Ez beteg: lábak nyalogatásával gyűjtöttek adományt egy amerikai iskola rendezvényén

Több mint ötmillió forintba került az adófizetőknek Gulyás Gergely volt kancelláriaminiszter kétnapos útja tavaly októberben, miután közpénzből bérelt magángéppel utazott a csupán háromórányi autóútra lévő Bécsbe, majd onnan Berlinbe – számolt be róla az RTL Híradó a Miniszterelnökségtől kikért adatok alapján. Gulyás 2023. október 19-én, az 1956-os forradalom évfordulója alkalmából tartott beszédet és vett részt egy fogadáson a bécsi magyar nagykövetségen. A program után azonban Berlinbe repült, ahol többek között a német kancelláriaminiszterrel tárgyalt, amiről a kormánymédia is beszámolt. A Fidesz-frakció sajtóosztálya azzal indokolta a drága megoldást, hogy a miniszternek a bécsi program után időben át kellett érnie a németországi találkozóra.

A magánrepülőzés nem volt olcsó: a minisztert és kétfős delegációját szállító gép bérlése több mint 4,2 millió forintot emésztett fel. Gulyás Gergely egy korábbi megszólalásában egyébként azt mondta: „Kipukkadt a lufi.”

Az adatokat Gulyás korábbi minisztériuma adta ki, amelyet időközben már Ruff Bálint vezet.

Bécsből egyébként nagyjából kétóránként indulnak menetrendszerinti gépek a német fővárosba, az út alig több mint egy óra. A gépet ráadásul egy olyan cégtől, a Fly-Coop Kft.-től bérelték, amelynek a neve már korábban is felmerült fideszes politikusok vitatott luxusutazásai kapcsán. A cég akkor lett országosan ismert, amikor Rogán Antalt és akkori feleségét helikopterrel szállították Szabó Zsófia esküvőjére.

A botrányt feltáró Népszabadságot nem sokkal később bezárták. Ugyanettől a cégtől béreltek magángépet 2019-ben Kövér László házelnöknek is egy kétnapos római útra, ami akkor csaknem 7 millió forintba került, ahogy arról az Index is írt. A házelnöktől, akitől a parlamentben elhangzott a „Kérdezem az Országgyűlést, megválasztja-e Orbán Viktor urat?” kérdés, egy olyan gépet béreltek, amelynek a belsejéről is készültek fotók.

Hétfőn szavazhat a parlament arról az Alaptörvény-módosításról, amely nyolc évben korlátozná a miniszterelnök hivatali idejét. A Tisza Párt két képviselője által benyújtott javaslat szerint a kormányfő legfeljebb összesen – megszakításokkal együtt – nyolc évig vezethetné az országot. Az Országgyűlés a hétfői ülésén vitatja meg, majd szavaz a javaslatról.

Ezt követően a frakciók napirend előtti felszólalásai, majd interpellációk következnek, mielőtt a Ház rátérne az alaptörvény-módosítás vitájára.

Nemcsak az alaptörvényről, hanem egy fontos vizsgálóbizottságról is döntenek.

Erre azután kerül sor, hogy Toroczkai László korábban kifogásolta, hogy nem lehet ő az elnök, mire Magyar Péter miniszterelnök kijelentette, a Mi Hazánk vezetője fogja vezetni a testületet. A határozat módosítása után meg is választják a bizottság tagjait és tisztségviselőit.

A napirenden további személyi és eljárási ügyek is szerepelnek. A parlament igazolhatja Szucsigán László román nemzetiségi szószóló mandátumát. A nemzetiségi lista első helyén álló Tát Margit lemondott, és mivel a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata nem élt jelölési jogával, a Nemzeti Választási Bizottság a listán második Szucsigán Lászlót jelölte ki szószólónak.

Az Országgyűlés tavaszi ülésszaka a hétfői nappal zárul.

A mai szavazást hetekig tartó éles politikai vita előzte meg. A Tisza Párt által benyújtott csomag sarokpontja a miniszterelnöki megbízatás nyolcéves korlátja, de a javaslat több intézményi változtatást is tartalmaz. A bizottsági tárgyalások során a párt pontosította, hogy a „keresztény kultúra védelme” passzushoz végül mégsem nyúlnak hozzá, miközben a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése és a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA) vagyonának állami visszaszállása a csomag része maradt.

A Fidesz részéről Gulyás Gergely és mások is élesen bírálták a terveket, amelyeket a jogállamiságot sértő, személyre szabott jogalkotásnak minősítettek, különösen miután a csomagot a kormány Sulyok Tamás köztársasági elnök eltávolításának eszközeként is bemutatta. Az államfő erre válaszul múlt kedden az Alkotmánybírósághoz fordult, és a nemzetközi fórumok felé is jelzést küldött, vitatva az ellene irányuló lépések alkotmányos legitimitását.

via MTI

„A TISZA-kormány célja nem az, hogy átvegye a korábbi hatalom kommunikációs reflexeit” – írta a kormány, miután elismerte, hogy egy Orbán Viktorról szóló hivatalos Facebook-posztjuk „nem volt a legszerencsésebb”. A vita egy, a kormány által titokban tervezett migránstábor ügye körül robbant ki, ami az elmúlt napokban alaposan felkavarta a hazai belpolitikát.

Az ügy akkor pattant ki, amikor Magyar Péter miniszterelnök vasárnap reggeli videójában kormányülési jegyzőkönyveket mutatott be. Ezekből állítása szerint kiderül, hogy a kabinet egy migránstábor építésére készült a Sopron melletti Vitnyéd-Csermajorban, nem messze az osztrák határtól.

Szerinte a terv csupán egy taktikai eszköz volt az Európai Unióval folytatott tárgyalásokhoz, hogy elérjék a Magyarországra kiszabott, napi egymillió eurós bírság felfüggesztését. „A kormány ezt soha nem akarta megépíteni, egyértelművé is tettük már szerintem ’24 szeptemberében, hogy nem fogjuk megépíteni” – magyarázta Gulyás.

Orbán Viktor pártelnök is hasonlóan fogalmazott, szerinte a cél az volt, hogy „kitaktikázzák” az uniót. Magyar Péter szerint azonban ez a magyarázat hamis. „Most éppen az a narratíva, hogy csak trükköztek az unióval és át akarták őket verni, tudjátok, mint egy bolti tolvaj, aki lebukik és aztán azt mondja, hogy csak trükközött” – fogalmazott a miniszterelnök.

A vitába a kormány hivatalos Facebook-oldala is beszállt egy poszttal, amelyben úgy fogalmaztak: „Orbán a sajátjainak is hazudott.” Ezt a bejegyzést érte kritika Jámbor András volt országgyűlési képviselőtől, aki szerint a stílus a Fidesz klasszikus kék plakátjaira emlékeztetett, és inkább volt pártpolitikai tartalom, mint kormányzati tájékoztatás – számolt be róla az RTL Híradó.

Azt írták, a kifogásolt bejegyzés stílusa valóban „nem volt a legszerencsésebb”, és céljuk éppen az, hogy szakítsanak a korábbi hatalom kommunikációs reflexeivel. Hozzátették, ebben a munkában vannak még „finomhangolásra, javításra szoruló pontok”, amit nem szégyellnek kimondani.

A Magyar Helsinki Bizottság szerint a Fidesz védekezése jogilag sem állja meg a helyét. Léderer András, a szervezet főmunkatársa szerint a magyarázat „jogi szempontból teljesen érthetetlen, valótlan”.

Rámutatott, a büntetést Magyarország azért kapta, mert itt nem lehet menedékkérelmet benyújtani, és mert a határőrizet rendszere problémás. A tábor puszta megépítése a bírság megszüntetéséhez nem lett volna elég, ahhoz a jogszabályokon is módosítani kellett volna.

Jeszenszky Géza korábbi külügyminiszter pedig arra figyelmeztetett, hogy az Orbán Viktor által említett „kitaktikázás” súlyos hiba lett volna. „Az Európai Unióval lehet bizonyos dolgokról bizalmasan tárgyalni, de becsapni sem őt, sem a magyar közvéleményt nem szabad” – mondta a volt tárcavezető.

Egy, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál készült belső jelentés szerint súlyos törvény- és szabálysértések történhettek az ukrán „aranykonvoj” elleni márciusi akció során, és a dokumentum a Legfőbb Ügyészség felelősségét is felveti.

A jelentés szerint a NAV nyomozó hatóságként való kijelölése nem felelt meg a büntetőeljárási törvény alaki követelményeinek, mivel az ügyészség a döntést nem foglalta írásba, csupán e-mailben közölte.

– derül ki a belső anyagból, amelynek kivonatát a 444.hu szerezte meg.

A jelentés szerint a Terrorelhárítási Központ bevonására küldött felkérés „szakmailag nem kellően megalapozott, hiányos és alapvetően ellentmondásos volt”. A dokumentum az ukrán állampolgárokkal szemben alkalmazott bilincs jogszerűségét is megkérdőjelezi, különösen, hogy az érintetteket tanúként hallgatták ki.

A NAV a lapnak megerősítette, hogy a részjelentés megállapításai miatt már egy teljes körű vizsgálatot is elrendeltek, amelynek eredményét „az előző kormányzat működéséhez kapcsolódó jogállami vonatkozásokra” is figyelemmel nyilvánosságra fogják hozni.

A Legfőbb Ügyészség a sajtómegkeresésre azt közölte, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal feljelentése alapján a pénzmosás egyszerű gyanúja fennállt, a NAV kijelölése megfelelt a törvénynek, az akcióról pedig csak utólag szereztek tudomást.

Az ügyben tapasztalható belső feszültségeket jelzi, hogy a múlt héten lemondott Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője.

Az ügynek komoly politikai tétje is van, mivel a kormányváltás óta ez lehet az első olyan büntetőeljárás, amelyben magas rangú politikusok felelőssége is felmerülhet, miközben az eset a magyar-ukrán kapcsolatokat is terheli. A NAV-jelentés megállapításai néhány nappal az után kerültek nyilvánosságra, hogy egymásnak ellentmondó hivatalos és sajtóértesülések láttak napvilágot a rajtaütés politikai hátteréről.

Június elején a Telex írta meg, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal elismerte: a miniszterelnöki kabinetiroda irányából érkezett a döntés, miszerint a rajtaütést március 5-én kell végrehajtani.