News here
hirdetés

HÍREK

Elvette a bíróság Székelyföldtől a Békás-szorost

Az ítélet jogerős, de a Hargita megyei önkormányzat elnöke szerint nem hagyják annyiban a dolgot.
MTI - szmo.hu
2020. június 26.


Link másolása

hirdetés

A Ploiesti-i Táblabíróság csütörtökön kimondott jogerős ítéletében a moldvai felek javára döntött a székelyföldi Gyergyószentmiklós és a moldvai Almásmező (Bicaz Chei) határperében, amely voltaképpen a Békás-szoros hovatartozásáról szól.

Az ítélet kivonatát a romániai bíróságok portálján tették közzé. A táblabíróság elfogadta Almásmező, valamint Neamt megye önkormányzata, prefektusa és kataszteri hivatala fellebbezését, ugyanakkor megalapozatlannak tartotta és elutasította Hargita megye önkormányzata és prefektusa belépését a perbe, és megváltoztatta az egy évvel ezelőtt kimondott elsőfokú ítéletet, amely a székelyföldi feleknek kedvezett.

A csütörtöki ítélet közel tíz évi pereskedést zár le.

A Hagyományosan Székelyföldhöz tartozó Békás-szoros és a körülötte fekvő 700 hektáros terület hovatartozása azt követően vált kérdésessé, hogy az 1996-ban elfogadott 7-es törvény előírta a települések határainak rögzítését a kataszteri iratokban. 1998-ban a két megye kataszteri hivatala azt rögzítette egy jegyzőkönyvben, hogy a nagy turisztikai potenciállal rendelkező terület Almásmezőhöz tartozik, és ezt a jegyzőkönyvet Gyergyószentmiklós akkori alpolgármestere is aláírta. Ennek a jegyzőkönyvnek a megsemmisítésére és a megyehatár kiigazítására irányultak az ezt követő székelyföldi kezdeményezések.

2012-ben megyeközi bizottság vizsgálta meg az ügyet, megállapítván, hogy mind a hargitai mind a neamti fél ragaszkodik az álláspontjához, és magának követeli a vitatott területet, így a bíróságon folytatódik az ügy.

hirdetés

A pert többszöri áthelyezés után 2013-tól a Prahova megyei törvényszék tárgyalta, mely tavaly júniusban mondta ki a Hargita megye számára kedvező ítéletet.

Az első fokon eljáró bíróság Gyergyószentmiklós és Hargita megye számára kedvező módon jelölte ki a megyehatárt.

Ezt az ítéletet változtatta meg jogerős határozatában a Ploiesti-i Táblabíróság.

Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke az MTI-nek elmondta: rendkívüli jogorvoslatért fognak folyamodni, ha megkapják az ítélet megindokolt változatát.

A tanácselnök sérelmezte, hogy a Hargita megyei önkormányzatot és Hargita megye prefektusát kizárták a perből. Hozzátette: a per során Gyergyószentmiklós kevésbé volt aktív, és az egész bizonyítási eljárást a Hargita Megyei Tanács jogászai végezték.

"Azt gyanítom, hogy azért zárta ki a táblabíróság a Hargita megyei tanácsot, hogy a mi százszázalékos bizonyítékainkat ne kelljen az ítélet kihirdetésénél figyelembe venni. Ez annál is furcsább, mert a bíróság nem zárta ki Neamt megyét is a perből" - nyilatkozta a politikus. Azt is hozzátette, hogy tudomása szerint egyik peres fél sem kérte a Hargita megyei önkormányzat kizárását.

Borboly Csaba hozzátette: a megyei tanács kizárása azért törvénytelen, mert több jogszabály is előírja, hogy a megyék határtelepüléseinek a határvitáit a megyei önkormányzatok bevonásával kell rendezni.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés
Orbán Viktor: A békeidőre jellemző 8 órás munkának vége
A kormányfő szerint haladéktalanul meg kell erősíteni az ország haderőképességét, ehhez pedig megfeszített munkára lesz szükség a katonai vezetőktől és a katonáktól is.

Link másolása

hirdetés

Romló háborús helyzet Ukrajnában, ajtón kopogtató háborús gazdasági válság és energiaválság, ez ma a kínálat az európai vezetők számára - fogalmazott Orbán Viktor péntek reggeli rádióinterjújában.

Először az európai uniós csúcsról beszélt, amelyen megadták Ukrajna tagjelölti státuszát. A miniszterelnök jelezte, hogy ez nem jelenti azt, hogy a tagfelvételi tárgyalások meg is kezdődnek, ehhez feltételeket kell teljesíteni, többek közt a magyar elvárásokat is, ez segíti az ott élő magyarok jogainak érvényesítését is. A kormányfő elmondta, hogy amikor az ukrán elnökkel beszélt telefonon, Volodimir Zelenszkij megköszönte Magyarország támogatását.

Orbán azt is megemlítette, hogy "hiába akarták vállvetve más országokkal", például Ausztriával, Szlovéniával és Horvátországgal, hogy Bosznia-Hercegovina is tagjelölti státuszt kapjon, ezt még nem tudták elérni. Mint mondta, szerinte még mindig értetlenség, vagy nem kellő tudás mutatkozik az európai vezetőkben a tekintetben, hogy a balkáni országok unióba való felvétele milyen létszükséglet lenne a migrációs helyzetet figyelembe véve. Azt ígérte, hogy folytatják a küzdelmet az osztrákokkal, a szlovénokkal és a horvátokkal. Arra is kitért, hogy Magyarország továbbra sem támogatja a gázembargót, erről nem is hajlandó tárgyalni, mert nincs miről.

Az e heti NATO-csúcsról azt mondta, hogy "súlyosabb" volt. Orbán szerint lassan szembe kell nézni a realitásokkal, és bár a NATO még nem tart itt, de közelít ehhez a ponthoz. Mint mondta, hiába szállít több nyugati ország fegyvereket Ukrajnának, a háborúban a katona a legfontosabb, az meg fogytán.

Bár Ukrajna komoly haderőt jelent, hősiesen harcolnak, hiszen a hazájukat védik, de lassan a katonai realitások érvényre lépnek

- jegyezte meg a miniszterelnök. Elmondása szerint a NATO-csúcson még nem volt szó arról, mi lesz akkor, ha az ukrán front összeomlik, de a helyzet egyre rosszabb, Ukrajna már naponta 100-1000 katonát veszít a háborúban.

hirdetés
A kormányfő hangsúlyozta, hogy mindenki az ukránok oldalán áll természetesen, Magyarország is, ez a közfelfogás.

Orbán úgy véli, hogy hiába figyelmeztetett előre a háború Oroszország, az előkészítés semmiképpen nem ad elegendő választ és indokot arra, hogy egy ország megtámadjon egy másikat és nyílt háborút folytasson vele, akkor is ha az oroszok ezt különleges katonai hadműveletnek nevezik. Háborúról van szó, ahol tízezrek halnak meg, és Magyarország ebbe nem akar belekeveredni - jelentette ki.

Azt mondta, úgy jött haza a NATO-csúcsról, hogy hallotta a vészcsengőt a fejében. Figyelmeztetett, hogy bár most még úgy tűnik, hogy a frontvonalban lévő ukrán városok messze vannak, távoli, idegen helyek, de ha gyorsan változik a katonai helyzet, olyan városok nevét fogjuk hallani, amelyeket ismerünk, mert

a háborús zóna sokkal gyorsabb közelebb érhet Magyarországhoz, mint gondolnánk.

Éppen ezért meg kell erősíteni Magyarország haderőképességét, ehhez pedig gyors képességfejlesztési munkát kell elvégezni.

"A békeidőre jellemző 8 órás munkának vége van" - jelentette ki a katonákra vonatkozóan.

Hozzátette, hogy emberfelettinek tűnő munkával kell radikálisan megnövelni a védőképességünket, ehhez megfeszített munkát fog kérni a honvédelmi minisztertől, a katonai vezetőktől és a beosztottaiktól is.

Arra is kitért, hogy

a NATO-csúcson arról is döntöttek, hogy meg kell erősíteni a keleti szárnyat, így Magyarországot is, mert "ha baj van, akkor már hiába kapkodunk".

Orbán kiemelte, hogy a védelemre való felkészülés években, jóe esetben félévben mérhető, néhány hét alatt ezt nem lehet megtenni.

Hogy mit mondott még a miniszterelnök a rádióinterjúban, ebben a cikkben olvashatod el:


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés
Kimondta a bíróság: nappal is lehet sugározni a tévében szivárványcsaládokat bemutató tartalmat
Korábban a kizárólag kormánypárti tagokból álló Médiatanács 22 óra utánra akarta száműzni a homoszexuálisok által nevelt gyerekeket bemutató kisfilmet.

Link másolása

hirdetés

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa még tavaly márciusban, állampolgári bejelentés alapján indított eljárást a Háttér Társaság A Család az család elnevezésű kampányának kisfilmje miatt, ami az RTL-en társadalmi célú hirdetésként volt látható.

A család az család

A Médiatanács azt vizsgálta, hogy a reklám megfelelt-e a gyermekvédelmi követelményeknek, vagyis, hogy jogszerűen sugározta-e a csatorna 5 és 21 óra között, vagy ezt csak később tehette volna meg, este 9 és hajnali 5 óra között. A testület arra jutott, hogy a társadalmi célú hirdetést csak éjszaka lehetett volna leadni – írja az RTL.hu.

Azzal érveltek, hogy „a korhatári besorolás a gyermekek védelmét szolgálja az önmagáért felelős és a társadalmi együttélésre alkalmas személyiség kialakulását veszélyeztető műsorokkal szemben”. A Médiatanács szerint ezek közé sorolhatók azok a műsorok, amelyek olyan magatartásmintákat, világnézeteket vagy értékrendet támogatnak, amelyek „szemben állnak a társadalmilag elfogadott normákkal”. Ilyen érzékeny témának számíthat

  • A halál ábrázolása,
  • A családon belüli bántalmazás, konfliktusok és a feszültségek bemutatása, és mindezen belül a gyermekek helyzete, örökbefogadása,
  • Az azonos nemű párok gyermeknevelésének kérdése.

A Médiatanács határozata ellen a Háttér Társaság és az M-RTL Zrt. is fellebbezett, a döntést pedig a Fővárosi Törvényszék áprilisban meg is semmisítette, ezt csütörtökön a Fővárosi Ítélőtábla másodfokon is helybenhagyta. A Törvényszék indoklásában kitért az Emberi Jogok Európai Bíróságának egy más ügyben hozott korábbi döntésére, amiben megállapították, hogy

semmilyen tudományos bizonyíték vagy szociológiai adat nem utal arra, hogy a homoszexualitás említése vagy a szexuális kisebbségek társadalmi státuszáról szóló nyílt nyilvános vita hátrányosan hatna a gyermekekre.

A Törvényszék azzal sem értett egyet, hogy a Médiatanács szerint a reklámban csak ellenségeskedő kommenteket olvasnak fel, miközben a társadalom véleménye ennél árnyaltabb.

hirdetés
A kommentek felolvasása után következő válaszok és magyarázatok ugyanis kellően reprezentálták azt az oldalt, amely a szűklátókörű, értetlen ellenségeskedéssel szemben nyitott, megértő és elfogadó, megfelelően ellensúlyozva a negatív hozzáállást, és átfogó képet kínálva a társadalomban előforduló szemléletekről, vitáról

– áll a Törvényszék indoklásában.

Szerintük nem helytálló az az érvelés sem, hogy a kicsik nem értik, a nagyobbakban pedig szorongást és bizonytalanságot kelt a hirdetés. A Törvényszék indoklásában ugyanis azt írta, hogy azok a kisebb gyerekek, akik még nem fogják fel a reklám tartalmát, azokra nem is hat a kisfilm, a nagyobbaknak pedig szokniuk kell annyi feszültséghez, ami a reklámban megjelenik, hiszen „a teljes életet hasonló állapotok között kell majd ügyesen leélniük.”


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
Akár 20 százalékra is gyorsulhat az élelmiszerárak emelkedése – mondja a jegybank szakértője
A Magyar Nemzeti Bank szerint javítani kellene a termelékenységen a mezőgazdaságban és az élelmiszer-feldolgozóiparban.

Link másolása

hirdetés

Az RTL Híradó arról kérdezte az MNB elemzőit, miért nőnek nálunk jobban az élelmiszerárak. Ők az alacsonyabb termelékenységről beszéltek. Vagyis, hogy ugyanannyi üzemben, ugyanannyi idő alatt kevesebb terméket képesek előállítani Magyarországon, mint máshol a régióban.

„A következő hónapokra előrejelzett akár 16 százalékos infláció hány százalékos élelmiszerár-emelkedést feltételez? Mi az oka, hogy Magyarországon jobban emelkednek az élelmiszerárak mint a többi uniós tagállamban?” – ezeket a kérdéseket tette fel az RTL Híradó a jegybank elemzőinek.

Az élelmiszerek ára az egyik legfontosabb tényezője az inflációnak, de nemcsak nálunk, hanem világszerte. A nyári hónapokban az élelmiszerek inflációjának további gyorsulására számítunk.

– mondta Baksay Gergely, az MNB ügyvezető igazgatója, aki megjegyezte, az árdrágulás nemcsak Magyarországon probléma, hanem mindenhol máshol is.

Ha Magyarországon külön vizsgáljuk a feldolgozott és feldolgozatlan élelmiszereket, azt látjuk, hogy a feldolgozott élelmiszerek ára emelkedik még gyorsabban itthon, mint külföldön. Baksay szerint ezen az segítene, ha javulna a termelékenység mind a mezőgazdaságban, mind az élelmiszer-feldolgozóiparban. Vagyis magasabb termelékenység alacsonyabb áremelkedéshez vezethetne.

Az RTL Híradó riportja

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
Tetőzik a kánikula: akár 40 fok is lehet pénteken, este zivatarok hoznak egy kis felfrissülést
Késő estére 21 és 30 fok közé mérséklődik a meleg, a nyugati megyékben lesz hűvösebb.

Link másolása

hirdetés

Pénteken tetőzik a hőség - írta az MTI-hez eljuttatott veszélyjelzésében az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Az előrejelzés szerint az országban napközben 34-40 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet. Késő estére 21 és 30 fok közé mérséklődik a meleg, a nyugati megyékben lesz hűvösebb.

Mint kiemelték: a napi középhőmérséklet jellemzően csak az Alpokalja térségében maradhat 27 fok alatt, az Alföldön illetve az ország középső tájain általában 29 fok felett alakulhat.

A hőség veszélye miatt péntekre Budapestre, valamint Pest, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyére adta ki a legmagasabb, harmadfokú figyelmeztetést a meteorológiai szolgálat. Az ország nagy részén másodfokú, továbbá két megyére - Vas és Zala - elsőfokú figyelmeztetést adtak ki a hőség miatt.

Arra is felhívták a figyelmet, hogy az UV-sugárzás szintje országszerte elérheti a nagyon erős szintet.

Emellett az ország nagy részére zivatarveszély, néhol az erős szél miatt is adtak ki elsőfokú figyelmeztetést. A délutáni óráktól kezdve megnő a "zivatarhajlam".

Jellemzően a Dunától keletre alakulhatnak ki zivatarok, amelyeket akár viharos széllökések, jégeső és intenzív csapadék kísérhet. Majd az esti, éjszakai órákban az érkező hidegfront mentén a Dunántúl nyugati felén is előfordulhatnak zivatarok.

A meteorológiai szolgálat előrejelzése szerint hidegfront érkezik a hétvégén, ennek hatására többfelé lehetnek záporok, erős széllel kísért zivatarok, de a hőség nem sokat enyhül.

hirdetés
Néhol 30 fok körülire mérséklődik a meleg, de többfelé továbbra is 35 Celsius-fok feletti csúcsértékek várhatók.

Az országos tisztifőorvos jövő hétfő éjfélig hosszabbította meg a hétfő óta tartó, eredetileg csütörtök éjfélig elrendelt legmagasabb, harmadfokú hőségriasztást.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: