „Nem új jelenségről beszélünk, hanem valamiről, amit előre lehetett tudni. Az lenne a normális, ha lenne megfelelő klimatizálás az iskolákban, ugyanúgy, ahogy az irodai munkahelyeken is.”
A valóság azonban messze áll ettől: a legtöbb iskolában még ventilátor sincs, nemhogy légkondicionáló.
Miklós György szerint nemcsak az iskolai napok elviselhetetlensége okoz gondot, hanem az is, hogy ez a helyzet demoralizálja a tanárokat és a szülőket is: „Hogyan lehet hitelesen beszélni arról, hogy a tanulás fontos, amikor a fizikai környezet ennyire alkalmatlan arra, hogy valaki figyelni tudjon, gondolkodni tudjon, vagy egyáltalán komfortosan érezze magát?”
A probléma részben abból ered, hogy az év során korábban meghosszabbított téli szünet miatt kitolódott a tanév zárása, ami jövőre is június 19-ig tart majd.
A felmelegedés miatt nemcsak a júniusok, a szeptemberek is jóval melegebbek lettek. Tavaly például ősszel is 30 fok feletti csúcsokat regisztráltak szeptemberben. A legtöbb tanteremben 34-35 fok volt, de akadt, ahol 39 fokot mértek. A ferencvárosi Leövey Klára Gimnáziumból délben haza kellett küldeni az összes diákot a forróság miatt. Sok más helyen is rövidített órákat tartottak. A Belügyminisztérium akkor úgy reagált, hogy Maruzsa Zoltán hajnali szellőztetést írt elő az iskoláknak.
Arra a kérdésre, hogy tervezik-e az osztálytermeket klimatizálni, vagy módosítják-e a tanévkezdést, a Blikknek így válaszoltak: „A tanév tervezésénél számos tényezőt kell figyelembe venni. Amennyiben tudományos eredmények megalapozzák, úgy a jövőben azok között az időjárást, annak változásait, extremitását is szerepeltetni kell úgy, hogy az időjárás bizonytalanságával is számolni kell. Jelenleg a tanév kezdésének és zárásának módosítása nincs napirenden.”
De vajon racionális lenne-e drága légkondicionálókba fektetni, ha a kánikula csak néhány hétig nyúlik bele a tanév elejébe és a végébe?
„Ha fontos a közoktatás, akkor igenis érdemes” — válaszol Miklós György határozottan. „Nem a kényelmet akarjuk maximalizálni, hanem a minimum követelményeket biztosítani. Ez nem luxus, hanem alapszolgáltatás kérdése.”
A HungaroMet Zrt. adatai szerint 2024 júniusában az országos átlagos középhőmérséklet 21,6 °C volt, ami 1,8 °C-kal haladja meg az 1991–2020-as sokéves átlagot. Ez az érték a mérések kezdete óta a 5. legmelegebb júniusnak számít Az elmúlt 15 évben a nyári hónapok középhőmérsékletei is emelkedtek. A 1981–2020 közötti időszakban a nyári középhőmérséklet 2,1 °C-kal nőtt az 1901–2020-as időszakhoz képest.
Miklós György szerint, ha nem is minden teremben, de legalább a déli fekvésű, napsütésnek leginkább kitett tantermekben lehetne kezdeni a klimatizálás kialakítását. „Nem kell egyszerre mindent megoldani. Lehet szakaszosan haladni, prioritásokat kijelölni. De valamit végre tenni kellene.”
Megoldást jelenthet-e, ha ebben az időszakban inkább osztálykirándulásokat és szabadtéri foglalkozásokat szerveznek az iskolák? Miklós György szerint ez legfeljebb enyhít a helyzeten, de nem valódi megoldás. Azt mondja, régebben is voltak nyári kirándulások, de mostanában már azokat is sok helyen korlátozzák. Még akkor is, ha a szülők fizetnék a költségeket, az állam nem szívesen fizeti a tanárok bérét ezekre a napokra.
A tanév végi hetek valóban nem a legintenzívebb tanulási időszakot jelentik. „Van egy tanárismerőm, aki mindig azt mondta: az utolsó hetet azért kell megtartani, hogy az előtte valót el lehessen indítani. Valóban, ezek a napok gyakran kötetlenebb hangulatban telnek, de ez sem haszontalan: ilyenkor van idő beszélgetni, lazább órákon valami másról is tanulni. Ezek az órák sokszor mélyebb nyomot hagynak a gyerekekben, mint a szigorú tananyag. Egy nyitott, emberi beszélgetés egy tanárral többet érhet, mint egy féloldalnyi tényszerű adat. Ezt is tanulásnak kellene tekinteni.”
Miklós György szerint megoldás lehetne az érdemi tananyagcsökkentés is, mert akkor nem lenne szükség kitolni a hőség idejére a tanévet.
Végül felmerül a kérdés: ha nincs pénz légkondira, legalább az ablakokat, függönyöket, árnyékolást lehetne tenni? „Sok helyen ezek sincsenek rendben. A nyílászárók elavultak, nem csukhatók rendesen, vagy be sem lehet csukni őket. A sötétítők hiánya is rontja a hőérzetet. Pedig ezek viszonylag olcsó megoldások lennének, ráadásul szemléletformálási lehetőséget is rejtenek magukban” — teszi hozzá Miklós György.
