Európai Unió: Oroszországnak felelnie kell az „igazságtalan” támadásért
Az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnöke felszólították Oroszországot, hogy azonnal szüntesse be az ellenségeskedést, vonja ki erőit Ukrajnából, és tartsa tiszteletben Ukrajna területi egységét.
Az Európai Unió elítéli Oroszország Ukrajna ellen indított "igazságtalan" támadását, a Kremlnek ezért felelnie kell - jelentette ki csütörtök reggel Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke közös nyilatkozatában.
Leszögezték, hogy olyan katonai műveletről van szó, amelyet senki nem provokált ki, amellyel Moszkva megsérti a nemzetközi jogot, és aláássa Európa és a világ biztonságát.
Felszólították Oroszországot, hogy azonnal szüntesse be az ellenségeskedést, vonja ki erőit Ukrajnából, és tartsa tiszteletben Ukrajna területi egységét.
Az EU folyamatosan egyeztet nemzetközi partnereivel, mindenekelőtt a NATO-val és a G7 csoporttal - tették hozzá.
Az Európai Unió elítéli Oroszország Ukrajna ellen indított "igazságtalan" támadását, a Kremlnek ezért felelnie kell - jelentette ki csütörtök reggel Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke közös nyilatkozatában.
Leszögezték, hogy olyan katonai műveletről van szó, amelyet senki nem provokált ki, amellyel Moszkva megsérti a nemzetközi jogot, és aláássa Európa és a világ biztonságát.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kiszivárgott a 12 pontos terv, amit Szijjártó titokban írt alá Moszkvában
A Politico birtokába került dokumentumok szerint Szijjártó Péter és orosz kollégája tavaly decemberben írt alá egy, a gazdasági és kulturális kapcsolatokat bővítő megállapodást. A terv az energetikai együttműködés mellett az orosz nyelvű oktatás erősítését is tartalmazza.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tavaly decemberben Moszkvában 12 pontos tervet írt alá orosz kollégájával, Mihail Murasko egészségügyi miniszterrel a két ország gazdasági, kereskedelmi, energetikai és kulturális kapcsolatainak bővítéséről – írta a Politico. A korábban nem publikált megállapodás részletezi, hogy a két kormány milyen mértékben működne együtt olyan területeken, mint a nukleáris üzemanyag, az oktatás és a sport.
A terv egyik pontja rögzíti, hogy a szorosabb kapcsolatok nem lehetnek összeegyeztethetetlenek Magyarország európai uniós tagságából eredő kötelezettségeivel.
Ugyanakkor a lap által megkérdezett független szakértők egyelőre nem tudták megerősíteni az iratok hitelességét. A decemberi megállapodást egy októberi telefonbeszélgetés előzte meg Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin között, amelynek leiratát a Bloomberg hozta nyilvánosságra. A magyar miniszterelnök és az orosz elnök egy esetleges budapesti csúcstalálkozóról egyeztetett.
A mostani kiszivárogtatás illeszkedik a korábbi, magyar–orosz kapcsolatokat érintő leleplezések sorába. A VSquare oknyomozó portál már nyilvánosságra hozott olyan hangfelvételeket, amelyek tanúsága szerint Szijjártó Péter az orosz energiaügyi miniszterhelyettestől kért érveket az uniós szankciók gyengítéséhez.
A most nyilvánosságra került dokumentumok szerint a felek kötelezettséget vállaltak a kétoldalú kereskedelem negatív trendjének megfordítására. A terv utat nyitna orosz vállalatok előtt új villamosenergia- és hidrogénprojektek indítására Magyarországon, valamint szorosabb együttműködést vázol az olaj, gáz és nukleáris üzemanyag terén.
Emellett Magyarország beleegyezett, hogy megvizsgálja az orosz nyelvű oktatás erősítését, akár oroszországi tanárok alkalmazásával, és felmerült a képesítések kölcsönös elismerése is.
A kormány a terv értelmében támogatta a már folyamatban lévő csereprogramokat a sporttól a cirkuszművészetig, a sport területén pedig 2026–2027-re egy külön akciótervről állapodtak meg.
A megállapodás hátterét adja a december 9-én tartott orosz–magyar kormányközi gazdasági együttműködési bizottsági ülés is. Az arról készült feljegyzés szerint a felek „megvitatták a kétoldalú kereskedelmi és gazdasági együttműködés aktuális kérdéseit, a közös tevékenységeket az energiaszektorban, az iparban, az egészségügyben, a mezőgazdaságban, az építőiparban és más kölcsönös érdeklődésre számot tartó területeken”.
Rácz András Oroszország-szakértő a megbeszéléseket megelőző Orbán–Putyin-telefonhívásról azt mondta, a magyar miniszterelnök porig alázta magát és az országot is.
„A magyar miniszterelnök a földig hajolva udvarolt az orosz elnöknek, tényleg lemegy kutyába, csak azért, hogy Budapesten lehessen egy csúcstalálkozó” – fogalmazott a szakértő.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tavaly decemberben Moszkvában 12 pontos tervet írt alá orosz kollégájával, Mihail Murasko egészségügyi miniszterrel a két ország gazdasági, kereskedelmi, energetikai és kulturális kapcsolatainak bővítéséről – írta a Politico. A korábban nem publikált megállapodás részletezi, hogy a két kormány milyen mértékben működne együtt olyan területeken, mint a nukleáris üzemanyag, az oktatás és a sport.
A terv egyik pontja rögzíti, hogy a szorosabb kapcsolatok nem lehetnek összeegyeztethetetlenek Magyarország európai uniós tagságából eredő kötelezettségeivel.
Ugyanakkor a lap által megkérdezett független szakértők egyelőre nem tudták megerősíteni az iratok hitelességét. A decemberi megállapodást egy októberi telefonbeszélgetés előzte meg Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin között, amelynek leiratát a Bloomberg hozta nyilvánosságra. A magyar miniszterelnök és az orosz elnök egy esetleges budapesti csúcstalálkozóról egyeztetett.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Hallgatunk, amíg a magyarországi választások le nem zárulnak” – Megszólalt a szerb elnök a robbanószer-ügyben
Aleksandar Vučić sajtótájékoztatón utasította vissza a vádakat, miszerint a Török Áramlatnál talált robbanószerrel a magyar választásokba akartak volna beavatkozni. Azt is hozzátette, hogy a feltételezett elkövető egy katonai rangot viselő dezertőr.
„Ami pedig azokat illeti, akik azt állítják, hogy a szerb hadsereg be akart avatkozni a magyar választásokba – szégyelljék magukat” – mondta Aleksandar Vučić szerb elnök, miután a magyar–szerb határ közelében robbanószert találtak a Török Áramlat gázvezeték mellett.
Az N1 Info beszámolója szerint a szerb elnök hozzátette, hogy bár soha nem titkolta, hogy Orbán Viktor győzelmét szeretné, eszébe sem jutna a hadsereget felhasználni egy másik ország választásába való beavatkozásra.
Vučić szerint az ügyben addig nem fognak többet mondani, amíg nem tudják biztosan, mi történt, és főleg, amíg a magyarországi választások le nem zárulnak. Annyit közölt, hogy „a személy, aki ezt végre szerette volna hajtani, katonai rangot viselt a saját országa a hadseregében, ahonnan – többek között – Szerbia területére dezertált”. A szerb elnök szerint a robbanás „Iszkander-erejű” pusztítással járhatott volna, és Magyarország hónapokig gáz nélkül maradhatott volna.
A szerb Katonai Biztonsági Ügynökség korábban arról beszélt, hogy katonailag képzett elkövetőt keresnek, és a talált eszközökön amerikai gyártásra utaló jelölések voltak, bár ez önmagában nem bizonyítja a megrendelő kilétét.
A magyar kormány a vasárnapi hírekre azonnal reagált: a Védelmi Tanács összehívása után a Török Áramlat teljes magyar szakaszát katonai védelem alá helyezték. Orbán Viktor hétfőn Kiskundorozsmára utazott, ahol hangsúlyozta, hogy az ügy az ország energiabiztonságáról szól.
„Ez az esemény nem függ össze az én fejemben a kampánnyal, mert a következményei nem a választásra hatnak ki, hanem Magyarország energiabiztonságára” – jelentette ki a miniszterelnök.
Az ellenzéki oldalon és több szakértő körében azonban felmerült egy előre megtervezett, „hamis zászlós” művelet gyanúja. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke szerint, ha a veszély valós, a kormánynak a NATO-hoz kellene fordulnia. Dobrev Klára, a DK politikusa úgy vélte, a valódi veszélyt a kormány oroszbarát politikája jelenti.
Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy ha a kormány nem tájékoztatja az ellenzéki pártokat, az megerősíti, hogy az ügy nem biztonsági, hanem választási történet.
Az események vasárnap délelőtt kezdődtek, amikor a szerb hatóságok Magyarkanizsa közelében gyanús tárgyakat találtak. Két fekete hátizsákban körülbelül négy kilogrammnyi, amerikai gyártmányúnak mondott robbanóanyag és az aktiváláshoz szükséges eszközök voltak. A szerb bejelentés után Magyarország még aznap elrendelte a katonai védelmet.
A Török Áramlat stratégiai jelentőségű, mivel 2021 óta ezen az útvonalon, Szerbia felől érkezik a Magyarország által vásárolt orosz földgáz jelentős része. A vezeték kiesése súlyos ellátási problémákat okozna.
„Ami pedig azokat illeti, akik azt állítják, hogy a szerb hadsereg be akart avatkozni a magyar választásokba – szégyelljék magukat” – mondta Aleksandar Vučić szerb elnök, miután a magyar–szerb határ közelében robbanószert találtak a Török Áramlat gázvezeték mellett.
Az N1 Info beszámolója szerint a szerb elnök hozzátette, hogy bár soha nem titkolta, hogy Orbán Viktor győzelmét szeretné, eszébe sem jutna a hadsereget felhasználni egy másik ország választásába való beavatkozásra.
Vučić szerint az ügyben addig nem fognak többet mondani, amíg nem tudják biztosan, mi történt, és főleg, amíg a magyarországi választások le nem zárulnak. Annyit közölt, hogy „a személy, aki ezt végre szerette volna hajtani, katonai rangot viselt a saját országa a hadseregében, ahonnan – többek között – Szerbia területére dezertált”. A szerb elnök szerint a robbanás „Iszkander-erejű” pusztítással járhatott volna, és Magyarország hónapokig gáz nélkül maradhatott volna.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor a kitálaló katonáról: Nem lennék a helyében
A miniszterelnök az Ultrahangnak adott interjúban beszélt a honvédségről kitálaló Pálinkás Szilveszterről. Orbán szerint a százados még állományban van, így rá a katonai szabályok vonatkoznak.
Orbán Viktor a kedden az Ultrahangnak adott interjúban reagált a Magyar Honvédséget érintő kiszivárogtatásokra, és azt állította, a botrányok valójában a Fidesznek dolgoznak. A miniszterelnök szerint az egyenruhás testületeknek van egy belső rendje és lojalitása, és aki ezt megsérti, az a bajtársaival fordul szembe. Szerinte nem tömeges jelenségről van szó, csupán „egy-egy kiugró van”, ami nem rendszerszintű problémát jelez.
A kormányfő külön kitért Pálinkás Szilveszterre, a honvédség állapotáról több interjúban is beszélő századosra. Orbán Viktor szerint a katona nincs leszerelve. „Ő nem leszerelt katona. Ő bent van az állományban, tehát rá a katonai szabályok érvényesek” – jelentette ki, majd hozzátette, hogy nem a honvédelmi miniszter, hanem az elöljárók dolga foglalkozni az üggyel, amit szerinte a katonák már „rendbe tettek”.
A miniszterelnök egy személyes hangvételű megjegyzést is tett: „Amit láttam a nyilvánosságban, nem lennék Pálinkás úr helyében.”
Pálinkás Szilveszter korábban arról beszélt, hogy az első interjúja előtt a honvédelmi miniszter három ajánlatot is tett neki, csak hogy ne nyilatkozzon. A százados állította azt is, hogy a csádi katonai misszió ötlete a miniszterelnök fiához, Orbán Gáspárhoz köthető, és a tervezésnél rendkívül magas, 50 százalékos veszteséggel számoltak a szakértők. Az interjúk nagy nyilvánosságot kaptak, és komoly politikai vihart kavartak.
A kormányfő az interjúban a csádi misszióval kapcsolatos „családi sugalmakat” visszautasította, és a honvédség hierarchikus működését hangsúlyozta. „A századosok, főhadnagyok nem terveznek missziókat. Aki ezt állítja, az tökkelütött” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a hadseregben nem lehet „összevissza ugrándozni”.
Az interjú másik fontos témája az a Vlagyimir Putyinnal folytatott telefonbeszélgetés volt, amelynek állítólagos leiratát a Bloomberg hozta nyilvánosságra kedden. A dokumentum szerint a magyar miniszterelnök egy mesére hivatkozva ajánlotta fel segítségét az orosz elnöknek, mondván, a kisegér is tud segíteni a bajba jutott oroszlánnak. Az ügy komoly nemzetközi visszhangot váltott ki, Donald Tusk lengyel kormányfő az X-en vonta kérdőre Orbán Viktort.
A miniszterelnök a leirattal kapcsolatban azt mondta, többször is beszélt az orosz és az amerikai elnökkel is.
Állítása szerint a kiszivárgott beszélgetés előtti napon az amerikai elnök hívta fel őt egy budapesti békecsúcs ötletével.
„A ‘tegnap’ az az volt, hogy az amerikai elnök fölhívott engem, és azt mondta: lenne egy békecsúcs, és azt javasolják, hogy Budapesten. Ez Putyin elnök úr és Trump elnök úr közös javaslata” – közölte Orbán Viktor.
A Honvédelmi Minisztérium és a vezérkar korábban cáfolta Pálinkás állításait, közleményükben azt írták, nincs politikai döntés a csádi műveletről, és a leszerelési szándékok sem tömegesek. Zákány Péter tábornok a Mandinernek nyilatkozva „iszonyatos csalódásnak” nevezte a századost, aki szerinte beszennyezte a honvédséget.
Orbán Viktor a kedden az Ultrahangnak adott interjúban reagált a Magyar Honvédséget érintő kiszivárogtatásokra, és azt állította, a botrányok valójában a Fidesznek dolgoznak. A miniszterelnök szerint az egyenruhás testületeknek van egy belső rendje és lojalitása, és aki ezt megsérti, az a bajtársaival fordul szembe. Szerinte nem tömeges jelenségről van szó, csupán „egy-egy kiugró van”, ami nem rendszerszintű problémát jelez.
A kormányfő külön kitért Pálinkás Szilveszterre, a honvédség állapotáról több interjúban is beszélő századosra. Orbán Viktor szerint a katona nincs leszerelve. „Ő nem leszerelt katona. Ő bent van az állományban, tehát rá a katonai szabályok érvényesek” – jelentette ki, majd hozzátette, hogy nem a honvédelmi miniszter, hanem az elöljárók dolga foglalkozni az üggyel, amit szerinte a katonák már „rendbe tettek”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fordulat Nagy Mártonék botrányában: nem az NGM szervezte a miniszter és munkatársai ausztriai kiruccanását
A bíróságon derült ki, hogy nem a Nemzetgazdasági Minisztérium, hanem az Államadósság Kezelő Központ szervezte a Fertő tavi utat. A minisztérium jogi képviselője a Transparency International által indított perben állt elő az új információval.
Újabb fordulatot vett Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és munkatársainak meghiúsult, Fertő tavi kiruccanásának ügye: egy bírósági tárgyaláson a minisztérium jogi képviselője szerint a luxushétvégét nem a Nemzetgazdasági Minisztérium, hanem az Államadósság Kezelő Központ szervezte. Az információ múlt szerdán, a Transparency International által indított per tárgyalásán hangzott el, miután a minisztérium korábban nem válaszolt a civil szervezet közérdekű adatigénylésére.
Az ügy február 13-án robbant ki, amikor a 444 stábja az osztrák oldalon található hotelnél szembesítette a szolgálati autójával érkező Nagy Mártont. A miniszter akkor azt állította, a sajtó megjelenése hiúsította meg a régóta tervezett eseményt.
„Szétvert egy olyan meetinget, amit az embereimmel több mint egy éve szerveztünk, hogy megbeszéljük, hogy a gazdasági minisztériumnak mik a legfontosabb feladatai” – mondta a helyszínen.
Nagy Márton akkor hangsúlyozta, hogy a szervezés a tárcához köthető, a költségeket pedig mindenki maga állta volna. „Az NGM szervezte le és az NGM dolgozói a magán pénzükből fizették ezt.”
Az eset után Vajda Zoltán MSZP-s képviselő is írásban kérdezett rá a miniszternél a kiruccanás részleteire. A tárca nevében Fónagy János államtitkár válaszolt, aki a történteket egy munkaidőn túli, saját költséges, kötetlen beszélgetésként írta le.
„Miniszter úr 2026. február 13-án munkaidőn túl, saját költségen közvetlen munkatársaival szándékozott kötetlen beszélgetés céljából találkozni.
Kérdésként megfogalmazott állításai minden alapot nélkülöznek” – állt a hivatalos válaszban.
Ezzel párhuzamosan a Transparency International is kilenc kérdésből álló adatigénylést nyújtott be, hogy kiderüljön, ki és miért döntött a külföldi helyszín mellett, hány főre, mennyiért és milyen feltételekkel foglaltak szállást, illetve mekkora bánatpénzt kellett fizetni a lemondás miatt. Mivel a minisztérium nem válaszolt, a szervezet bírósághoz fordult.
A múlt szerdai tárgyaláson a minisztérium ügyvédje azzal érvelt, hogy a tárcánál mindössze egy naptárbejegyzés létezik az útról, és nem ők az adatkezelők.
„Az Államadósság Kezelő Központ Zrt. intézte az adatigényléssel érintett foglalást, tehát az adatok kezelője az Államadósság Kezelő Központ Zrt.”
A bírósági jegyzőkönyv szerint ezt a jogi képviselő mondta. Az is kiderült, hogy a minisztérium vezetői mellett az Államadósság Kezelő Központ vezetője, Hoffmann Mihály is a tervezett résztvevők között volt.
Bár a miniszter szolgálati autóval érkezett, a minisztérium a többi résztvevő utazásával kapcsolatos kérdést azzal zárta le, hogy ők végül meg sem jelentek. Az új fejlemények után a Transparency International az Államadósság Kezelő Központhoz fordult kérdéseivel, mivel továbbra sem tisztázott, hogy a több millió forintos utat pontosan ki és miből finanszírozta volna.
Újabb fordulatot vett Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és munkatársainak meghiúsult, Fertő tavi kiruccanásának ügye: egy bírósági tárgyaláson a minisztérium jogi képviselője szerint a luxushétvégét nem a Nemzetgazdasági Minisztérium, hanem az Államadósság Kezelő Központ szervezte. Az információ múlt szerdán, a Transparency International által indított per tárgyalásán hangzott el, miután a minisztérium korábban nem válaszolt a civil szervezet közérdekű adatigénylésére.
Az ügy február 13-án robbant ki, amikor a 444 stábja az osztrák oldalon található hotelnél szembesítette a szolgálati autójával érkező Nagy Mártont. A miniszter akkor azt állította, a sajtó megjelenése hiúsította meg a régóta tervezett eseményt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
