SZEMPONT
A Rovatból

Évekig cikizték a tanárai, mégis lediplomázott a diszlexiás fiú

Eleinte még segítették a tanárok, középiskolában már inkább megnehezítették a dolgát.

Link másolása

Danit másodikos korában diagnosztizálták diszlexiával és diszgráfiával. Általános iskolában még sokat segítettek neki, a gimnáziumban viszont úgy érezte, sok tanár inkább csak megnehezítette a dolgát. Volt olyan óra, amikor négy egyest kapott, máskor az egész osztály előtt gúnyolták ki. Kettesekkel volt tele az ellenőrzője, az érettségije mégis nagyon jól sikerült. Mióta átvette a földrajz szakos diplomáját, aggódó anyukák százai kérik a tanácsát: mihez kezdjenek sajátos nevelési igényű gyerekükkel?

Átvettem a diplomám.

Különösen nagy élmény volt ez diszlexiával, diszgráfiával együtt élő hallgatóként megszerezni. Külön köszönöm családomnak barátaimnak a támogatást, nélkülük egészen biztosan nem sikerült volna. Köszönöm általános iskolai környezetismeret tanáromnak aki soha nem hitt bennem, ezzel elindítva a pályán. Köszönöm azoknak középiskolai tanáraimnak is akik kinevettek és megszégyenítettek, “soha nem leszek arra képes mint más diákok”. Ezzel is szeretnék üzenni minden Saját Nevelési Igénnyel élő társamnak és családtagjaihoz.

Egyes tanárok, szülők szerint mi ténylegesen idióták vagyunk és az agyunk nem képes felfogni azt amit egy “átlagos” diáké. Mi sem állhat messzebb a valóságtól. Az SNI-s gyerekek nem degeneráltak, nem retardáltak, csak sajátos a tanulási igényük. Egyetemen már csak egy hallgató leszünk, olyan mint mindenki más. Sokszor el is felejtettem, hogy diszes vagyok. Ezáltal is mindenkit bíztatva a továbbtanulásra.

Kitartást!

Mióta Simon Dániel egy fotó kíséretében posztolta ezt a szöveget a Facebookra, alig győz válaszolni az üzenetekre. “Egyik nap este kilenckor kezdtem olvasni őket, és éjjel egykor álltam fel a gép elől. Regényeket írnak, én pedig próbálok mindenkinek részletesen válaszolni” – mondta Dani, aki csak meg akarta mutatni az ismerősei közt levő sajátos nevelési igényű (SNI-s) diákoknak, hogy akár belőlük is lehet valaki. “Édesanyámnak nagyon tetszett a szöveg, ezért megkért, hogy állítsam át nyilvánosra, hadd tegye közzé a saját falán. Onnantól kezdve minden megbolondult, most majdnem tízezer megosztásnál tart”.

Főleg szülők és nagyszülők panaszkodnak neki arról, hogy kilátástalannak érzik az SNI-s gyerekük jövőjét. “Azt látják, amit én is tapasztaltam: a tanárok egy része nem képes kezelni a problémát, inkább fogyatékosnak tekinti a gyereket, mintha fizikailag képtelen lenne megtanulni az anyagot, pedig egyszerűen több időre lenne szüksége. Sokan a tanácsomat kérik, hová érdemes segítségért fordulni”.

“Közhelyesen hangzik, de mindenkinek elmondom, hogy ne adják fel, küzdjenek, és tűzzenek ki célokat maguk elé. Nekem is akkor lett könnyebb, amikor végre elhatároztam, hogy a földrajzzal szeretnék foglalkozni. Ha az ember tudja, mi felé halad, sokkal könnyebben veszi az akadályokat”.

Dani sok megpróbáltatáson és kudarcon átesett, mire egyáltalán gondolkozni kezdett volna a továbbtanuláson. Az ellenőrzőjét megtöltő egyesek és kettesek alapján ez sokáig nem is tűnt reálisnak. “Egész életemben alig kaptam pozitív visszaigazolást. Nem mondták, hogy ‘ez igen, ügyes vagy, gratulálok’, inkább kegyelemketteseket adtak”.

Nem lesz belőled semmi

Második osztályban világossá vált, hogy Dani olvasásból és írásból gyengébben teljesít az átlagnál. Felcserélte a betűket, nehezen értette meg a nyelvtani szabályokat, sok helyesírási hibát vétett. A diszlexiát és a diszgráfiát csak fejleszteni lehet, teljesen megszüntetni soha. “Nemrég ebédelni mentünk a nagymamámmal, aki elfelejtette magával hozni a szemüvegét, ezért felolvastam neki az étlapot. Ilyenkor észre sem veszem, hogy ‘bé’ betű helyett “dét’ mondok. Régebben ez nagyon gyakori volt, de ma is sokszor előfordul”.

Danival hamarosan logopédus kezdett foglalkozni. “Fejlesztő gyakorlatokat végeztünk, máshogy olvastunk, mint az iskolában. Sokan azt gondolják, hogy egy diszlexiásnak többet kell olvasnia, pedig nem ezen van a hangsúly, inkább a módszeren. Hetente foglalkozott velem egy másik szakember is, akivel hasonló gyakorlatokat csináltunk. Nagyon sokat segített”.

A nehézségek ellenére Dani szerette az általános iskoláját, ahol végig közepes és jó jegyei voltak, ráadásul úgy érezte, a tanárok és az osztálytársai is elfogadják őt. Az egyetlen rossz általános iskolai élménye ahhoz a tanárához kötődik, akit a Facebook-posztjában is megemlített.

“Negyedikes-ötödikes koromban közölte, hogy nem lesz belőlem semmi. De ez nem a diszlexiám és a diszgráfiám miatt volt, másokban sem hitt. Ő intézte el, hogy ne csak a pozitív véleményeket halljam meg, hanem a negatívakat is. Finoman szólva sem kedveltük egymást, és meg akartam mutatni, hogy igenis lehet belőlem valaki”.

Ez az eset akkoriban kivételesnek számított, és Daninak fogalma sem volt, hogy a középiskolában még több, ehhez hasonló élmény vár rá. Amikor hatodikban úgy döntött, felvételizni fog Szeged egyik hatosztályos elitgimnáziumába, az általános iskolai tanárai különórákon segítettek neki, hogy biztosan minden jól menjen a felvételin.

Na mi van, diszeském?

Dani ebben a jó nevű iskolában kezdte a következő tanévet, és hamar kiderült, hogy a tanárok egy része egyáltalán nem elfogadó a tanulási nehézségeivel. A számonkéréseknél alig-alig kapott könnyítéseket, pedig már az is sokat jelentett volna, ha nyelvórán nem írásban, hanem szóban kérdezik ki a szavakat. Sőt, a diszlexia sokszor inkább szitokszónak számított. “Amikor egy osztálytársam olvasott egy szöveget, és eltévesztett egy szót, a tanár elkezdett röhögni: ‘na mi van, diszeském?’ Pedig ő nem is volt diszes”.

“Középiskolában is volt kötelezően előírt fejlesztésem, amit egy ideig szintén egy erre kiképzett szakember tartott. Erre többen jártunk, volt például egy diszkalkuliás és egy hallássérült diák is. Aztán rábízták egy tanárra, akin látszott, hogy egyáltalán nem érdekelte, teherként élte meg az egészet. Az első órák egyikére behozott rengeteg régi dolgozatot, arra kért minket, hogy gyúrjuk őket galacsinokba, aztán odarakott egy kukát, hogy dobjuk bele őket. Azon versenyeztünk, hogy ki tud többször betalálni. Egyáltalán nem érdekelte, mi lesz a diszesek fejlesztésével”.

Szerencsére azt megengedték neki, hogy a latin mellett csak angolul tanuljon, a társaival ellentétben nem kellett még németet vagy olaszt is választania. “Megkaptam a felmentést, de nem első próbálkozásra. Pedig szerintem itt nem az iskolának kellene mérlegelnie, hiszen azt már elvégezték a szakemberek, akik diagnosztizáltak”.

Ahogy telt az idő, Dani jegyei egyre csak romlottak, volt olyan óra, amikor négy egyest kapott. “Az egyik tanárunk azt vallotta, hogy az egyesért is meg kell dolgozni, ezért bevezette a ‘dupla egyes’ kategóriát. Simán előfordult, hogy egy órán kétszer feleltetett, és össze lehetett szedni a négy egyest”. Ez a tanára például nem volt hajlandó elengedni a írásbeli számonkérést, mert úgy gondolta, “az ember nem ember, ha nem tud írni”. Igaz, hajlandó volt olyan tananyagot kérdezni tőle, amit könnyebben meg tudott tanulni kettesre. “Ez olyan tantárgy volt, amiből rengeteg szabályt kellett volna megtanulni, és nekem nagyon nem ment” – mondta Dani, de nem akarta pontosítani, melyik tárgyról van szó, mert utólag senkire sem szeretne ujjal mutogatni.

Csak utólag tudta meg, de nyolcadikos korában az egész tanári kart összehívták a problémásabb diákok miatt, hogy eldöntsék, maradhatnak-e az iskolában. “Rettentően sok tanár gondolta, hogy nincs ott keresnivalóm, de végül a többség az osztályfőnököm beleegyezésével azt mondta, hogy maradjak. Akkoriban nem tudtam, hogy ennyire utálnak. Szerintem nyűgnek érezték, hogy foglalkozzanak velem. Nem voltam átlagos, kilógtam a sorból. Ez plusz időt igényelt volna, amiért fizetést sem kaptak”.

Bár néhány más, szintén tanulási nehézséggel küzdő diák elment az iskolából, Dani végig maradni akart. “Főleg az osztályközösség miatt. Amilyen nehezen kezelte az iskola a tanulási nehézségemet, olyan jó közösséget építettek. Körbetekertük a Balatont, vízitúrára mentünk, és ezekért csak köszönettel tartozom” – mondta. Ráadásul az osztálytársai nem támogatták a piszkálódó tanárokat sem. “Amikor egy tanár elkezdett viccelődni a diszlexiásokon és diszgráfiásokon, nem nevettek vele együtt. Érezték, hogy ez nincs rendben”.

Készen álltam rá, hogy átlagos legyek

A bukást ugyan sikerült elkerülnie, a sok kettes miatt mégis ijesztőnek tűnt a közelgő érettségi. Dani attól tartott, hogy nem sikerül majd átmennie, ehhez képest nem is kapott négyesnél rosszabb jegyet. “Ennek két oka volt. Egyrészt magyarból, történelemből és angolból sem kellett írásbeliznem, helyette két tételt húztam a szóbelinél. Szóban ki tudtam teljesedni, töriből 89 százalékot kaptam, pedig korábban nem is volt hármasnál jobb jegyem. Másrészt ami ebben az iskolában kettes volt, az máshol simán 3-as vagy 4-es lett volna”.

Az is segített, hogy 16-17 éves korában Dani erősen érdeklődni kezdett a földrajz iránt, amit a kedvenc tanára tanított. “Elkezdett érdekelni a világ, és tudatosult bennem, hogy a sok kudarc ellenére sem szabad elutasítanom a tanulást. Az utolsó évben már biztos voltam benne, hogy egyetemi szinten szeretnék foglalkozni ezzel”.

Így aztán Dani a Szegedi Tudományegyetem földrajz szakára jelentkezett, ahová még a tanulási nehézségekért járó pluszpontok nélkül is simán felvették volna. A gimnáziummal ellentétben az egyetemre nagyon szeretett bejárni, elfogadónak érezte a környezetet, ahol “senkit sem érdekel, kinek milyen a hajszíne”, a nehézségekkel küzdő hallgatóknak pedig szívesen segítenek.

Ennek ellenére mégis úgy döntött, nem használja ki a könnyítéseket. “Kérhettem volna, hogy szóban hallgassanak meg, vagy ha muszáj írásban, akkor kaphattam volna több időt. Én viszont úgy voltam vele, hogy ha kikerülök a munkaerő-piacra, senkit sem fog érdekelni, hogy diszlexiás vagyok. Középiskolában még nem álltam rá készen, hogy beletuszkoljanak az átlagba, de az egyetemen rájöttem, hogy kénytelen leszek. Nyilván egész életemben fel fogom cserélni a betűket, de próbáltam úgy tenni, mintha kinőttem volna”.

Daninak annyira sikerült beilleszkednie az egyetemen, hogy még a hallgatói önkormányzatba is belépett. “Beleláttam néhány statisztikába, és beszéltem is az egyetemi életvezetési tanácsadóval. Kiderült, hogy viszonylag sok diszlexiás kerül be az egyetemre, de a legtöbben nem tudják elvégezni”.

“Mások két hét alatt felkészültek az államvizsgára, nekem kellett egy hónap. Ez később is így lesz: többször el kell olvasnom a dolgokat, és több időbe telik megtanulnom valamit. Ezt és néhány betűcserét leszámítva viszont úgy érzem, sikerült fejlődnöm, már csak az idegen nyelvek jelentenek akadályt. Szóban elég jó vagyok angolból, de a nyelvtan ma is nagyon nehezen megy” – mondta Dani, aki az államvizsga után kérte az első és utolsó könnyítést az egyetemtől. Mivel nincs meg a nyelvvizsgája, külön engedéllyel kaphatott csak diplomát.

Adni valamit a diszes gyerekeknek

Dani azt mondta, ma már nem dühös a korábbi tanáraira, inkább nem érti őket. “Ha egy tanár nem akar foglalkozni a diszlexiásokkal, azt megértem. De nem értem, mi értelme rossz jegyet adni nekik, cikizni, kirekeszteni őket. Ennek ellenére nem haragszom rájuk”.

Most, hogy megvan a diplomája, ősszel szeretne elkezdeni egy öthónapos programozói képzést egy magániskolában. “A földrajzon belül geoinformatikát végeztem, ezt szeretném ötvözni a programozással. Ez nekem való, mert ebben csakis logikus szabályrendszereket kell megtanulni”. Ha minden jól megy, néhány év múlva már ebben a szakmában fog dolgozni, de közben szívesen segítene a sajátos nevelési igényű gyerekeknek is.

Ezért azon is gondolkozik, hogy felveszi a kapcsolatot néhány egyesülettel, akik diszes gyerekekkel foglalkoznak, hátha valahogyan hasznát vehetnék. “Ezt a posztot is azért írtam, mert ha felnőtt leszek – nem tudom, az vagyok-e már -, szeretnék visszaadni valamit a közösségnek”.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: Egy ilyen botrány után egy normálisan működő országban a külügyminiszter azonnal lemondana
Az országjáró politikus szerint botrány, hogy a külügynél korábban letagadták az orosz hackerek két évvel ezelőtti kibertámadását, amit kampányhazugságnak neveztek.

Link másolása

Magyar Péter országjárásának siófoki állomásán szóba került, hogy nemzetbiztonsági szempontból fontos információk kerülhettek orosz hackerek kezébe két évvel ezelőtt. A 444 birtokába jutott iratok szerint a széleskörű kibertámadásról Szijjártó Péternek is tudnia kellett, holott a külügyminiszter korábban ezt letagadta.

„Egy ilyen botrány után egy normálisan működő országban a külügyminiszter azonnal lemondana, és súlyos vizsgálat lenne, hiszen ez államtitoksértés, nemzetbiztonsági kérdés, és nemcsak magyarországi egyébként, hanem a NATO-é, az Európai Unióé, a szövetségeseinké”

– mondta csütörtök este a Tisza Párt alelnöke a gyűlésén megjelenteknek.

A politikus szerint korábban is voltak már arról pletykák, hogy a szövetségeseink nem szívesen adnak információt a magyar hatóságoknak és titkosszolgálatnak, mert attól tartottak, hogy ezek az oroszok kezébe jutnak.

„Egészen elképesztő skandallum, és az is, hogy letagadták ezt a választások előtt” – mondta Magyar Péter, aki ezután még kitért arra is, hogy milyen állapotban van a magyar költségvetés.

„Az első negyedévben elérte a hiány a teljes évi tervezett hiányt. Már bejelentettek 650 milliárd forintnyi beruházási stopot. Ne ijedjenek meg, nem M. Lőrinc és T. István érdekeltségei kerültek veszélybe, hanem magyar óvodák, iskolák és kórházak felújítását állították le, hagyták félbe, és egyben elhalasztották a 2025-ös költségvetés tárgyalását arra hivatkozva, hogy novemberben amerikai elnökválasztások lesznek.”

A politikus szerint éppen ezért a nyári választások után megszorítások jöhetnek.

„A választások előtt, ha szükséges, akkor lehet, hogy lesz valami benzinársapka, lehet, hogy a csirkefarhát is egy pár hétre újra olcsóbb lesz, de mindenki emlékezzen rá: ugyanezt csinálták Gyurcsányék is, jönnek majd a megszorítások. Elképesztő rossz helyzetben van a magyar költségvetés.”

Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Rengeteg buktatója van az új otthonfelújítási támogatásnak, szakértővel vettük végig, mire kell figyelni
Akinek például más hitele is van, elbukhat a hitelbírálaton, akinél pedig nem valósul meg a 30 százalékos energiahatékonyság-növekedés, mert például korábban már volt nála kazáncsere, nem kapja meg a támogatást, hiába végeztette el a beruházást.

Link másolása

Új otthonfelújítási program indult az idén, amely gyökeresen különbözik az eddig ugyanezen a néven futó kedvezményes lehetőségtől. Amíg a korábbi támogatás hazai költségvetési forrásokból, normatív alapon történt, azaz gyakorlatilag mindenki, aki eleget tett a támogatási feltételeknek biztosan meg is kapta a támogatást, a mostani támogatás 108 milliárd forintnyi Európai Uniós forrásból valósul meg, meghatározott (elég szűkös) keretösszegből.

A program Magyarországon közel 20 ezer régi építésű családi ház felújítását teszi lehetővé, várhatóan júniusban indul el.

Arról, hogy kinek érdemes pályáznia rá, Tóth Leventével, a Bank360 munkatársával beszélgettünk.

– Kik azok, akiknek érdemes igénybe venni az új otthonfelújítási támogatást?

– Az első otthonfelújítási támogatásnál hatékonysági feltétel nem is volt, így azt nem csak energiahatékonysági felújításra lehetett felhasználni, hanem bármit lehetett belőle csinálni, amit akart az igénylő, akár szobafestést is. Most 1990-ig megépült családi házakkal lehet pályázni. Akinek ilyen háza van, annak mindenképpen érdemes megfontolni, hogy igénybe vegye, de tudnia kell, hogy ezt a támogatást csak energiatakarékossági beruházásra lehet igénybe venni, azaz meg van határozva az a négy tevékenységi kör, amit megcsinálhat. Ami még fontos, hogy

el kell érni 30 százalék energiamegtakarítást, amit igazolni is kell. Ha valaki megcsinálja a beruházást, de nem éri el a 30 százalékot, akkor nem kap támogatást, illetve amit kapott, azt bizony vissza kell fizetni.

Tehát itt kőkemény eredményességi kritérium van. Az elején kell csinálni egy energiatanúsítványt, hogy mi a kiinduló állapot, majd a végén is egyet, és abban az energetikai tanúsítványban ott kell lennie, hogy legalább a 30 százalék energiaigény-csökkenés megvan, mert csak ekkor kapja meg valaki a támogatást. Az újdonság, eddig nem volt róla szó, de most a kiírásban már benne van, hogy ha valaki esetleg eléri a 40%-ot megtakarításban, akkor a vissza nem térítendő támogatás 5%-kal növekedhet, tehát még egy plusz ösztönzés is belekerült a minél nagyobb megtakarításra. Ebből a pénzből egy olyan ingatlannál, ahol eddig nem nagyon végeztek ilyen jellegű felújítást, ennyi megtakarítás elérhető, ez a követelmény teljesíthető. Ha már esetleg korábban végeztek valamit, akár egy kazán felújítást, akár nyílászáró-cserét, vagy szigetelést, akkor viszoont alaposan meg kell nézni, hogy további beruházásokkal elérhető-e ennyi, mert ez egy olyan szabály, amire nagyon figyelni kell, mert bukhatja rajta akár az egész támogatást is valaki.

– Tehát akkor itt csak precízen, energetikus bevonásával érdemes pályázni?

– Itt nem babra megy a játék, mert a végén kiderülhet, hogy megcsináltak egy 6 vagy 7 milliós beruházást, de csak 25%-kal csökkent az energiaigény. Akkor saját zsebből kell az egészet állni. Tehát már a tervezésnél biztosra kell menni, hogy amit és ahogy megvalósítanak az adott háznál, azzal elérhető a megfelelő mértékű energiamegtakarítás.

– Az egymilliós kötelező önerőt eddig, ha a pályázónak nem volt ennyi pénze, kedvezményes banki hitellel meg lehetett oldani. Mos is lehetséges ilyen megoldás?

– Finanszírozási szempontból is másképpen működik ez a lakásfelújítás, mint az első. Ott a támogatás maximum 3 millió forint volt, ami a beruházásnak az 50 százaléka lehetett. Emellé, ha valaki akart, akkor fölvehetett egy kedvezményes kamatozású hitelt, tehát tudta finanszírozni a másik felét, vagy akár az egészet előre ebből. Ez most egy más típusú rendszer.

Itt a hitelt és a támogatást együtt kell fölvenni, tehát nem választhat valaki, hogy csak a támogatást akarja, vagy csak a hitelt.

Ha valaki igényli ezt a támogatást, ezeket együtt kell igényelnie, és a maximum 6 milliós összeg attól függően oszlik meg a hitel és a vissza nem térítendő támogatás között, hogy személyesen az igénylőnek milyenek a jövedelmi viszonyai, illetve hogy ott, ahol igényli, annak a járásnak milyen az átlagos jövedelmi viszonya. Tehát legjobb esetben fel lehet venni 3,5 millió forint közvetlen támogatást, ami vissza nem térítendő. Ebben az esetben 2,5 millió a hitel. Ha pedig valakinek magas a fizetése, vagy abban a járásban, ahol él, magasak a jövedelmi viszonyok, akkor ezek a számok fordítva lesznek. Tehát 2,5 millió lehet a vissza nem térítendő támogatás és 3,5 millió a hitel. Lehet ennél kisebb összegben is igénybe venni, tehát nem kell okvetlen megvalósítani a 6 millió plusz 1 millió forintos beruházást.

Ha valaki kisebb összegű beruházást valósít meg, akkor arányosan minden kevesebb, azaz az önrész is kevesebb, mint egymillió.

Azért arra lehet számítani, hogy a többség igénybe fogja venni a teljes, vagy megközelítőleg a teljes összeget, mert azt, hogy valaki 30 százalékot elérjen energiamegtakarításban, egy-két milliós felújítással nem lehet megcsinálni. Az is egy lényeges szempont, bár nincs benne a kiírásban, de a banki és a jegybanki gyakorlatban benne van, hogy nem támogatja a jegybank azt, hogy ilyen esetben az önerőt hitelből teremtsék elő.

– Éppen ezzel viszont nagyon sokan kiesnek, akiknek nincsen ennyi megtakarítása.

– Valóban kiesnek azok, akik az önerőt nem tudják felmutatni. Az sem egyszerű dolog, hogy pontosan hogy is kapja majd meg valaki ezt a támogatást, mert ugye lehet, hogy ha több darabban valósul meg, több fejlesztés valósul meg, akkor neki közben esetleg finanszírozni kell az adott részt. Az első lakásfelújítási támogatás utófinanszírozott volt. Tehát ott akkor kapta meg valaki a pénzt, ha már kész volt a beruházás, benyújtotta a számlákat, és ez alapján fizetett neki az állam. Itt a mostani támogatásnál kétféle lehetőség van. Az egyik ugyanez az utófinanszírozás, hogy elkészül a beruházás, megvannak a számlák, igazolják a 30 százalékos energiahatékonysági növekedést és ez alapján megkapja valaki a támogatást. A másik, hogy úgynevezett szállítói teljesítés van, tehát a bank nem az igénylőnek fizeti a pénzt, hanem azoknak a szállítóknak, akik elvégzik a munkát. Ebben az esetben be kell nyújtani a számlát, azt ellenőrzik, hogy rendben van-e, és a vállalkozó kapja meg közvetlenül a pénzt. Ezt is meg kell majd fontolni, hogy valaki melyiket választja. Nyilván egy hosszabb, többlépcsős, többszereplős felújításnál kérdés lehet az, hogy

például valaki már megcsináltatja egy vállalkozással a gázkazán felújítást, akkor a vállalkozó már várja, hogy fizesse ki neki az összeget, miközben mondjuk a homlokzatfelújítás meg két hónap múlva kezdődik.

Tehát nem csak az önerő a kérdés, az egymillió, hanem az is, hogy hosszabb, több időt igénybe vevő beruházás során hogyan és ki finanszírozza azt.

– Akik energiaszegénységben élnek, és kifejezetten drámai helyzetbe kerülnek időnként, hogy fűtsenek-e vagy egyenek, ezek szerint kiesnek ebből a támogatásból?

– A bank, amely befogadja az igénylést, egy hitelbírálatot fog elvégezni. Az igénylőnek tehát hitelképesnek kell lenni banki értelemben. A bank meg fogja vizsgálni azt, hogy megvan-e a törlesztési képessége az igénylőnek. Például, ha nincs rendszeres jövedelme, vagy más hiteleket is fizet, akkor ezzel az új hitellel együtt már nem adhat neki ekkora hitelt a bank. Továbbá nem lehet rajta a KHR listán, nem lehet tartós közüzemi tartozása.

Aki energiaszegénységben él, az nem csak az önrészt nem tudja előteremteni, de azzal is lehet gondja, hogy már több hitelt fizet, és ez az új hitel már nem férne bele a jövedelmébe.

Önmagában ennek a hitelnek a törlesztőrészlete nem vészesen sok, 31-32 ezer forint, attól függően, hogy mennyi lesz a hitelrész, de ha már mellette más hiteleket is fizet valaki, el van adósodva, akkor az is lehet, hogy ez a plusz törlesztés már nem fér bele a törlesztési képességébe. És még egy szempont: az egész beruházásnak az előkészítése, kivitelezése, az ezzel kapcsolatos ügymenet nem egyszerű. Ez is sok energiaszegénységben élőt elrettenthet attól, hogy belevágjon. Ugyan van állami segítség, valamennyire ezt igénybe lehet venni, ennek ellenére valóban lehet arra számítani, hogy pontosan azok, akiknek a legnagyobb szüksége lenne erre a segítségre, ők tudják majd a legkevésbé igénybe venni ezt, már csak azért is, mert most összesen 20, maximum 30 ezer ingatlan lehet az, amelyik a keretbe belefér.

Nyilván azok, akiknek megvan erre a pénzük, az önrészük, vagy akik jobban tudnak ilyen hiteleket előkészíteni, azok fognak először pályázni.

Számítani lehet arra, hogy akár napok, vagy egy-két hét alatt is annyi igénylés fut be, ami kimeríti a keretet. Ha valaki komolyan pályázni akar, akkor érdemes már most energiatanúsítványt csináltatni, nehogy az történjen, hogy amikor május 25-én keres tanúsítót, addigra azok tele lesznek munkával, és csak június közepére tudják vállalni a tanúsítást. Illetve akkor, amikor kihirdetik az MFB pontokat, hogy hol lehet konkrétan beadni a pályázatokat, érdemes időpontot foglalni már előre, esetleg előre tájékozódni a banknál is, hogy pontosan majd mit várnak el tőle. Én egyértelműen arra számítok, hogy nagy lesz a tumultus június elején. Túl sok a lehetséges pályázó, igénylő, és túl kicsi a keret.

– Ez a pályázat csak fosszilis fűtésre ad támogatást. Egy korszerűbb gázkazánra. Miköben Magyarország törvényben rögzítette a 2050-re vonatkozó karbonsemlegességi célt, amely összhangban áll az EU nettó nulla kibocsátási stratégiájával. Jó dolog, hogy ezekben a házakban bebetonozzuk a gázfűtést, a széndioxid kibocsátással együtt?

– Az elmúlt két-három évben azért számos olyan pályázat volt, aminél az alternatív fűtési rendszereknek a beépítése volt a fókusz, van egy másik napelemes pályázat, és az az elsőnél még hőszivattyúra is lehetett pályázni. Az első lakásfelújítási támogatásnál is lehetett ilyen beruházásokat tenni. Azt gondolom, hogy ez a pályázat inkább azoknak van, akiknél valóban nagyon gyenge az ingatlanjuk energiahatékonysága, és önmagában már az alapvető korszerűsítések elvégzésével, tehát szigeteléssel, nyílászáró-cserével már elérhető egy nagy előrelépés.

Ehhez képest a fűtési rendszer teljes átállítása, nagyon jelentős többletköltség lenne, ami ebbe egyszerűen nem fér bele. Persze lehet mondani, hogy jó lenne, ha lecserélnék a gázt, vagy a vegyes tüzelésű kazánt.

De úgy gondolom, hogy most a reális az, hogy az a sok-sok nagyon gyenge hatékonyságú ingatlan, melyek az elmúlt években nem tudtak részt venni ezeken a pályázatokon különböző okokból, legalább tegyék meg az alapvető lépéseket az energiahatékonyság irányába. Kétségtelen, hogy attól még gázfűtéses marad az a ház, ha egy korszerűbb gázkazán kerül bele, de azért nagyon nem mindegy, hogy mennyi fogy el a gázból.

– Most 2024 van. Mire ez a pályázat kifut, lesz 2027. Évente körülbelül 100 ezer lakást kellene ahhoz felújítani, ahhoz, hogy 2050-ig elérjük a karbonsemlegességet, amihez ezekkel a felújításokkal nem sokkal kerülünk közelebb.

– Az nyilvánvaló, hogy 20 ezer ingatlan csepp a tengerben. Ezt azért tudni kell, hogy ez egy uniós finanszírozású program. Az uniós finanszírozású programból ennyi pénz van. Annak ellenére, hogy ezek fosszilis energiájú ingatlanok maradnak, azért

fontosnak tartom, hogy legyenek ilyen pályázatok is, hiszen most mondhatjuk valakinek, hogy térjen át napelemre, elektromos fűtésre, hőszivattyúra, de egy ilyen átállásnak egészen más a beruházási igénye.

Akinek a háza még szigeteletlen és régi ablakos, és egy 40 éves gázkazán van benne, az zabálja az energiát. Ott az is hatalmas nagy lépés, hogy egyáltalán a hőenergiatakarékossági alapok meglegyenek az ingatlannál.

– Minden pályázatnál azt figyelhettük meg, hogy árfelhajtó hatása is van annak, ha megjelenik egy ilyen támogatás. Van lehetőség arra, hogy ne azok tegyék el a a támogatás jelentős részét, akiknek vastagon fog a ceruzája?

– Vannak költségelszámolási kritériumok. Egyrészt ez a 20 ezer támogatás valójában nem olyan sok, mint a korábbi támogatásoknál, akár a lakásfelújítási támogatásnál is, akár a napelemesnél. Akkor az valóban probléma volt, hogy hirtelen rengeteg megrendelés zúdult a piacra, és ennek volt is árfelhajtó hatása. De természetesen ennek a 20 ezernek is lehet árfelhajtó hatása.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Az érvényes törvényeket nem tartja be maga a magyar állam” - hiába a bírósági ítélet, továbbra sem áll le a gödi akkumulátorgyár
Miközben egy eldugult csatorna miatt magzatkárosító oldószer került a gödi Samsung-gyár által is használt kommunális szennyvízcsatornába, és bírósági ítélet van arról, hogy le kell állniuk, minden megy tovább.

Link másolása

Február 21-én a Göd-ÉRT Egyesület riasztotta a Greenpeace szakértőit, hogy nagy mennyiségű szennyvíz folyt ki a Gödön működő Samsung SDI akkumulátorgyár melletti termőföldre. A vizsgálatokból kiderült, a minták magzatkárosító anyagot, 200 mikrogramm/liter mennyiségű NMP-oldószert tartalmaznak. A helyi vízművek szerint egy dugulás miatt folyt ki a termőföldre a gödi gyár szennyvize. A történteknek egyelőre semmilyen következménye sincs.

Pedig a gyárnak egy bírósági ítélet alapján már május elején le kellett volna állnia.

A Budapest Környéki Törvényszék ugyanis egy bírósági per kapcsán ideiglenesen felfüggesztette a gödi akkumulátorgyár környezethasználati engedélyét. A bíróság szerint az engedélyt korábban kiadó kormányhivatal nem vette figyelembe az üzem évek óta fennálló zajszennyezését, emellett rendkívül megengedőnek bizonyult a levegő- és vízszennyezés, valamint a gyártás során keletkező akkumulátor-hulladék ügyében is. A bírósági döntés értelmében a gyárnak a végleges ítélethozatalig le kellene állítania a termelést. De hiába írtak levelet a pert indító civilek a gyárnak és a kormányhivatalnak, semmi sem történt. Erről beszélgettünk Szaszkó Andreával, a Göd-ÉRT Egyesület alelnökével.

– Elmondaná pontosan, hogy mi a helyzet?

– 2023 december elején úgy határozott a kormányhivatal zöldhatósága, hogy a Samsung SDI megkaphatja tíz évre a környezethasználati engedélyt. Tette ezt annak ellenére, hogy mi az eljárás során több kifogást is emeltünk. Felfedeztük, hogy volt már talajszennyezés, levegőszennyezés, magában a dokumentációban hiányosnak ítéltük a hulladékgazdálkodási problémák kezelésére tett lépéseket, és nem kaptunk megfelelő választ az észrevételeinkre, valamint a kérdéseinkre. Ennek ellenére a Samsung megkapta 10 évre ezt az engedélyt, amit mi még abban az évben meg is támadtunk.

A keresetünket befogadta a bíróság, de mivel azóta is folytatja a környezethasználatot, sőt a szennyezést is a gyár, ezért mi jogvédelmet kértünk a bíróságtól, amit meg is kaptunk.

Egyelőre a környezethasználati engedéllyel kapcsolatos jogi eljárás maga nem kezdődött el. A tárgyalás első napját még nem tűzték ki, bár már majdnem fél éve beadtuk a keresetet. Tehát ez most még csak egy kérés volt a részünkről, hogy kapjuk meg a jogvédelmet, azért, hogy ne legyünk kitéve a Samsung ártalmainak. A bíróság döntése azt jelenti, hogy jelen pillanatban nincsen hatályos környezethasználati engedélye a Samsung-gyárnak.

– Ennek az engedélynek a híján nem működhetne a gyár?

– Igen, a jogerős bírósági ítéletig nem működhetne.

– A Samsung SDI ezt az ítéletet kommentálta, vagy tudomásul vette?

– Az én tudomásom szerint a Samsung erre még senkinek sehogy nem reagált. Mi természetesen a Samsungnak is küldtünk levelet, és a kormányhivatalnak is küldtünk egy levelet, hogy szólítsa fel a Samsungot a működés felfüggesztésére, semelyikre nem kaptunk választ idáig.

– Amióta üzemel a gyár, ért-e bárkit bármilyen fokú egészségkárosodás, ami egyértelműen és bizonyíthatóan a gyár miatt történt?

– Ezt nem tudhatjuk, tudniillik nem történtek ilyen vizsgálatok. Annak ellenére sem, hogy magának a szennyezésnek a tényét nem tagadják. Egyedül a talajvíz kapcsán nem kötötték össze a gyárral magát a környezetszennyezést, amit a Göd-ÉRT Egyesület analizált a kutakból.

Nem tartotta szükségesnek a kormányhivatal, hogy kivizsgálja, hogy valóban a gyárból származik-e. Ott viszont semmilyen más ipari termelőegység nincsen, amely NMP-t használna. Leállították a vizsgálatokat, ez azóta nem bizonyítható.

A levegőszennyezés ténye viszont egyértelmű, hiszen a levegőszennyezési adatok idén év elején felkerültek az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer oldalára. Igaz, ezeknek már réges-régen ott kellett volna lenniük. Nagyon sok erőfeszítésünkbe került az, hogy megtudjuk, egyáltalán milyen szennyezőanyagokról van szó, mert

a közadatigényléseinkre adott válaszokban ki volt takarva a veszélyes anyagok neve.

Tehát ezt is meg kellett reklamálnunk, hogy egyáltalán megtudjuk, milyen anyagok kerültek nagy mennyiségben a levegőbe.

– Mire hivatkoztak, amikor kitakarták ezeknek az anyagoknak a nevét?

– Nem szoktak hivatkozni semmire. De ezek közérdekű adatok, miután alaptörvényben rögzített jogunk, hogy megismerjük azt, hogy milyen környezeti hatások érnek minket. A környezethez tartozó információkhoz való jog alapjog.

– Ezeknek a szennyező anyagoknak, amiket kitakartak, de aztán végül megismerhettek, milyen lehetséges egészségkárosító hatásuk van?

– Az NMP vonatkozásában derült ki nagyon nagy szennyezés. Az egészben az az érdekes, hogy az NMP-nek a levegőben tolerálható határértéke csak idéntől van meghatározva. 2 mg/köbméter lehetne. 2021-es adatok szerint viszont

ennek a 75-szöröse került a levegőbe. Miközben tudott volt, hogy az NMP, vagyis N-metil-2 pirolidon egy nyálkahártya-gyulladást okozó és magzatkárosító anyag.

Tehát a reprodukciós működésre keményen toxikus mennyiség volt. Azt viszont nem lehet tudni, hogy kinek és milyen egészségügyi károsodása lett emiatt, hiszen ez két éves adat, másrészt erre vonatkozó vizsgálatok vagy szűrések sem történtek itt Gödön soha. Meg se próbálták összefüggésbe hozni vagy kutatni, hogy milyen hatása lehet, mennyire növekedett meg egy bizonyos betegségszám, amióta a Samsung SDI ezen kibocsátásait dokumentálták.

– Ezeket az adatokat a környező egészségügyi intézményektől közérdekű adatigényléssel nem lehetne megszerezni?

– Nem, mert ezek az egészségügyi adatok nem közadatok. Hallottunk magánemberektől szörnyű dolgokat, de addig, amíg nincs bizonyító erejű információ a birtokunkban, nem nyilatkozhatunk erről. Próbáljuk a hitelességünket mi is megőrizni.

– Ha ez a jogi helyzet jelenleg, tehát elvileg állnia kellene a gyárnak a jogerős bírósági döntésig, de nem utal semmi arra, hogy a Samsung SDI-nek szándékában lenne leállítani a gyárat ideiglenesen, akkor önöknek milyen jogi lehetőségük van még érvényt szerezni a döntésnek?

– Ez nagyon nehéz helyzet, mert

amit látunk, az az, hogy az érvényes törvényeket nem tartja be maga a magyar állam.

A kormányhivatal, amely a magyar államot képviseli, alperes a perünkben. Kérdés, hogy a jog most így mennyit ér. Nem tudjuk. Mi ennek ellenére nem fejezzük be ezt a küzdelmet, és mindent el fogunk követni. Ha így nem sikerül, akkor más módon gyakorlunk nyomást, mert ezt egyszerűen nem lehet így elfogadni.

– Milyen hatásos terveik vannak, ami mondjuk többet ér, mint egy bírósági határozat?

– Erről nem szeretnék most részletesen beszélni. Mi jóindulatúan állunk a kormányhivatalhoz, és még reméljük azt, hogy megtörténik, amit kértünk, és felfüggesztik a Samsung-gyár működését.

– Hány embert tudnak mozgósítani?

– Tavaly áprilisban volt egy tüntetésünk. A Göd-ÉRT Egyesület körülbelül 50-60 emberből áll, de 500 ember volt ezen a tüntetésen. Persze nyilván az adott politikai helyzettől is függ, hogy mennyire marad fókuszban a téma, mennyire érzékenyek rá az emberek, de miután az ország területein egyre-másra jelentik be az újabb és újabb beruházásokat, és a Göd-ÉRT Egyesület kezdeményezésével létrejött az Akkumulátorkárosult Települések Igazáért nevű ernyőszervezet, tehát most már nemcsak a gödiekre számíthatunk.

Ha ilyesmit meghirdetünk, van elég szövetségesünk ahhoz, hogy eredményre vezessen egy akció.

De ne menjünk ennyire előre, mi még bízunk benne, hogy a kormányhivatal annak rendje és módja szerint jogszerűen megteszi a lépéseket ahhoz, hogy mi itt Gödön biztonságban és egészségben élhessünk.

Az egyesület állításaival kapcsolatban a múlt hét közepén kérdéseket küldtünk el a gödi Samsung SDI gyárnak és a Pest Vármegyei Kormányhivatalnak. Ha érkezik válasz, cikkünket frissítjük.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Kocsis Máté szerint az államnak be kellene avatkoznia az internetes kommentelésbe
A Robert Fico elleni merénylet tanulságairól kérdezték egy rádióműsorban a Fidesz frakcióvezetőjét. A politikus szerint kritikus pontra ért az emberek egymáshoz viszonyulása az interneten.

Link másolása

Az internetes kommentek kordában tartása lehet az egyik legfontosabb tanulsága a Fico-merényletnek Magyarország számára, mondta az Inforádió Aréna című műsorának Kocsis Máté, amit a 24.hu szemlézett. A Fidesz frakcióvezetője úgy véli, a médiának el kell gondolkodnia, hagyja-e, hogy arctalan, névtelen uszító kommentelők lepjék el a felületeiket.

„A jogalkotásnak a következő időszakban el kell azon gondolkodnia, hogy ezt a véres kommentszekciót miként lehet egy kicsit kordában tartani. Ez olyan fokon elfajult, hogy Szlovákiában most a történtekig vezetett. Magyarországon pedig ez a verbális erőszak, a virtuális térben zajló polgárháború mindenképpen megfékezendő”

– mondta Kocsis Máté, majd több lapot is név szerint megemlített.

„Személyesen is okolok nagyon sok magyarországi, baloldali médiumot is, akik egyébként mesterfokon űzik a gyűlöletkeltést, az indulatkeltést, az elfogult közléseket, a mások megbélyegzését. Ide értve a Telexet, a HVG-t, a 444-et. És még hosszan sorolhatnám”

– mondta a politikus, aki szerint a lapoknak felelősséget kellene vállalniuk azért, hogy életellenes kommentek jelennek meg a felületeiken, amiket nem moderálnak.

Kocsis szerint „ha valakinek van esze és mértékadó médium, akkor eleve nem ad ennek teret, és nem akkor törli, amikor első indulatból mindenki kiírt magából minden mocskosságot”. A Fidesz frakcióvezetője reméli, hogy hamarosan nyújtanak be erre vonatkozó törvényjavaslatot, mert szerinte

„az internetes hangnem, ahogy az emberek egymáshoz viszonyulnak, elért arra a kritikus pontra, ahol az államnak be kell avatkoznia”.

A teljes beszélgetést itt lehet meghallgatni:


Link másolása
KÖVESS MINKET: