HÍREK

Exhumálták egy 22 évvel ezelőtti gyilkossági ügy áldozatát, így jutottak el a rendőrök a gyanúsítottakhoz

A két férfit kedden fogták el Kecskeméten.

Link másolása

Egy 22 éve történt gyilkossági ügyben fogtak el két férfit kedden Kecskeméten – derül ki a Nemzeti Nyomozó Iroda csütörtöki közleményéből. Az áldozat egy 24 éves férfi volt, az orvosszakértő véleménye alapján azonban akkor megszüntették az eljárást.

Az eset 2000. október elsején történt Kecskeméten. Az Izsáki úton található Silver diszkóban hajnalban az egyik vendéget a biztonsági őrök megverték majd kidobták a szórakozóhelyről. A 24 éves férfit nem sokkal később a közelben lévő vasúti síneken egy vonat halálra gázolta. Az ügyben akkor indított államigazgatási eljárás – elsősorban az igazságügyi orvosszakértő szakvéleményére alapozva –

nem állapított meg idegenkezűséget, így az eljárást meg is szüntették.

Később azonban, amikor a Készenléti Rendőrség Kiemelt Ügyeket Felderítő Főosztályán egy orgazdaság ügyében nyomoztak, akkor olyan információkhoz jutottak, amelyek alapján feltételezhető volt, hogy a 24 éves férfi halála mégsem egyszerű baleset volt.

Ekkor már aljas indokból elkövetett emberölés gyanúja miatt rendelték el a nyomozást, ennek során pedig „a modernkori technika vívmányait is segítségül hívták”.

Az áldozatot exhumálták, majd a Nemzeti Szakértői és Kutató Intézet igazságügyi orvos-, nyom-, fizikus- és antropológusszakértő együttes vizsgálata megállapította, hogy a férfi koponyáját a vonatgázolás okozta sérülésen kívül több más fizikai behatás is érte.

A nyomozók a begyűjtött bizonyítékok és a felkutatott közel száz tanú vallomása alapján jutottak el 47 éves kecskeméti N. Tamáshoz és a 49 éves nagyvenyimi V. Lajoshoz. A két férfit november 29-én hajnalban fogták el a nyomozók: N. Tamást az otthona közelében, V. Lajost pedig a munkahelye előtt.

Mindkettőjük otthonát átkutatták, a két férfit pedig előállították, majd gyanúsítottként hallgatták ki őket emberölés miatt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Szijjártó Péter: létrejött egy kezdeményezés, hogy Erdogan kapjon Nobel-békedíjat
A kezdeményezők szerint az Ukrajnában zajló háború során az egyetlen sikeres közvetítési kísérlet Törökország elnökének nevéhez fűződik.

Link másolása

Megkezdődött a tárgyalás a kiemelt stratégiai partnerségi megállapodás létrehozásáról Magyarország és Törökország között, minthogy a két ország együttműködésének kulcsszerepe van a hazánk előtt álló három legfőbb biztonsági kihívás kezelésében – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a török kollégájával, Mevlüt Cavusogluval közös sajtótájékoztatón rámutatott, hogy az elmúlt időszak eseményei jelentősen felértékelték Törökországot, és Magyarország rendkívül nagyra is értékeli Ankara szerepét a legfontosabb globális kihívások kezelésében, írja az MTI.

Leszögezte, hogy Magyarország, Ukrajna szomszédjaként, súlyosan és azonnal érzékeli a háború negatív hatásait, ezért érdekelt a minél előbbi békében. Szijjártó Péter ezzel kapcsolatban felkérte Ankarát a közvetítési törekvései folytatására, ezek nyomán ugyanis a világ közelebb került a béke reményéhez.

Az eseményen köszöntötte Tilki Attila fideszes képviselőt, aki a Türk Államok Szervezetének keretein belül működő Bölcsek Tanácsának tagja, amely tanács kezdeményezte Recep Tayyip Erdogan török elnök felterjesztését a Nobel-békedíjra.

„A kezdeményezés lényege, hogy Erdogan elnök úr kapja meg a béke Nobel-díjat, tekintettel arra, hogy az Ukrajnában zajló háború során az egyetlen sikeres közvetítési kísérlet Törökország elnökének nevéhez fűződik” – hangsúlyozta.

A miniszter ezek után arról számolt be, hogy Törökország az európai energiaellátási válság kezelésében is kiemelt szerepet játszik, ahogy nélkülözhetetlen Magyarország ellátásbiztonságának garantálásához is, miután mára a Török Áramlat az egyetlen teljes kapacitással üzemelő, kelet-nyugati gázvezeték a kontinensen.

Ráadásul – mint hangsúlyozta – a jövő energiabiztonsága a diverzifikáción múlik, és ennek középtávon a legreálisabb forgatókönyvét a megnövelt azeri földgázkitermelés bevonása jelenti, amihez földrajzi okokból szükség van Törökországra is. A tranzitról szóló vállalatközi egyeztetések már meg is kezdődtek. „Már tárgyalunk arról, hogy a török földgázvezeték rendszerhez megnövekedett magyar vállalati hozzáférés legyen annak érdekében, hogy Azerbajdzsánból Magyarországra tudjuk szállítani a kitermelt földgázt” — mondta a miniszter.

Újságírói kérdésre válaszolva Szijjártó Péter megerősítette, hogy a kormány támogatja Svédország és Finnország NATO-csatlakozását, s ennek ratifikációja februárban az Országgyűlés elé kerül. Ugyanakkor leszögezte, hogy az ügyben nem sürgette a török felet, ahogyan semmilyen más országot sem szokott sürgeti olyan kérdésekben, amelyekben Magyarország nem érintett.

„Értem én, hogy ma a nemzetközi politikában az bevett gyakorlat, hogy kioktatjuk egymást, elmondjuk, hogy hogyan kéne jobban csinálni (...) Hogyan jövök én ahhoz, hogy sürgessem Törökország kormányát, hogy lépjen valamit, amihez nekünk semmi közünk nincsen?” – tette fel a kérdést.

Ezt követően elfogadhatatlannak nevezte, hogy nemrég egy stockholmi tüntetésen Koránt égettek, azt a svéd reagálást pedig "baromságnak" minősítette, miszerint egy másik hit szent könyvének elégetése a szólásszabadság része lenne. „Keresztény emberként, vallásos katolikusként azt tudom mondani, hogy egy másik hit szent könyvének az elégetése elfogadhatatlan cselekedet” – mondta.

Úgy vélekedett, ha egy ország csatlakozni szeretne a NATO-hoz, és ehhez a török támogatást meg szeretné nyerni, akkor „lehet, hogy kicsit körültekintőbben kellene viselkednie”.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Ukrajna felszólította Magyarországot, hogy hagyjon fel az ukránellenes retorikával
Továbbra is aggasztónak tartják, hogy Orbán Viktor a „senki földjének“ nevezte hazájukat.

Link másolása

Ukrajna kedden tiltakozott Magyarország nagyköveténél Orbán Viktor magyar miniszterelnök „becsmérlő” megjegyzései miatt, és felszólította Budapestet, hogy hagyjon fel az ukránellenes retorikával – írja a Reuters.

Korábban a Mathias Corvinus Egyetem egy sajtóbeszélgetésén Orbán Ukrajnát a „senki földjének” nevezte, és az Oroszország elleni háború miatt Afganisztánhoz hasonlította.

Ukrajna a határozott tiltakozását fejezte ki Orbán Viktor magyar miniszterelnök közelmúltbeli becsmérlő kijelentései miatt Íjgyártó István nagykövetnek – közölte az ukrán külügyminisztérium.

„Az ukránellenes retorika, amelyet a magyar vezetés hosszú ideje folytat, teljességgel elfogadhatatlan, és súlyos károkat okoz az ukrán–magyar kapcsolatnak”

– fejezték ki aggályukat.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Novák Katalin szerint Európának határozottan ki kell mondania, „ne tovább! Putyin átlépte a Rubicont”
A köztársasági elnök arról is beszélt, Magyarország dolgozik azon, hogy minél inkább függetlenedjen az orosz energiahordozóktól.

Link másolása

Novák Katalin kedden és szerdán Rómában tárgyal Sergio Mattarella olasz államfő meghívására. Ennek kapcsán adott interjút a Corriere della Sera olasz napilapnak.

Az ukrajnai háború kapcsán elmondta, Magyarország a NATO és az Európai Unió tagjaként szövetségesei mellett áll és a mielőbbi fegyvernyugvás a célja, Ukrajnának pedig erején felül segít.

„Számomra az a kérdés, hogyan tudjuk megállítani az orosz agressziót úgy, hogy közben elkerüljük a harmadik világháború kitörését” – fogalmazott, és felhívta a figyelmet arra is, hogy Kárpátalján százötvenezer magyar él.

Szerinte Európának határozottan ki kell mondania, „ne tovább! Putyin átlépte a Rubicont”.

Helyesnek tartja az egységes fellépést, de úgy értékelte, a választott eszközök kapcsán vannak, és kell, hogy legyenek különbségek az országok között.

Ugyanakkor szerinte az orosz-magyar kapcsolatokba senkinek sem szabad romantikát beleképzelnie, de Magyarország kőolajfogyasztásának 55, gázfogyasztásának 80 százalékát Oroszország biztosítja.

Az ország pedig dolgozik azon, hogy ez a kiszolgáltatottság mielőbb lényegesen csökkenjen.

Hangsúlyozta, az orosz belpolitikába nem kívánnak beleszólni, de amikor egy másik szuverén országot fegyveresen megtámadnak, akkor már nem hallgathatnak.

„Nekünk, magyaroknak, személyesen nekem is túl élénk még a szovjet birodalmi mentalitás és hatalomgyakorlás emléke. Nem kértünk belőle 1956-ban, nem kértünk belőle 1989-ben, és nem kérnénk belőle ma sem” – jelentette ki.

Az EU és Magyarország közötti, a jogállamisággal kapcsolatban kialakult vitáról az államfő azt mondta, Magyarország tizenkilenc éve uniós tagállam, megtanulta a működési logikát, a szabályokat. Ugyanazt a „teljes jogú tagságot” követelik a magyaroknak, mint ami bármely alapító vagy később csatlakozó ország polgárainak jár.

Elmondta,

Magyarország a vállalt kötelezettségeket eddig is betartotta, ezután is betartja; az ország véleményét elmondja, a közös döntéseknek részese.

Kérdezték arról, egyetért-e Orbán Viktor miniszterelnök illiberális demokráciával kapcsolatos gondolataival. Novák Katalin azt mondta, „számomra a hangsúly a demokrácián, a nép akaratán alapuló berendezkedésen és működésen van. Értékrendem szerint keresztény, konzervatív nő vagyok, aki elfogadja, sőt, igényli a sajátjától eltérő véleményeket, gondolatokat”.

Arra a kérdésre, hogy Magyarország diszkriminálja a nőket és az LMBTQ-személyeket, Novák Katalin azt mondta,

Magyarországon mindenki szabadon élhet, nemtől, vallási, nemzetiségi hovatartozástól, politikai meggyőződésétől, szexuális orientációtól függetlenül. A törvények védelmet biztosítanak a szexuális kisebbségeknek is. A hagyományos családi értékeket kiemelt védelemben részesíti az alaptörvény.

A köztársasági elnök elmondta azt is, ha nem is virul, de él a visegrádi csoport. „A magyar érdek az erős visegrádi közösség, ezért mi azt képviseljük, hogy tegyük zárójelbe azt, amiben nem értünk egyet, ahol eltérő a megközelítésünk, és mutassuk meg: a közép-európai emberekben ott az erő, a lehetőség!” - fejtette ki.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Eltemették Tamás Gáspár Miklóst
A 74 éves korában elhunyt filozófust, közírót a fővárosi Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.

Link másolása

Ahogy azt mi is megírtuk, január 15-én, hosszú betegség után, 74 éves korában meghalt Tamás Gáspár Miklós filozófus, politikus, közíró.

A Szabad Demokraták Szövetségének egykori országgyűlési képviselőjét

január 31-én temették el a budapesti Farkasréti temetőben

– írja a Telex.

A gyászszertartáson beszédet mondott Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere is.

„A veszteség felett érzett gyászban egy vagyok a tisztelők széles táborából, egyike az olvasóknak és a küszködve értőknek és azoknak a demokrata politikusoknak, akiken Tamás Gáspár Miklós az elvszerűséget és a bátorságot kérte számon sokszor. Igaza volt. Így aztán egy vagyok azok közül, akiket – drága Gazsi – olyan okosan, olyan jogosan tudott elküldeni a »jó fenébe«, hogy az embernek időnként kedve támadt elindulni…” – fogalmazott Karácsony. Szerinte a filozófus egész életében az igazság mibenlétét kereste.

„A legfontosabb igazság pedig: az emberi méltóság egyetemessége, egyenlősége és visszavonhatatlansága”

– mondta.


Link másolása
KÖVESS MINKET: