hirdetés

HÍREK
A Rovatból
hirdetés

„Elvárjuk a munkánkhoz méltó társadalmi elismerést” - Kásler Miklós lemondását követelték az egészségügyi dolgozók tüntetésén

A demonstrációra meghívták az egészségügyért felelős minisztert és Pintér Sándor belügyminisztert is, de ők nem jelentek meg, csak egy levelet küldtek a szervezőknek.

Link másolása

hirdetés

Szombaton délelőtt gyűltek össze az egészségügyben dolgozók a Hősök terén. A tüntetésen részt vevők jó része fehér ruhában és fehér - környezetbarát - lufival érkezett. Számtalan szakmai szervezet is megjelent az ápolóktól a mentősökig, a gyógytornászoktól a szociális munkásokig képviselik a dolgozókat. Együttérzésük jeleként a pedagógusok szakszervezete is jelezte, hogy ott lesz a demonstráción.

VIDEÓ: A tüntetésről

Ma is forróság lesz, olyan, mint mikor szkafander alatt dolgoztak, ápoltak - mondta az első felszólaló, Balogh Zoltán a szakdolgozói kamara nevében. Elmondta, hogy

számukra az első arculcsapás az új, a dolgozókat érintő szerződések aláíratása volt. Nem volt idejük sem - csak pár óra - hogy átolvassák a dokumentumot, azt véleményezni, jogilag megvizsgálni nem állt módjukban.

A kamara azonnal tiltakozott, mert súlyos méltánytalanságokat tapasztaltak. Hiába kérték, hogy ne írja alá a kormány a törvényt a járvány közepén, nem hallgatták meg őket. Akkor tüntetni nem tudtak, hiszen a covid-helyzet miatt több ezer embert kellett ellátni, miközben egészségügyi dolgozókat is elveszítettek a betegség miatt.

Az új szerződést több ezren nem írták alá, ez hatalmas veszteség az országnak, a betegeknek

- hangsúlyozta a szakdolgozói kamara elnöke.

hirdetés

A problémákat eddig nem akarták nagy tömeg előtt elmondani, de nem hallgatták meg őket, sőt, amire válaszoltak, azt is elutasították. Ezért most nyilvánosságra hozzák a gondjaikat, hiszen sokan csak kényszerből írták alá a szerződéseket - mondta.

Az új szolgálati jogviszony az orvosoknak plusz pénzt jelentett, miközben az ápolóknak, szakdolgozóknak megnőtt a terhelése, ők nem kaptak hasonlóan jelentős béremelést. Ezzel pedig tovább nőtt a feszültség és a szakadék közöttük.

A demonstrációra meghívták Pintér Sándor belügyminisztert és Kásler Miklós emberi erőforrás minisztert is, de ők nem jelentek meg, csak egy levelet küldtek. Pintér üzenetében arról írt, hogy nem tartja indokoltnak a megjelenését a nagygyűlésen, "figyelemmel a Belügyminisztérium hatáskörére". Kásler pedig azt emelte ki, hogy továbbra is számít a kamara véleményére, ahogy a többi érdekvédelmi szervezetére is.

A miniszterek neveinek elhangzása után sokan fütyülni kezdtek és azt kiabálták Kásler hallatán: "Mondjon le".

Balogh megköszönte az egészségügyben dolgozók áldozatos munkáját is.

Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke azt hangsúlyozta felszólalásakor, hogy az ápolókra ugyanolyan nagy szükség van az egészségügyben, mint az orvosokra, és csak együtt tudnak eredményesek lenni, gyógyítani.

"Nagyon szeretnénk, ha a kormányzat is megértené, hogy a gyógyítás egy felértékelendő terület"

- emelte ki.

Üveges Péterné, a Magyar Szakdolgozói Kamara fekvőbeteg ellátási alelnöke azt mondta, 8–11 ezer ápoló hiányzik a betegellátásból. Kijelentette, "Miniszterelnök úr, a munkát mi elvégeztük", utalva arra, hogy a járvány idején mindent megtettek a betegekért.

"Elvárjuk, hogy a törvény ne vonatkozzon a szakdolgozókra, elvárjuk a közalkalmazotti jogviszony visszaállítását, és elvárjuk a munkánkhoz méltó társadalmi elismerést"

- mondta.

A demonstráción még számos egészségügyi dolgozó és tisztségviselő felszólalt. A beszédek után a résztvevők csendes főhajtással emlékeztek meg a járványban elhunyt kollégáikról.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK

Mától nem dolgozhatnak az egészségügyben azok, akik nem oltatták be magukat

A nem oltottak kiesése miatt valószínűleg nem várhatóak nagyobb fennakadások a rendszerben.

Link másolása

hirdetés

Szeptember 15. volt a határidő, eddig kellett felvennie az oltást minden egészségügyi dolgozónak. Aki ezt a két héttel kitolt határidőre sem tette meg, 16-i dátummal kiesik a rendszerből – emlékeztet a Népszava.

Az, hogy korábban két héttel kitolták az eredetileg meghatározott határidőt, alighanem azt jelzi: az oltatlan egészségügyi dolgozók valószínűleg nem siettek a nyári hónapokban a vakcináért.

A lap információi szerint néhány százan lehetnek azok, akik távozhatnak a védőoltás megtagadása miatt a rendszerből

– ezt Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke közölte. Hozzátette: sokan az utolsó pillanatig kivártak, és vannak, akik csak a munkahelyük megtartásának érdekében mentek el az oltásra.

A szakszervezeti vezető szerint nagyon sok múlott azon is, hogy a kórházi menedzsment mennyire próbálta meggyőzni az oltást elutasító munkatársaikat. Példaként az egri kórházat említette, ahol a főigazgató személyesen beszélgetett mindenkivel azért, hogy oltassák be magukat.

A lap több nagyobb kórházat is megkeresett, ezek többségében 10-20 olyan alkalmazott volt, akiket nem oltottak be határidőre, a Semmelweis Egyetemen például a tízezer dolgozó alig egy százaléka olyan, aki megalapozott indok nélkül utasította el a vakcinát.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK

„Hátba szúrás” – kínaiak és a franciák is elítélik a brit-amerikai-ausztrál megállapodást

A kezdeményezés elsődleges gyakorlati céljai közé tartozik az ausztrál haditengerészet felszerelése nukleáris meghajtású, de hagyományos fegyverzettel ellátott tengeralattjárókkal. Ezt nagyon nem szeretnék a kínaiak.

Link másolása

hirdetés

Kína csütörtökön elítélte az új, brit-amerikai-ausztrál védelmi és biztonsági partnerségi szervezet létrehozását, "hidegháborús mentalitással" vádolva a három országot.

Csao Li-csien kínai külügyi szóvivő a csütörtöki sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: "Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Ausztrália közötti, nukleáris tengeralattjárókkal kapcsolatos együttműködés súlyosan aláássa a regionális békét és stabilitást, felerősíti a fegyverkezési versenyt, továbbá hátráltatja a nukleáris fegyverek elterjedése ellen tett nemzetközi erőfeszítéseket".

A három ország angol nevének rövidítéséből AUKUS-nak elnevezett kezdeményezést európai idő szerint szerda éjjel jelentette be videókapcsolaton keresztül tartott sajtótájékoztatóján Boris Johnson brit és Scott Morrison ausztrál miniszterelnök, valamint Joe Biden amerikai elnök.

A kezdeményezés elsődleges gyakorlati céljai közé tartozik az ausztrál haditengerészet felszerelése nukleáris meghajtású, de hagyományos fegyverzettel ellátott tengeralattjárókkal. Csao szerint a tengeralattjárók beszerzésével Ausztrália ellentmond saját, a nukleáris fegyverek elterjedése érdekében tett elköteleződésének. A kínai külügyi szóvivő a lépést rendkívül felelőtlennek nevezte, a három országot pedig azzal vádolta, hogy nukleáris fegyvereket használnak geopolitikai célokra.

Az AUKUS létrehozásáról szóló közös közlemény nem tesz említést név szerint Kínáról, csupán az "indiai-és a csendes-óceáni térség stabilitását" említi célként. Csao mindazonáltal leszögezte: Peking szorosan nyomon követi majd a helyzet alakulását.

hirdetés

Franciaország ausztrál hátba szúrásnak és durva amerikai döntésnek nevezte csütörtökön a brit, az amerikai és az ausztrál háromoldalú védelmi és biztonsági partnerség létrehozásáról szól bejelentést, amelynek eredményeképpen Canberra úgy döntött, hogy nukleáris meghajtású tengeralattjárókat vásárol az Egyesült Államoktól, egyúttal felmondja a Franciaországgal kötött, dízel és elektromos meghajtású tengeralattjárók gyártásáról szóló szerződését.

"Szép franciásan mondva ez egyszerűen hátba szúrás" - fogalmazott Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter csütörtökön a France Info hírrádióban. Hozzátette, hogy dühöt és nagyon nagy keserűséget érez. "Bizalmi kapcsolatot építettünk ki Ausztráliával, ezt a bizalmat elárulták" - tette hozzá a tárcavezető, aki korábban védelmi miniszterként "az évszázad megállapodásnak" nevezte az Ausztráliával kötött szerződést.

Florence Parly jelenlegi védelmi miniszter az RFI rádióban úgy vélte: "nagyon rossz üzenet az adott szó tiszteletben tartását" illetően a bejelentés, ami a nemzetközi politikában "súlyos döntést" jelent.

Scott Morrison ausztrál kormányfő csütörtökön jelentette be, hogy megváltozott biztonsági igényei miatt Ausztrália úgy döntött, hogy nukleáris meghajtású tengeralattjárókat vásárol az Egyesült Államoktól, egyúttal felmondja a Franciaországgal kötött, dízel és elektromos meghajtású tengeralattjárók gyártásáról szóló 56 milliárd eurós szerződését, amelyet 2016-ban írt alá.

Az Egyesült Államok, Ausztrália és Nagy-Britannia szerdán bejelentette, hogy új, háromoldalú védelmi és biztonsági partnerséget hoz létre. Ennek keretében kerül sor az ausztrál nukleáris meghajtású tengeralattjáró-flotta legyártására.

A két francia kormánytag Joe Biden amerikai elnököt azzal vádolta meg, hogy saját szövetségeseit semmibe veszi.

"Ez az egyoldalú, durva, kiszámíthatatlan döntés nagyon hasonlít arra, amit Donald Trump (előző amerikai elnök) csinált" - mondta Jean-Yves Le Drian.

"Biden elnök nyilatkozatából hirtelen tudtuk meg, hogy a Franciaország és Ausztrália közötti szerződésnek vége, és majd az Egyesült Államok tesz egy nukleáris ajánlatot az ausztráloknak, amelynek nem ismerjük a tartalmát" - hívta fel a figyelmet a külügyminiszter. "Ilyen nincs szövetségesek között. Nemrég még mindent megbeszéltünk az Egyesült Államokkal, és tessék, most itt a fordulat. Ez tűrhetetlen" - tette hozzá.

A francia szenátus azonnal jelezte, hogy szeretné tudni a Washington és Párizs közötti viszony "valós természetét".

"Meghallgatást kell tartanunk egyes szövetségeseink fellépéséről, akik ellenfélként viselkednek, nem pedig lojális riválisként" - fogalmazott Christian Cambon, a szenátus külügyi és védelmi biztosságának elnöke. A felsőház közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy "példanélküli" a brit-amerikai-ausztrál háromoldalú védelmi és biztonsági partnerség létrehozásáról szóló bejelentés, s London és Washington "megváltoztatja a játékszabályokat".

A döntés eredményeképpen Ausztrália jelezte Franciaországnak, hogy felmondja szerződését az állami többségi tulajdonban álló Naval Group (korábban: DCNS) francia védelmi vállalattal. Ebben a Naval Group arra vállalt kötelezettséget, hogy a világ legnagyobb hagyományos tengeralattjárójából tizenkettőt szállít le Ausztráliának. Az első 2027-ben érkezett volna meg. Ausztrália eddig 2,4 milliárd ausztrál dollárt (520 milliárd forintot) költött a projektre.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK

Utólag módosított a hitelmoratóriumon a kormány, több adós így jobban jár

A bankok az ügyintézési teher miatt nem örülhetnek túlságosan az egyik módosításnak.

Link másolása

hirdetés

Két új rendelet is megjelent este a Magyar Közlönyben, ami a hiteltörlesztési moratóriumról szól - szúrta ki a Telex.

Az első arról szól, hogy mely rászoruló csoportoknak hogyan hosszabbodhat meg a fizetési haladék. A második már bizonyos szempontból érdekesebb. Ezt a rendeletet a természetes személyek hitelkártya-szerződésére, valamint a fizetési számlához kapcsolódó hitelszerződésre (folyószámlahitel) kell alkalmazni.

A lényege, hogy a bankoknak ki kell számítaniuk, a piaci átlagos kamatnál többet vagy kevesebbet számolnak fel az ügyfeleiknek, és ha többet, akkor inkább a kisebb kamatot kell relevánsnak tekinteni.

Ez értelemszerűen csak azokra vonatkozik, akik igénybe vették, de már kiléptek a moratóriumból.

A bankok ennek a módosításnak duplán sem örülhetnek, a pénzügyi teher mellett ügyintézési terhet is kaptak a nyakukba, 60 napjuk van ugyanis csak, hogy elszámoljanak az ügyfelekkel és visszafizessenek azoknak, akiknek ez jár. A lap szerint a kormányban valaki rájöhetett, hogy amennyiben a moratórium alatt valakinek ketyeg a kamata, azzal nagyon rosszul jár.

hirdetés

A Telex emlékeztet, bár sokan próbáltak előre figyelmeztetni a moratórium hátulütőire, sokan csak későn, az úgynevezett lezáró levelek elolvasásánál eszméltek, hogy nem 10, hanem esetenként 13-14 vagy akár 25-30 hónappal nőtt a hitelük futamideje.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK

Rövidebb lesz a középiskolai tanárok képzési ideje

Ezzel a lépéssel valószínűleg a tanárhiányon próbálnak enyhíteni, és a pedagóguspályát igyekeznek népszerűbbé tenni.

Link másolása

hirdetés

Megjelent egy új kormányrendelet a Magyar Közlönyben, aminek értelmében a középiskolai tanárok képzési ideje lerövidül.

A képzési idő [...] osztatlan képzésben 10 félév, a zeneművészeti, kétszakos tanárképzésben 12 félév

– olvasható a rendeletben. Vagyis eddig azoknak, akik gimnáziumban vagy technikumban szerettek volna tanítani, hat évig kellett egyetemre járniuk. Ezentúl elég lesz öt év – értelmezi a sorokat az Eduline.hu.

Eddig három év után volt egy elágazás: választani lehetett, hogy inkább általános iskolában vagy inkább középiskolában szeretne valaki dolgozni. A hallgatók több mint 90 százaléka a középiskolai tanári pályát választotta. A mostani elképzelések egységes ötéves képzést tesznek lehetővé - nyilatkozta a portálnak Horváth Péter a Nemzeti Pedagóguskar elnöke.

A módosítás mögött alighanem a jelentkezők alacsony száma áll – idén az általános felvételin 7316-an jutottak be valamelyik pedagógusszakra, közülük 1721-en kezdik meg tanulmányaikat tanárképzésen.

A Pedagógusok Szakszervezete szerint jelenleg körülbelül 12 ezer főállású pedagógus hiányzik a közoktatásból, vagyis ha az idei elsőévesek mindegyike befejezné az egyetemet 3-5 év múlva, a rendszert akkor sem lehetne feltölteni.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: