Évekig húzódhat az Elios-ügy nyomozása - közölte az ügyészség
Az EU Csalás Elleni Hivatala (OLAF) az Elios Zrt. EU-s pályázati sikereinek hátterét vizsgálta a 2009 és 2014 között kiírt, uniós finanszírozású közvilágítási pályázatokon. A jelentés alapján a hivatal azt javasolta a magyar hatóságoknak, hogy indítsanak nyomozást, az Európai Uniónak pedig azt, hogy kérje vissza az összes pénzt, amelyet az Elios elnyert.
Az OLAF-jelentést a kormány és az ügyészség nem hajlandó kiadni, de a 24.hu-nak sikerült megszereznie. Ebből kiderül, hogy a vizsgált 35 projekt mindegyikében felmerült a visszaélés gyanúja, de az esetek felében, 17 pályázatnál egyenesen úgy találta az OLAF, hogy szervezett csalási mechanizmust építhettek ki.
A cég köthető Tiborcz Istvánhoz, Orbán Viktor vejéhez: a Céginfó szerint 2009-től megszakításokkal egészen 2014-ig volt résztulajdonos a cégben.
A Legfőbb Ügyészség reagált az OLAF jelentésére. "Az elmúlt napokban a tágabb értelemben vett igazságszolgáltatás függetlenségét súlyosan sértő, teljesen megalapozatlan állításokon alapuló politikusi nyilatkozatok jelentek meg az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) által a magyar ügyészségnek megküldött ügyekkel összefüggésben" - írta hétfői közleményében az Ügyészség.
Közölték, "a szakmaiságot teljesen nélkülöző, politikai jellegű támadásokra nem kívánnak reagálni", de a közvélemény hiteles tájékoztatása érdekében a következő 5 pontra szeretnék felhívni a figyelmet:
1.
Az OLAF az uniós pénzekkel összefüggő adminisztratív szabálytalanságokat vizsgálja, büntetőjogi tényállást nem állapít meg, bűnügyi bizonyítást nem végez. Erre sem felhatalmazása, sem pedig eszköze nincsen.
2.
Az OLAF eljárása befejezésekor igazságügyi ajánlással él az adott nemzeti hatóság – Magyarországon a Legfőbb Ügyészség – felé, amennyiben bűncselekmény gyanúját vélelmezi, és nyomozás megindítását kéri.
3.
A magyar ügyészség a legfőbb ügyész által megszabott protokoll szerint – bár erre kötelezettsége nincs – minden esetben elrendeli a nyomozást, és annak teljesítésével valamelyik hazai nyomozó hatóságot bízza meg.
4.
Az OLAF eljárásai általában több évig tartanak, és az adott ügy kiterjedtsége és bonyolultsága miatt a Magyarországon elrendelt nyomozások időtartama is évekig elhúzódhat.
Magyarországon az OLAF ajánlásra indított 36 ügy közül 8-ban vádat emelt az ügyészség, 8-ban a nyomozó hatóság megszüntette az eljárást, míg a többi ügyben jelenleg is tart a nyomozás. Ez az arány (vádemelés-megszüntetés) megfelel az uniós átlagnak, illetve néhány százalékkal jobb annál.
5.
Az OLAF és a magyar ügyészség eljárásaiban együttműködik, rendszeresen cserél információt és tapasztalatot. Az OLAF nagyraértékeli a magyar ügyészség és a legfőbb ügyész szakmai munkáját, azt elismeri, és magas színvonalúnak tartja."
A közleményben továbbá az is olvasható, Magyarország Ügyészsége visszautasítja, és a jogállami elvekkel összeegyeztethetetlennek tartja azokat a politikai kísérleteket, amelyek egyes ügyek eldöntése érdekében a nyilvánosság előtt alaptalan állítások segítségével megpróbálnak nyomást gyakorolni - esetenként akár fenyegetéssel – a hatóságokra.
"Az ügyészség tevékenységét eddig is alkotmányosan, az objektív igazság kiderítése céljával végezte, és a jövőben is ezt fogja tenni" - írták.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter eközben hétfőn, Hódmezővásárhelyen tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: "az Elios Innovatív Zrt. ügyében született OLAF-jelentés nyilvánosságra hozatalának időpontja és módja egy politikai akció része".
Szerinte az időzítés nem véletlen, direkt a kampánynak szól és azért foglalkoznak vele, mert a miniszterelnököt akarják belekeverni.
Hozzátette, a vizsgált időszakban a cég tulajdonosa a Közgép volt, így a felelősséget is neki kell vállalnia, ha az Európai Bizottság a pénz visszafizettetéséről döntene.