A pandémia óta az egekbe szökött az étel-házhozszállítás, az e-kereskedelem és a tisztítószerek eladása is. A gond, hogy ezek az iparágak jórészt az egyszer használatos csomagolásokra építenek - írja a Circular Economy Portugal 2021-es tanulmánya. Pedig csak egy kis tudatosságra lenne szükség, hogy felszámoljuk a műanyag szeméthegyeket.

Hogy a helyzet mit sem javult, kellően mutatja, hogy 2019-ben rekordot döntött az egy főre jutó csomagolási hulladék mennyisége. És míg a nagyvállalatok az újrahasznosításban látják a megoldás kulcsát, a szakértők szerint a gyártás és fogyasztás mai mértéke mellett már nincs olyan hulladékgazdálkodási rendszer, ami ezt megfelelően kezelni tudná.

Ha ugyanis a tisztítószerek, az online rendelt ruhák és a kiszállított élelmiszer egyötödét újrahasználható anyagba csomagolnánk a következő 5 évben, azzal több mint egymilliárd tonna szén-dioxid kibocsátását előznénk meg, ráadásul 3 és félmilliárd köbméter vizet és több mint 1,2 millió teherautónyi nyersanyagot spórolhatnánk.

De vajon megvalósítható ez a gyakorlatban?

“Az emberek fejében, sőt, a cégek és politikusok döntéseiben is az újrahasznosításon van a hangsúly, pedig létezik ennél jobb megoldás is. Habár ez még nem igazán ment át a köztudatba, van egy “hulladékhierarchia”, ami alapján a legfontosabb a hulladékmegelőzés, a második a termékek újrahasználata, és a csak a harmadik az újrahasznosítás.

Létezik ugyan a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer, aminek értelmében a gyártó felelősséggel tartozik a termék környezeti lábnyomáért - például, hogy miből gyártja, mibe csomagolja, és mennyi hulladékot képez vele -, Magyarországon azonban ez a rendszer nem igazán működőképes: a gyártókat még azért sem nagyon vonják felelősségre, ha például egy termékük az árokparton köt ki.

Sok nagyvállalat a valódi változtatás helyett előszeretettel él a “zöldre festés” látványgesztusával is. Ilyen például a szemétszedő akciók támogatása, vagy a "Gyűjts szelektíven!" feliratú plakátok kihelyezése, amivel valójában a fogyasztóra terhelik a felelősséget - teszi hozzá György.

Akkor mégis milyen anyagot használjunk?

Ez nagyban múlik azon is, pontosan mit csomagolunk bele. A textil- és a ruhaiparban például nem kell nedvességtartalommal számolnunk, így itt megfelelő az újrahasználható papírcsomagolás. Ez Nyugat-Európában már bevett, igaz, nálunk egyelőre nem igazán elterjedt megoldás.

Külön kategóriát képviselnek a háztartási tisztítószerek és tisztálkodószerek, amelyek csomagolása ma elsősorban egyszer használatos flakon.

És ott van persze a vendéglátóipar is, ahol a Covid-járvány óta 40 százalékkal nőtt az elviteles csomagolóanyagok használata.

“Még magukat a vendéglátóhelyeket is nyomasztja a kérdés, hogy mire cserélhetnék a kiszállítós dobozt” - mondja Dr. Horvátth Sarolta a RAKUN Dobozközösségtől, ahol egyedi megoldással rukkoltak elő.

Az első ötletük a lebomló csomagolás volt, az ilyen dobozokról viszont hamar kiderült: ha nincsenek visszagyűjtve, akkor nem jelentenek igazi megoldást. Így döntöttek az újrahasználható doboz mellett. Kapóra jött az is, hogy 2019-ben megjelent az egyszer használatos műanyag használatát korlátozó, Európai Uniós irányelv is.

“Ez betiltotta jó pár fajta egyszer használatos műanyag forgalmazását, ám az elviteles dobozok esetében csak az expandált polisztirolt. A vendéglátósok többsége átnyergelt másfajta műanyagra, így az irányelv inkább csak a szemléletformálásra volt jó” - mondja Sarolta.

Az expandált polisztirol, ez a könnyű, habszerű anyag egyébként még mindig használatos, hiszen csak a forgalmazását tiltották be, így sok étterem előre betárazott belőle. Népszerű, mivel olcsó és megtartja a hőt, nem hűl ki a benne szállított ennivaló.

A papír ugyanis belül általában műanyaggal van bevonva, ha nem, akkor pedig a politejsav nevű kukoricakeményítővel, ami miatt nem dobhatjuk a szelektív kukába, csak komposztálóba. Márpedig a magyar lakosság töredéke komposztál, tehát ennél még az újrahasznosítható műanyag is jobb megoldás.

Mibe lenne ideális a kaját csomagolnunk?

“A műanyagok (például PET, PS, PVC) és az alumínium nemcsak a környezetbe kerülve ártalmasak, de az egészségünkre káros anyagokat is tartalmazhatnak.

Mi egészségügyi szempontból az üveget részesítjük előnyben, főleg az italcsomagolások esetében. Ebből ugyanis nem tud káros vegyi anyag kioldódni, mint a műanyagból. Környezeti szempontból ugyanakkor, amennyiben a csomagolás csak egyszer kerül felhasználásra, kisebb ökológiai lábnyommal jár az újrahasználható műanyag vagy a fémcsomagolás” - mondja Szabó György.

Előfizetni a közösség saját appján keresztül lehet egy vagy két dobozra, a havidíjat automatikusan vonják. A vendéglátóhelyen magunk jelezhetjük, hogy van RAKUN előfizetésünk, amikor pedig az étel kiérkezik, a dobozok egy QR-kódot beolvasva kerülnek át a mi nevünkre. Így a rendszer üzemeltetői mindig látják, melyik doboz kinél jár, és szükség esetén tudják biztosítani az utánpótlást is.

Ha házhozszállítást kérünk, a dobozokat az étterembe visszaforduló futárnak is leadhatjuk, vagy magunk is visszavihetjük. Ez egyelőre az önállóan szállító éttermekre vonatkozik, az ismert ételrendelő appokra nem, de már velük is folyamatban van egy másfajta megoldás kidolgozása.

A RAKUN ma már országszerte, összesen 14 városban és 87 vendéglátóhelyen van jelen. Mint mondják: van, akit ők keresnek meg, de magától is sok vendéglátó jelentkezik. Az éttermek mintegy négyötödének szimpatikus a fenntartható dobozok ötlete. Még szerencse, hiszen az összehasonlító elemzés szerint a többször használható ételtárolók környezeti lábnyoma 13-szor kisebb, mint az egyszer használatos társaiké.

Vannak még itthon jó gyakorlatok

Ha apránként is, de kialakulóban vannak olyan nemzetközi szabályozások, amelyek idővel nálunk is véglegesen visszaszoríthatják az egyszer használatos termékeket és csomagolásokat.

“A tisztítószereket illetően is vannak jó hazai kezdeményezések, például csomagolásmentes boltok, ahol újratölthető csomagolásban vásárolhatunk. Vannak e-kereskedelmi cégek is, ahol betétdíjas üvegben vehetünk termékeket, ilyen például a kifli.hu, vagy a Cupler a kávé szerelmeseinek, de olyan borászatot is ismerünk, ahol szinte csak újratölthető csomagolásban forgalmazzák a bort. Jó lenne, ha egyre többen az újrahasználatra helyeznék a hangsúlyt.”