HÍREK
A Rovatból

Európa Tanács: „Soha nem fogjuk elismerni a területek jogtalan annektálását”

Az európai uniós tagállamok vezetőit tömörítő testület közös nyilatkozata szerint Moszkva a globális biztonságot kockáztatja.


Az Európai Tanács tagjai pénteken közzétett közös nyilatkozatukban "határozottan elutasították és elítélték" Oroszország azon döntését, hogy az Oroszországi Föderációhoz csatolja a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságot, valamint a részben orosz ellenőrzés alá vont Herszon és Zaporizzsja megyéket.

Az európai uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács mindenekelőtt hangsúlyozta: Oroszország a szabályokon alapuló nemzetközi rend szándékos aláaknázásával, Ukrajna függetlenséghez, önállóságához és területi egységhez fűződő alapvető jogainak megsértésével, továbbá az ENSZ Alapokmányában és a nemzetközi jogban rögzített alapelvek megsértésével a globális biztonságot kockáztatja.

"Nem ismerjük el és soha sem fogjuk elismerni az elfoglalt ukrán területeken tartott népszavazások eredményét. Soha nem fogjuk elismerni a területek jogtalan annektálását"

- fogalmaztak.

A határozatok semmisek, semmilyen joghatással nem járhatnak. A Krím, Herszon, Zaporizzsija, Donyeck és Luhanszk Ukrajna részét képezik - írták, majd közölték: felszólítanak minden államot és nemzetközi szervezetet, hogy utasítsák el a területek orosz bekebelezését.

Kijelentették: Ukrajna legitim jogát gyakorolja, amikor honvédő háborút folytat az orosz agresszióval szemben azért, hogy visszanyerje teljes ellenőrzését területei felett. Ukrajnának joga van felszabadítani a megszállt területekeit a nemzetközileg elismert határain belül.

"A Kreml nukleáris fenyegetései, a katonai mozgósítás, az, hogy Ukrajna egyes területeit Moszkva Oroszország részeként kezeli, valamint az az állítás, hogy a háború jelenleg orosz területen zajlik, nem ingatja meg Ukrajna támogatása melletti elhatározásunkat" - fogalmaztak, majd hozzátették: megerősítik a korlátozó intézkedések érvényességét, valamint tovább fokozzák az Oroszországra nehezedő nyomást, hogy Moszkva véget vessen a háborúnak.

Az Európai Tanács tagjai végezetül hangsúlyozták:

„az Európai Unió szilárdan kiáll Ukrajna mellett, és mindaddig erős gazdasági, katonai, társadalmi és pénzügyi támogatást fog nyújtani az országnak, ameddig szüksége van rá”.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a Twitteren pénteken közzétett videóüzenetében azt hangoztatta, hogy az elfoglalt ukrán területek elcsatolása felelőtlen lépés Moszkva részéről, ami még inkább elmérgesíti a helyzetet. Oroszország fellépésének megerősítése mellett döntött, Európának ugyanakkor a béke helyreállítására, a biztonság szavatolására kell törekednie - hangsúlyozta.

Az ukrán állampolgároknak üzenve közölte: az Európai Unió továbbra is mellettük van, az EU kiáll az ország függetlensége és területi egysége mellett. Az uniós tagországok állampolgáraihoz intézett szavai szerint Ukrajna és az ukrajnaiak megtámadása az EU alapvető szabadságjogainak és a demokráciának a megtámadását is jelenti.

Közölte, hogy az energiaárak Oroszország okozta megemelkedése mindenkire hosszan tartó hatással lesz.

"Mindenkinek meg kell értenie, hogy a világ új szakaszba lépett"

- fogalmazott az Európai Tanács elnöke, majd hozzátette: az Európai Unió senkit sem hagy magára.

Herszon és Zaporizzsja megyében szeptember 23. és 27. között tartottak népszavazást az Ukrajnától való elszakadásról és az Oroszországhoz való csatlakozásról. A szakadár Donyecki Népköztársaságban és Luhanszki Népköztársaságban, amelyet Moszkva már februárban függetlennek ismert el, csak az Oroszországi Föderációba való belépésről tartottak referendumot.

A népszavazások eredményét Oroszországon kívül egyetlen más ország sem ismerte el legitimnek. A helyi hatóságok által közzétett eredmények a négy régióban az elcsatolás 93-99 százalékos támogatottságát mutatták.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Fotó: Gyurcsány Ferenc szinte felismerhetetlen, annyira megviselték az elmúlt hónapok
Az egykori miniszterelnök egy szelfivel adott hírt magáról a közösségi oldalán. A Gyilkos igazságok című krimijét december 1-jén mutatja be, ahol dedikálni is fog.
F. P. / Fotó: - szmo.hu
2025. november 19.



Egy friss szelfivel és új könyvének híreivel jelentkezett közösségi oldalán Gyurcsány Ferenc, aki bejelentette, december 1-jén tartja Gyilkos igazságok című második krimijének bemutatóját. A volt miniszterelnök a posztjához csatolt fotón láthatóan megviselt arcára is reagált:

„Ahogy nézem ezt a nyári képet, még az is lehet, hogy az írás megviseli az embert :) De a végeredmény a fontos”.

A DK volt elnöke arról is írt, hogy mostanában leginkább könyvek és számítógép felett ül. A dedikálással egybekötött eseményt az Erzsébetvárosi Zsidó Történeti Tárban rendezik.

Gyurcsány a nemrég megjelent kötetről egy korábbi interjúban azt mondta, az „több mint bűnügyi történet”, mert kulturális és morális kérdéseket is felvet. Az expolitikus májusban jelentette be, hogy minden politikai tisztségéről lemond és visszavonul a közélettől, ezzel egy időben pedig kiderült az is, hogy elválnak Dobrev Klárával. A kettős változásról korábban így nyilatkozott: „Kár lenne tagadni, sokáig megviselt, hogy az életem két legfontosabb tartóeleme megszűnt”.

via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Nem kaphatja meg a 14. havi nyugdíjat a 65 év felettiek egy része
Februárban érkezik a plusz pénz, de nem mindenki örülhet egyformán. A 2026-ban nyugdíjba menőknek egészen 2027-ig kell várniuk az első utalásra a szigorú szabályok miatt.
F. P. / Fotó: SZMO - szmo.hu
2025. november 19.



Sokan hoppon maradhatnak a 14. havi nyugdíj bevezetésekor: a jövőre nyugdíjba vonulók egy szigorítás miatt még nem kapják meg a plusz juttatást. A 2025 januárjától a 13. havi nyugdíjnál bevezetett szabály a 14. havira is érvényes lesz, amely szerint a juttatásra csak az jogosult, aki a tárgyévet megelőző év legalább egy napján és a tárgyév februárjában is részesül nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban. A 24.hu szerint ez azt jelenti, hogy

a 2026-ban nyugdíjba lépők először csak 2027-ben kaphatják meg a plusz pénzt. A szabályozás a gyászoló családokat is érinti: aki a tárgyév januárjában hal meg, az után a hozzátartozók már nem igényelhetik a juttatást.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kedden terjesztette be a parlament elé a vonatkozó törvényjavaslatot. A Ház kivételes eljárásban tárgyalja, és a Fidesz javaslatára már december 10-én szavazhatnak róla.

A tervezet alapján a 14. havi nyugdíjat 2026-tól, több lépésben vezetnék be. Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter szerdai közlése szerint az első, egyheti részlet 2026 februárjában érkezhet. Számításai szerint egy átlagos, 250 ezer forintos 13. havi nyugdíj mellett a 14. havi negyede 60 ezer forintot jelent, így a nyugdíjasok jövő februárban átlagosan 310 ezer forintot kaphatnak.

„A modell ismert a 13. havi nyugdíj kapcsán, ezt a jól működő modellt visszük tovább a 14. havi nyugdíj kapcsán is”

– idézte a tárcavezetőt az MTI. A teljes egyhavi összeget 2030-ra érné el a juttatás.

A plusz pénzre az öregségi nyugdíjasok, a hozzátartozói nyugellátásban részesülők és a szövetkezeti járadékosok is számíthatnak, a jogosultak köre megegyezik a 13. havi nyugdíjnál megszokottal.

A Demokratikus Koalíció közölte, hogy támogatja a gyorsított tárgyalást, mert így benyújthatják a svájci indexálás visszaállítására vonatkozó módosítójukat. Ezzel párhuzamosan a sajtóban olyan értelmezések is megjelentek, amelyek szerint a törvénytervezet csak a 2026-os negyedhavi kifizetést garantálja, a további emelés ütemezése a jövőbeni kormánydöntésektől függhet.

A 13. havi nyugdíjat 2025-ben is februárban utalták, a bankszámlákra 12-én érkezett meg a pénz, ami a jövőbeni gyakorlatot is sejteti. A 13. havi juttatás 2025-ben körülbelül 536 milliárd forintos kiadást jelentett a költségvetésnek, ami jól mutatja a 14. havi bevezetésének pénzügyi súlyát. Utóbbi tétel a 2026-os büdzsé tervezetében egyelőre nem szerepel önállóan.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
A vészjelzőn keresztül kampányol a kormány: Fónagy János nevében kaptak háborús üzenetet a Gondosóra-felhasználók
A kormány levelét a felhasználók mellett a hozzátartozóik is megkapták, akik a bajban segítenének. Az üzenet a Nemzeti Konzultáció kampányának fő mondanivalóit visszhangozza
F. P. / Fotó: - szmo.hu
2025. november 19.



Szerdán Fónagy János államtitkár nevében kaptak politikai tartalmú levelet a Gondosóra program felhasználói és az általuk megadott kontaktszemélyek. A 444.hu szerint

a levél a Nemzeti Konzultáció kampányának üzeneteit visszhangozza, a háborús veszélyre és a nyugdíjak állítólagos megadóztatására fókuszálva.

A címzetteknek küldött emailben az államtitkár úgy fogalmazott: „Brüsszel és támogatói be akarnak szállni a háborúba. Mindezt a magyarok és az európai emberek pénzéből kívánják finanszírozni.”

Az üzenetben Fónagy János arról is írt, hogy „Magyarország Kormánya határozottan ellenzi, hogy a magyar nyugdíjasokat megadóztassák”,

a kormányzati narratíva szerint ugyanis Brüsszel és a magyar ellenzék ebből a pénzből támogatná Ukrajnát.

A Gondosóra egy 0-24 órás diszpécserközpontot biztosít, amellyel a 65 év feletti idősek egy gombnyomásra kérhetnek segítséget vészhelyzetben, a szolgálat pedig a megadott hozzátartozókat is bevonhatja.

A kormány korábban is élt azzal a gyakorlattal, hogy eredetileg más célra létrehozott állami adatbázisokat használt fel kampánycélokra. A koronavírus-oltásra való regisztrációkor megadott email-címekre a Voks 2025 konzultációval kapcsolatban küldtek üzeneteket, amelyekben lejáratókampányról és eltűnt szavazólapokról volt szó. A Gondosóra-felhasználók már 2025 júliusában is kaptak egy emailt, amelyben a kormány egy „közéleti hírlevélre” való feliratkozás lehetőségét kínálta fel, amihez külön hozzájárulást kért.

A most kiküldött levél a 14,7 milliárd forintba kerülő Voks 2025 nemzeti konzultációs kampány része, amelyen a kormány tájékoztatása szerint közel 2,3 millióan vettek részt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Menczer Tamás ismét nekiment Magyar Péternek: A kiskakas kukorékolni kezdett, Peti fél
A Fidesz kommunikációs igazgatója most sem kímélte a TISZA Párt elnökét, aki vitára hívta a miniszterelnököt. A poszt végén még veszélyességi pótlékot is kért.
F. P. / Fotó: - szmo.hu
2025. november 19.



Menczer Tamás, a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója egy Facebook-posztban reagált Magyar Péternek, a TISZA Párt elnökének a miniszterelnök-jelölti vita felvetésére. Bejegyzését azzal kezdte, hogy „a kiskakas kukorékolni kezdett”, majd hozzátette, hogy szerinte „Peti fél”.

Menczer azt állítja, Magyar Péter attól tart, hogy a jelöltjei a sajtóval találkozva esetleg elmondanak valamit, például az igazságot.

- Attól fél, hogy a jelöltjei, akiknek megtiltotta, hogy nyilatkozzanak, esetleg összefutnak a sajtóval. És esetleg elmondanak valamit. Például az igazságot. Szörnyen ijesztő gondolat. Megértem – írta a kommunikációs igazgató.

A poszt szerint Magyar Péter azt „kukorékolja”, hogy Orbán Viktor „legyen férfi” és vitatkozzon vele. Menczer erre reagálva több kérdést is feltett a TISZA Párt elnökének.

- Te férfi vagy, Peti? Hát férfi az olyan, akinek póráz van a nyakában, és Brüsszelből irányítják? Férfi az olyan, aki övcsattal meg konyhakéssel fenyegeti a feleségét? Te lennél a férfi, Peti? Ne viccelj - írta.

Menczer szerint Orbán Viktor épp Magyar „gazdáival, Ursulával meg Weberrel vitatkozik”, és azt próbálja megakadályozni, hogy „a magyarok pénzét lehúzzák Magyar ukrán haverjainak aranybudiján”.

A bejegyzésben felteszi a kérdést azzal a Magyarországról kitiltottként említett Tseber Roland Ivanoviccsal kapcsolatban is, akit „ukrán kémnek” és Magyar „testvérének” nevez, majd megjegyzi, hogy az illető az „aranybudiról” szóló hírek óta hallgat. A posztot Menczer egy személyes hangvételű utóirattal zárta:

„Főnök, tényleg igényt tartanék a veszélyességi pótlékra, mert Magyar Pétert olvasni, felér egy kínzással.

Fel nem foghatom, szegény Judit hogy kajálta ezt sok maníros sz@rt...”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk