Szijjártó Péter Moldovába látogatott, az útról pedig ezúttal is beszámolt a közösségi-oldalán. A fotókon a külgazdasági és külügyminiszter egy új, zöldrendszámos, fekete BMW-ből szállt ki.
A Forbes az Ügyfélkapu rendszerében rákeresett a rendszámra, és meg is tudtak pár fontosabb adatot a luxusautóról.
A képen szereplő járgány egész pontosan egy BMW M760e XDRIVE limuzin, amely listaáron 55 millió forintba kerül. Az autó idei gyártmány, augusztus 15-én lett először nyilvántartásba véve és műszakiztatva, az összteljesítménye pedig 571 lóerő.
A fekete autóban barna bőrülések vannak, az ajtókon gombok helyett érintőképernyős vezérlők, a hátsó utasoknak pedig egy lehajtható, 31 hüvelykes, 8K-s monitor.
Szijjártó Péter Moldovába látogatott, az útról pedig ezúttal is beszámolt a közösségi-oldalán. A fotókon a külgazdasági és külügyminiszter egy új, zöldrendszámos, fekete BMW-ből szállt ki.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kínos jelenet a parlamentben: diákok egy csoportja látványosan kivonult az államtitkár beszéde alatt, egyikük be is szólt neki
Czepek Gábor energiaügyi miniszterhelyettes a rezsicsökkentésről szólt a karzaton ülő fiatalokhoz. A kivonulást az üléselnök azzal magyarázta, hogy a diákoknak lejárt az idejük.
Látványos kivonulás szakította félbe a kormány rezsicsökkentési politikájáról szóló vitát a parlamentben hétfő délután. A karzaton ülő középiskolásnak látszó csoport éppen akkor távozott, amikor Czepek Gábor energiaügyi miniszterhelyettes éppen őket szólította meg.
Az eseménysor egy fideszes képviselő, Aradszky András interpellációjával kezdődött, aki a kormány rezsicsökkentését dicsérte, azt állítva, hogy a Tisza Párt el akarja törölni azt. A 444.hu tudósítása szerint a képviselő akadozva olvasta fel a szövegét, és egy ponton véletlenül azt mondta, hogy „az orosz olajról és földgázról való leválás óriási rezsicsökkentést" jelentene, bár ezt gyorsan rezsinövekedésre javította. Felszólalása végén azt a kérdést tette fel, hogy a kormány milyen eszközökkel tudja biztosítani, hogy „a magyar családokat megvédjük a rezsi ööö árának a növekedésétől”.
Czepek Gábor energiaügyi miniszterhelyettes válaszolt, aki megpróbálta felélénkíteni a vitát azzal, hogy a karzaton ülőkhöz fordult. „Engedje meg, hogy eltérő nézőpont és beszédmódot válasszak, ugyanis sok fiatal ül itt a karzaton, bizonyosan vannak közöttük ellenzéki szavazók is” – mondta, amire a karzatról egy behallatszó „Csak!” válasz érkezett.
Az államtitkár ezután arról beszélt, miért fontos a kormánynak a rezsivédelem, felidézve, hogy „2006-ban a harmadával emelték a rezsiárakat". Figyelmeztetett, hogy „ha fennmarad az ellenzék akarata, és ezt a politikát valósítja meg egy következő kormány”, az az orosz energiahordozók kiiktatásához és a rezsicsökkentés végéhez vezetne. Záró gondolatait, miszerint a rezsivédelem „a fiataloknak is ugyanakkora érték, mint az idősebb generációnak”, a diákok már nem hallották, mert közben látványosan távoztak a karzatról.
A jelenet annyira feltűnő volt, hogy az ülést levezető Jakab István magyarázatot fűzött hozzá. A pulpitusról azt mondta: „Rétvári miniszterhelyettes úr vendégei voltak itt, és az időkeretük lejárt, ezért távoztak a karzatról”.
A vita hátterében a kormány következetes kommunikációja áll, amely a rezsicsökkentés fenntartását és az olcsó orosz energiaforrások megőrzését hangsúlyozza. Ezzel szemben a Tisza Párt programja szerint a rezsitámogatást nem eltörölnék, hanem szociális alapon bővítenék, miközben 2035-ig megszüntetnék az orosz energiafüggőséget, és energetikai korszerűsítési programokat indítanának a háztartások terheinek csökkentésére.
Látványos kivonulás szakította félbe a kormány rezsicsökkentési politikájáról szóló vitát a parlamentben hétfő délután. A karzaton ülő középiskolásnak látszó csoport éppen akkor távozott, amikor Czepek Gábor energiaügyi miniszterhelyettes éppen őket szólította meg.
Az eseménysor egy fideszes képviselő, Aradszky András interpellációjával kezdődött, aki a kormány rezsicsökkentését dicsérte, azt állítva, hogy a Tisza Párt el akarja törölni azt. A 444.hu tudósítása szerint a képviselő akadozva olvasta fel a szövegét, és egy ponton véletlenül azt mondta, hogy „az orosz olajról és földgázról való leválás óriási rezsicsökkentést" jelentene, bár ezt gyorsan rezsinövekedésre javította. Felszólalása végén azt a kérdést tette fel, hogy a kormány milyen eszközökkel tudja biztosítani, hogy „a magyar családokat megvédjük a rezsi ööö árának a növekedésétől”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Üzenjük 60pusztának: nem fizetünk!” – Házkutatás a pécsi plakáthekkelőnél: hiába ér már kevesebbet a kormányplakát, büntetőügy lett a vége
Dr. Heindl Péter pécsi jogásznál a rendőrség tapétaragasztót és plakátdarabokat foglalt le. Bár a plakátok darabértékét 10 ezer forint alá csökkentették, az összesített kár miatt az eljárás büntetőügy marad.
A rendőrök házkutatást tartottak pénteken dr. Heindl Péter pécsi jogásznál, aki ellen kormányzati óriásplakátok átfestése miatt folyik büntetőeljárás. A hatóság a kihallgatás után ment ki a lakására, ahol néhány plakátdarabot és maradék tapétaragasztót foglalt le – írta a pécsi eseményekről elsőként beszámoló Szabadpécs.hu.
A mostani eljárás előzménye egy február közepi akció, amikor Heindlt rendőrök igazoltatták, miközben épp egy plakátot „javított ki”. Az eredeti plakáton Ursula von der Leyen, Volodimir Zelenszkij és Manfred Weber volt látható az „Üzenjük Brüsszelnek: Nem fizetünk!” felirattal. Ebből Heindl egy zebrával, Orbán Viktorral és Mészáros Lőrinccel kiegészített verziót készített, „Üzenjük 60pusztának: nem fizetünk!” szöveggel.
Az ügyből azért lett azonnal büntetőeljárás, mert a rendőrség egyetlen plakát értékét 50 ezer forint fölé becsülte, ami már meghaladja a szabálysértési értékhatárt. A friss jegyzőkönyv szerint azonban a hatóság már 10 ezer forint alatti összegre állapította meg egy darab plakát értékét. Mivel a nyomozók legalább egy tucatnyi átfestett plakátot tulajdonítanak Heindlnek, az összesített kárérték így is bőven 50 ezer forint felett van, vagyis az eljárás továbbra is büntetőügy marad.
Heindl Péter szerint a pécsi eset nem egyedi. Úgy tudja, országszerte előfordul, hogy a hatóságok már az eljárás elején a szabálysértési határ fölé értékelnek egyetlen kormányplakátot. Szerinte így akár egy-két plakát átfestése miatt is büntetőeljárás indulhat tapasztalatlan, csupán elkeseredett állampolgárok ellen.
A jogász a kihallgatásán ismét elmondta, hogy nem tartja magát bűnösnek. Álláspontja szerint nem követett el sem bűncselekményt, sem szabálysértést, csupán a politikai véleménynyilvánítás jogával élt. Szerinte a kormányzati óriásplakátok törvénytelenek, mert egyoldalúan avatkoznak be a választás rendjébe, ami ellen a fellépést állampolgári kötelességének tartja. Heindl felvetette annak gyanúját, hogy a kárértéket központi utasításra állapítják meg ilyen magasan, azzal a céllal, hogy elrettentsék az embereket a politikai véleménynyilvánítás ezen formájától.
A hatóságok ezzel szemben rongálásként kezelik a plakátok átfestését. Egy 2022-es kúriai jogegységi határozatra hivatkoznak, amely kimondta: a falfirka-jellegű, engedély nélküli átfestés akkor is megvalósíthatja a rongálás bűncselekményét, ha a kár értéke alacsony. Az indoklás szerint ugyanis az eredeti állapot helyreállítása költséggel jár, ez pedig már állagsérelemnek minősül.
Heindl Pétert korábban több hasonló ügyben is bűnösnek mondta ki a bíróság, a Pécsi Ítélőtábla több jogerős ítéletében is megrovásban részesítette folytatólagos rongálás miatt. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) korábban úgy értékelte, hogy a Kúria falfirkálással kapcsolatos döntése sérti a véleménynyilvánítás szabadságát. A kormányzati plakátok piacának legnagyobb szereplője a kormányközeli tulajdonosi háttérrel működő Publimont. A plakátolásra vonatkozó szabályozás egyébként 2024-től szigorodott, az új előírások szerint csak az országos reklámkataszterbe felvett felületek használhatók. Az eljárás Heindl ellen legalább egy tucatnyi plakát ügyében folyik, amelyekért a jogász vállalta a felelősséget.
A rendőrök házkutatást tartottak pénteken dr. Heindl Péter pécsi jogásznál, aki ellen kormányzati óriásplakátok átfestése miatt folyik büntetőeljárás. A hatóság a kihallgatás után ment ki a lakására, ahol néhány plakátdarabot és maradék tapétaragasztót foglalt le – írta a pécsi eseményekről elsőként beszámoló Szabadpécs.hu.
A mostani eljárás előzménye egy február közepi akció, amikor Heindlt rendőrök igazoltatták, miközben épp egy plakátot „javított ki”. Az eredeti plakáton Ursula von der Leyen, Volodimir Zelenszkij és Manfred Weber volt látható az „Üzenjük Brüsszelnek: Nem fizetünk!” felirattal. Ebből Heindl egy zebrával, Orbán Viktorral és Mészáros Lőrinccel kiegészített verziót készített, „Üzenjük 60pusztának: nem fizetünk!” szöveggel.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kijev bekérette a magyar nagykövetet – az ukrán tiltakozó jegyzék Magyarországot „súlyos nemzetközi jogsértésekkel” vádolja
Az ukrán külügyminisztérium jegyzéket adott át Heizer Antal nagykövetnek, miután a magyar hatóságok hét ukrán állampolgárt vettek őrizetbe. A diplomáciai jegyzékben a banki szállítmány lefoglalása és a fogvatartottak bánásmódja miatt tiltakoznak.
A kijevi külügyminisztérium hétfőn bekérette Heizer Antalt, Magyarország ukrajnai nagykövetét, Heizer Antalt, és egy diplomáciai jegyzékben tiltakozott Magyarország eljárása miatt – írja az Interfax.
Az ügy előzménye, hogy a Terrorelhárítási Központ csütörtökön, március 5-én az M0-s autóút egyik pihenőjénél lecsapott egy ukrán pénzszállító konvojra. Hét ukrán állampolgárt őrizetbe vettek, és lefoglaltak 40 millió dollárt, 35 millió eurót, valamint 9 kilogramm aranyat. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzmosás gyanújával indított nyomozást, az elfogott ukránokat pedig később kiutasították az országból.
Ukrajna szerint a szállítmány teljesen jogszerűen, a Raiffeisen Bank International és az ukrán állami Oschadbank közötti nemzetközi szerződés keretében volt úton Bécsből Ukrajnába. A Kijev által Heizernek átadott jegyzék Magyarországot „súlyos nemzetközi jogsértésekkel” vádolja, amelyek szerintük érintik az Emberi Jogok Európai Egyezményét és több konzuli egyezményt is. Az ukrán külügy közleménye szerint a magyar hatóságok az akció során „megfélemlítő eszközöket és pszichológiai nyomásgyakorlást” alkalmaztak, és az eljárás „teljes mértékben elfogadhatatlan”.
Beszámolójuk szerint az elfogott pénzszállítókat 28 órán át bilincsben tartották és végig bekötött szemmel szállították. Elvették a telefonjaikat is, így nem tudták értesíteni a családjukat vagy az ukrán nagykövetséget. Egyikük, aki speciális diétára és gyógyszerekre szorult, csak azután kapott orvosi ellátást, hogy elvesztette az eszméletét.
Kijev azt is felrótta Budapestnek, hogy nem biztosított konzuli hozzáférést a fogva tartottakhoz, noha ezt diplomáciai úton kérték. Ezt a nemzetközi jog „súlyos megsértésének” nevezték.
A magyar kormányoldalról Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője hétfőn olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amely a NAV által indított eljárás végéig lefoglalva tartaná az ukrán pénzszállítóktól elkobzott vagyont. A javaslat 60 napot adna a NAV-nak a vizsgálatra, és a teljes eljárás idejére zárolná a vagyont. Kijev erről a törvénytervezetről is információt kért a magyar nagykövettől.
Az Oschadbank és jogi képviselői szerint a háború és a légtérzár miatt rendszeresen hajtanak végre hasonló közúti transzfereket, amelyekről a magyar hatóságoknak korábban is tudomásuk volt. Magyar kormányzati kommunikáció szerint ugyanakkor a most elfogott csoportban egy volt ukrán titkosszolgálati tábornok is utazott, és az elmúlt időszakban már jelentős mennyiségű készpénz és arany haladt át Magyarországon hasonló módon. Az ügy a nemzetközi sajtó figyelmét is felkeltette, a Guardian és a Washington Post is beszámolt az esetről, kiemelve, hogy az incidens tovább élezte a már amúgy is feszült magyar–ukrán viszonyt.
A kijevi külügyminisztérium hétfőn bekérette Heizer Antalt, Magyarország ukrajnai nagykövetét, Heizer Antalt, és egy diplomáciai jegyzékben tiltakozott Magyarország eljárása miatt – írja az Interfax.
Az ügy előzménye, hogy a Terrorelhárítási Központ csütörtökön, március 5-én az M0-s autóút egyik pihenőjénél lecsapott egy ukrán pénzszállító konvojra. Hét ukrán állampolgárt őrizetbe vettek, és lefoglaltak 40 millió dollárt, 35 millió eurót, valamint 9 kilogramm aranyat. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzmosás gyanújával indított nyomozást, az elfogott ukránokat pedig később kiutasították az országból.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter a benzinárstopról: Ez nem védelem, hanem állami nyerészkedés, ha Orbán valóban meg akarta volna védeni a magyarokat, akkor csökkenti az adókat
A TISZA elnöke szerint a miniszterelnök egy hétig nem tett semmit, csak most lépett. Szerinte az adócsökkentés lett volna az igazi segítség, nem a mostani beavatkozás.
Magyar Péter Facebook-posztban reagált a kormány üzemanyagárakat érintő bejelentésére. A TISZA párt elnöke azt állítja, pártja már egy hete követeli, hogy a kormány védje meg a magyar embereket az elszabaduló benzin- és gázolajáraktól.
Szerinte Orbán Viktor egy hét után „ébredt fel és vette észre”, hogy szinte minden közép-európai országban olcsóbb tankolni, mint nálunk. Magyar úgy véli, egy hét kellett a miniszterelnöknek, hogy „az uszítás és hazudozás helyett lépjen”, de szerinte most sem sikerült meglépnie azt, amit a legtöbb országnak, vagyis hogy csökkentse az üzemanyagokat terhelő adókat.
„Orbán Viktor kormánya továbbra is a legmagasabb áfával terheli a benzint és a gázolajat. Ma 200 forinttal több adót fizetünk egy liter benzin után, mint 2010-ben” – írta a politikus. Magyar Péter posztját azzal zárta, hogy „ez nem védett ár, hanem továbbra is állami nyerészkedés. Ha Orbán valóban meg akarta volna védeni a magyarokat, akkor csökkenti az adókat. Ebben az esetben 50-100 forinttal olcsóbb lehetne az üzemanyag.”
A kormány hétfőn délután jelentette be, hogy „védett árat” vezet be az üzemanyagokra. Ennek értelmében a 95-ös benzin literenkénti ára legfeljebb 595 forint, a gázolajé pedig 615 forint lehet a magyar rendszámos járművek számára. A lépést a nemzetközi olajár-emelkedéssel indokolták, és a 2021 végén alkalmazott üzemanyag-árstophoz hasonló rendkívüli piaci beavatkozásként írták le.
Ennek előzménye, hogy 2024 tavaszán a nemzetgazdasági miniszter „önkéntes” igazodásra szólította fel a hazai forgalmazókat a regionális átlagárhoz. A KSH akkori, az EU Weekly Oil Bulletin adataira hivatkozó közlése szerint 2024 áprilisában a magyar átlagár a környező országok átlaga felett volt: a 95-ös benzinért 648 forintot kértek a hazai kutakon, míg a régiós átlag 623 forint volt, a dízel esetében pedig 649 forint állt szemben a 622 forintos átlaggal.
Az üzemanyagok végső árában jelentős tétel a közteher. Magyarországon a 27 százalékos általános forgalmi adó uniós rekordernek számít, 2024. január 1-jén pedig literenként 32,55 forinttal nőtt a benzin és a gázolaj jövedéki adója. Ezt január 15-én egy második lépcső követte, ami a kutakon nagyjából további 21 forintos drágulásként jelent meg. A kormány 2025-re inflációkövető valorizációt is előirányzott.
Magyar Péter Facebook-posztban reagált a kormány üzemanyagárakat érintő bejelentésére. A TISZA párt elnöke azt állítja, pártja már egy hete követeli, hogy a kormány védje meg a magyar embereket az elszabaduló benzin- és gázolajáraktól.
Szerinte Orbán Viktor egy hét után „ébredt fel és vette észre”, hogy szinte minden közép-európai országban olcsóbb tankolni, mint nálunk. Magyar úgy véli, egy hét kellett a miniszterelnöknek, hogy „az uszítás és hazudozás helyett lépjen”, de szerinte most sem sikerült meglépnie azt, amit a legtöbb országnak, vagyis hogy csökkentse az üzemanyagokat terhelő adókat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
