HÍREK

„Európának szüksége van a bevándorlásra” – támogatja a bevándorlási kvótákat és Ukrajnát is a német és az olasz kormány

„Ha nem támogatnánk Ukrajnát, akkor nem béke lenne, hanem invázió” – Georgia Meloni olasz miniszterelnök Olaf Scholz német kancellárral folytatott megbeszélést.

Link másolása

Az olasz kormány egyetért a német kormánnyal abban, hogy az illegális bevándorlás elleni küzdelemben együtt kell működni a származási országokkal, és legális bevándorlási kvótákat kell felajánlani az illegális migrációval szembeni fellépésért cserébe - jelentette ki Georgia Meloni olasz miniszterelnök pénteken Berlinben Olaf Scholz német kancellárral folytatott megbeszélése után.

A jobboldali Olasz Testvérek politikusa és a szociáldemokrata német kormányfő közös tájékoztatóján Georgia Meloni kiemelte:

"abszolút támogatja" Olaf Scholzot abban, hogy legyen a kibocsátó országokkal folytatandó együttműködés "egyik eleme" a legális bevándorlási kvóta az illegális migráció visszaszorításáért cserébe.

Kifejtette: az illegális migráció a biztonsággal is összefügg, ezt mutatja például a Wagner orosz katonai vállalkozás tevékenysége az afrikai Szahel-övezetben.

Hangsúlyozta, hogy szét kell választani egymástól az illegálisan bevándorló gazdasági menekültek és a valóban védelemre szoruló emberek, például a hazájukat az orosz támadás miatt elhagyni kényszerülő ukránok ügyét, és nem lehet "egyszerűen a tengerbe vetni" az érkezőket. Mint mondta, "természetesen felelősségvállalásra és szolidaritásra is szükség van".

Hozzátette: hajlandó diplomáciai képviseleteket nyitni afrikai országokban, hogy a bevándorolni szándékozók benyújthassák "szabályos kérelmüket".

Az olasz kormány az orosz támadás ellen védekező Ukrajna támogatásában is egyetért a német kormánnyal

- húzta alá berlini bemutatkozó látogatásán Georgia Meloni, akit katonai tiszteletadással fogadtak Olaf Scholz hivatalában. Kiemelte, hogy kormánya "minden lehetséges módon és minden szinten" támogatja Ukrajnát, és személyesen is azt vallja, hogy nem igaz az az állítás, miszerint az orosz támadással szembeni védekezés támogatása csak a háború folytatását jelenti.

"Ha nem támogatnánk Ukrajnát, akkor nem béke lenne, hanem invázió"

- jelentette ki az olasz miniszterelnök, hozzátéve, hogy az "igazságos békéhez" meg kell adni az önvédelem lehetőségét a megtámadott országnak.

Csak az erőegyensúly esetén, azaz Ukrajna támogatásával lehet "tárgyalóasztalhoz ültetni a feleket" - mondta Georgia Meloni.

Kérdésre válaszolva arról is szólt: nem emlékszik, hogy bármikor is azt mondta volna, hogy "allergiás Németországra".

Olaf Scholz az EU-s tagállami vezetőket összefogó Európai Tanács február 9-én kezdődő kétnapos rendkívüli értekezletével kapcsolatban kiemelte: a közös értékeken - a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletére - épülő, és "humánus és válságtűrő" EU-s menekültügyi rendszert kell kiépíteni, amelyben "méltányos egyensúlyban" van a felelősségvállalás és a szolidaritás.

Hozzátette, hogy a védelemre nem szoruló, maradásra nem jogosult menedékkérőket vissza kell juttatni származási országukba. Ezekkel az országokkal együtt kell működni, és meg kell nyitni az EU-ba irányuló bevándorlás "legális útjait".

Aláhúzta: egyetértésre kell jutni arról, hogy "Európának szüksége van a bevándorlásra".

A kancellár szólt többek között Ukrajna támogatásáról is, aláhúzva: Németország és Olaszország "átfogó támogatást nyújt Ukrajnának az orosz agresszió elleni védekezéshez, és ez így is marad".

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Nyolc napja szabadult a börtönből a férfi, aki egy órán belül két kislányt is megpróbált megerőszakolni Csepelen
Korábban már elítélték rablás, testi sértés és szexuális bűncselekmények miatt is.

Link másolása

Nyolc napja szabadult a börtönből az a férfi, aki két kislányt is megpróbált megerőszakolni hétfőn Csepelen - derült ki az RTL Híradóból.

Mi is beszámoltunk róla, hogy a 33 éves férfi

egy panelház liftjében támadt rá egy 13 éves kislányra. A gyereket fojtogatta, késsel fenyegette, majd arra utasította, hogy tolja le a nadrágját.

Miután a kislány testvérének sikerült kinyitnia a lift ajtaját a férfi elmenekült a helyszínről. Később kiderült, hogy a támadás után egy közeli társasházban zaklatott egy másik kislányt is.

A rendőrök később el is fogták a férfit, aki az RTL Híradója szerint a rendőröknek és a bírónak is elismerte a bűncselekményeket. Az is kiderült, hogy többször is volt már büntetve.

Erőszakos és szexuális bűncselekmények miatt korábban tíz évet ült, de elítélték már rablás és testi sértés miatt is.

Ez utóbbi büntetéséből pedig mindössze nyolc nappal a hétfői támadás előtt szabadult.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Amíg Románia utolérte a magyar gazdaságot, addig Ausztria még mindig 25 évvel előttünk jár
Hamarosan Horvátország is megelőzhet a GDP-t tekintve. A vezető Luxemburgtól pedig fényévekre vagyunk.

Link másolása

2021-ben Románia utolérte Magyarországot az egy főre jutó bruttó hazai terméket (GDP-t) tekintve is: Mindkét országban az egy főre jutó nemzeti jövedelem az uniós átlag 77 százaléka volt – írja a Népszava az Eurostat a 2022-es előzetes adatai alapján.

2010 óta Románia Lengyelország után a második régiós állam, amely megelőzi Magyarországot.

A magyar gazdaság 2010-ben az uniós átlag 66 százalékán állt, vagyis 12 év alatt 11 százalékpontot nőtt, ugyanezen idő alatt pedig a román fejlettség 25 százalékpontot.

A lengyel GDP 2010-ben szintén az uniós átlag 66 százalékán állt, ezzel szemben tavaly már 79 százalékon volt.

Valószínűleg Horvátország is utolér bennünket, ahol idén januárban már be is vezették az eurót.

Ez idő alatt Magyarország Portugáliát érte utol, és újra megelőzte a szlovák gazdaságot: a szlovák GDP 2014-ben az uniós átlag 78 százaléka volt, ma ez csak 67 százalék – vagyis az Eurostat adatai szerint visszafejlődik, ráadásul évek óta. Viszont ezt más tapasztalatok nem támasztják alá, ezért a szlovák adatot több statisztikus szisztematikus statisztikai hibának tekinti.

Az uniós tagállamok közül az élen Luxemburg áll, ahol az egy főre jutó GDP az uniós átlag 261 százaléka volt, őket az írek követték 234 százalékkal.

A folyamatosan utolérni kívánt Ausztria jelenleg az EU-átlag 125 százalékán áll, vagyis a jelenlegi trendeket figyelembe véve 20-25 év lenne szükséges az osztrák GDP utoléréshez.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Biden idén sem hívta meg Magyarországot és Törökországot a demokráciacsúcsra
120 ország képviselői fognak részt venni az eseményen, de két NATO-tag feltűnően hiányzik a meghívottak listájáról.

Link másolása

A Foreign Policy szerint Joe Biden amerikai elnök nem hívta Törökországot és Magyarországot a március 28. és 30. között tartandó demokráciacsúcsra.

Az amerikai kormány körülbelül 120 országot hívott meg az eseményre, aminek célja a demokrácia megerősítése és az autokrácia térnyerésének megakadályozása.

Az, hogy a NATO-tag Törökország és Magyarország kimarad, azt jelzi, hogy az Egyesült Államok szerint bajban van a demokrácia mindkét országban,

még ha számít is a segítségükre az Oroszország elleni stratégiájában. Ráadásul mindkettő jóváhagyásához szükség van ahhoz, hogy Svédország és Finnország is belépjen a NATO-ba.

A lap szerint a meghívás elmaradása valószínűleg tovább fogja szítani a feszültséget az Egyesült Államok és a két kimaradt ország között.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Közel a megállapodás Brüsszellel az uniós pénzek ügyében Orbán uniós megbízottja szerint
Bóka János úgy számol, hogy Magyarország várhatóan az idei harmadik negyedévben hozzáférhet a helyreállítási forrásokhoz.

Link másolása

Közel áll Magyarország az Európai Unióval való megállapodáshoz, amivel az ország közelebb kerülne ahhoz, hogy hozzáférjen a jogállamisággal és az alapvető jogokkal kapcsolatos aggályok miatt befagyasztott közel 28 milliárd eurós kerethez - ezt mondta Bóka János a Bloomberg hírügynökségnek csütörtökön. A cikket a Portfolio szemlézte.

Orbán Viktor uniós megbízottja azt is hozzátette, hogy az Európai Bizottság várhatóan a jövő hét elején válaszol a kulcsfontosságú igazságügyi reformokra vonatkozó magyar javaslatokra.

Bóka, aki egyben az Igazságügyi Minisztérium államtitkára is, úgy fogalmazott:

„Nagyon közel vagyunk a megállapodáshoz. Nem maradtak hátra nyitott politikai kérdések”.

A tárgyalásokra rálátó uniós tisztviselő is azt mondta a hírügynökségnek, hogy a megállapodásról szóló tárgyalások előrehaladottak, és a következő napokban létrejöhet az egyezség.

Bóka úgy számolt, hogy Magyarország várhatóan az idei harmadik negyedévben hozzáférhet a helyreállítási forrásokhoz.


Link másolása
KÖVESS MINKET: