HÍREK
A Rovatból

Ennek Orbán nem fog örülni: A magyarok kétharmada szerint kicsi az ország befolyása a világ dolgaira

Hiába érzi úgy a miniszterelnök, hogy méreteihez képest jelentős Magyarország diplomáciai súlya, az emberek jelentős része máshogy gondolja. Ahogy a többség nem ért egyet a keleti nyitással sem.


Néhány hete Orbán Viktor (aki jelenleg az unió soros elnöki tisztét betöltő ország miniszterelnöke) vendégül látta Európa vezető politikusait, akikkel állítása szerint konstruktív tárgyalásokat folytatott a kontinens előtt álló feladatokról. Mindezt azután egy nappal, hogy az Egyesült Államokban választást nyert egyértelmű favoritja, Donald Trump. Joggal érezhette tehát úgy a miniszterelnök, hogy a magyar diplomácia 100 éve nem volt ilyen erős, méretünkhöz képest jóval nagyobb a befolyásunk a világban.

A Publicus Intézet felméréséből azonban kiderül, hogy nem mindenki osztja a véleményét a magyarok közül: a válaszadók kétharmada szerint nincs igazán komoly hatásunk. A Népszava által megrendelt reprezentatív kutatás rámutatott, hogy a külpolitika megítélése leginkább pártpreferenciák mentén osztja meg az országot.

Orbán nemzetközi sikereiről leginkább a Fidesz szavazói vannak meggyőződve: körükben 79 százalék ért egyet azzal, hogy Magyarország külpolitikai befolyása erős. A többi politikai tábor viszont jóval szkeptikusabb. A Tisza Párt hívei közül mindössze 5 százalék gondolja, hogy nagy befolyásunk van, a többi ellenzéki párt szavazói között ez az arány 10 százalék, a bizonytalanok körében pedig 26 százalék.

A kutatásból az is kiderült, hogy a magyar külpolitika világpolitikai súlyát a megkérdezettek harmada (31%) egyértelműen kicsinek érzi, további 6 százalék „inkább kicsinek” tartja. 27 százalék szerint pedig egyáltalán nincs befolyásunk. Mindössze 7 százalék lát nagy hatást, 3 százalék inkább nagyot, míg 23 százalék közepes súlyúnak értékeli az ország helyzetét.

Még a fideszes táboron belül is érezhető némi szkepticizmus: 48 százalékuk szerint Magyarország befolyása legfeljebb közepes. Nagynak csak 19 százalék tartja, míg 7 százalék inkább nagynak. Ugyanakkor 3 százalék szerint az ország külpolitikai hatása gyakorlatilag nem létezik. Az ellenzéki pártok és a bizonytalanok körében jóval pesszimistább a kép: több mint 80 százalékuk szerint kicsi vagy semmilyen befolyásunk sincs.

Orbán keleti nyitása is komoly vitákat szül. A válaszadók 55 százaléka nem ért egyet a stratégiával, míg 38 százalék támogatja azt – utóbbi számot elsősorban a Fidesz-szavazók húzzák fel, hiszen körükben 78 százalék tartja jó iránynak.

A Tisza Párt támogatói között azonban ez az arány mindössze 14 százalék, a többi ellenzéki párt híveinél 17 százalék, a bizonytalanoknál pedig 29 százalék.

A magyarok közel fele (49%) szerint az ország érdeke az, hogy a nyugati demokráciákkal és a feltörekvő keleti, illetve déli országokkal egyaránt jó kapcsolatot ápoljunk. 38 százalék azonban egyértelműen a nyugati orientációt részesítené előnyben, míg a keleti nyitást csupán 3 százalék helyezné előtérbe.

A semlegesség narratívája leginkább a Fidesz hívei körében népszerű (84%), ugyanakkor a Tisza Párt szavazóinak és más ellenzéki pártok híveinek 66-69 százaléka a nyugati irányba húzna.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Újabb részletek derültek ki a hálapénzt elfogadó győri főorvosról: „Közben a zsebét matatta”
A rendőrök december 6-án négy gyanúsítottat értek tetten. A gyanú szerint rendszeresen pénzt kértek a páciensektől a kezelésekért.
Fotó: Pixabay - szmo.hu
2024. december 08.



Idén december 6-án éppen az onkológiai osztály vezetőjén, egyik beosztott orvosán és két asszisztensen ütöttek rajta a rendőrök - a gyanú szerint a személyzet tagjai hálapénzt fogadtak el a páciensektől.

A Blikk szerint az egyik legismertebb onkológus főorvosnak számít a betegek körében az a doktor, akire lecsapott a rendőrség: a gyanú szerint rendszeresen pénzt kért pácienseitől a kezelésekért.

A lap megkereste a főorvos egyik korábbi páciensének névtelenséget kérő hozzátartozóját, aki értetlenül állt a történtek felett.

"Őt ismerve szinte kizártnak tartom, hogy ilyesmit csinált volna"

- mondta az asszony, aki elmondta, nekik soha nem kellett fizetniük a kezelés alatt.

A közösségi oldalon egy hozzászólásban azonban éppen ennek ellenkezőjéről számolt be egy kommentelő, aki azt írta, miközben az egyik orvos megígérte nekik, hogy meggyógyítja a családtagjukat, a zsebét matatta.

A posztoló azt nem írta, hogy a főorvosra vagy egy másik doktorra gondolt-e.

(via Blikk)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Otthagyja az Átlátszót Magyar Péter egyik fő kritikusa, Hont András saját brandet indít
Ötmédia néven indít médiavállalkozást Hont. Az, hogy a tényfeltáró portált otthagyja, összefügg azzal is, hogy ő Magyar egyik fő kritikusa.
FM. Kép: - szmo.hu
2024. december 09.



Távozik az Átlátszó.hu-tól Hont Andrásírja a Media1. Hont meg is erősítette a lapnak:

Ceglédi Zoltán politikai elemzővel közös céget alapítottak Ötmédia Kommunikációs Kft. néven.

A Media1 úgy tudja, az egyik oka annak, hogy Hont otthagyta az Átlátszót az, hogy a publicista Magyar Péter egyik kritikusa. Magyar hívei közül emiatt sokan nem voltak hajlandók támogatni az Átlátszót. Korábban Bodoky Tamás, az Átlátszó főszerkesztője is beszélt a Media1-nek arról, hogy sokan rajtuk kérik számon Hont Facebook-posztjait, ami kihat az adománygyűjtő kampányaikra is.

Ami az új kft-t illeti, az ügyvezetője Hont lett. Hont András a Media1.hu érdeklődésére azt mondta, megmarad az ATV-s ÖT című műsor is, illetve a tévé partnerségében maradnak. Emellett lesznek például saját rendezvényeik, podcastjeik és publicisztikáik is. Várhatóan csatlakozik hozzájuk Konok Péter történész és jogászként is segíti őket Schiffer András ügyvéd, az ÖT idén ősszel távozó résztvevője (egykori LMP-s pártelnök) is.

Szakmai körökben néhányan a Media1 szerint azt terjesztették, hogy Gerényi Gábor áll az induló oldal mögött, de Gerényi ezt tagadta a Media1-nek. Annyit erősített csak meg, hogy technikai és szakmai tanácsokkal segítette a projektet. Gerényi volt korábban az Azonnali.hu társtulajdonosa Ungár Péter LMP-s elnök mellett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: „Vanda, köszönjük a munkádat és a hazaszeretetedet” – Megalakult az első, kizárólag romákból álló Tisza Sziget
Magyar Péter Vandával fotózkodott, aki az egyik alapítója az első kizárólag roma honfitársainkból álló Tisza Szigetnek. Vanda diplomás védőnőnek tanul, a testvére pedig sebészorvos lesz.


Magyar Péter a Facebook-oldalán tett közzé egy képet, amin Vanda látható, aki az egyik alapítója a csak romákból álló Tisza Szigetnek.

"Vandával a szülőfalujában, Hugyagon. Vanda az egyik alapítója az első kizárólag roma honfitársainkból álló Tisza Szigetnek. Vanda diplomás védőnőnek tanul, a testvére pedig sebészorvos lesz"

- írta a Tisza Párt elnöke a közösségi oldalán.

"Vanda, köszönjük a munkádat és a hazaszeretetedet és kívánjuk, hogy minden álmod teljesüljön!"

- kívánt sok szerencsét Vandának Magyar Péter a bejegyzésében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Zelenszkij: 43 ezer ukrán katona halt meg eddig a háborúban
Az ukrán elnök az újraválasztott Donald Trump egyik közösségi médiás üzenetére reagált, amelyben Trump 400 ezer ukrán és 60 ezer orosz katonai veszteségről írt, bár a forrást nem tüntette fel.


Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint közel három év háború alatt az ukrán hadsereg veszteségei meghaladták a 400 ezer főt – írja a BBC. Az ukrán elnök vasárnap közölte, hogy

a harcokban 43 ezer ukrán katona vesztette életét, és 370 ezer sebesültet regisztráltak

– bár az utóbbi adat tartalmazhat duplikációkat is, mivel többen többször is megsérültek.

Az adatokat független forrásból nem lehet megerősíteni, ahogy azok az orosz veszteségekről szóló számok is vitathatók, amelyeket Zelenszkij szintén közölt. Szerinte eddig 198 ezer orosz katona halt meg, és 550 ezren sebesültek meg.

A most nyilvánosságra hozott számok jelentős ukrán veszteségnövekedést mutatnak. Februárban Zelenszkij még 31 ezer halottról beszélt. Az elnök most Donald Trump egy közösségi médiás üzenetére reagált, amelyben Trump 400 ezer ukrán és 60 ezer orosz katonai veszteségről írt, forrás megjelölése nélkül.

A brit védelmi minisztérium szerint az orosz hadsereg novemberben 45 680 sebesültet veszített,

és napi szinten 1523 főre becsülik az orosz veszteségeket – halottakat és sebesülteket együtt. A vezető nyugati tisztviselők szerint az orosz veszteségek halottakat és sebesülteket összesítve 800 ezer körül lehetnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET: