EU-tagállamok vezetői: Felelősségre kell vonni az ukrajnai háború felelőseit és bűntársaikat

„Vigh László marad a munkatársunk, számítok rá a parlamenti választás után is, de nem képviselőként. Erről állapodtam meg vele” – ezzel a mondattal jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök kedden Zalaegerszegen, hogy a Fidesz 11 év után lecseréli a Zalaegerszeg-központú, Zala 01-es számú választókerület országgyűlési képviselőjelöltjét.

A bejelentés azután hangzott el, hogy a miniszterelnök részt vett a Flex új, 35 milliárd forintos gyáregységének átadásán – írta  meg a Zaol. A döntés hátterét Orbán Viktor a lojalitás és a közös munka keretébe helyezte, kiemelve, hogy Vigh Lászlóval 25 éves közös múltra tekintenek vissza, és bajtársának tekinti őt. A miniszterelnök szavai szerint a távozó képviselőnek a jövőben is fontos szerepet szánnak; a helyi sajtó értesülései szerint Vigh a választás után a zalaegerszegi járműipari tesztpályához kapcsolódó kormányzati feladatot kaphat.

A Semmelweis Egyetemen végzett, civil életében pedig sikeres sportoló volt: 20-szoros magyar bajnok atléta és korosztályos válogatott. A jelöltet a sajtóinformációk szerint Vigh László és Balaicz Zoltán polgármester közösen javasolta a párt vezetésének.

Vigh László a Fidesz egyik stabil bázisának számító körzetet vezette. 2014 óta háromszor nyert itt egyéni mandátumot, legutóbb, 2022-ben a szavazatok 56,8 százalékát szerezte meg.

A Zala 01-es választókerületben a Fidesz új jelöltjének a legerősebb kihívója várhatóan a Tisza Párt jelöltje lesz. A párt éppen ezekben a napokban tartja előválasztását a körzetben, ahol három jelölt-jelölt verseng az indulás jogáért: Gyuk Zsolt informatikus, Horváth Dávid gépészmérnök és dr. Nagy Márta gyógyszerész. 

Menczer Tamás, a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója a Facebook-oldalán fejtette ki véleményét a kutyaadó ötletéről. Az apropót az adta, hogy az Index kedden egy "belsős dokumentum" alapján arról írt, hogy a TISZA Párt kormányváltás esetén megszorításokra készülhet. Cikkük szerint ennek része lenne a kisállatadó is, sőt különadó jöhetne a kutya- és macskatápokra is. Ezt Orbán Viktor is említette Facebook-bejegyzésében, amelyben az állítólagos tervekről írt.

Menczer Tamás a posztjában azt a kérdést tette fel, hogy „De mi az, hogy kutyaadó?”.

A kommunikációs igazgató ezután arra a következtetésre jutott, hogy ha a kutyák után adózni kellene, akkor a következő lépés akár a házastársak megadóztatása is lehetne.

– írta.

Hozzátette, szerinte a TISZA Párt elnöke könnyen vetne ki ilyen adót, mivel neki „úgysincs”. Menczer Tamás a bejegyzését azzal zárta, hogy

Magyar Péter az Index cikkének megjelenése után cáfolta, hogy pártja megszorításokra készülne. Mivel jó ideje adóemeléssel vádolják a TISZÁT, a pártelnök következetesen azt kommunikálja, hogy nem erre, hanem adócsökkentésre készülnek. Azt is közölte, hazugság, hogy a kisállatadót vezetnének be kormányváltás esetén.

„Minden, amit tudni kell a tiszás megszorító csomagról” – ezzel a címmel jelent meg egy bejegyzés szerdán Orbán Viktor Facebook-oldalán. A miniszterelnök annak apropóján írt erről, hogy kedden a kormánypárti Index közzétett egy cikket, amelyben egy "belsős anyagra" hivatkozva azt állítják, a TISZA Párt komoly megszorításokra készül kormányváltás esetén. A párt elnöke, Magyar Péter azonnal cáfolta ezt, szerinte a cikk minden szava hazugság.

Orbán Viktor a Facebookon most megismételte az Index cikkének állításait. E szerint Magyar Péterék a csomaggal progresszív, 22-33%-os SZJA-emelést vezetnének be, amivel már a bruttó 416 ezer forint fölött keresőknek is 22%-ra ugrana a személyi jövedelemadója. A miniszterelnök szerint egy átlagos magyar családnak 30%-kal csökkentenék a családi adókedvezményeit.

Azt is írja, hogy a TISZA Párt jelentősen emelné a kis- és középvállalkozások adóterheit is. Orbán Viktor úgy fogalmazott, „a kisvállalkozásoknak 13,5%-ra, a középvállalkozásoknak 18%-ra emelnék a társasági adóját”. Állítja, hogy „32%-os ÁFÁ-t vetnének ki az 1600 cm3 feletti autókra, azok alkatrészeire, az alkoholos italokra és a dohánytermékekre”. A miniszterelnök azt is állítja, hogy „20%-os özvegyi nyugdíjadót vezetnének be”.

– olvasható a bejegyzésben.

Orbán Viktor szerint Magyar Péterék privatizálnák az egészségügyet és a nyugdíjrendszert, aminek következtében szerinte „a munkavállaló csak a várható legalacsonyabb nyugdíj és leggyengébb egészségügyi alapellátás esetén is többet fizetne, mint a mostani rendszerben”.

A miniszterelnök egy 1300 milliárd forintos sarcnak nevezte a terveket, és a posztot azzal zárta, hogy „ne hagyjuk, hogy padlóra vigyék vele Magyarországot!”.

A kormányzati kommunikáció és több kormányközeli lap kész tényként kezeli az Index által ismertetett állítólagos tervek tartalmát, míg a TISZA Párt azt állítja, hogy hamisított anyag alapján zajlik lejárató kampány. Egy hasonló, augusztusi „szivárgás” után a kormány nemzeti konzultációt indított a feltételezett adóemelésekről; a TISZA Párt pedig helyreigazítási pert kezdeményezett az Index cikkei kapcsán.

Szerbia egy teljes finomítói leállás küszöbén áll, miután Aleksandar Vučić elnök bejelentette: legfeljebb négy napjuk maradt, mielőtt le kell állítani az ország egyetlen nagy olajfinomítóját. A szerb elnök a drámai helyzetben Orbán Viktorhoz fordult segítségért, akivel szerdán találkozik, hogy az energiaellátás biztonságáról tárgyaljanak. A tét nem csupán az üzemanyag-ellátás, hanem a teljes szerb pénzügyi rendszer stabilitása.

A lépés azonnali következményekkel járt: leálltak a horvát JANAF-vezetéken keresztül érkező nyersolaj-szállítások, a NIS töltőállomásain pedig már jelentkeztek fennakadások a Visa és Mastercard kártyás fizetésekben. A helyzet tegnap, november 25-én eszkalálódott, amikor Vučić a szerb kormány hivatalos közleménye szerint tudatta, hogy a pancsovai finomító „csökkentett üzemmódba” kapcsolt. Amennyiben az amerikai Pénzügyminisztérium Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala nem adja meg a működéshez szükséges speciális engedélyt, az üzem négy napon belül teljesen leáll. Egy ilyen leállás után az újraindítás 14–20 napot is igénybe vehet.

A kockázatok túlmutatnak az üzemanyaghiányon. A Szerb Nemzeti Bank jelezte, hogy a licenc meghosszabbításának hiányában felfüggesztheti a NIS-hez kötődő összes pénzügyi tranzakciót, ami a bankrendszert is megbéníthatja. A szerb elnök ma Budapestre utazik, hogy Orbán Viktorral tárgyaljon a lehetséges megoldásokról.

– mondta Aleksandar Vučić. Magyarország a MOL-on keresztül már növelte a Szerbia felé irányuló szállításait, de ez önmagában nem képes pótolni a horvát útvonal kiesését. Hosszabb távú megoldásként egy új, évi 4-5 millió tonna kapacitású magyar–szerb kőolajvezeték épül, ami 2027 végére készülhet el.

Vučić diplomáciai érvelésében egy friss amerikai döntésre is hivatkozik: Washington november 21-én általános engedélyt adott a Paks II. atomerőmű-projekthez kapcsolódó bizonyos tranzakciókra, ami precedenst teremthet. Az elnök nyilvánosan fordult az amerikai hatóságokhoz, méltányosságot kérve.

– fogalmazott angolul a szerb elnök.

A kormány lépéseit otthon heves bírálatok érik. Az ellenzék szerint a kormány túl sokáig halogatta a döntést az orosz tulajdonrész csökkentéséről. „Ahogy önnek nem hittek Putyin és Trump sem, úgy a szerb állampolgárok sem hiszik, hogy a NIS problémáját a következő hét napban megoldja” – nyilatkozta Dušan Nikezić, a Szabadság és Igazságosság Pártjának alelnöke. A Srbija centar mozgalom szerint „a Putyintól való félelem erősebb a nemzeti érdeknél”, míg a jobboldali Dveri mozgalom óva intett a NIS államosításától.

A számok is a helyzet súlyosságát mutatják: a finomító leállása esetén 50 ezer tonnás dízelhiány keletkezhet, bár az állami tartalékok jelenleg 184 ezer tonnát tesznek ki. A NIS-ben a Gazprom Nyeft és a Gazprom együttesen több mint 56%-os tulajdonrésszel bír, míg a szerb állam közel 30%-kal. Washington február 13-ig adott haladékot az orosz félnek, hogy vevőt találjon a részesedésére. A következő napok döntőek lesznek: vagy megérkezik az amerikai engedély, és a piac megnyugszik, vagy Szerbiának egy elhúzódó ellátási válsággal kell szembenéznie a tél közeledtével.

(via Euronews, 24.hu)