„A Falkland-szigetek egészen biztosan miénk” - A brit kormány kemény üzenetet küldött a botrányos transzparenst lengető argentin játékosoknak

A Tudásmorzsák a repülésről Facebook-oldal azt írta, ma reggel visszafordult a Wizz Air egyik járata, miután madárral ütközött.

Az Airbus A321neo személyzete a visszafordulás mellett döntött. Rövid várakozási időszakot követően, a súlycsökkentés érdekében, rendben leszálltak a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. A bejegyzés hangsúlyozza, hogy a madárral való ütközés nem számít ritkaságnak a légi közlekedésben, az viszont már igen, hogy az eset ténylegesen problémát okozzon a repülőgépen.

A poszt szerint a bázisrepülőtéren sokkal egyszerűbb kezelni a helyzetet, mint a célállomáson. Ha például az orrkúp sérülését csak a leszállás után veszik észre, „ott sokkal nehézkesebb a javítás, ráadásul a visszajárat is bukik.” Ezzel szemben a bázison helyben van a cseregép, vagy az átvizsgálás után a járat folytathatja útját.

A poszt alatt egy kommentelő azt írta, hogy ő is a szóban forgó repülőgépen utazott.

„A kapitány nagyon korrektül tájékoztatott, kb. 40-45 percet voltunk Budapesten, és kb. 1 órás késéssel megérkeztünk Tallinnba” - írta hozzászólásában az utas. Egy másik kommentelő kérdésére azt is elárulta, hogy az ütközésből szinte semmit nem érzett a repülőgépen, mivel éppen aludt. Arra ébredt, hogy a kapitány közölte, visszafordulnak Budapestre, mert madárral ütközött a repülőgép.

Gyurcsány Ferenc egy vasárnapi Facebook-posztban számolt be arról, hogy ecsegi csapatával több kategóriában is győzött a hétvégi Palotási Halfesztiválon. A volt miniszterelnök szerint a harcsapaprikás-szekcióban megvédték tavalyi első helyüket, és elnyerték a legfinomabb desszertnek és a leglátogatottabb sátornak járó címet is. Külön kiemelte, hogy a sikerhez nem a főzéssel, hanem a vendégekkel való beszélgetéssel, palacsintakenéssel és kiszolgálással járult hozzá.

A bejegyzésben arról írt, hogy a közeli Palotáson másodszor rendezték meg a Halfesztivált.

Az eredményekről így számolt be: „Hogy végül győztünk-e?Mi az hogy, nagyon is!:))” Ezután részletezte is, milyen díjakat nyertek el: „Harcsapaprikás szekcióban megvédtük a tavalyi első helyezésünket, és a miénk lett továbbá a legfinomabb desszert és a leglátogatottabb sátor címe is.”

A saját szerepéről ezt emelte ki: „És hogy mi mit csináltunk ÁgnesÉvával ennek érdekében? Nagyon fontos dolgokat: beszélgettünk, kedvesek voltunk a vendégekkel, palacsintát kentünk, kiszolgáltunk.”

A poszthoz csatolt fotóról is írt néhány szót: „A képen a házigazda palotási csapat asszonyai énekelnek nekünk. Csak kicsit voltunk zavarban…”

Az egykori miniszterelnök a titokzatos hölggyel, „ÁgnesÉvával” vett részt az eseményen, és először lehetett őket együtt látni nyilvánosan.

A volt miniszterelnök egy kétszáz éves, egykori malomépületet vett, és már a házvásárlás hírének megerősítésekor jelezte, hogy részt kíván venni a helyi közösségi életben.

A helyiek a sajtónyilatkozatok szerint barátságosan és nyitottan fogadták a hírt, többen jelezték, hogy szívesen látnák vendégül.

A posztban említett ÁgnesÉva neve sem először bukkant fel Gyurcsány közösségi oldalán; egy korábbi, személyes hangvételű bejegyzésben már írt róla, mint aki egy napraforgós képet készített róla.

„Polt Péter védettsége megszűnt!” – jelentette ki Gajdos László, élő környezetért felelős miniszter egy vasárnapi Facebook-posztban. Azt írta, az Alaptörvény 17. módosításának elfogadásával az egykori legfőbb ügyésznek is számot kell adnia a tetteiről a hamarosan felálló Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal előtt.

Gajdos László a bejegyzését azzal kezdte: „Most mindenki Sulyok Tamásról beszél, de ne feledjük, hogy ezzel párhuzamosan talán egy sokkal fontosabb dolog is történt!”. A miniszter szerint a módosítás egyik fontos eleme, hogy Polt Péter alkotmánybírósági elnöki megbízatása a 70. életévének betöltése miatt véget ér. „Ezzel lezárult egy korszak” – fogalmazott.

A poszt szerint a változásnak szimbolikus jelentősége van, mivel az Orbán-kormány az Alkotmánybíróságra „menekítette ki” a korábbi legfőbb ügyészt, aki a miniszter szerint több mint húsz éven át akadályozta, hogy számos korrupciós ügyben felelősségre vonás történjen.

Hozzátette, mostanra megszűnt az a különleges jogállása, amely ehhez a tisztséghez kapcsolódott.

„Vége van!” – írta, majd azzal folytatta, hogy Polt Péternek „Mostantól, minden más állampolgárhoz hasonlóan, neki is számot kell adnia a tetteiről a hamarosan felálló Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal előtt”.

A miniszter a bejegyzését azzal zárta, hogy „nincs több érinthetetlen ember. Nincs több kivételezés”, és ezzel egy újabb választási ígéretüket teljesítették. „Egy tisztességesebb és igazságosabb Magyarországért!”

Az Országgyűlés hétfőn fogadta el az Alaptörvény 17. módosítását, amely többek között 70 éves korhatárt vezet be az alkotmánybíróknál. A módosítás szerint a 70 évüket betöltött alkotmánybírók mandátuma szeptember 1-jén szűnik meg. A lépést az Alkotmánybíróságon belüli válság előzte meg: júniusban a testület gyakorlatilag megbénult, miután hét bíró kizáratta magát a Sulyok Tamás elmozdításáról szóló döntésből.

A Covid-járvány óta nem nőtt olyan mértékben a forgalomban lévő készpénz mennyisége Oroszországban, mint most.

Ez komoly gondot okoz az orosz háborús költségvetésnek, írta a BBC az orosz központi bank adatainak elemzése alapján. A folyamatot a bankok is érzékelik. Tarasz Szkvorcov, Oroszország legnagyobb bankja, a Sberbank pénzügyi igazgatója szerint „nagyon komoly jelei vannak” annak, hogy terjed a bérek borítékban történő kifizetése.

Egy konferencián azt mondta, rendkívül aggasztónak tartja a helyzetet.

A készpénz iránti roham egyik fő oka, hogy az ukrán dróntámadásokra válaszul a Kreml rendszeresen lekapcsolja a mobilinternetet az ország nagy területein. Emiatt a kártyás fizetési rendszerek is megbénulnak.

Egy névtelenséget kérő moszkvai nő arról beszélt, ő hogyan próbál alkalmazkodni a bizonytalansághoz.

Közben a kormány idén 20-ról 22 százalékra emelte az áfát, és csökkentette azt az árbevételi küszöböt, amely felett a kis- és középvállalkozásoknak is áfát kell fizetniük. Emiatt a gyógyszertárak, éttermek és kisboltok egyre gyakrabban kérik a vevőket, hogy készpénzzel fizessenek, így bevételük egy részét a könyvelésen kívül tarthatják.

„A piacunkon egymás után zárnak be a standok, mert már nem éri meg nyitva tartani. Akik még kereskednek, amikor csak lehet, készpénzes fizetést kérnek a vevőktől, hogy kevesebb pénz menjen át a pénztáron” – mondta egy pszkovi ruhaboltos.

Egy Anton nevű moszkvai szövegíró arról számolt be, hogy egy lemezboltban kedvezményt ajánlottak neki, ha készpénzzel fizet. „Nyíltan megmondta, hogy a magasabb adók miatt” – tette hozzá.

A készpénzfelhalmozás első nagy hulláma 2022 szeptemberében indult, amikor Vlagyimir Putyin elnök bejelentette a részleges mozgósítást. A következő komolyabb roham 2023 júniusában, a Wagner zsoldoscsoport rövid ideig tartó lázadása alatt következett. Az emberek mindkét alkalommal biztonságosabbnak érezték a készpénzt a bankbetéteknél. Ez a háborús évek alatt visszatérő mintává vált.

A mostani helyzet azonban más. Ezúttal nem egy politikai vagy katonai sokk indította el a folyamatot, hanem a kormány gazdasági és biztonsági intézkedései terelik egyszerre a készpénz felé a gazdaságot.

Mindez az orosz kormány dilemmáját is jól mutatja. A szigorodó adópolitikával minél több bevételt próbál beszedni a háború finanszírozására, miközben biztonsági intézkedéseivel éppen az adóbeszedés alapját jelentő digitális tranzakciókat nehezíti meg.

A helyzetet tovább rontotta a Győzelem napja körüli májusi időszak. A fokozott biztonsági intézkedések miatt több napon keresztül szakaszosan korlátozták a mobilinternetet, így tömegek indultak ATM-et keresni.

Az oroszok májusban 550 milliárd rubelt vettek ki a bankszámláikról. A 10-12 százalék körüli, magas betéti kamatok sem tudták megállítani a pénz kiáramlását a bankrendszerből.