SZEMPONT
A Rovatból

„Egy sikeres oktatási rendszer nem működhet kizsigerelt rabszolgákkal”

Az ország egyik legjobb iskolájának számító Eötvös József Gimnáziumban a tanárok háromnegyede részt vesz a szerdán kezdődött sztrájkban. Ketten meséltek motivációikról és a kilátásaikról.


A budapesti Eötvös József Gimnázium legutóbb holtversenyben első helyre került a HVG legjobb középiskolákat bemutató rangsorában.

A tanárok munkakörülményei ugyanakkor itt se ideálisabbak, mint bárhol az országban. Erre szerette volna felhívni a figyelmet a tantestület 60 tagja, amikor február közepén polgári engedetlenségi akciót hirdettek.

A március 16-án kezdődött sztrájkban még ennél is többen, az összesen 80 tanárból 62-en vesznek részt. Pedig a földrajz-történelem szakos Szeiman József szerint rengeteg dezinformáció és implicit fenyegetés éri őket azzal kapcsolatban, milyen következményekkel jár ez.

„Büszkeséggel tölt el bennünket, hogy ennek ellenére mégis ennyien kiálltunk. A dolog másik része viszont az, hogy emiatt a bizonytalanság miatt feszültség is keletkezik. Ezt igyekszünk folyamatosan menedzselni, úgy kommunikálni, hogy mindenki számára megnyugtató legyen, és egyben tartsuk a tábort, mert a legfontosabb most az egységes kiállás” – fogalmaz.

Abban, hogy probléma van, mindenki egyetért a tantestületben. Egyedül abban van eltérés közöttük, hogy páran úgy érzik, talán nem a legmegfelelőbb a mód és az időpont, amit kiválasztottak a tiltakozásra. De a nagyjából 75 százalékos részvételi arány így is kiemelkedően magasnak számít.

„A büszkeség mellett én dühöt is érzek, mert most már tényleg szeretnék azzal foglalkozni, amire szerződtem. Színvonalas órákat tartani, a saját kereteimhez és az adott csoport lehetőségeihez alkalmazkodva. Szeretném alkalmazni azt a tudást, amit elsajátítottam az egyetemen, de eddig nem tudtam”

– mondja az iskola egy másik tanára, a magyar-történelem szakos Kodácsi Boglárka, aki negyedik éve van a pályán.

Tanári autonómia jelenleg nem létezik

Mindketten egyetértenek abban, hogy pedagógusként jelenleg nem lehetséges szakmai munkát végezni. Az elmúlt 10 évben megjelent kettő darab kerettanterv, ugyanennyi Nemzeti Alaptanterv, valamint szintén kettő érettségi követelményrendszer is, ami folyamatos alkalmazkodási kényszert hozott magával. Ugyanakkor a változások egyike sem a modern oktatás felé vezet – teszik hozzá.

Szeiman szerint egyre inkább az a helyzet, hogy tananyagot tanítanak, nem gyereket. Nem tudnak alkalmazkodni a gyerekek sajátosságaihoz, mivel ki van adva, hogy év végéig el kell jutni mondjuk Mátyás királyig, és kész.

A rendszert nem érdekli, hogyan lesz ez a diákok számára élményekkel teli, garantál-e nekik bármiféle sikerélményt. A módszertani sokszínűség csak önkizsákmányolással felérő plusz munkával valósítható meg. Ez pedig szorosan kapcsolódik a másik célhoz, amiért küzdenek: a normális bérekhez.

„Egy sikeres oktatási rendszer nem működhet kizsigerelt rabszolgákkal. Mindenkinek a tudása maximumát kell nyújtania, a diákok esetében ez elsősorban a módszertanon múlik, a tanároknál pedig a fizetésen” – mondja Szeiman, aki tizennegyedik éve tanít.

Kodácsi Boglárka szerint bizalomra lenne szükség az egész pedagógustársadalom irányába, mert jelenleg azt érzik, senki nem hiszi el nekik, hogy képesek ellátni azt a munkát, amiről diplomájuk van és amiben elhivatottak.

„Ha ez hivatás, márpedig az, akkor most már hagyjanak dolgozni, ne kelljen kéthetente kockás inget felvennem. Beleállok, mert ezt tartom fontosnak, de egyáltalán nem jókedvemben csinálom” – teszi hozzá.

Bár a sztrájk hangadóinak többsége, aki arccal is vállalja a véleményét, hozzájuk hasonlóan a fiatalabb korosztályból kerül ki, azt mondják, egyáltalán nincs szó arról, hogy idősebb kollégáik beletörődtek volna a helyzetükbe. A folyamatok egyik legaktívabb mozgatója például két évvel áll nyugdíj előtt.

Az viszont Szeiman szerint tény, hogy a pedagógus-bértábla az életkort jutalmazza, tehát minél idősebb valaki, annál magasabb a havi illetménye. Persze ennek még a teteje is méltatlanul alacsony, tehát nem arról van szó, hogy az idősebbek ne emelhetnének jogosan panaszt.

A fiatalabb tanárok helyzete ugyanakkor még elkeserítőbb: ők azok, akik sokszor családalapítás, egzisztenciateremtés előtt állnak, de adott esetben még a 200 ezer forintot is épphogy csak eléri a fizetésük.

„Már az is előrelépés lenne, ha az intézmények kapnának valamekkora gazdasági autonómiát, így pótlékokat fizethetnének azoknak a kollégáknak, akik pluszmunkát vállalnak. Jelenleg erre nincs mód: aki szakkört tart, többet kirándultatja az osztályát, vagy képzi magát akár a saját költségén, ezért semmiféle kompenzációt nem kap” – mondja Szeiman József.

Kodácsi Boglárka hozzáteszi: elképesztő, amikor egy családban két fiatalnak azon kell gondolkodnia, tudja-e az egyikük azt csinálni, amit szeret és amiben igazán jó, mert közben a másik nélkül egyszerűen képtelen fenntartani magát.

„Most még oké, amíg ketten vagyunk, de mi történik, ha lesz mondjuk két gyerekünk? Mit kell majd beáldoznunk? Szerintem ezeknek a beszélgetéseknek nem szabadna megtörténniük.”

Hiába sztrájkolnak, így is berendelhetik őket gyerekfelügyeletre

Teljes támogatottsága nyilván sosincs egy ilyen akciónak, de Szeiman szerint beszédes, hogy a sztrájk első napján a diákok túlnyomó része nem jött be az iskolába. Ez pedig csak akkor lehetséges, ha a szülő igazolja a hiányzást.

Az Eötvösben a végzősök kötelező érettségi tárgyaiból a sztrájk alatt is megtartják az órákat, a kisebbeknél pedig ahol csak lehetett, megoldották a szülők a felügyeletet. Akiknél nem tudták, azokra a szabályok szerint a nem sztrájkoló tanároknak kellene vigyázniuk. De mivel ők sokkal kevesebben vannak, mint a sztrájkolók, így egyedül képtelenek rá, az igazgató az utóbbiakat is berendelheti felügyelni.

Ezért az a szürreális helyzet állt elő, hogy több tanárnak úgy is dolgoznia kell, hogy egyébként részt vesz a sztrájkban, ráadásul azzal fenyegetik őket, hogy még a fizetésüket sem kapják meg.

A résztvevők úgy döntöttek, hogy a szerdai napon bevállalják ezt, csütörtökön viszont jó néhányan inkább a polgári engedetlenség eszközét választják majd, melynek során erre sem lehet kötelezni őket. Persze tisztában vannak vele, hogy ez komoly következményekkel járhat: a múltkori polgári engedetlenségi akció folyományaként például arányosan még többet is levontak tőlük, mint az arra a napra eső bérük.

Az iskola vezetése viszont nagyon támogató: Kodácsi Boglárka szerint mindent megtesznek azért, hogy megteremtsék a sztrájk keretrendszerét, ugyanakkor kifelé is törvényesen járjanak el. Az igazgatóság tagjai óriási pluszmunka árán vállalták például azt, hogy megszervezik a helyettesítést a mostani, folyamatosan változó helyzetben.

Közbeszólt a háború

A polgári engedetlenségi akciók kezdetekor még óriási médiafigyelem irányult minden iskolára, ahol ehhez folyamodtak, az orosz-ukrán háború kitörése azonban egy csapásra áthelyezte a fókuszt. Azóta hiába folytatták továbbra is napi szinten valahol, erről legfeljebb csak mínuszos hírekben lehetett olvasni.

Kodácsi Boglárka úgy látja, a helyzet hasonló az előző Nemzeti Alaptanterv két évvel ezelőtti megjelenéséhez, amikor a tiltakozást szintén hamar elnyomta az éppen berobbanó koronavírus. Most persze nagyon más a helyzet, de szerinte valóban megélhetik a résztvevők, hogy amit csinálnak, az súlytalan a háborúhoz képest. Miközben a két dolog egyáltalán nem összehasonlítható.

Mint mondja, nekik a maguk területén kell kiállniuk, ezzel párhuzamosan viszont fontosnak tartják, hogy kivegyék a részüket a segítségnyújtásból is: a sztrájk idején a pedagógusok egy része ezért jótékonysági akciókat, adománygyújtéseket szervez, akár a felügyelt diákok bevonásával is.

Az iskola sztrájkoló tanárainak csoportképe március 16-án. Forrás: Eötvös József Gimnázium

A családos tanárok életszínvonala látványosan zuhan

Szeiman József szerint a kormányzat folyamatosan türelmet kér a pedagógusoktól, de ez nem megy örökké.

„Nekem két gyermekem van, a nagyobbik 5 éves. Mire eljutunk oda, hogy az ígéretük szerint kezdenek valamit a rendszer problémáival, már iskolás lesz. A költségek egyre növekednek, a bérünk növekedése viszont egyáltalán nem inflációkövető. Ma ott tartunk, hogy a családos tanárok életszínvonala nem egyszerűen csökken, inkább látványosan zuhan. Folyamatosan le kell mondanunk dolgokról, nekem ne mondja senki, hogy ez rendben van.”

A mostani sztrájkot péntekig tervezik, a rövid távú céljuk az, hogy ezt a három napot sikerüljön problémamentesen levezényelni. Utána pedig majd kitalálják, hogyan tovább. Egyelőre optimisták, de ha továbbra sem történik érdemi változás a helyzetükben, a pályaelhagyást sem tartják kizártnak. Ez a tanári kar több tagjánál is felmerült már, és hangsúlyozottan nem függ össze a hivatástudatukkal, pusztán egzisztenciális kérdés.

„Iszonyatosan erős lojalitás fűz mindannyiunkat a választott hivatásunkhoz, de még erősebben kötődünk a családunkhoz. Ha azt látom, hogy olyan szintű lemondásokat kell nap mint nap meghoznunk, ami már tűrhetetlen, akkor bármennyire is fáj, meg fogom lépni.”

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Jámbor András: Nincs szükség a Fidesz-oligarchák volt kommunikációsaira az új közmédiában
A kommunikációs szakember nyíltan bírálta Hajdú Gábor kinevezését az M1 Híradó főszerkesztői pozíciójára. Szerinte elfogadhatatlan, hogy egy Mészáros Lőrinchez köthető szakember kapjon kulcspozíciót a köztévé új híradójában.
DKA - szmo.hu
2026. augusztus 04.



Jámbor András a Facebookon reagált arra a hírre, hogy Hajdú Gábor lesz a közmédia híradójának új főszerkesztője. Ahogy megírtuk, Hajdú korábban a Mészáros-csoporthoz tartozó Talentis Groupnál dolgozott kommunikációs szakemberként, és kommunikációs specialista is volt a Mészáros-csoportnál.

„Nincs szükség a Fidesz-oligarchák volt kommunikációsaira az új közmédiában!”

– jelentette ki a jelenleg Pikó András józsefvárosi polgármester tanácsadójaként dolgozó Jámbor.

Bár hozzáteszi, nem gondolja, hogy senki, aki valaha kapcsolatba került a Fidesszel, ne kaphatna fontos pozíciót, de szerinte „az talán egy kicsit erős”, hogy Mészáros Lőrinc cégének egy nemrég még aktív kommunikációs szakembere kerüljön a köztévé híradójának élére. A képviselő felidézi korábbi álláspontját, miszerint azok, akik például 2015-ben szálltak ki a Fidesz-propagandából és utána független sajtót csináltak, megérdemlik a megbocsátást. Hajdú Gáborral kapcsolatban azonban máshogy vélekedik:

„Nem hiszem, hogy egy olyan embernek kéne ezt a fontos posztot megkapnia, aki vígan keresett és jól élt a korrupt oligarchák kiszolgálásából, miközben a kollégáit támadta, megalázta és ellehetetleníteni akarta a rendszer. Nem láttunk ettől a Hajdútól egyetlen mondatot sem arról, mit gondol a közmédiát propagandaszócsőként használó előző rendszerről. Amely rendszerben az őt alkalmazó cégeket is kiszolgálta a közmédia.”

Megjegyzi, hogy nem véletlenül nem ír posztot minden fideszes kötődésű emberről, aki feltűnik az új rendszerben, de szerinte ez annyira kirívó eset, hogy meg kellett szólalnia. Szerinte lenne kikből válogatni, és több nevet is említ, akik megérdemelnék a feladatot: „Bakos Piroskától Krizsó Szilviáig számtalan olyan volt MTVA-s van, aki még baloldalinak sem mondható, mégis jól végezte anno a munkáját”. Hozzáteszi még Benyó Rita és Mészáros Antónia nevét is.

A kommunikációs szakember elismeri, hogy politikailag nehéz a helyzet, mivel „a Tisza nem szólhat bele ebbe a kinevezésbe, ha komolyan gondoljuk a független közmédiát”. Ennek ellenére úgy véli, jó lenne „egy erkölcsi határvonalat húzni, hogy legalább az előző rendszer legegyértelműbb kiszolgálói ne kerülhessenek pozícióba”.

Bejegyzése végén Jámbor megjegyezte, hogy „Magyar Péter a kinevezésről szóló Telex-cikk alatt azt kommentelte: »Nem hinném«”, amivel arra utalhatottt, hogy szerinte vissza fogják vonni a kinevezést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
„Nem térdeltünk le a Bayer előtt” – Zugló polgármestere szerint miattuk bukhatja el a NER-es cég a 300 milliárdos üzletet
Rózsa András, Zugló polgármestere szerint a Bosnyák téri irodakomplexum-beruházás egy túlárazott „ingatlanmutyi” volt. A polgármester állítja, a Bayer Construct nem állapodott meg a kerülettel, ezért a kormány jogszerűen állhat el a 300 milliárdos üzlettől.
F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.



Rózsa András, Zugló polgármestere az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt a Bosnyák téri irodakomplexum körüli helyzetről, miután Magyar Péter kormánya bejelentette, hogy eláll a vásárlástól és visszaköveteli a 300 milliárd forintos vételárat. A polgármester szerint az épületek teljesen készen állnak, de üresen fognak maradni.

„Készen vannak, be vannak rendezve az oda érkező állami hivatalok részére. Úgy tudom, hogy konkrétan a növények, a fogas, minden be van téve. Kulcsra kész az egész” – mondta Rózsa András, aki hozzátette, hogy az épületeket jelenleg is őrzik és a környezetét gondozzák. A polgármester kiemelte, hogy a kerületnek semmi köze a fenntartási költségekhez, mivel az önkormányzatot a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás minden fázisából kizárták.

Szerinte „Zugló és a zuglóiak abszolút elszenvedői ezeknek a NER-es projekteknek, elsősorban ennek a gigaberuházásnak.”

Rózsa András felidézte, hogy az állam és a beruházó Bayer Construct közötti elővásárlási szerződésben eredetileg szerepelt egy kitétel, miszerint a cégnek meg kell állapodnia a zuglói önkormányzattal. Ez a feltétel azonban Rózsa állítása szerint később kikerült a dokumentumból, ami szerinte lényegében lenullázta a kerület tárgyalási pozícióját. A polgármester elmondta, hogy tárgyalt a céggel a kerület kompenzációjáról, mivel a beruházás túlépítettsége minden helyi szabályozást áthágott.

„Egy nagyon nem gáláns ajánlatot adott a Bayer Construct, amit tavaly decemberben elutasított a képviselőtestület, én magam is leszavaztam, és ezt javasoltam a képviselőtestületnek: nem térdelünk le a Bayer előtt, nem adtuk el magunkat fillérekért, hanem fenntartjuk azt, hogy Zuglónak jár a kárpótlás, a zuglóiaknak jár a jóvátétel” – fogalmazott.

A beruházás a kerület mindennapi életére is komoly terhet rótt volna Rózsa András szerint, mivel a közlekedési és parkolási infrastruktúra fejlesztése elmaradt.

A polgármester szerint a helyzetet jól példázza egy általa abszurdnak nevezett eset.

„A pofátlanság tetőfoka volt, amikor az egyik állami hivatal, amely ide költözött volna, írásban megkereste a zuglói önkormányzatot, hogy tudunk-e nekik parkolóhelyeket biztosítani. Úgy építették meg ezt az irodakomplexumot, hogy pontosan tudták, óriási közlekedési és parkolási terhelés lesz a környéken, és nem biztosítottak megfelelő számú parkolóhelyet”

– mondta a polgármester.

Úgy véli, ez a projekt „az abszolút koronája annak a szörnyűségnek, amit a Fidesz és a NER vitt véghez Zuglóval”. Rózsa András élesen bírálta a beruházás hátterét, szerinte az nem szólt másról, mint a profit maximalizálásáról.

„Ez egy ingatlanmutyi. Az egész történet egy hatalmas nagy ingatlanmutyi. Itt arról szólt a történet, hogy a mi becsléseink alapján nagyjából százmilliárd forintot akartak kivenni ebből” – jelentette ki.

Hozzátette, hogy a kormány döntése helyes volt, de felelősséggel is jár, mivel foglalkozniuk kell az épületek sorsával és Zugló kárpótlásával.

A polgármester szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a Bayer Construct visszafizeti a 300 milliárd forintot.

„Úgy számolom, hogy a projekt felépítése körülbelül 150 milliárd forintba kerülhetett, ennyit ténylegesen ráköltöttek munkabérre, anyagra. Ez a pénz már nincs meg”

– magyarázta. Úgy látja, elhúzódó pereskedésre kell számítani.

Az épületek jövőbeli hasznosításával kapcsolatban felmerült a diákszállás vagy kollégium lehetősége. „Ilyen mennyiségű irodára szerintem senkinek nincs szüksége” – tette még hozzá.

A polgármester kifejtette, mi ad szilárd jogi alapot a kormánynak a szerződés felbontására.

„A magyar állam eláll a vásárlástól. Leginkább azért, mert a zuglói önkormányzat nem tudott megállapodni a Bayer Construct-tal, mert nem adtuk meg magunkat könnyen, és így az elővásárlási jogunk fennmaradt, ez pedig egy súlyos hiba volt a Bayer Construct részéről” – mondta.

Minden más szerződéses pontot szerinte lehet vitatni, de „az elővásárlási jog az kőkemény”. Úgy véli, a Bayer Construct részéről hiba volt, hogy nem egyeztek meg időben a kerülettel, és hozzátette: „pici mohóak voltak.”

A Dürer Park beruházása a polgármester szerint már lefutott ügy, hiszen oda beköltöztek az állami szervek. A Bosnyák tér esetében azonban még lát lehetőséget a kerület számára. Reményét fejezte ki, hogy az ügyletből visszaszerzett pénzből megvalósulhatna a 4-es metró régóta ígért meghosszabbítása a Bosnyák térig. „Erre voltak tervek is, tehát ezek készen vannak, és tovább kell tervezni Újpalotáig a 4-es metró meghosszabbítását. Ez egy olyan kompenzáció lenne a kerületnek, ami tényleg jár.”

A teljes beszélgetés:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Vona Gábor: Magyar Pétert csak egyvalaki tudja megállítani
A politikus szerint sem az ellenzék, sem a sajtó nem képes megállítani a kétharmados többséggel kormányzó Magyar Pétert. Úgy véli, egyedül a Tisza Párt saját szavazóbázisa tudná korlátok közé szorítani a miniszterelnököt, ha jeleznék elégedetlenségüket.
F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.



A Médiapiac című műsorban fejtette ki véleményét Vona Gábor, a Második Reformkor Párt elnöke, aki eredetileg a halál témájáról beszélt volna, de a közelmúlt eseményei miatt inkább az aktuálpolitikára terelődött a szó. A politikus a beszélgetés elején azonnal reagált arra a hírre, hogy visszavonták az M1 Híradó újonnan kinevezett főszerkesztőjének és műsorvezetőjének megbízatását, miután Magyar Péter miniszterelnök egy kommentben fejezte ki nemtetszését.

Vona szerint már a két név, Hajdú Gábor és Borsa Miklós felmerülése is hiba volt a közmédia megújítása kapcsán. Úgy véli, a másik, talán még súlyosabb hiba, hogy a miniszterelnök kommentje kellett a döntés visszavonásához.

„A miniszterelnök ezek szerint lényegében kézi vezérléssel, bemondásra tud beavatkozni a kommentben, még csak nem is egy hivatalos levélben vagy egy magántelefonhívásban, hanem kommentben, nyilvánosan teszi helyre, »a közszolgálati tévét«” – fogalmazott.

Szerinte ez a lépés nem a demokratikus érzésünket erősíti. „ Magyar Péter miniszterelnökként mindent kézben akar tartani, és mindent ő akar irányítani és korrigálni, ha szükséges” – mondta.

Mélyebb, rendszerszintű gondot lát az ügyben.

„Itt az igazi, súlyos probléma most nemcsak az, hogy kommunikációsan ez egy rosszul kezelt konfliktus, hanem egy működési elv, egy antidemokratikus működési elv jelenik meg így a szőnyeg alól”

– jelentette ki. Szerinte ha ez a fajta „kommentben kormányzás” lesz a norma, az hosszabb távon komoly problémákat vet fel.

A Tisza Párt fejlődési ívét is kritikával illette, mondván, a párt nem kormányzásra, hanem egy rendszer leváltására kapott kétharmados felhatalmazást. Szerinte egy semmiből jött, tapasztalatlan politikusokból álló pártnak két év alatt nem lehet felkészülni egy kétharmados kormányzásra.

„Nincs meg az a szamárlétra sem, hogy elindulsz, kialakítod a saját értékrendedet, programodat, bejutsz az Országgyűlésbe, növekedsz, kudarcokkal szembesülsz, hanem lényegében egyből, szinte a semmiből. És szerintem ez a fajta unorthodox szervezetfejlődés, vagy közösségfejlődés, előbb-utóbb benyújtja a számlát” – magyarázta.

A kialakult vízválság kapcsán a politikai egység hiányát emelte ki. Felvetette, hogy a pártok frakcióvezetői közös sajtótájékoztatót is tarthattak volna, hogy a nemzeti egység képét mutassák. „Mi lett volna, hogyha ebben a helyzetben a parlamenti pártok frakcióvezetői azt mondják, hogy ez most egy olyan helyzet, hogy tudjuk, mindannyiunk »hardcore« szavazóinak nem fog tetszeni, hogy itt áll mellettem a másik, de most egy olyan helyzet van, hogy ezt be kell nyelnie a saját szavazóbázisunknak, és mi itt most közösen vagyunk” – vázolta fel a lehetőséget. Véleménye szerint ezek az „out of the box” kilépések hiányoznak a magyar politikából.

Élesen bírálta a jelenlegi politikai kultúrát, amelyet „keresleti politikának” nevezett, ahol a pártok azt nézik, mit akarnak hallani az emberek, ahelyett, hogy „kínálati politikát” folytatnának, azaz valódi programokkal és értékrenddel állnának elő. Szerinte a miniszterelnököt egyedül a saját szavazóbázisa állíthatná meg, ha jeleznék, hogy bizonyos lépések már nem elfogadhatók számukra.

„Most Magyar Pétert én nem tudom megállítani, te se, a sajtó se, senki nem tudja, kétharmada van. Egyvalaki tudja megállítani: a Tisza szavazóbázisa. Nekik kellene ilyenkor jelezni, hogy ez nem oké” – mondta.
A teljes beszélgetés:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Balogh József: A Fidesz-kormány súlyos hibákat követett el az energetikában, és ez most keményen visszaüt
A szakértő szerint az, hogy az Orbán-kormány alatt csak a napelemeket erőltették, hozzájárul a mostani energiaválsághoz. Balogh József szerint ugyanakkor nincs ok pánikra, a tárolókapacitások bővítését és a szélenergia fejlesztését jó iránynak tartja.


Bár a hétvégén úgy tűnt, már vasárnap le kell állítani a Paksi Atomerőművet, a Duna vízszintje egyelőre nem csökkent tovább, és az ipari nagyfogyasztók, valamint a lakosság összefogása is látványos eredményt hozott: egyetlen este alatt egy teljes paksi blokknyi áramot spóroltak meg a magyarok. Az atomerőművet ugyanakkor továbbra is bármikor leállíthatják, Magyar Péter szerint ezen a héten jön a legkritikusabb 5 nap, és a Duna vízszintje akár egy hónapig is alacsonyabb lehet annál, ami az újraindításhoz szükséges.

Meddig tarthat az energiaválság, és pótolható-e külföldről a kieső energia? Mi vezetett a mostani helyzethet, és mi lehet a megoldás? Erről beszélgettünk Balogh József energetikai szakértővel.

– Mennyire súlyos jelenleg a helyzet?

– Nem indokolt a hisztériakeltés, nyugalommal kell kezelni a helyzetet. Úgy gondolom, nem a miniszterelnöknek kellene megszólalnia ebben a témában, mert nem az ő szakterülete. Péntekig kell kitartani, utána javulni fog a helyzet.

– Miért éppen péntekig?

– Mert a hét második felében lehűlés és eső érkezik.

– Mások szerint a Duna alacsony vízszintje akár októberig is megmaradhat, az aszályos időszak elhúzódhat.

– Egy tisztességes meteorológiai előrejelzés legfeljebb tíz napra tekinthető megbízhatónak. Azt kijelenteni, hogy az aszály októberig tart, nem megalapozott. Ilyen alapon akár novembert is lehetne mondani. A jelenlegi előrejelzések szerint a hét második felében megérkezik az eső. Az elektromosenergia-rendszerben különösen káros a hisztériakeltés. Nyugalomra van szükség: át kell tekinteni a helyzetet, majd meg kell találni a megfelelő megoldásokat.

– Az utolsó paksi turbinát is le kell majd állítani?

– Minden attól függ, hogy másodpercenként hány köbméter víz halad át a Dunán. Aszódi Attila erről egy részletes, alapos cikket írt. Ha nincs elegendő víz, sajnos le kell állítani a turbinát, ha viszont megfelelő a vízhozam, erre nem lesz szükség.

Hétfő este a rendszerterhelés körülbelül 6600 megawatt, ami még nem tekinthető rendkívülinek.

Meg kell nézni, hogyan alakul a következő nap, különösen a délutáni időszak. Szerintem nem lesz komoly baj.

– Miért éppen az este hat és tíz óra közötti időszakra kérnek fogyasztáscsökkentést? Ilyenkor a legdrágább az áram?

– A helyzet ennél összetettebb. A Fidesz-kormányzat rendkívül erősen támogatta a napelemes kapacitások kiépítését, arra azonban nem készült fel megfelelően, hogy mi történik naplemente után.

Amit el lehetett rontani, mindent elrontottak.

Lehet, hogy felismerték a problémát, de anyagi szempontból nem volt érdekük annak kezelése. Emiatt rendkívül drága a magyar esti villamos energia. A HUPX-en 400–450 euró körüli árakat is láthatunk. Őszintén szólva én mára 800 euró körüli árat vártam, de az ár nem emelkedett ilyen magasra. Ezért sem szabad pánikot kelteni. A korábbi kormányzat alapvető hibákat követett el az energiarendszer kialakításakor. Nem feltétlenül szándékosan, de a pénzügyi szempontok felülírták a rendszer működésének érdekeit.

– Az államigazgatásban szerdáig kötelező home office-t rendeltek el azokban a munkakörökben, ahol ez kivitelezhező, és a miniszterelnök a piaci cégeket is arra kérte, hogy az energiaspórolás jegyében támogassák az otthoni munkavégzést. Valóban lehet energiát megtakarítani a home office elrendelésével?

– Az irodatömböket akkor is hűteni kell, ha a dolgozók hazamennek. Az Árpád híd környékén is számos olyan irodaépület található, amelyet egész nap közvetlenül ér a napsütés. Ezek hűtését nem lehet egyszerűen leállítani, amikor az emberek elhagyják az épületet.

– Tehát akkor is hűteni kell őket, ha üresek?

– Igen. Egyrészt mindig lehetnek emberek az épületben, másrészt ha a belső tér egyszer átmelegszik, nagyon nehéz visszahűteni. Az üvegfelületek miatt az épület üvegházként kezd viselkedni. Aki ezt az intézkedést javasolta, vélhetően nem ismerte kellően az ilyen épületek működését.

– Tehát az otthoni munkavégzéssel nem takarítunk meg energiát?

– Nemhogy nem takarítunk meg, hanem szerintem akár meg is duplázhatjuk a fogyasztást.

Az irodát továbbra is hűteni kell, miközben a dolgozók otthon is bekapcsolják a légkondicionálót.

– Ha leáll Paks, honnan tudunk energiát importálni?

– Ukrajna nem enged ki villamosenergiát az országból, pedig korábban ez is hozzájárult a magyar rendszer biztonságához. Szlovákia és Ausztria szállít, Szlovénia és Horvátország annyit ad, amennyit tud, emellett Szerbiából is érkezik energia, Románia pedig szintén próbál segíteni. Nem gondolom, hogy súlyos ellátási probléma alakulna ki.

A nagyobb gond az, hogy a korábbi kormány sikeresen összeveszett mindenkivel. .

Ahogy az orosz mondás tartja: „Ne köpj a kútba, mert egyszer még innod kell belőle.” Most érkezett el ez a pillanat.

– Az összekapcsolt európai rendszeren keresztül távolabbi országokból is importálhatunk, nem?

– Az onnan érkező energia már nem jut el Magyarországig, mert azt Németország és Ausztria felveszi. Az Európai Unióban létezik az az elképzelés, hogy az összekapcsolt rendszer mindenki számára megoldást jelent, de a gyakorlatban ez az energia nem ér el hozzánk. Éppen ezért nem szabad úgy összeveszni a szomszédos országokkal, ahogyan azt Szijjártó Péter tette.

– A napelemek napközben azért valamennyi importot kiváltottak.

– Ez igaz, napközben valóban csökkentik az importigényt. Este azonban megszűnik a termelésük, akkor a korábbi, megbukott kormány által preferált napelemek annyit érnek, mint halottnak a csók. És akkor van a 400-500-600 eurós ár.

– Magyar Péter 3000 megawatt tárolókapacitás kiépítésének szükségességéről beszélt. Hogyan értékeli ezt?

– A 3000 megawattos tárolókapacitás indokolt lenne, nagy szükség van rá. A korábbi kormányzat azonban nem építette ki. Számára elsősorban a napelemes kapacitások gyors bővítése volt fontos.

És most már tudjuk, hogy ez nagyon nagy hiba volt.

Ezt korábban is jeleztem. Ez most visszaüt keményen az arcukba.

– Versenyfutás zajlik az idővel? Fontos, hogy a helyzet még a nyáron megoldódjon, mert ősszel, a kevesebb napsütés miatt tovább romolhat?

– Jelenleg öt nehéz napról beszélünk, hétfőtől péntekig. Utána lehűlés és eső várható. Az új kormánynak azonban át kell gondolnia a teljes energiastratégiát. A mostani helyzet egyértelmű figyelmeztetés arra, hogy változtatni kell. El kell kezdeni megtervezni, hogyan lehet megakadályozni, hogy ez a helyzet tartóssá váljon. Az egyik megoldás a szélenergia. A szélenergia mellett számításba kell venni a nem időjárásfüggő megoldásokat, például a biomasszát. Emellett ott van a geotermikus energia is, amelyet a korábbi kormányzat nem akart megfelelően kihasználni. Véleményem szerint ennek az volt az oka, hogy ezen a területen nem láttak megfelelő pénzügyi lehetőségeket. Magyarország geotermikus adottságai olyan jelentősek, hogy ez az energiaforrás akár a teljes termelés 40 százalékát is kiválthatná.

– A kormány a szélenergiáról és Paksról beszél, a geotermikus energiáról azonban nem. Miért?

– Ezt a kérdést a kormánynak kell feltenni.

– Tegyük fel, hogy a kormány minden lehetséges fejlesztést megvalósít: bővíti a szélenergia hasznosítását, fejleszti a geotermikus energiatermelést, és új szivattyúrendszert épít Pakson. De ez sok év munkája. Jövőre ismét kialakulhat hasonló helyzet, vagy egy év alatt azért már lehet érdemi változást is elérni?

– Jelentős előrelépést lehet tenni. Rengeteget tanultunk és értettünk meg ebből a helyzetből, és sokat lehet tenni a rendszer biztonságának javításáért. Ez a legfontosabb üzenet:

nem kell félni a jövőtől, mert a problémák megoldhatók. A mostani helyzet kiváló alkalom a tanulásra.

Pakson és máshol is problémák vannak. Ez általában nem fordul elő, mert egy átlagos évben elegendő víz van a Dunában.

– Mit lehet konkrétan megvalósítani egy év alatt, hogy ne ismétlődhessen meg ez a helyzet?

– El kell kezdeni fejleszteni az említett alternatívákat: a biomasszát és a szélerőműveket. A szélerőművi tendert már ki is írták. Emellett fel kell ismerni, hogy a korábbi kormányzat által egyoldalúan előnyben részesített napelemek önmagukban nem jelentenek megoldást, mert este nem termelnek. Tárolókapacitás és más energiaforrások nélkül emiatt jelennek meg a 400–500, esetenként akár 600 eurós esti áramárak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk