A Rovatból

EU-tagállamok vezetői: Felelősségre kell vonni az ukrajnai háború felelőseit és bűntársaikat

Az Európai Tanács felszólította Moszkvát, hogy állítsa le a háborús bűnnek minősülő támadásokat, tegye lehetővé humanitárius folyosók létrehozását a civilek evakuálására, biztosítson hozzáférést a humanitárius segélyekhez és engedje szabadon a túszokat.


Az Európai Unió szankciói jelentős hatást gyakorolnak Oroszország és Fehéroroszország gazdaságára, azonban be kell zárni a megszorító intézkedések megkerülését lehetővé tevő kiskapukat - szögezték le az Európai Unió tagországainak vezetői Brüsszelben, a kétnapos EU-csúcs első munkanapjának az ukrajnai háborúval foglalkozó vitáját követően péntek hajnalban.

Az uniós csúcstalálkozón elfogadott zárónyilatkozatban a tagországi vezetők hangsúlyozták, a szankciók képesek arra, hogy hatékonyan meghiúsítsák Oroszország képességét az Ukrajna ellen indított agresszió folytatására, azonban az intézkedések széles körű betartására van szükség.

Az Európai Tanács felszólította Moszkvát, hogy állítsa le a háborús bűnnek minősülő támadásokat, tegye lehetővé humanitárius folyosók létrehozását a civilek evakuálására, biztosítson hozzáférést a humanitárius segélyekhez és engedje szabadon a túszokat.

Az uniós tagállamok vezetői kijelentették, hogy az ukrajnai invázió felelőseit és bűntársaikat a nemzetközi joggal összhangban felelősségre kell vonni. Elköteleződtek továbbá amellett, hogy támogatást nyújtsanak az ukrán kormánynak azonnali szükségleteinek kielégítéséhez, és a háború végeztével a demokratikus Ukrajna újjáépítéséhez. Felszólították az Európai Bizottságot, hogy továbbra is nyújtson technikai segítséget Ukrajna számára a szükséges demokratikus reformok végrehajtásához. Arra ösztönözték továbbá az uniós bizottságot, hogy a lehető leghamarabb fejezze be a menekülteket befogadó tagállamok támogatásával kapcsolatos javaslat kidolgozását, hogy az uniós finanszírozás minél előbb mozgósítható legyen.

Egy neve elhallgatását kérő uniós tisztségviselő tájékoztatása szerint az európai vezetők mintegy másfél órás vitát folytattak Joe Biden amerikai elnökkel.

Ragaszkodtak ahhoz, hogy Washingtonnak és az EU-nak össze kell hangolnia a megszorító intézkedéseiket, különösen az azok megkerülésére irányuló kísérletek meghiúsítását.

Közölte, az orosz gazdaságot sújtó negyedik szankciós csomag múlt heti elfogadását követően a vezetők nem határoztak újabbak meghozataláról, jelezte ugyanakkor, hogy további intézkedések előkészítésén dolgoznak.

Elmondta, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki videókapcsolaton keresztül vett részt az uniós tagországok állam-, illetve kormányfőinek tanácskozásán, és azt mondta: az Oroszországgal folytatott háború az értékek összecsapása, amelyben Ukrajna méltónak bizonyult az európai uniós tagságra.

Az ukrán elnök megköszönte, hogy az EU katonai és humanitárius támogatást nyújt országának, ugyanakkor hangsúlyozta, az EU lassan reagál, és késik az újabb szankciók kivetésével Moszkva, és különösen az orosz energiaszektorral szemben, amely "Vlagyimir Putyin orosz elnök hadigépezetét táplálja".

Alexander De Croo belga miniszterelnök sajtótájékoztatóján a szankciók betartatásának fontosságát hangsúlyozta, és azt, hogy be kell zárni az esetleg kiskapukat, melyeken keresztül kijátszhatók a megszorító intézkedések. Kijelentette: minden esetleges új szankciónak keményebben kell sújtania Oroszországot, mint az EU-t.

"Az alapszabály az, hogy a szankcióknak sokkal nagyobb hatással kell lenniük az orosz oldalra, mint az európaira. Nem háborúzunk magunkkal szemben"

- fogalmazott.

Közölte továbbá, az EU céljai között szerepel az orosz gázbehozatal csökkentése a háború finanszírozásának megszüntetésére. Az energiával kapcsolatos új intézkedések kivetése azonban óriási hatással lenne az európai gazdaságokra - tette hozzá.

Mark Rutte holland kormányfő a tanácskozást követően úgy nyilatkozott, hogy a tagállami vezetők tárgyaltak esetleges új szankciók bevezetéséről, csütörtök este azonban nem körvonalazták a további büntetőintézkedéseket. Hozzátette: "az orosz energiaimport tilalmát minden tagállam támogatná, azonban ez rövidtávon nem kivitelezhető".

Hangsúlyozta továbbá, hogy az energiabojkott bevezetése előtt az európai energiaimport diverzifikálására lenne szükség, azonban ez is időt vesz igénybe. Hetekbe, akár hónapokba telhet, mire Németország és egyes kelet-európai országok más olajszállítókkal köthetnek szerződéseket, a földgáz esetében pedig ez még tovább tartana - tette hozzá.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Az ablakom elé fog épülni négy darab, 18 emeletes toronyház, és én a földszinten lakom” - politikai botrány lett az óriáslakóparkból a 15. kerületben
Hiába vonultak a testületi ülésre a tiltakozó civilek, a polgármester szerint nem volt más választásuk. A gigaberuházás keretében 18 emeletes toronyházak épülnek egy zöldterületre.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. november 27.



Ritkán látott politikai fordulatnak adott otthont a XV. kerületi önkormányzat csütörtökön: a helyi civilek és a képviselők egy részének heves tiltakozása ellenére, a DK és a Fidesz frakciója közösen szavazta meg, hogy zöld utat adjanak egy 3500 lakásos, brutális léptékű lakópark megépítésének. A döntés után azonnal felrobbant a kerületet eddig vezető koalíció, a Momentum ugyanis bejelentette, kilép a szövetségből.

A több mint háromórás, feszült hangulatú testületi ülésen, amelyre a tiltakozó lakosok is bevonultak, a képviselők a Tiborcz István volt üzlettársához, Balázs Attilához köthető Bayer-cégcsoporttal kötendő szerződésről döntöttek. A kormány által korábban kiemelt beruházássá nyilvánított projekt így megvalósulhat Újpalotán, a Pólus Center mögötti zöldterületen – számolt be róla az RTL Híradó. A tervek szerint nyolc, 12-18 emeletes tömb épülne, a legmagasabb épületek a 60 métert is meghaladnák.

A kerület DK-s polgármestere, Cserdiné Németh Angéla azzal érvelt a döntés mellett, hogy a kiemelt státusz miatt az építkezés mindenképpen elindul, az önkormányzatnak gyakorlatilag nincs beleszólása. A most megkötött megállapodással azonban a kerület kap cserébe néhány kisebb fejlesztést, valamint minden eladott lakás után 500 ezer forintot, ami összesen körülbelül 1,7 milliárd forintos bevételt jelenthet a városrésznek. A polgármester a szavazás előtt elismerte a kényszerhelyzetet. „Felelősséggel kell meghoznunk ezt a döntést, amit sem a lakosság, sem az önkormányzat nem akar” – mondta Cserdiné.

A kiemelt kormányzati státusz lényegében azt jelenti, hogy a beruházásnak nem kell megfelelnie a helyi építési szabályoknak, azokat a kormányrendelet felülírja. A helyszínen tiltakozók között feltűnt Hadházy Ákos, a szomszédos kerület független képviselője is. „Egészen gyalázatos, ahogyan a kormány gyakorlatilag kiveszi a jog és a törvények alól, ezek az emberek gyakorlatilag azt csinálhatnak, amit akarnak” – fogalmazott Hadházy.

A helyiek attól tartanak, hogy a toronyházak tönkreteszik a környék hangulatát és élhetőségét.

„Az ablakom elé négy, 18 emeletes toronyház fog épülni. A földszinten lakom”

– panaszolta az RTL Híradó stábjának egy helyi lakos.

Barkóczy Balázs, a kerület DK-s országgyűlési képviselője a kármentés logikájával magyarázta a helyzetet. Szerinte hiába tiltakoztak a kormánynál, érdemben nem tudják befolyásolni az építkezést. „Ha már a Bayer Construct a helyiek megkérdezése nélkül, az önkormányzat által állított szabályok és az országos építészeti szabályok áthágásával valósítja meg ezt a beruházást, akkor ebből valamit az önkormányzat is profitáljon” – tette hozzá Barkóczy.

A Szilas Liget néven futó projekt az Otthon Start Program egyik zászlóshajója, amelynek célja a lakáskínálat bővítése. A fejlesztő a honlapján természetközeli környezetet és energiahatékony megoldásokat ígér, az első ütem átadását 2027 végére tervezik. A döntés értelmében a beruházás megkezdődhet, a kerületi politikai erőviszonyok pedig a Momentum kilépésével alapjaiban rendeződtek át.

Az RTL riportját itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Hazaküldték Pakisztánba a nyolchónapos terhes magyar nő férjét, aki így nem lehet ott gyermeke születésénél
Fábián Bora és pakisztáni férje, Muhammad két éve házasok, a férfi a családegyesítő vízumért utazott haza. Az elutasítás óta a kismama egyedül kénytelen dolgozni, és nem tudja, mi lesz a családjukkal.


Nem lehet ott gyermeke születésénél egy nyolchónapos terhes magyar nő férje, mert a magyar hatóságok elutasították a családegyesítési kérelmét. A pakisztáni férfi vízumát augusztus 6-án utasították el, a fellebbezését pedig november 11-én dobták vissza. A család elmondása szerint a döntést azzal indokolták, hogy a havi bevételük nem elegendő a megélhetéshez.

Fábián Bora és pakisztáni férje, Muhammad két éve házasok. A férfi nyolc éve érkezett Magyarországra, vendégmunkásként dolgozott, itt ismerkedtek meg, majd összeházasodtak

írta a Blikk.

Májusban aztán minden megváltozott, amikor Muhammad hazautazott Pakisztánba, hogy a helyi magyar nagykövetségen nyújtsa be a családegyesítési kérelmét. Nem sokkal később derült ki, hogy Bora a közös gyermeküket várja.

Bár a hatóságok a házasság valódiságát nem kérdőjelezték meg, a vízumkérelmet mégis elutasították.

„Ahhoz azonban, hogy ezt a vízumot kikérje, haza kellett utaznia Pakisztánba” – mondta Fábián Bora. „Borzasztó lelki megterhelést jelent, hogy a férjem nélkül kell megélnem a várandósság örömeit és nehézségeit. Mivel a párom nem volt mellettem, hogy támogasson, a terhességem 30. hetéig dolgoznom kellett a vendéglátásban napi 10-12 órát. Eközben pedig maga a hivatal veszi el tőlem a férjemet, vele együtt pedig az ő bevételét is.

Mint leendő édesanya, úgy érzem, a gyermekemnek joga van ahhoz, hogy az édesapja itt legyen a születésekor, amiként ahhoz is, hogy együtt nevelhessük fel a kicsit.”

Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tájékoztatója szerint a családegyesítési engedély feltétele a magyarországi lakhatás, a teljes körű egészségbiztosítás és a megélhetéshez szükséges anyagi fedezet igazolása. A szabályozás ugyanakkor azt is rögzíti, hogy nem adható ilyen engedély annak, aki többek között vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel él az országban. A vonatkozó uniós irányelv szintén lehetővé teszi, hogy a tagállamok a családegyesítés feltételéül a „megfelelő erőforrások” igazolását szabják.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Beleheljük a kocsit, és akkor úgy vagyunk!” – elvontatták a debreceni autót, amiben négy hajléktalan húzta meg magát
Ezzel a módszerrel próbáltak túlélni a hidegben, de a környékbelieknek elegük lett a mocsokból. A hatósági intézkedés után a csapat szétszakadt, sorsuk bizonytalan.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. november 27.



Véget ért a fűtetlen, betört szélvédőjű Fordban tengődő négy hajléktalan férfi kálváriája Debrecenben: kedd délután a rendőrök és a szociális munkások kiköltöztették őket a lakótelepi parkolójában álló autóból, amit el is vontattak – számolt be róla az RTL Híradó. A négy férfiból egyelőre csak egyikük fogadta el a felajánlott segítséget, három társát azóta is keresik.

A hatósági lépést a környéken élők panaszai előzték meg, akiknek elegük lett a működésképtelen autó körül felgyülemlett szemétből, és abból, hogy a férfiak a közeli parkot használták illemhelynek. A Fordban uralkodó állapotok valóban méltatlanok voltak: a kocsi nem indult, így fűteni sem lehetett benne.

„Beleheljük a kocsit, és akkor úgy vagyunk!” – magyarázta az egyikük a stábnak, hogyan védekeznek a hideg ellen.

Az autó tulajdonosa szerint senkinek nem ártottak, és a rendre is próbáltak ügyelni. „Egy rossz szót nem szólunk senkihez! Össze van szedve minden!” – állította.

A lakók ezt másként látták. „Juj, hát ez még szép! Hát volt itt akkora szemét, hogy jaj, istenem!” – fakadt ki egy helyi asszony a riportban, a kocsi hűlt helye felé bámulva.

A kiérkező szociális munkások szerint az intézkedés a férfiak érdekét szolgálta, mert az életük is veszélyben forgott. „A kihűlés veszélye fennállt, hiszen mégiscsak egy fűtetlen autó, és mivel bent dohányoztak, bármikor kigyulladhatott volna” – indokolta a lépést Kovács László, utcai szociális munkás.

Az ügynek komoly jogi vetülete is van. Az autót azért vontatták el, mert korábban már kivonták a forgalomból. „Ha a jármű tulajdonosa úgymond életvitelszerűen lakik ebben az autóban, és az autó nincs kivonva a forgalomból, akkor nincs olyan jogszabály, ami ezt kifejezetten tiltaná” – vázolta a jogi helyzetet Mohácsi Ferenc ügyvéd. Debrecenben azonban külön önkormányzati rendelet szabályozza az üzemképtelen vagy hatósági jelzés nélküli járművek közterületi tárolását, ami feljogosítja a hatóságokat az elszállításra. Az esetre emellett a 2018 óta hatályos, életvitelszerű közterületi tartózkodást tiltó törvény is vonatkozik.

A Debreceni Nap korábban arról írt, hogy a kocsi tulajdonosát 10 ezer forintra bírságolták, amit valószínűleg nem tud kifizetni. A keddi kiköltöztetés után a négy férfiból csak egyikük volt hajlandó menedékhelyre menni, a többieknek nyoma veszett. A szociális szolgálat munkatársai azóta is keresik őket, hogy segítséget nyújthassanak nekik a debreceni, például a ReFoMix által üzemeltetett hajléktalanszállókon.

Az RTL riportját itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„A miniszterség egy hivatás, az élet feladása” – Nagy Márton ezzel magyarázta 800 ezer forintos brüsszeli éjszakáit
A miniszter egy ellenzéki képviselő kérdésére fakadt ki a parlamentben. A hivatalos limitet ötszörösen túllépő szállásköltség szerinte a hivatásával járó áldozat.


„A miniszterség egy hivatás, az élet feladása” – ezzel a mondattal reagált Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter csütörtökön a Parlamentben arra a kérdésre, miért szállt meg Brüsszelben éjszakánként 700–800 ezer forintért, írja a Telex. A vállalkozásfejlesztési bizottság ülésén Sebők Éva, a Momentum képviselője tette fel a kérdést, amire a tárcavezető azt is hozzátette,

szerinte nem az a fontos, ki milyen járattal megy, de „viszont oda kell figyelni rá, mert a társadalmat is érdekli.”

A miniszter utazásairól a 24.hu közérdekű adatigénylésben szerzett adatokat még októberben. Eszerint a minisztérium tavaly november 28. és december 2. között négy éjszakára összesen 3 325 597 forintot fizetett a brüsszeli szállásáért, ami éjszakánként 831 399 forintos kiadást jelent. Egy májusi, szintén brüsszeli úton a szállás két éjszakára 1 442 396 forintba került, ami nagyjából 721 ezer forint éjszakánként. A kikért iratokban szerepelt egy tavaly októberi ausztriai út is, ahol a szállásdíj elérte a 796 ezer forintot éjszakánként.

A magas szállásdíjak azért is feltűnőek, mert a miniszterek külföldi útjaira vonatkozó szabályozás 400 eurós – mai árfolyamon körülbelül 153 ezer forintos – plafont határoz meg éjszakánként, bár ezt az összeget a közigazgatási államtitkár indokolt esetben felülírhatja. A Nemzetgazdasági Minisztérium belső szabályzata szerint ugyanakkor a miniszteri szállásköltségeknek nincs felső határa. A tárca nem közölte, hogy Nagy Márton pontosan melyik hotelekben szállt meg, ezért a részletek kiadásáért az adatokat eredetileg kikérő 24.hu pert indított.

Az ellenzéki képviselők a bizottsági ülésen nemcsak a szállásköltségeket, hanem a gyenge gazdasági növekedést és a német gazdaságtól való függést is bírálták. A nemzetgazdasági miniszter ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: „amikor a német gazdaság 0-val nő, és mi kétszer olyan gyorsan, akkor az szintén 0”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk