EU-tagállamok vezetői: Felelősségre kell vonni az ukrajnai háború felelőseit és bűntársaikat

Az Európai Tanács felszólította Moszkvát, hogy állítsa le a háborús bűnnek minősülő támadásokat, tegye lehetővé humanitárius folyosók létrehozását a civilek evakuálására, biztosítson hozzáférést a humanitárius segélyekhez és engedje szabadon a túszokat.


Az Európai Unió szankciói jelentős hatást gyakorolnak Oroszország és Fehéroroszország gazdaságára, azonban be kell zárni a megszorító intézkedések megkerülését lehetővé tevő kiskapukat - szögezték le az Európai Unió tagországainak vezetői Brüsszelben, a kétnapos EU-csúcs első munkanapjának az ukrajnai háborúval foglalkozó vitáját követően péntek hajnalban.

Az uniós csúcstalálkozón elfogadott zárónyilatkozatban a tagországi vezetők hangsúlyozták, a szankciók képesek arra, hogy hatékonyan meghiúsítsák Oroszország képességét az Ukrajna ellen indított agresszió folytatására, azonban az intézkedések széles körű betartására van szükség.

Az Európai Tanács felszólította Moszkvát, hogy állítsa le a háborús bűnnek minősülő támadásokat, tegye lehetővé humanitárius folyosók létrehozását a civilek evakuálására, biztosítson hozzáférést a humanitárius segélyekhez és engedje szabadon a túszokat.

Az uniós tagállamok vezetői kijelentették, hogy az ukrajnai invázió felelőseit és bűntársaikat a nemzetközi joggal összhangban felelősségre kell vonni. Elköteleződtek továbbá amellett, hogy támogatást nyújtsanak az ukrán kormánynak azonnali szükségleteinek kielégítéséhez, és a háború végeztével a demokratikus Ukrajna újjáépítéséhez. Felszólították az Európai Bizottságot, hogy továbbra is nyújtson technikai segítséget Ukrajna számára a szükséges demokratikus reformok végrehajtásához. Arra ösztönözték továbbá az uniós bizottságot, hogy a lehető leghamarabb fejezze be a menekülteket befogadó tagállamok támogatásával kapcsolatos javaslat kidolgozását, hogy az uniós finanszírozás minél előbb mozgósítható legyen.

Egy neve elhallgatását kérő uniós tisztségviselő tájékoztatása szerint az európai vezetők mintegy másfél órás vitát folytattak Joe Biden amerikai elnökkel.

Ragaszkodtak ahhoz, hogy Washingtonnak és az EU-nak össze kell hangolnia a megszorító intézkedéseiket, különösen az azok megkerülésére irányuló kísérletek meghiúsítását.

Közölte, az orosz gazdaságot sújtó negyedik szankciós csomag múlt heti elfogadását követően a vezetők nem határoztak újabbak meghozataláról, jelezte ugyanakkor, hogy további intézkedések előkészítésén dolgoznak.

Elmondta, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki videókapcsolaton keresztül vett részt az uniós tagországok állam-, illetve kormányfőinek tanácskozásán, és azt mondta: az Oroszországgal folytatott háború az értékek összecsapása, amelyben Ukrajna méltónak bizonyult az európai uniós tagságra.

Az ukrán elnök megköszönte, hogy az EU katonai és humanitárius támogatást nyújt országának, ugyanakkor hangsúlyozta, az EU lassan reagál, és késik az újabb szankciók kivetésével Moszkva, és különösen az orosz energiaszektorral szemben, amely "Vlagyimir Putyin orosz elnök hadigépezetét táplálja".

Alexander De Croo belga miniszterelnök sajtótájékoztatóján a szankciók betartatásának fontosságát hangsúlyozta, és azt, hogy be kell zárni az esetleg kiskapukat, melyeken keresztül kijátszhatók a megszorító intézkedések. Kijelentette: minden esetleges új szankciónak keményebben kell sújtania Oroszországot, mint az EU-t.

"Az alapszabály az, hogy a szankcióknak sokkal nagyobb hatással kell lenniük az orosz oldalra, mint az európaira. Nem háborúzunk magunkkal szemben"

- fogalmazott.

Közölte továbbá, az EU céljai között szerepel az orosz gázbehozatal csökkentése a háború finanszírozásának megszüntetésére. Az energiával kapcsolatos új intézkedések kivetése azonban óriási hatással lenne az európai gazdaságokra - tette hozzá.

Mark Rutte holland kormányfő a tanácskozást követően úgy nyilatkozott, hogy a tagállami vezetők tárgyaltak esetleges új szankciók bevezetéséről, csütörtök este azonban nem körvonalazták a további büntetőintézkedéseket. Hozzátette: "az orosz energiaimport tilalmát minden tagállam támogatná, azonban ez rövidtávon nem kivitelezhető".

Hangsúlyozta továbbá, hogy az energiabojkott bevezetése előtt az európai energiaimport diverzifikálására lenne szükség, azonban ez is időt vesz igénybe. Hetekbe, akár hónapokba telhet, mire Németország és egyes kelet-európai országok más olajszállítókkal köthetnek szerződéseket, a földgáz esetében pedig ez még tovább tartana - tette hozzá.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Orbán kirúgja Polt Pétert, és Tuzson Bence lesz a legfőbb ügyész
Polt Péternek 2028-ig tart a megbízatása. A Tisza Párt vezetője korábban még arról írt, hogy Szájer József lehet a poszt várományosa.


„Orbán rövidesen kirúgja a haverját, Polt Péter legfőbb ügyészt, akinek 2028-ig tartott volna a megbízatása” - írta szombat délután Magyar Péter a Facebookon. A Tisza Párt vezetője azt is megnevezte, aki tudomása szerint Poltot követheti a posztján.

„A korábbi hírekkel ellentétben nem Szájer Józsefet, hanem Tuzson Bence jelenlegi alibi igazságügyi minisztert helyezi Orbán a számára és a Nemzeti Együttbűnözés Rendszere számára életbe vágó pozícióba.”

„Polt kirúgása egyrészt Pintér Sándor belügyminiszter teljes elszigetelődését mutatja, másrészt azt is, hogy a bukás előtt álló miniszterelnök már a legközelebbi erős embereitől is tart és igyekszik a választás előtt minden fontos pozícióba új, zsarolható és így irányítható szereplőket helyezni” - tette hozzá Magyar.

„Az nyilván fel sem merül, hogy Polt Péter a feleségének a Nemzeti Bank kirablásában való esetleges felelőssége miatt távozik megalázó módon, a megbízatásának lejárta lelőtt.

Tuzson Bencének és a kapkodva kinevezésre kerülő további Orbán-janicsároknak azt üzenem, hogy ne tervezzenek hosszú távra” - zárja a bejegyzést a politikus.

Magyar Péter decemberben még arról posztolt, hogy értesülései szerint Szájer József lehet a következő legfőbb ügyész:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Pogátsa Zoltán: Ha kilépnénk az EU-ból, Orbán presztízse az észak-macedón miniszterelnökének szintjére csökkenne
A közgazdász szerint a magyar EU-tagság gazdasági előnyökkel jár, és a kormányfő befolyása is csökkenne, ha az ország hátat fordítana az uniónak.


Pogátsa Zoltán közgazdász a Népszavának adott interjújában arról beszélt, hogy szerinte Orbán Viktor nem akarja kiléptetni Magyarországot az Európai Unióból. Úgy véli, a kormányfő számára is előnyös, ha az ország az unió tagja marad.

A közgazdász azzal indokolta ezt, hogy a kínai befektetők is azért jönnek Magyarországra, mert így elkerülhetik az európai importvámokat. Hasonló okokból jelentek meg a német autógyártók is: nemcsak az olcsó munkaerő miatt, hanem azért is, mert innen vámok és kvóták nélkül lehet árut szállítani az unió más tagállamaiba, ráadásul határellenőrzés sincs.

Pogátsa úgy fogalmazott:

„Ha kilépnénk az EU-ból, Orbán presztízse az észak-macedón miniszterelnökének szintjére csökkenne.” Hozzátette: „Márpedig ki tudja ma megmondani internetes keresés nélkül, hogy ki a macedón miniszterelnök?”

A beszélgetésben szóba került Ukrajna uniós csatlakozása is. Pogátsa szerint erre belátható időn belül nincs esély, mivel senki nem gondolkodik abban, hogy egy háborús ország belépjen az EU-ba. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: ő maga a világot járva még nem találkozott „nemet váltó” óvodással sem, miközben ez a téma korábban fontos szerepet kapott a magyar közbeszédben. Úgy fogalmazott: „Az előbbiekkel kapcsolatos állítások legfeljebb blöffnek tekinthetők.”

A gazdasági kilátásokat is értékelte. Szerinte az egymillió új munkahely programja kifulladt. Véleménye szerint előrelépni csak intenzív gazdaságpolitikai eszközökkel lehetne, ha a magyar munkavállalók magasabb hozzáadott értékű állásokban dolgoznának. Ehhez azonban humántőke-fejlesztésre lenne szükség: jó minőségű oktatásra, egészségügyre és infrastruktúrára. Mint mondta, „valamilyen rejtélyes okból Orbán amióta kormányon van nem akar csinálni” ilyen fejlesztéseket.

Pogátsa azt is megemlítette, hogy a magyar gazdaság jelenleg nem éli fénykorát: az idei első negyedéves GDP-adat elmaradt a várakozásoktól.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Kezdődik a balatoni rémálom: máris lerobbant a Tópart IC, leszállították az utasokat
Szombat délelőtt már két Tópart IC is lerobbant, az utasokat Szabadbattyánnál leszállították. A MÁV szerint műszaki hiba okozza a 30–70 perces késéseket.


Szombat délelőtt több nehézség is adódott a balatoni vasúti közlekedésben. A MÁV közlése szerint

a Nagykanizsáról 9:19-kor a Déli pályaudvarra induló Tópart InterCity (IC 857) műszaki ok miatt 30–35 perces késéssel közlekedik.

Később a másik irányba tartó járatnál is probléma lépett fel.

A Déli pályaudvarról 11:35-kor Nagykanizsára induló Tópart InterCity (IC 844) Székesfehérvártól 50–70 perces késéssel közlekedik, szintén járműhiba miatt

– írta a vasúttársaság a honlapján.

A 24.hu egyik olvasója arról számolt be, hogy Szabadbattyánnál leszállították az utasokat a vonatról.

A tapolcai sebesvonat sem úszta meg a műszaki problémákat: ott mentesítő autóbuszokat kellett beállítani a járat pótlására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Videó: ukrán drónhajó semmisített meg egy orosz vadászgépet
A támadásról készült videón jól látszik a végzetes találat pillanata. A rakétát egy titkos ukrán egység indította.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. május 03.



Az ukrán védelmi hírszerzés különleges egysége, a 13. csoport egy drónhajóról indított rakétával csapott le egy orosz Szu–30-as vadászgépre Novorosszijszk kikötőjénél – jelentette a DIU. A támadásról videó is készült, amelyen jól látható a találat, valamint a lángba borult roncs zuhanása is.

A közlemény szerint a támadáshoz egy R–73-as légiharc-rakétával felszerelt ukrán drónhajót (USV) használtak. A rakéta eltalálta a gépet, amely a levegőben kigyulladt, majd a tengerbe zuhant.

„Történelmi csapást hajtottak végre a 13. csoport, a DIU különleges egységének katonái, egy felszíni platformról indított rakétával. Az agresszor orosz állam többcélú vadászgépe, amelynek becsült költsége mintegy 50 millió dollár, a levegőben lángba borult, és végül a tengerbe zuhant, egyenesen a kegyetlen Neptun birodalmának fenekére”

– olvasható az ukrán hírszerzés közleményében.

Az Ukrainska Pravda emlékeztetett: a DIU tavaly hivatalosan bejelentette, hogy megkezdte az infravörös irányítású, szovjet gyártmányú R–73-as rakéták integrálását a Magura típusú drónhajókra. Ez a fejlesztés már tavaly decemberben is sikeres volt, amikor két orosz Mi–8-as helikoptert semmisítettek meg vele.

(via Blikk)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk