Először tilthatnak ki képviselőket a Parlamentből a rendszerváltás óta – ma szavaz az Országgyűlés a füstgyertyázó képviselők büntetéséről

Pénteken 14 órától I. fokú vízkorlátozás van érvényben Dunabogdányban, mivel a település saját kútjai naponta nagyjából 1000-1050 köbméter vizet termelnek, a felhasználás viszont eléri a 1100-1150 köbmétert.

Liebhardt András polgármester a Facebookon közzétett bejegyzésében a konkrét számok mellett a leghatározottabban visszautasította, hogy a kialakult helyzetért a helyi lakosok lennének a felelősek.

„NEM, NEM ÉS NEM, A DUNABOGDÁNYIAK JUSZT SEM…” – kezdte bejegyzését Liebhardt, aki sajnálatosnak nevezte, hogy a tudósítások többsége felelőtlennek állítja be a dunabogdányi polgárokat.

A polgármester közölte, hogy a korlátozás pénteken 14 órakor lépett életbe, amit egy önkéntes takarékosságra való felhívás előzött meg. Kiemelte, hogy a környező településeken és szerinte „miniszteri ajánlás alapján majd az egész országban” hasonló intézkedések vannak érvényben. „Tehát nincs itt semmi látnivaló, illetve van, de pont ugyanaz, mint másutt!” – fogalmazott.

Azt is elmagyarázta, hogy „Dunabogdány szigetszerű vízközművel rendelkezik, teljes egészében saját kútjaink látják el a települést.”

A helyzetet „egy nyári adottság, adott víziközművel és egy szörnyen alacsony dunai vízállással” magyarázta.

Liebhardt arra kért mindenkit, ne üljön fel a hergelésnek, „különösen ne a 1946-os Szabad Nép-re oly jellemző szalagcímekkel jelentkező sajtótermékeknek.”

A hét közepén a Pilisi-medence 14 településén már a legsúlyosabb, harmadfokú vízkorlátozást kellett elrendelni, miután a Duna Menti Regionális Vízmű szerint a korábbi felszólítások hatástalanok maradtak. A helyzet annyira kritikussá vált, hogy Szentendre magasabban fekvő részein több ezer ember maradt ivóvíz nélkül, számukra lajtos kocsikkal kellett vizet szállítani.

Gajdos László élő környezetért felelős miniszter egy bejegyzésben közölte, hogy a rendkívüli hőség miatt a sportpályák és a stadionok vízhasználatát korlátoznák.

A posztban így fogalmaz:

A nyár folyamán a hatóságok többször is hőségriasztást rendeltek el és hosszabbítottak meg országszerte. A megnövekedett vízfogyasztás több helyen megterhelte a szolgáltatói hálózatokat. Gajdos már június végén a Parlamentben jelezte, hogy a víztakarékosság miatt korlátozásokra lehet számítani. Akkor azt mondta, a hőhullám idején „nem vagyunk abban a helyzetben, hogy ivóvízzel füvet locsoljunk”.

A miniszter a nem létfontosságú vízhasználat, ezen belül is kifejezetten a sportpályák öntözésének visszafogását kérte. Idén nyáron is több településen vezettek be különböző szintű locsolási tilalmakat. Ezek jellemzően a lakossági kertek tömlős öntözését, az autómosást és a medencék feltöltését érintették a vízellátás biztonsága érdekében.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság szombati közleményében cáfolt több, a Duna rekordalacsony vízállása kapcsán terjedő tévhitet – írta az MTI. A szervezet szerint az elmúlt napokban több valótlan állítás is napvilágot látott, amelyek alkalmasak a lakosság megtévesztésére. Az egyik ilyen, hogy a Duna felső szakaszán bőven van víz, de Magyarországon „valamit rosszul csinálunk”, a másik pedig, hogy a „felvízi országok” szándékosan visszatartják a vizet.

Ezzel szemben a vízügy hangsúlyozta, hogy a Duna nemzetközi vízfolyás, ezért egyetlen állam sem rendelkezhet a vízkészletével korlátlanul, annak használatát nemzetközi egyezmények, uniós jogszabályok és kétoldalú megállapodások szabályozzák. A közlemény szerint a Duna aktuális természetes vízhozamát úgynevezett zsinórüzemben vezetik tovább, vagyis a beérkező vízmennyiséget lényegében változatlanul továbbengedik. „A jelenlegi természetes vízhozam azonban minden korábban mért értéknél alacsonyabb” – tették hozzá.

Kiemelték, hogy bár Ausztriában több duzzasztó is működik, ezek rövid távon képesek a vízhozam kiegyenlítésére, de a Duna teljes vízkészletét tartósan nem tudják visszatartani. Magyarországon a Dunán nem működik olyan vízlépcső, amely lehetőséget biztosítana a nagyvízi időszakokban történő vízkészlet-felhalmozásra, így a magyarországi szakasz közvetlenül követi a rendkívül alacsony természetes vízhozam alakulását.

A folyó alacsony vízállása miatt sokan indultak sétára a Duna szabaddá vált területein, ezért a Fővárosi Vízművek figyelmeztetést adott ki. Közleményükben arra hívták fel a figyelmet, hogy ezek a területek sérülékeny ivóvízbázis-védelmi övezetek, ahová a belépést jogszabály tiltja.

Magyar Péter miniszterelnök szombaton a közösségi oldalán kért rendkívüli energiatakarékosságot és vízfogyasztás-mérséklést a lakosságtól, miután az ország energia- és vízellátó rendszere a tartós hőhullám és aszály miatt kritikus terhelés alá került.

A kormányfő bejegyzésében a nemzeti összefogás fontosságát hangsúlyozta, kijelentve: „Magyarország összefogott a bajban.”

Azt írta, „közös feladatunk és felelősségünk a zavartalan energia- és vízszolgáltatás fenntartása.”

„Kérem, hogy ma is és a következő napokon is mindenki igyekezzen visszafogni az áramfelhasználását a kritikus 17:00 és 22:00 óra közötti időszakban!” – fogalmazott a miniszterelnök, aki emellett többnapos, általános víztakarékosságot is kért.

A bejegyzést azzal zárta, hogy „mutassuk meg, hogy közösen képesek vagyunk túljutni ezeken, a soha nem látott kihívásokon! Vigyázzunk egymásra!”