Pont azon a napon, amikor Rogán Antal lekerült az USA szankciós listájáról, a budapesti amerikai nagykövetség ügyvivője lényegében megüzente Orbánéknak, hogy az Egyesült Államok mit vár el Magyarországtól a jövőben - írja a kontroll.hu.
Robert Palladino kedden a Central European Summit nevű rendezvényen szólalt fel, amit az Alapjogokért Központ és az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szervezett. Bár a rendezvény zártkörű volt, az Amerikai Nagykövetség YouTube-csatornáján megjelent egy videó a felszólalásról.
Palladino elmondta, hogy Marco Rubio amerikai külügyminiszter másfél hónappal ezelőtt küldte őt Budapestre azzal a céllal, hogy világossá tegye az amerikai elvárásokat. Szerinte az európai országoknak a GDP legalább öt százalékát kellene fordítaniuk hadiipari kiadásokra. Ez több mint kétszerese a mostani magyar költéseknek.
Az ügyvivő szerint Washington továbbra is támogatja Ukrajnát, és készek újabb szankciókat bevezetni Oroszországgal szemben, hogy mielőbb véget érjen a háború. Azt is kiemelte, hogy az Egyesült Államok támogatja az energiabiztonságot. Ezen belül fontosnak tartják, hogy Magyarország vásároljon amerikai LNG-gázt, valamint amerikai atomerőműveket.
A diplomata felszólalásában kitért arra is, hogy
az USA világos gazdasági elköteleződést vár el. Nem nézik jó szemmel a túl szoros kapcsolatokat Kínával, főleg a csúcstechnológiai területeken. Ezek szerintük veszélyeztethetik az országok szuverenitását.
Palladino beszédében megemlítette J.D. Vance alelnök müncheni felszólalását is. Szerinte nemcsak beszélni kell a demokráciáról, hanem gyakorolni is. Úgy fogalmazott: „ha viszont elnyomnak hangokat, az nem erősíti a demokráciát”.
Az ügyvivő szavai alapján a Trump-kormány több pontban is megfogalmazta elvárásait:
• a GDP 5 százalékát költsék hadikiadásokra,
• erősen javallott amerikai LNG gázt és amerikai Westinghouse atomerőműveket venni,
• ne exportáljanak többet Amerikába, mint amennyit onnan importál Magyarország,
• az oroszok elleni a szankciók fennmaradnak,
• nincs több üzletelés Kínával, különösen nem hightech ügyekben, hiszen annak hatalmas a kockázata,
• az ellenzéki hangok elnyomása nem szép dolog, ezt még a Trump-kormány sem nézi jó szemmel.
Pont azon a napon, amikor Rogán Antal lekerült az USA szankciós listájáról, a budapesti amerikai nagykövetség ügyvivője lényegében megüzente Orbánéknak, hogy az Egyesült Államok mit vár el Magyarországtól a jövőben - írja a kontroll.hu.
Robert Palladino kedden a Central European Summit nevű rendezvényen szólalt fel, amit az Alapjogokért Központ és az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szervezett. Bár a rendezvény zártkörű volt, az Amerikai Nagykövetség YouTube-csatornáján megjelent egy videó a felszólalásról.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Népszava: Újabb Fidesz-közeli vállalkozó követheti Balásy Gyula példáját
A Népszava értesülése szerint egy másik, Fideszhez köthető üzletember is kiugrást fontolgat. Az információjukat két nappal azután tették közzé, hogy Balásy Gyula bejelentette, cégeit az államnak adja, miután a hatóságok zárolták a számláit.
Balásy Gyula után egy másik, Fideszhez köthető vállalkozó is hasonló lépésen gondolkodik, vagyis kiugrana a NER-ből, és felajánlhatja cégeit az államnak – írta a Népszava szerda reggel.
Az értesülés egyelőre nem nevesíti a vállalkozót, és azt sem tudni, pontosan milyen vagyonelemekről és milyen feltételekkel mondana le.
A hír alig két nappal azután érkezett, hogy Balásy Gyula, a kormányzati kommunikáció egyik kulcsszereplője egy hétfői interjúban bejelentette: közjegyző előtt tett nyilatkozatban, ingyenesen felajánlja az államnak a médiával, reklámmal, kommunikációval és rendezvényszervezéssel foglalkozó cégeit, valamint magántőkealapokban lévő vagyonát is.
A vállalkozó a cégcsoport értékét 80 milliárd forintra becsülte, és azzal indokolta lépését, hogy a hatóságok zárolták a bankszámláikat. Az RTL szerint a dolgozók fizetése késett, kedden délután azonban elkezdték folyósítani a béreket.
A rendőrség kedden közleményt adott ki, amelyben megerősítették, hogy a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda hűtlen kezelés és pénzmosás gyanúja miatt folytat eljárást ismeretlen tettes ellen. A közlemény szerint az eljárás része annak a rendezvényszervező cégcsoportnak az ügyletvizsgálata is, amelyről a sajtóban a cégvezető maga beszélt. A hatóságok pénzösszegeket foglaltak le és bankszámlákat zároltak. Emellett egy másik büntetőeljárás is zajlik a cégcsoport túlárazottnak vélt szerződései miatt.
A bejelentés után több üzleti partner is lépett: a Kifli.hu és a Használtautó.hu is jelezte, hogy befejezi az együttműködést a Balásy-féle Lounge-csoporttal. A Kifli.hu politikai semlegességre hivatkozott, a Használtautó.hu pedig egy korábbi belső döntéssel indokolta a lépést.
Balásy cégei az elmúlt években az állami kommunikációs piac meghatározó szereplőivé váltak, és szinte monopolhelyzetet alakítottak ki.
Balásy Gyula után egy másik, Fideszhez köthető vállalkozó is hasonló lépésen gondolkodik, vagyis kiugrana a NER-ből, és felajánlhatja cégeit az államnak – írta a Népszava szerda reggel.
Az értesülés egyelőre nem nevesíti a vállalkozót, és azt sem tudni, pontosan milyen vagyonelemekről és milyen feltételekkel mondana le.
A hír alig két nappal azután érkezett, hogy Balásy Gyula, a kormányzati kommunikáció egyik kulcsszereplője egy hétfői interjúban bejelentette: közjegyző előtt tett nyilatkozatban, ingyenesen felajánlja az államnak a médiával, reklámmal, kommunikációval és rendezvényszervezéssel foglalkozó cégeit, valamint magántőkealapokban lévő vagyonát is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megvan a menetrend: így lesz Magyar Péter miniszterelnök szombaton
A parlamenti ülés délelőtt 10 órakor kezdődik, a miniszterelnök-választás pedig délután 3 óra körül várható. Ezzel párhuzamosan a Tisza Párt egész napos rendezvényt tart a Kossuth téren, ahol Magyar Péter is beszédet mond.
Az Országgyűlés Hivatala közzétette a május 9-i alakuló ülés pontos programját, amelyből kiderül, hogy a képviselők a nap folyamán több fontos kérdésben is döntenek - írja az Index.
A parlament a nap folyamán eltérhet a házszabálytól, amihez négyötödös többségre van szükség. Ez teszi lehetővé, hogy még aznap szavazzanak az új minisztériumok felsorolásáról, valamint az ukrajnai konfliktus miatt kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről.
Gulyás Gergely már jelezte, hogy a Fidesz és a KDNP támogatja a Tisza Pártot a gyorsított döntéshozatalban.
A nap 10 órakor a Himnusszal és Sulyok Tamás köztársasági elnök köszöntőjével kezdődik, majd a korelnök veszi át az ülés vezetését. Körülbelül 10:15-től a Nemzeti Választási Bizottság és a Nemzeti Választási Iroda elnöke számol be a választásokról. Ezt követi a mandátumok igazolása és a képviselők eskütétele, amivel megalakul az új Országgyűlés, a korábbi kormány megbízatása pedig megszűnik. Sulyok Tamás ezután tesz javaslatot a miniszterelnök személyére.
Dél körül megválasztják az Országgyűlés új elnökét, aki a Tisza Párt politikusa, Forsthoffer Ágnes lesz.
Körülbelül 15 órától kerül sor Magyar Péter miniszterelnökké választására, amit az eskütétele és első kormányfői beszéde követ.
Az eskütétel utáni ünnepi program részeként a Himnusz mellett felcsendül a Szózat, a Székely himnusz, az Örömóda, valamint a Sükösdi Danubia Tamburazenekar is fellép, akik eljátszák a „Zöld az erdő...” kezdetű, gyakran „Cigány Himunszként” emlegetett dalt. A Kossuth téren a tervek szerint délután díszszemle és zászlófelvonás is lesz, majd a frissen megválasztott miniszterelnök köszönti az egybegyűlteket.
Ezek után kezdetét veszi a rendszerváltó buli, amit Magyar Péterék szerveztek a Kossuth térre.
Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a közlekedésben is jelentős változásokra kell számítani a szombati politikai rendezvények miatt! Erről itt tudtok tájékozódni:
Az Országgyűlés Hivatala közzétette a május 9-i alakuló ülés pontos programját, amelyből kiderül, hogy a képviselők a nap folyamán több fontos kérdésben is döntenek - írja az Index.
A parlament a nap folyamán eltérhet a házszabálytól, amihez négyötödös többségre van szükség. Ez teszi lehetővé, hogy még aznap szavazzanak az új minisztériumok felsorolásáról, valamint az ukrajnai konfliktus miatt kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Kanári-szigetek felé tart a hantavírusos hajó, három beteget evakuáltak, ők úton vannak Hollandiába
Az MV Hondius szerdán útnak indult a spanyol szigetek felé, miután a Zöld-foki Köztársaság nem engedte kikötni. A helyi vezetés információhiányra hivatkozva tiltakozik a hajó fogadása ellen.
Három halott, egy kritikus állapotban lévő brit utas és a személyzet több, sürgős ellátásra szoruló tagja – drámai helyzet alakult ki az MV Hondius nevű óceánjáró fedélzetén, amely napokig vesztegelt a Zöld-foki-szigetek fővárosa, Praia előtt. A hajó szerdán végül elindulhatott a Kanári-szigetek felé, miután a helyi hatóságok a járványtól tartva senkit nem engedtek partra szállni – írja a The Guardian.
A spanyolországi kikötés azonban máris vitát robbantott ki: a szigetek regionális kormányzata ellenzi a hajó fogadását.
Fernando Clavijo, a regionális kormány vezetője egy spanyol rádiónak arról beszélt, hogy a helyi egészségügyi hatóságoknak nincs elég információja a helyiek közegészségügyi védelmének biztosításához, és azonnali találkozót kért Pedro Sanchez spanyol kormányfőtől.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) május 4-i összesítése szerint összesen hét esetet tartottak nyilván: két laboratóriumilag igazolt és öt gyanús esetet, közülük hárman meghaltak. A helyzetet súlyosbítja, hogy a személyzet egyik brit és egyik holland tagja „akut légúti tüneteket” produkált, és sürgős orvosi ellátásra szorul.
Az utat szervező Oceanwide Expeditions közleménye szerint a fedélzeten mindent megtesznek a terjedés megállítására. A hajótársaság azt írta, „szigorú óvintézkedések vannak érvényben a fedélzeten, beleértve az elkülönítési intézkedéseket, higiéniai protokollokat és orvosi megfigyelést.”
A helyzet kialakulásáról a WHO azt közölte, hogy a hajó április 1-jén indult az argentínai Ushuaiából 88 utassal és 59 fős személyzettel a fedélzetén. Elsőként egy házaspár halt meg, majd április 27-én egy másik brit utas állapota is súlyosra fordult, őt is Dél-Afrikába szállították, ahol azóta is intenzív osztályon ápolják, állapota kritikus, de stabil. A harmadik halálos áldozat egy német állampolgár, aki május 2-án a hajón halt meg.
A legújabb igazolt beteg egy svájci férfi, aki azután jelentkezett egy zürichi kórházban, hogy e-mailt kapott a hajó üzemeltetőjétől a fedélzeten történt egészségügyi eseményről. A hatóságok szerint a férfit azonnal elkülönítették, és „jelenleg nincs veszély a lakosságra nézve”. A minisztérium szerint a férfi április végi útjáról való visszatérése után felvette a kapcsolatot háziorvosával, mielőtt a Zürichi Egyetemi Kórházba került volna - írja a BBC. Az egészségügyi minisztérium hozzáteszi, hogy "az átvitel csak szoros kapcsolat útján történik", ezért valószínűtlennek tartja a további eseteket Svájcban. „Alacsony a kockázat a svájci lakosságra nézve” - mondja.
A lap friss, szerda délelőtti információja szerint három hantavírusos beteget éppen most evakuálták az MV Hondiusról, és úton vannak Hollandiába, ahol orvosi ellátást kapnak - ezt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezetője közölte. Tedrosz Gebrejeszusz főigazgató szerint a szervezet továbbra is együttműködik a hajó üzemeltetőjével, valamint a Zöld-foki-szigetek, az Egyesült Királyság, Spanyolország és Hollandia kormányával. „A WHO köszönetet mond mindenkinek, aki részt vett ebben. A mostani szakaszban az általános közegészségügyi kockázat továbbra is alacsony” – tette hozzá.
A fertőzés forrása egyelőre tisztázatlan. Szakértők szerint a vírus lappangási ideje akár nyolc hét is lehet. A holland Népegészségügyi és Környezetvédelmi Intézet szerdán közölte, hogy a hajón a hantavírus egyik veszélyesebb változatát, az Andes-vírust azonosították.
Ez azért fontos, mert bár ritkán, de ennél a vírusnál már leírtak emberről emberre történő terjedést is.
A spanyol központi kormányzat humanitárius és nemzetközi jogi kötelezettségeire hivatkozva engedélyezte a hajó fogadását, a Kanári-szigetek vezetése azonban a helyi lakosság védelmére és az információhiányra hivatkozva tiltakozik.
A WHO hétfőn közölte, hogy átfogó járvány kialakulásának veszélye nem merült fel, ezért pánikra nincs ok, és nincs szükség utazási korlátozásokra. A Hondius várhatóan 3-4 nap múlva érkezik meg a Kanári-szigetekre, ahol a tervek szerint megkezdik a betegek ellátását és a fedélzeten lévők hazaszállításának megszervezését.
Három halott, egy kritikus állapotban lévő brit utas és a személyzet több, sürgős ellátásra szoruló tagja – drámai helyzet alakult ki az MV Hondius nevű óceánjáró fedélzetén, amely napokig vesztegelt a Zöld-foki-szigetek fővárosa, Praia előtt. A hajó szerdán végül elindulhatott a Kanári-szigetek felé, miután a helyi hatóságok a járványtól tartva senkit nem engedtek partra szállni – írja a The Guardian.
A spanyolországi kikötés azonban máris vitát robbantott ki: a szigetek regionális kormányzata ellenzi a hajó fogadását.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Varga Judit visszatér, egy podcast műsorvezetője lesz
A kegyelmi botrányba belebukott politikus a Miskolci Egyetem Közép-európai Akadémiájának készített jogtudományi szakműsor házigazdája lesz. Az első évad hat részét már tavaly ősszel rögzítették, de a megjelenés időpontja egyelőre nem ismert.
A kegyelmi botrány miatti visszavonulása után tudományos podcast házigazdájaként jelenik meg újra a nyilvánosság előtt Varga Judit. A Miskolci Egyetem Közép-európai Akadémiája számára készített Central European Legal Insights című sorozatban közép-európai bírákkal és jogtudósokkal beszélget. Az első évad hat részét már tavaly ősszel rögzítették, de egyelőre nem tudni, mikor teszik közzé – írja a 444.
A sorozat célja, hogy bemutassa a közép-európai jogi gondolkodást.
A műsor hivatalos leírása szerint „egy új tudományos podcast sorozat, amely egyetemi professzorokat, bírákat és jogtudósokat hoz össze Közép-Európa különböző országaiból”.
Az első évad vendégei között lesz mások mellett Vladan Petrov, a szerb alkotmánybíróság elnöke; Aleksander Stępkowski, a lengyel Legfelsőbb Bíróság tagja, a PiS-kormány volt államtitkára; valamint Petar Bačić, a Spliti Egyetem Jogi Karának dékánhelyettese is. Mellettük a Közép-európai Akadémia két igazgatója, Zombory Katarzyna és Szilágyi János Ede is szerepel a meghívottak között.
Varga Judit kötődése az intézményhez nem új. 2020-tól ő volt az egyetemet fenntartó Universitas Miskolcinensis Alapítvány kuratóriumi elnöke, amiért havi bruttó 1,4 millió forintos tiszteletdíjra volt jogosult. Ebből a pozícióból 2023 februárjában, az uniós összeférhetetlenségi elvárások miatt kellett távoznia.
Ezt követően lett az akadémia kutatója, ahol a legutóbb nyilvánosságra került adatok szerint 2024 márciusától havi bruttó 2,1 millió forintot kapott.
Tavaly nyáron Varga arról posztolt, hogy asztalos lett. Egy hónappal később kiderült, hogy asztaloscéget alapított új párjával Windisch Lászlóval, aki az Állami Számvevőszék elnöke. Januárban már arról cikkezett a sajtó, hogy a cég egyelőre veszteséges, és felemelték a tőkéjét 5-ről, 8,6 millió forintra.
A kegyelmi botrány miatti visszavonulása után tudományos podcast házigazdájaként jelenik meg újra a nyilvánosság előtt Varga Judit. A Miskolci Egyetem Közép-európai Akadémiája számára készített Central European Legal Insights című sorozatban közép-európai bírákkal és jogtudósokkal beszélget. Az első évad hat részét már tavaly ősszel rögzítették, de egyelőre nem tudni, mikor teszik közzé – írja a 444.
A sorozat célja, hogy bemutassa a közép-európai jogi gondolkodást.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
