HÍREK
A Rovatból

Eltűnt a Hír TV videója a YouTube-ról, amiben Bencsik András jó hírnek tartja az ugandai melegek kivégzését

A Médiatanács is vizsgálatot indított a Bayer Zsolt-féle Sajtóklub legutóbbi adása miatt.

Link másolása

Eltűnt a YouTube-ról a Bayer Zsolt-féle Sajtóklub legutóbbi adása - írja a 444. Ebben a bizonyos adásban beszélt arról Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője, hogy Ugandában kivégzik a melegeket, ha összeházasodnak és ez szerinte jó hír.

„Van egy jó hírem is. (...) Ugandában a parlament egy LMBTQ-ellenes törvényt hozott, tehát a bubukat, ha összeházasodnak, kivégzik. Az amerikaiak tombolnak. 100 százalékos egyetértéssel hozta meg ezt az ugandai parlament, amiben az a gyönyörű, hogy ez egy jelzés. Az egész világon az új kánon, az új vallás az a másságkultusz, az LMBTQ. A bubuk az új szentek. És akkor azt mondják erre az ugandaiak, hogy mi meg jól lenyakazzuk őket, hogyha itten próbálkoznak összeállni kettesével. Ez egy üzenet, hogy Afrika nem csak hogy nem vesz részt ebben a szemétségben, hanem szembefordul. Mert Uganda csak egy ország, de ők voltak a legbátrabbak, vélhetőleg a többi is követi”

- mondta Bencsik.

Ahogy a 444.hu emlékeztet rá, Ugandában az azonos neműek közötti kapcsolat már eddig is illegális volt. Az ugandai parlament - két képviselő kivételével - március 21-én fogadta el a törvényjavaslatot, ami tovább szigorítana ezen a helyzeten. Ha ezt Yoweri Museveni elnök - aki deviánsnak tartja a melegeket - aláírja, a világ legszigorúbb melegellenes törvénye lép hatályba vallási okokra hivatkozva.

A Telex szerint az adás miatt bejelentés érkezett a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz, ami alapján a Médiatanács hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja a műsorszámot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Megszólalt a minisztérium: több mint 20 magyar katona sérült meg Koszovóban, közülük heten súlyosan
Hétfő délután vetették be tömegoszlatási feladatokra a koszovói Zvecan település polgármesteri hivatalánál a Magyar Honvédség NATO békefenntartó erejében részt vevő kijelölt katonáit.

Link másolása

Helytállnak a magyar katonák a NATO koszovói békefenntartó missziójában - közölte a Honvédelmi Minisztérium (HM) hétfőn este az MTI-vel.

A közlemény szerint a magyar katonák is részt vettek a koszovói tömegoszlatásban.

Hétfő délután vetették be tömegoszlatási feladatokra a koszovói Zvecan település polgármesteri hivatalánál a Magyar Honvédség NATO békefenntartó erejében részt vevő kijelölt katonáit. Az ott összegyűlt tömeg a korábbi választás eredménye miatt vonult utcára

- írták.

Az összecsapásban több nemzet katonái is megsérültek. A jelenlegi információk szerint több mint 20 magyar katona sérült meg, közülük 7 fő súlyosan, állapotuk stabil - áll a közleményben - tette hozzá a tárca.

A sérült magyar katonákat a Magyar Honvédség további kezelésre légi úton, Magyarországra szállítja. A mentőegység az esti órákban Kajári Ferenc vezérőrnagy, a Honvéd Vezérkar főnökének helyettese, a KFOR volt parancsnoka vezetésével indul Koszovóba - tudatta a HM.

A helyzetről a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség folyamatosan tájékoztat - áll a HM közleményében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Új energetikai tanúsítvány kell egy kormányrendelet szerint, hiába lenne még évekig érvényes a régi
Novembertől teljesen megújul az épületek energiahatékonyságát értékelő rendszer. Az új energetikai tanúsítványok 10 helyett csak 5 évig lesznek érvényesek.

Link másolása

Novembertől teljesen megújul az épületek energiahatékonyságát értékelő rendszer és új energetikai tanúsítványok jönnek. Továbbra is kötelező marad az energetikai tanúsítvány beszerzése az ingatlanok eladásához és bérbeadásához, de annak számát és átvételét már nem kell szerepeltetni a szerződésekben - derül ki az Ingatlannet.hu összefoglalójából. Az új tanúsítványok 10 helyett 5 évig lesznek érvényesek, és jövőre már mindenképpen újat kell csináltatni. Szigorítják az új épületek építésére vonatkozó „közel nulla” energiaigény követelményeit is.

A kormány módosította az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló kormányrendeletet, és új rendelet írja elő a tanúsítás részleteit is. Ezzel alaposan átszabják a szabályait az ingatlanok adásvételének többségénél nélkülözhetetlen energetikai tanúsítványoknak, amelyeknek a számát jelenleg kötelező beleírni a szerződésekbe.

Korábbi sajtóhírek szerint megszüntették volna a lakáseladásoknál az energatikai tanúsítványok kötelező elkészítését és átadását, de ennek nincs nyoma a most megjelent kormányrendeletben. A jelenlegi előírások azonban megváltoznak. Eddig azt írta elő a jogszabály, hogy az adásvételről vagy bérbeadásról készült szerződésnek tartalmaznia kell annak rögzítését, hogy az előírások szerint kell-e tanúsítványt készíteni az ingatlanról, a tanúsítvány azonosító kódját, valamint a vevő vagy bérlő nyilatkozatát arról, hogy az azonosító kód szerinti tanúsítványt vagy annak másolatát átvette.

Az új szabályok szerint az ingatlan eladójának vagy bérbeadójának a szerződés megkötésének napjáig be kell mutatnia az energetikai tanúsítványt vagy annak másolatát a leendő vevőnek vagy bérlőnek, és legkésőbb a birtokbaadás napjáig át kell adnia a tanúsítványt vagy annak másolatát a vevőnek vagy a bérlőnek. Mindezt azonban nem kell kötelezően szerződésbe foglalni, ahogyan a tanúsítvány kódjának sem kell szerepelni a szerződésben. Új építésű ingatlanoknál az energetikai tanúsítványt az építtetőnek kell elkészíttetni a használatbavételi kérelem benyújtása előtt.

Az a szabály nem változik, hogy az eladásra vagy bérbeadásra kínált ingatlan reklámjaiban fel kell tüntetni az épület vagy lakás energetikai minőség szerinti besorolását, de csak akkor, ha már készült róla energetikai tanúsítvány. Erről a szabályról sok eladó és bérbeadó nem is tud, így korántsem általános ennek szerepeltetése a hirdetésekben, az albérleteknél nagyon ritkán lehet találkozni ezzel - hívják fel a figyelmet az Ingatlannet.hu szakértői.

A kormányrendelet szerint változatlanul tanúsítani kell - ha még nem rendelkezik energetikai tanúsítvánnyal - az épület energetikai jellemzőit

  • új épület építése,
  • meglévő épület vagy önálló rendeltetési egység (lakás) eladása vagy bérbeadás
  • 500 négyzetméternél nagyobb hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú közhasználatú épület esetén.

    A jogszabályban meghatározott “rendeltetési egységek” olyan épületrészek vagy lakásegységek, amelyeket önálló használatra terveztek vagy alakítottak át, és a beltéri légállapot szabályozására energiát használnak - ilyen például a lakás, a kereskedelmi és vendéglátóipari üzlet vagy a szálláshely szolgáltató épület.

    A kormányrendelet indoklása szerint a módosítás célja egy olyan új energetikai tanúsítványi minta és arculat meghatározása, amely a korábbihoz képest átláthatóbb, felhasználóbarát, nem csak az épület egészét értékeli betűjelzéssel, hanem az egyes épülettechnikai rendszereknek (mint a fűtés, légkondicionálás, szellőzés, világítás, használati melegvíz) és az épületszerkezeti elemeknek az energiahatékonyságát is külön értékeli, valamint részletes, időszakokra bontott felújítási és korszerűsítési javaslatot is rögzít a tulajdonos számára.

    Ezzel új energetikai besorolási rendszert is bevezetnek, amelyben az épületeket és lakásokat kétféle skálán, az összesített energetikai minőségük (ahogy korábban is) és a szén-dioxid-kibocsátásuk alapján sorolják kategóriákba.

    Az energetikai tanúsítványt alátámasztó számítást az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló, új miniszteri rendelet alapján kell elkészíteni. A számítási módszer átdolgozása az új, teljes életcikluson alapuló fajlagos szén-dioxid-kibocsátás meghatározása miatt is szükséges volt.

    Kevesebb szén-dioxiddal kedvezőbb a besorolás

    Az építési és közlekedési miniszter vonatkozó új rendelete az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról “új alapokra helyezi” az épületenergetikai szabályozást. Az új épületekre vonatkozó “közel nulla” energiaigény követelményszintjeként megszűnik a kötelező megújuló energia részarányának előírása, a helyét a fajlagos szén-dioxid-kibocsátás kötelező felső határának előírása veszi át (amely szintén “közel nulla” lesz) - áll az indoklásban. Ennek célja, hogy minél kevesebb üvegházhatású gáz jusson a levegőbe.

    Közeleg a ”közel nulla” éra

    Az építési miniszter rendeletéből kiderül, hogy szigorítják az új épületek építésére vonatkozó „közel nulla” energiaigényre vonatkozó követelményeket. Az újonnan épülő lakó- és szállásjellegű épületek energiahatékonyságát jelző „összesített energetikai jellemző” követelményértéke (világítási energiaigény nélkül) az eddigi 100 helyett 76 kWh/négyzetméter/év lesz, továbbá az épületek fajlagos szén-dioxid-kibocsátása legfeljebb 20 kilogramm/négyzetméter/év lehet. (Az „összesített energetikai jellemző” azt mutatja meg, hogy mekkora az épület egy négyzetméterre jutó éves energiafogyasztása. Magába foglalja az elfogyasztott energián túl azt a mennyiséget is, amely ahhoz szükséges, hogy az energia az épülethez eljusson. Ha az épület megújuló energiát használ, az „összesített energetikai jellemző” értékét csökkenti. Minél kisebb a szám, annál kisebb energiát használ az épület.)

    A módosítás szigorítást jelent, de az Európai Unió irányelve 2030-ra nulla, azaz kibocsátásmentes új épületek építését célozza meg. Hazánkban a „közel nullás” követelményszint hatályba lépését (100 kWh/nm/év energiaigénnyel) többször halasztotta a kormány, a legutóbb 2024. június 30-ára. Ez azt jelenti, hogy a határidő után már csak a „közel nulla” energiaigényű új építésű ingatlanok kapnak használatbavételi engedélyt.

    Megújul a besorolási rendszer

    Az új energetikai besorolási rendszerben az épületeket és lakásokat az összesített energetikai minőségük és a szén-dioxid-kibocsátásuk alapján sorolják „hatékonysági osztályokba”. Az épület energetikai minőségét az „összesített energetikai jellemzőjének” az új épületek létesítésére vonatkozó (közel nulla energiaigény) követelményérték százalékos arányában kell meghatározni. Az épület szén-dioxid kibocsátását szintén az új épületekre meghatározott fajlagos szén-dioxid-kibocsátás követelményértékéhez viszonyítva, százalékban határozzák meg.

    A rendelet 12 energiahatékonysági kategóriát állapít meg, ezeket betűvel jelölik, az I-től az A+++-ig. A közel nulla energiaigényre vonatkozó követelményt vélhetően a B-től felfelé teljesíthetik az épületek. (A jelenlegi, lecserélésre váró besorolási rendszert 2016-tól használják, ez szintén 12 kategóriában, dupla betűkkel, a JJ kiemelkedően rossztól az AA++ minimális energiaigényűig sorolja be az ingatlanokat. Ez alapján a közel nullás követelménynek a BB és az afölötti, AA, AA+ és az AA++ besorolású ingatlanok felelnek meg). Minél jobb az ingatlan energetikai besorolása, annál kisebb energia szükséges a fenntartásához, így olcsóbb lehet a fenntartása.

    Az új tanúsítvány a korábbi 10 helyett 5 évig lesz érvényes. A követelményérték változása miatt új energetikai besorolást kell kérni azoknak, akik novembertől eladják vagy bérbe adják az ingatlanukat, annak ellenére, hogy még hatályos lenne a régi energiatanúsítványuk - hívja fel a figyelmet az Ingatlannet.hu. Ebben azonban kapnak két hónapos kedvezményt, ugyanis a rendelet kimondja, hogy amennyiben a tanúsítvány hatálya alatt a meghatározott követelményérték vagy kategóriába sorolási módszertan módosul, akkor a változás előtt kiállított tanúsítvány a változást követő 60. napig még felhasználható ellenérték fejében történő tulajdon-átruházás vagy bérbeadás esetén.

    Mindenkinek jár az ingyenes tanácsadás

    Az energetikai tanúsítvány eddig is tartalmazott korszerűsítési javaslatot, ebben a tanúsítást végző szakember az ingatlan energia- és költséghatékonyságának javítása érdekében tett javaslatot a lakástulajdonosnak. Az új rendelet szerint a tanúsítvány az épület vagy lakás energiahatékonyságának jelentős felújítási követelményszintjére, továbbá a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó követelményszint teljesítésére ad javaslatot. Ha már az utóbbi is teljesül, akkor a korszerűsítési javaslat elhagyható.

    A tanúsítványban fel kell tüntetni azt, hogy hol kaphat a tulajdonos vagy a bérlő további információt, segítséget a korszerűsítésekkel kapcsolatban, továbbá fel kell tüntetni azt is, hogy a Magyar Mérnöki Kamara a lakosság és a vállalkozások számára ingyenes energetikai tanácsadást biztosít.

    Nem lesz szigor az átállásnál

    A rendeletek 2023. november 1-jén lépnek hatályba. Az új épületenergetikai követelményeket az október 31-ét követően bejelentett építésre, illetve kérelmezett engedélyű építési tevékenységre kell alkalmazni.

    Az október 31-ig benyújtott építési kérelemmel rendelkező épületek esetében az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló, TNM-rendelet október 31-én még hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy 2024. június 30-át követően csak azok az épületek kapnak használatba vételi engedélyt, amelyek teljesítik a közel nulla vagy annál kedvezőbb energiaszintet. Ennek során a használatbavételi engedély iránti vagy használatbavétel tudomásulvétele iránti kérelem benyújtásának napján hatályos új, miniszteri rendelet követelményeinek kell megfelelni, de ha az energetikai tanúsítvány szerint a közel nulla vagy annál kedvezőbb energiaigényű építési engedéllyel rendelkező épület nem felel meg a rendelet szerinti közel nullás követelményeknek, akkor - a korábbi szabályozásnak - a TNM-rendeletnek az építési engedély kérelme benyújtásának napján hatályos, közel nullás követelményeinek való megfelelés is igazolható és alkalmazható az abban foglalt számítással - derül ki a rendeletből.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:


  • HÍREK
    A Rovatból
    KFOR: töréseket és égési sérüléseket szenvedtek a magyar és az olasz katonák a koszovói zavargásokban
    Míg a szerbek szerint a koszovói fél provokálta ki a támadásokat, addig a koszovói elnök szerint Aleksandar Vucic szerb elnök akarja destabilizálni Koszovót.

    Link másolása

    A NATO parancsnoksága alatt működő koszovói békefenntartó erő, a KFOR 25 katonája, valamint több civil is megsérült az észak-koszovói zavargások során, amikor a koszovói rendőrség és a KFOR csapatai a helyi szerbekkel csaptak össze.

    A KFOR közleményében elítélte az agressziót, és azt írta, hogy az olasz és a magyar KFOR-egységek is indokolatlan támadásoknak estek áldozatul, és többen is megsérültek, a robbanások következtében töréseket és égési sérüléseket szenvedtek.

    A szerbek tiltakozása pénteken kezdődött, amikor Zvecan, Leposavic és Zubin Potok újonnan megválasztott, albán nemzetiségű polgármesterei megpróbálták elfoglalni hivatalaikat. A helyi szerbek nem akarták beengedni az önkormányzati épületekbe az új polgármestereket, mert nem értenek egyet azzal, hogy a többségében szerbek lakta településeket albánok vezessék, olyan emberek, akiket nem ők választottak meg.

    Április 23-án négy észak-koszovói településen tartottak előrehozott polgármester-választást, mert a települések vezetői novemberben egy Szerbia és Koszovó közötti vita miatt lemondtak. A szerbek többsége bojkottálta az előrehozott választást, így a részvételi arány 3,47 százalékos volt, és a leadott szavazatok alapján a településeket a jövőben albán polgármesterek vezetik majd. Sem a helyi szerbek, sem Belgrád nem tartja elfogadhatónak, hogy az ilyen alacsony részvétel és a szerbek bojkottja mellett lezajlott választást Pristina és a nemzetközi közösség is legitimnek nevezte.

    Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is a saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet.

    A helyzet hétvégén is feszült volt, ám mivel munkaszüneti napokról volt szó, nem került sor összecsapásra, hiszen senki nem akarta használni az önkormányzati épületeket. Hétfőn viszont a hivatalba igyekvő új polgármestereket a szerbek ismét megállították. A koszovói rendőrség különleges egységei a helyszínre vonultak, ahol könnygázzal igyekeztek feloszlatni a tömeget. A helyzet eszkalációjának megakadályozására kapcsolódott be a KFOR.

    Míg a szerbek szerint a koszovói fél provokálta ki a támadásokat, addig a koszovói elnök szerint Aleksandar Vucic szerb elnök akarja destabilizálni Koszovót.

    "A szerb illegális struktúrák, amelyek bűnbandákká váltak, megtámadták a koszovói rendőrséget, a KFOR-t és az újságírókat. Azoknak, akik Vucic utasításait hajtják végre, hogy destabilizálják Koszovó északi részét, szembe kell nézniük az igazságszolgáltatással"

    - írta a közösségi médiában Vjosa Osmani koszovói köztársasági elnök.

    Zvecanban a koszovói rendőrség könnygázt vetett be a szerbek ellen, a szerbek pedig könnygázzal és villanógránátokkal támadtak a NATO békefenntartóira.

    Aleksandar Vucic szerb államfő a hadsereg főparancsnokaként még pénteken helyezte a legmagasabb fokú készültségbe a szerb hadsereget, ezt hétfő délután ismét megerősítette.

    Péntek esti, televízióban is közvetített rendkívüli sajtótájékoztatóján a szerb köztársasági elnök Albin Kurti koszovói miniszterelnököt tette felelőssé a Koszovóban történtekért. Mint mondta: hónapok óta igyekszik felhívni a figyelmet arra, hogy Albin Kurtinak csak egyetlen vágya van, mégpedig az, hogy az egész régióban vérontást provokáljon ki, ezt azonban kevesen akarták meghallani.

    "Mindezt Albin Kurti szervezte meg azzal a vággyal, hogy nagy összecsapásra kerüljön sor a szerbek és a NATO között, és ő, aki mindezért egyedüliként felelős, moshassa kezeit, és azt mondhassa, hogy semmi köze hozzá"

    - részletezte Aleksandar Vucic.

    A szerb államfő arra kérte a nemzetközi közösséget, az öt nagyhatalom - Németország, Olaszország, Franciaország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok - vezetőit, hogy próbálják meg "észhez téríteni" Albin Kurtit, mert Szerbia csak békét akar. "De ne csak értelmetlen közleményekkel akarják észhez téríteni, amikor közben megadnak neki mindent, hanem tegyenek lépéseket, mert ha ezt nem teszik, attól félek, hogy mindannyiunk számára késő lesz" - húzta alá.

    A helyi szerbektől pedig azt kérte, hogy bármennyire is nehéz, de ne menjenek bele semmilyen összeütközésbe a NATO-val, nem azért, mert bárki is félne, hanem azért, mert a koszovói miniszterelnök éppen ezt akarja elérni. Egyben arról biztosította őket, hogy Belgrád gondot visel rájuk, mindent megtesz a béke megőrzése érdekében, de nem fogja hagyni, hogy üldözzék, elűzzék és gyilkolják a népét.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:


    HÍREK
    Magyar KFOR-katonák sérültek meg Koszovóban: a tiltakozó szerbek zavargásokat robbantottak ki
    Három észak-koszovói településen kezdődött zavargás a rendőrség és a helyi szerbek közötti összeütközésekkel. Majd kivonult a NATO parancsnoksága alatt működő koszovói békefenntartó erő, a KFOR is.

    Link másolása

    Húsz magyar KFOR-katona sebesült meg, többen közülük súlyosan, amikor a koszovói Zvecsanban összetűzés tört ki a tiltakozó szerbek és a rendet fenntartani akaró magyar KFOR-katonák között. 11-en megsebesültek az olasz KFOR-katonák közül is – írta a hvg.hu.

    A magyar békefenntartók megpróbálták szétoszlatni a tiltakozó szerbeket, akik azért tüntettek, mert nem akarják, hogy koszovói albán vezetők kerüljenek a település élére. A KFOR-osok könnygázt is bevetettek, a szerbek pedig kövekkel és üvegekkel dobálták meg a békefenntartókat.

    A szerbek tiltakozása pénteken kezdődött, amikor Zvecan, Leposavic és Zubin Potok újonnan megválasztott, albán nemzetiségű polgármesterei megpróbálták elfoglalni hivatalaikat. A helyi szerbek nem akarták beengedni az önkormányzati épületekbe az új polgármestereket, mert nem értenek egyet azzal, hogy a többségében szerbek lakta településeket albánok vezessék, olyan emberek, akiket nem ők választottak meg.

    Április 23-án négy észak-koszovói településen tartottak előrehozott polgármester-választást, mert a települések vezetői novemberben egy Szerbia és Koszovó közötti vita miatt lemondtak. A szerbek többsége bojkottálta az előrehozott választást, így a részvételi arány 3,47 százalékos volt, és a leadott szavazatok alapján a településeket a jövőben albán polgármesterek vezetik majd.

    Sem a helyi szerbek, sem Belgrád nem tartja elfogadhatónak, hogy az ilyen alacsony részvétel és a szerbek bojkottja mellett lezajlott választást Pristina és a nemzetközi közösség is legitimnek nevezte.

    Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is a saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet.

    A helyzet hétvégén is feszült volt, ám mivel munkaszüneti napokról volt szó, nem került sor összecsapásra, hiszen senki nem akarta használni az önkormányzati épületeket. Hétfőn viszont a hivatalba igyekvő új polgármestereket a szerbek ismét megállították. A koszovói rendőrség különleges egységei a helyszínre vonultak, ahol könnygázzal igyekeztek feloszlatni a tömeget. A helyzet eszkalációjának megakadályozására kapcsolódott be a KFOR.

    A Koszovó északi részén található településeken korábban főként szerb nemzetiségű rendőrök teljesítettek szolgálatot, de szinte mindannyian felmondtak a novemberi szerb-koszovói rendszámtábla-vita következtében.

    A koszovói szerbek azt követelik, hogy a koszovói kormány nyilvánítsa semmisnek az áprilisi polgármester-választást, és tegye lehetővé, hogy továbbra is szerbek vezessék az ottani intézményeket. Albin Kurti miniszterelnök azonban annak ellenére, hogy a múlt hét végén több külföldi diplomata is a helyzet rendezését kérte tőle, a közösségi médiában vasárnap azt írta: a megválasztott polgármesterek minden állampolgár ügyeit figyelembe veszik majd.

    A KFOR hétfőn közölte: megnövelte jelenlétét a szerbek lakta észak-koszovói önkormányzatokban azért, hogy biztosítsa minden koszovói közösség számára a biztonságos környezetet és a szabad mozgást. Egyben mindkét felet arra kérte, hogy tartózkodjon a helyzet további elmérgesítésére alkalmat adó tevékenységektől.

    A szerb hadsereg eközben felsorakozott a koszovói-szerb határon. Belgrád azt állítja, hogy a KFOR-katonák is az albán „rendbontókat” védik. A koszovói albán hatóságok annak ellenére erőltetik az albán polgármesterek kinevezését, hogy ezt az EU és az USA képviselői is ellenzik. Az albán polgármesterek legitimitása igencsak megkérdőjelezhető, a szerb bojkott miatt akad olyan polgármester, aki a szavazásra jogosultak 3,5 százalékának támogatását nyerte el – írja a hvg.hu és hozzáteszik:

    A szerbek szerint a kivezényelt koszovói albán rendőrök rálőttek a szerb tüntetőkre. Ketten megsebesültek, egyikük súlyos állapotban van.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET: