A kormány új rendelettervezete jelentősen átalakítaná az önkormányzatok pénzügyeit. A Nemzetgazdasági Minisztérium által társadalmi egyeztetésre bocsátott javaslat szerint minden önkormányzatnak a Magyar Államkincstárnál (MÁK) kell vezetnie a számláit, kivéve a napi működéshez szükséges forrásokat – írja a Portfolio.hu. Az intézkedés célja a közpénzek átláthatóságának növelése és az önkormányzati gazdálkodás stabilizálása.
A szabályozás értelmében 2025. március 31-ig minden önkormányzatnak és azok gazdasági társaságainak át kell utalniuk a MÁK-nál vezetett számlára azokat a hazai forrásból származó költségvetési támogatásokat, amelyek meghaladják az 50 millió forintot.
Emellett a megyei jogú városoknak, a fővárosi önkormányzatnak és a fővárosi kerületeknek a költségvetési kiadásaik 5%-át meghaladó, valamint a napi működéshez nem szükséges pénzeszközeiket is itt kell tartaniuk.
A kormány szerint a központosított számlavezetés hatékonyabb pénzeszközkezelést tesz lehetővé, miközben biztosítja a közpénzek átláthatóságát és az önkormányzatok stabil működését. Az ellenzék viszont úgy látja, hogy ezzel csorbul az önkormányzatok pénzügyi autonómiája.
A tervezet előírja azt is, hogy ha egy kereskedelmi bank ötnél több önkormányzat számláját kezeli, akkor az önkormányzatoktól érkező utalásokat egy technikai számlán kell összegyűjtenie, majd egyszerre kell továbbítania a Magyar Államkincstárnak.
Az új szabályokat 2025. március 31-ig kell bevezetni, vagyis az önkormányzatoknak eddig az időpontig kell átutalniuk az előző évből megmaradt többletpénzeket a MÁK számlájára – írja a gazdasági portál.
A Portfolio arra is emlékeztet, hogy egy korábbi döntés értelmében, ha egy önkormányzat pénzügyi helyzete jelentősen romlik, akkor költségvetési biztost jelölnek ki, aki ellenőrzi és stabilizálja a település gazdálkodását. Most azt is egyértelművé teszik, hogy ezt a személyt a Magyar Államkincstár elnöke jelöli ki.
A kormány új rendelettervezete jelentősen átalakítaná az önkormányzatok pénzügyeit. A Nemzetgazdasági Minisztérium által társadalmi egyeztetésre bocsátott javaslat szerint minden önkormányzatnak a Magyar Államkincstárnál (MÁK) kell vezetnie a számláit, kivéve a napi működéshez szükséges forrásokat – írja a Portfolio.hu. Az intézkedés célja a közpénzek átláthatóságának növelése és az önkormányzati gazdálkodás stabilizálása.
A szabályozás értelmében 2025. március 31-ig minden önkormányzatnak és azok gazdasági társaságainak át kell utalniuk a MÁK-nál vezetett számlára azokat a hazai forrásból származó költségvetési támogatásokat, amelyek meghaladják az 50 millió forintot.
Emellett a megyei jogú városoknak, a fővárosi önkormányzatnak és a fővárosi kerületeknek a költségvetési kiadásaik 5%-át meghaladó, valamint a napi működéshez nem szükséges pénzeszközeiket is itt kell tartaniuk.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kovács Tamás Iván bejelentette, hogy nyolc év után távozik a belgiumi és luxemburgi nagyköveti posztról. A megbízatást a diplomata élete egyik legfontosabb szakmai elismerésének nevezte.
Július 31-i hatállyal lemondott posztjáról Kovács Tamás Iván, Magyarország belgiumi és luxemburgi nagykövete. A diplomata a döntést az X közösségi oldalon jelentette be, hangsúlyozva, hogy nem az Európai Unió melletti állandó képviselet vezetőjeként, hanem a kétoldalú kapcsolatokért felelős nagykövetként dolgozott Brüsszelben – vette észre a 24.hu.
A posztot a diplomata élete egyik legfontosabb szakmai elismerésének nevezte.
„Hazámat ezen a fontos állomáshelyen a Belga Királyságba és a Luxemburgi Nagyhercegségbe akkreditált nagykövetként képviselni életem egyik legnagyobb megtiszteltetése volt. A misszióvezetői szolgálatom alatt kapott támogató együttműködést ezúton is mindenkinek köszönöm!”
A távozó nagykövet a megújulás fontosságát is kiemelte, ami szerinte nemcsak az egyén, hanem az intézmény fejlődése szempontjából is lényeges.
Kovács Tamás Iván karrierje szorosan kötődött a Fidesz-kormányokhoz és az uniós intézményekhez is. Az első Orbán-kormány idején Deutsch Tamás kabinetfőnöke volt, később pedig az Európai Csalás Elleni Hivatalnál (OLAF) dolgozott.
A 2010-es kormányváltás után a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium európai uniós és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkári posztját töltötte be.
Először 2012-ben nevezték ki nagykövetnek, de két év után visszatért az OLAF-hoz. Innen tért vissza 2018-ban a brüsszeli nagyköveti pozícióba, amelyet július 31-i hatállyal ad át.
Július 31-i hatállyal lemondott posztjáról Kovács Tamás Iván, Magyarország belgiumi és luxemburgi nagykövete. A diplomata a döntést az X közösségi oldalon jelentette be, hangsúlyozva, hogy nem az Európai Unió melletti állandó képviselet vezetőjeként, hanem a kétoldalú kapcsolatokért felelős nagykövetként dolgozott Brüsszelben – vette észre a 24.hu.
A posztot a diplomata élete egyik legfontosabb szakmai elismerésének nevezte.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter Olaszországban: Nekünk is meg kellett küzdenünk egy másfajta maffiával
Magyar Péter az olaszországi Sestri Levantéban, a róla szóló dokumentumfilm bemutatóján beszélt a magyar politikai helyzetről. A Tisza Párt elnöke szerint Magyarországon is egy „másfajta maffiával” kellett megküzdeni.
„A tánc most kezdődött el” – jelentette ki Magyar Péter az olaszországi Sestri Levantéban, ahol a róla szóló dokumentumfilm premierjén új fejezetet hirdetett Magyarország számára. A Tisza Párt elnöke a maffia elleni harc legendás mártírjaira, Giovanni Falconéra és Paolo Borsellinóra hivatkozva beszélt arról, hogy Magyarországon is egy hasonlóan kártékony rendszerrel kellett megküzdeni.
Magyar szerint Magyarországon is meg kellett küzdeniük egy másfajta maffiával.
„Egy új fejezet kezdődik Magyarországon, ahol nekünk is meg kellett küzdenünk egy másfajta maffiával.”
A politikus a Riviera International Film Festival keddi nyitóeseményén vett részt, ahol bemutatták a politikai felemelkedését feldolgozó Tavaszi szél – Az ébredés című dokumentumfilmet. A nemzetközi közönség előtt Magyar párhuzamot vont az olasz maffiaellenes küzdelem és a magyarországi helyzet között.
A kampány során is rendszeresen hivatkozott a két olasz ügyészre, aminek céljáról most Olaszországban beszélt. „Az volt a célom, hogy megértessem a magyarokkal, mit jelentett az ő küzdelmük. Ez a két ember az életét adta, harcuk gyümölcseit pedig ma is élvezhetjük Olaszországban és az egész világon” – fogalmazott az ANSA olasz hírügynökség tudósítása szerint. A filmet, amelynek ez volt az első magyar határokon túli vetítése, Topolánszky Tamás Yvan és Sümeghy Claudia készítette.
„A tánc most kezdődött el, nem lesz könnyű.”
Az olaszországi eseményen fokozott biztonsági intézkedések mellett, a vörös szőnyegen vonult be a Cinema Aristonba a fiával érkező Magyar Péter. A helyszíni beszámolók szerint a vetítés előtt a leendő miniszterelnök az olasz–magyar barátságot hangsúlyozta, és örömét fejezte ki, hogy megoszthatja a filmet az olasz közönséggel.
„A tánc most kezdődött el” – jelentette ki Magyar Péter az olaszországi Sestri Levantéban, ahol a róla szóló dokumentumfilm premierjén új fejezetet hirdetett Magyarország számára. A Tisza Párt elnöke a maffia elleni harc legendás mártírjaira, Giovanni Falconéra és Paolo Borsellinóra hivatkozva beszélt arról, hogy Magyarországon is egy hasonlóan kártékony rendszerrel kellett megküzdeni.
Magyar szerint Magyarországon is meg kellett küzdeniük egy másfajta maffiával.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
RTL: Sokkolta Balásy Gyula alkalmazottait az interjú
Az RTL Híradó szerint a dolgozók egy interjúból tudták meg, hogy a számlazárolások miatt késik a fizetésük. A rendőrség hűtlen kezelés és pénzmosás gyanúja miatt nyomoz egy olyan ügyben, amely Balásy Gyula cégcsoportját is érinti.
Hidegzuhanyként érte Balásy Gyula cégcsoportjának munkavállalóit a vállalkozó hétfői interjúja, amelyben felajánlotta cégeit a magyar államnak. Az RTL Híradó arról számolt be, hogy a dolgozók állítólag a nyilvános megszólalásból értesültek arról, hogy a vállalkozás számláit zárolták.
A csatorna információi szerint munkatársak a fizetésüket sem kapták meg időben.
„Most mindenki feszült, félti az egzisztenciáját, a megélhetését” – hangzott el a hírműsorban.
A bizonytalanságot fokozta, hogy a rendőrség kedden közölte: a NAV jelzése alapján nyomozást indítottak ismeretlen tettes ellen hűtlen kezelés és pénzmosás gyanúja miatt. A közlemény szerint az eljárás része a rendezvényszervező cégcsoporttal kapcsolatos ügyletek vizsgálata is, és a nyomozás során már pénzösszegeket foglaltak le és számlákat zároltak.
Az RTL úgy tudja, kedden délután késve ugyan, de elkezdték folyósítani a munkabéreket.
Ahogy arról beszámoltunk Balásy Gyula hétfőn a Kontrollnak adott interjúban jelentette be, hogy közjegyzői okiratban az államnak adná kommunikációs cégeit. Lépését azzal indokolta, hogy több cégének bankszámláját előzetes jelzés nélkül befagyasztották, amire szerinte „technikai hibával” adtak magyarázatot.
„Azt a cégcsoportot, amit 22 éve építek, és amely az állam rendezvényszervezési, médiakommunikációs feladatait végzi, minden vagyoni joggal felajánlom a magyar állam részére” – mondta a vállalkozó.
Balásy cégcsoportja az elmúlt években a kormányzati kommunikáció egyik legnagyobb nyertesévé vált. A Transparency International egy korábbi jelentése szerint a cégcsoport abba a négyes körbe tartozott, amely a közbeszerzési megbízások értékének negyedét kapta 2021 és 2023 között. Cégei nyerték el többek között a MÁV nettó 948 millió forintos kommunikációs szerződését, de a Szijjártó Péter vezette külügyminisztériumtól is kaptak nettó 990,5 millió forintos megbízást zászlók és molinók gyártására.
Hidegzuhanyként érte Balásy Gyula cégcsoportjának munkavállalóit a vállalkozó hétfői interjúja, amelyben felajánlotta cégeit a magyar államnak. Az RTL Híradó arról számolt be, hogy a dolgozók állítólag a nyilvános megszólalásból értesültek arról, hogy a vállalkozás számláit zárolták.
A csatorna információi szerint munkatársak a fizetésüket sem kapták meg időben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Rekordot jelentő 281 szavazattal bukott meg kedden Ilie Bolojan román miniszterelnök kormánya a parlamentben. Nicușor Dan államfő bejelentette, nem lesz előrehozott választás, új kormányfőt keres.
Rekordközeli többséggel bukott meg Romániában az Ilie Bolojan vezette kormány, az államfő pedig azonnal kizárta az előrehozott választások lehetőségét.
A román parlament két háza kedden, együttes ülésen, 281 szavazattal fogadta el a Szociáldemokrata Párt, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség és a PACE – Întâi România képviselői által kezdeményezett bizalmatlansági indítványt – írta a 24.hu. A kormány megbuktatásához 233 voksra lett volna szükség, a támogató szavazatok száma rekordnak számít a rendszerváltás utáni Románia történetében.
Nicușor Dan államfő még aznap este bejelentette, hogy nem ír ki előrehozott választást, hanem a pártokkal való egyeztetés után keres új kormányfőjelöltet. A Bolojan-kabinet az új kormány beiktatásáig ügyvivőként hivatalban marad.
A bizalmatlansági indítvány kezdeményezői azzal vádolták a kormányt, hogy a gazdaság lerombolására, a lakosság elszegényítésére és az állami vagyon kiárusítására törekszik. Szerintük a nyugdíjak befagyasztása és a közalkalmazotti bérek csökkentése mellett sem sikerült érdemben javítani a költségvetés helyzetén.
Ilie Bolojan miniszterelnök a vádakra úgy reagált, hogy a bizalmatlansági indítvány valódi célja az állami vállalatok feletti politikai befolyás megőrzése volt.
Bolojan szerint a kezdeményezők logikája az, hogy „nem adjuk el az állami vállalatokat, inkább mi fejjük meg őket”.
A kormánykoalícióban szintén részt vevő Romániai Magyar Demokrata Szövetség bírálta a lépést. Turos Lóránd szenátusi frakcióvezető szerint világos alternatíva felkínálása nélkül felelőtlenség megbuktatni egy kormányt.
A kormánybuktatás után a politikai erővonalak is egyértelművé váltak. A szociáldemokraták és az AUR közösen léptek fel, bár céljaik eltérőek: míg George Simion, az AUR elnöke előrehozott választásokat sürgetett, addig a szociáldemokraták egy új parlamenti többség kialakításában érdekeltek.
Ezzel szemben az Európa-párti oldalon az államfő egyértelművé tette, hogy a tárgyalások végén új, Nyugat-barát kormányt szeretne látni.
Nicușor Dan: „észszerű határidőn belül ismét Nyugat-barát kormánya lesz az országnak”.
Az eseményeknek több magyar vonatkozása is van. Az RMDSZ kormányzati szerepe a kabinet bukásával ügyvivői szakaszba került, a szövetség pedig nem támogatta a bizalmatlansági indítványt. A kormányt megbuktató AUR korábban magyar szimbólumokat érintő, provokatív akcióval is szerepelt.
A megbuktatott miniszterelnök, Ilie Bolojan, aki jelenleg ügyvivőként vezeti a kormányt, nemrégiben még a magyar-román kapcsolatok erősítéséről egyeztetett Magyar Péterrel, akit hivatalos bukaresti látogatásra is meghívott.
A következő hetekben az államfő konzultációkat folytat a parlamenti pártokkal, hogy miniszterelnök-jelöltet nevezzen meg, akinek kormányalakítási programját és kabinetjének névsorát a parlamentnek is jóvá kell hagynia. A politikai bizonytalanság ellenére az államfő hangsúlyozta, hogy az ország működőképes, és az Európa-párti erők között konszenzus van az olyan fontos kérdésekben, mint Románia OECD-csatlakozása vagy az uniós helyreállítási terv végrehajtása.
Rekordközeli többséggel bukott meg Romániában az Ilie Bolojan vezette kormány, az államfő pedig azonnal kizárta az előrehozott választások lehetőségét.
A román parlament két háza kedden, együttes ülésen, 281 szavazattal fogadta el a Szociáldemokrata Párt, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség és a PACE – Întâi România képviselői által kezdeményezett bizalmatlansági indítványt – írta a 24.hu. A kormány megbuktatásához 233 voksra lett volna szükség, a támogató szavazatok száma rekordnak számít a rendszerváltás utáni Románia történetében.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
