Extrém keveset fizetünk a fogorvosnál az EU-s átlaghoz képest, de a járvány miatt hamarosan áremelkedés várható

Rövid helyzetértékelést adott Orbán Viktor keddi ATV-s interjújáról Török Gábor. A politológus előre bocsátotta, hogy bővebben a 24.hu Törökülés podcastjában elemzik majd a miniszterelnöki interjút, ezúttal hosszabban kitért a kérdező, Rónai Egon szerepére. Mint írta: „Sokféle újságírói szerepfelfogás és habitus létezik, nyilván mások másképp kérdeztek volna – a magukat újságíróknak nevező propagandisták (innen vagy onnan) pedig különösen. Azt azonban szerintem nem lehet állítani, hogy Rónai Egon ne végzett volna jó munkát.”

Szerinte:

Ahogy arról korábban is írtunk, Orbán Viktor 15 év után adott interjút az ellenzéki véleményeket is felvonultató, de több szálon a kormányhoz köthető csatornának. Ebben beszélt többek között az amerikai kormányzattal történt megállapodásról, arról, hogy „Magyarország mindig bajban van” és a felmerült, de végül elvetett elnöki rendszer bevezetéséről hazánkban.

Orbán Viktor keddi ATV-s interjúja közben sokaknak feltűnhetett, hogy a miniszterelnök beszéd közben tollat ragadott, és az előtte lévő papírra jegyzetelt. Azonban, mint kiderült, valójában nem írogatott, hanem rajzolt. Ezt pedig egy általa megosztott videóból tudhatjuk.

Orbán a Facebook-oldalán megosztott egy rövid felvételt arról, hogy mi történt az interjú előtt és után. Mint kiderült, a miniszterelnök által „bongyor hajúnak” leírt (valójában erősen kopaszodó) Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ vezetője többször javasolta már, hogy menjen el Rónai Egon műsorába, és hogy beszélgessenek Európáról.

Az interjú után Rónai kölcsönkérte Orbán papírját, hogy lefényképezze, amit a kormányfő az interjú alatt rajzolt. Ő azonban végleg oda is adta neki a papírt, mondván neki már nem kell.

Ekkor egy érdekes jelenet is lezajlott: Orbán Viktor megmagyarázta, hogy az egyes ábrákat az interjú melyik részében rajzolta, és mit ábrázoltak. Mint kiderült, illusztrálta magának az új gazdasági rendszert, a munkaügyi szabályozást és a közmunkarendszert. Orbán Viktor a magyarázathoz hozzátette:

Mindez egyébként így néz ki:

A rajzolgatáson kívül egyébként Orbán beszélt többek között a gazdaság helyzetéről, az MNB gazdálkodásáról és az Amerikával kötött megállapodásról is.

A kormány hivatalosan is elengedi a korábbi, 3,7 százalékos hiánycélt, és a következő két évben 5 százalékos költségvetési pályára áll. A fordulatot Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter jelentette be, részletezve, hogy a hiány tartásához 192 milliárd forintnyi általános tartalékot zárolnak, és 185 milliárd forint többletbevételt várnak a banki extraprofitadó megemelésétől, miközben 2026-ban elindítják a 14. havi nyugdíj első heti részletének kifizetését is.

A terveket Orbán Viktor az ATV Mérleg című műsorában erősítette meg, a magasabb hiányt a háborús helyzettel és a gyenge gazdasági növekedéssel indokolva. A miniszterelnök egyfajta „ökölszabályról” beszélt, miszerint „ha nincs háború, akkor a növekedésünk körülbelül háromszor nagyobb”. Kifejtette, hogy egy százalékpontnyi GDP-növekedés nagyjából 400 milliárd forintot hoz a költségvetésnek, ennek hiánya pedig százmilliárdos bevételkiesést okoz.

Orbán Viktor szerint a magasabb hiánycél ára annak, hogy a kormány nem adja fel korábbi vállalásait. Példaként említette a kis- és középvállalkozásokat célzó programokat, köztük egy, a Kereskedelmi és Iparkamarával tárgyalt 70-80 milliárdos adócsökkentési csomagot, a Széchenyi Kártya Program 300 milliárd forintos kamattámogatását, valamint a Demján Sándor Program 130 milliárdos fejlesztési keretét.

Az interjúban a miniszterelnök élesen bírálta Budapest vezetését, kijelentve, hogy „a főváros nem megy csődbe, már csődben van”. Szerinte a helyzetet „trükkök százaival” oldják meg, miközben a város az elmúlt évtized legnagyobb nyertese az állami beruházásoknak köszönhetően. A fővárosi vezetés ezzel szemben folyamatosan arra panaszkodik, hogy a 2025-ben 89,1 milliárd forintot kitevő szolidaritási hozzájárulás fenntarthatatlan terhet ró rájuk.

Orbán Viktor elutasította a Magyar Péterrel való nyilvános vita lehetőségét, a Tisza Pártot „brüsszeli projektnek” nevezve, amelyet külföldről finanszíroznak.

– fogalmazott, utalva a győri polgármester által a napokban felajánlott vitalehetőségre. Arról sem volt hajlandó beszélni, hogy méltó ellenfélnek tartja-e Magyart, erre csak annyit mondott: „Kérdezzék meg a volt feleségét” (azaz Varga Juditot).

A kormányfő Matolcsy György jegybanki örökségét elismerte, mondván, nélküle nem tudták volna felépíteni a 2010 utáni gazdasági modellt, ugyanakkor a Magyar Nemzeti Bank (MNB) gazdálkodásáról úgy fogalmazott: „nem néz ki jól”. Hozzátette, megvárja a folyamatban lévő vizsgálatok végét, mielőtt végleges ítéletet alkotna. A jegybank élén 2025 márciusában Varga Mihály vette át az irányítást.

A kegyelmi üggyel kapcsolatban Orbán Viktor az „ítélőképesség kicsorbulásáról” beszélt, Novák Katalin és Varga Judit távozását pedig „óriási veszteségnek” és az „építményből kiütött tartóoszlopoknak” nevezte.

Fáklyákkal és transzparensekkel tüntettek kedden este Budapesten, a Dankó utcában, az Oltalom Karitatív Egyesület épülete előtt Iványi Gábor lelkész és az Oltalom-ügy többi vádlottja mellett. A rendőrök lezárták az utcát, ahol több száz fős tömeg gyűlt össze. A felszólalók között volt mások mellett Karácsony Gergely főpolgármester, Haraszti Miklós író, Pogány Judit színművész és maga Iványi Gábor is. „Azért vagyunk, mert egy barátunkat, Iványi Gábort és közösségét aljas támadás érte” – mondta Fekete-Győr András, aki szerint a Dankó utca az orbáni elnyomás szimbolikus helye lett.

A Központi Nyomozó Főügyészség november 3-án emelt vádat Iványi Gábor és hat társa, köztük Donáth Anna, Gurmai Zita és Szél Bernadett ellen csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak miatt. A vád szerint 2022. február 21-én élőlánccal próbálták megakadályozni, hogy a NAV végrehajtói bejussanak az Oltalom Karitatív Egyesület épületébe. Az ügyészség indítványa szerint a vádlottakra, köztük Iványi Gáborra is felfüggesztett börtönbüntetést kérnek. A lelkész a tüntetésen elmondta, ha beismerő vallomást tesz, öt év felfüggesztettet kaphat.

A tüntetésen felszólalók politikai leszámolásnak és koncepciós eljárásnak nevezték az ügyet. Haraszti Miklós szerint a több mint száz, az épületet védő ember közül a hatóságok kifejezetten azokat szemezgették ki, akik a rendszer politikai ellenfelei. Ezzel szemben az ügyészség közleménye szerint a vádlottak Iványi Gábor kezdeményezésére testükkel próbálták meg áttörni a NAV pénzügyőreinek sorfalát, hogy megakadályozzák a jogszerű házkutatást. A NAV akkor költségvetési csalás gyanúja miatt tartott házkutatást a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) és az Oltalom több helyszínén.

Iványi Gábor a tüntetésen arról beszélt, hogy éppen Ukrajnából tért haza, ahol adományokat osztott, amikor útközben egy újságírótól értesült a vádemelésről. „Bármilyen súlyos bűncselekményt követtünk el, illett volna előbb értesíteni engem, mint a közvéleményt.”

Majd arról beszélt, az elmúlt másfél évtizedben a legkisebb kritika vagy a totalitárius hatalom túlkapásaival való szembesítés is a munkahely, az állami támogatás vagy akár a szabadság elvesztésével járhatott.

„Hézagos emberismeretre vall, hogy nem tűnt fel nekik, hogy az elveim függetlenek a regnáló kormánytól” - mondta.

Karácsony Gergely Budapest élő lelkiismeretének nevezte a lelkészt, és Szent Ágostont idézve azt mondta: a hatalom igazságosság nélkül nem más, mint zsarnokság.

A tömegben feltűnt egy molinó is a következő felirattal:

A vádemelés után az ügy a Pesti Központi Kerületi Bíróságon folytatódik. Fekete-Győr András a rendezvény végén arra kérte a jelenlévőket, ígérjék meg, hogy a bírósági tárgyaláson is ott lesznek, amire a tömeg azt skandálta: „Ott leszünk!”.