Bardóczi Sándor: Sajnos nincs már nagyon időnk
Bardóczi Sándor budapesti főtájépítész szerint a paksi atomerőmű működési nehézségei a Duna rekordalacsony vízállása miatt nem váratlan események, hanem a klímamodellek által régóta jelzett kockázatok beigazolódásai. A főtájépítész egyúttal hibás iránynak tartja a Duna magyarországi szakaszának vízlépcsőzését, mert az állítása szerint súlyos ökológiai és közművesítési kockázatokkal járna.
A főtájépítész elképedve olvassa azokat a nyilatkozatokat, amelyek azonnali terveket és kivitelezést kérnek számon a kormányon az aszály megfékezésére. A kormányt sürgető nyilatkozatokra reagálva úgy fogalmazott: „A magyar közbeszéd egyik legkárosabb, ha nem a legkárosabb jelensége, hogy politikusok elhiszik vagy inkább elhitetik: ilyen rendszereket azonnal meg lehet változtatni, a vízmegtartásra azonnal, egy-két hónap alatt lehet terveket csinálni, és mégis miért nem kivitelezik már ezen a nyáron?” A valóság ezzel szemben az, hogy a tervezés, az engedélyeztetés és a közbeszerzések lebonyolítása évekig tart.
Bardóczi szerint a klímaváltozás hatásai minden eddiginél erőteljesebben jelentkeznek a mezőgazdaságban, az erdőkben, a települési zöldinfrastruktúrában, a vízfolyásoknál és a közműhálózatokon. „A klímaváltozás hatásai minden eddiginél jobban rúgták rá az ajtót a mezőgazdaságra, erdeinkre, települési zöldinfrára, kisvízfolyásainkra, tavainkra, városainkra, épített infrastruktúránkra, vízhálózatunkra, elektromos hálózatunkra” – fogalmazott. A másik legkárosabb jelenségnek a rezsicsökkentést tartja, amely a pazarlást ösztönözte, és azt a látszatot keltette, hogy korlátlanul áll rendelkezésre víz és áram. „A másik legkárosabb jelenség az a politikai termék, amit rezsicsökkentésként vezettek be” – írta.
Felidézte azt a közel 60 éves szakmai javaslatot, amely szerint a folyók menti mélyfekvésű, belvizes területeket ki kellene vonni az intenzív művelésből, és ökológiai kiegyenlítő felületekké (kaszálókká, legelőkké, vizes élőhelyekké) kellene alakítani. Ezek a területek hűtenek, párologtatnak, talajt regenerálnak, és hozzájárulnak a csapadékképződéshez. Az agrártárca ezt a gondolatot még tíz éve is kinevette, a támogatási rendszer pedig ma sem ezt ösztönzi. Ennek következményeként most sivatagosodik az Alföld. „Sivatagosodik a felszántott, eketalp betegséggel küzdő nagy magyar Alföld. Mi tettük tönkre” – áll a posztban.
A főtájépítész szerint a Duna magyarországi vízlépcsőzése nem összehasonlítható az osztrák példával, mivel a két folyószakasz földrajzi adottságai teljesen eltérőek. „Az osztrák Duna szakaszon 100 km-enként 42 m-t lejt a Duna medre, a magyaron 7-8 m-t” – mutatott rá. A magyar szakaszon a duzzasztás óriási gátemelésekkel, közműátépítésekkel és a vízbázisok veszélyeztetésével járna. A Gabcikovo-Nagymaros terv teljes kiépítése szerinte egy „200 éves megtérüléssel járó beruházás lenne”, ami állítása szerint tíz év alatt mocsárrá változtatná a Szentendrei-ágat.
Alternatívaként a mederszűkítő műveket javasolja, amelyekkel kisebb beavatkozással is lehetne vízszintet emelni és vizet juttatni a mellékágakba. „Medve és Dömös között erre készült is tanulmányterv 2004-ben, ott hét db mederszűkítéssel decimétereket lehetne emelni a folyón” – emlékeztetett.
A posztban kitér az erdőgazdálkodásra, a Balaton beépítésére és a városi zöldfelületek helyzetére is. Szerinte a természetközeli erdőket nem fakitermelő helyként, hanem biodiverzitás-rezervátumként kellene kezelni, a Balatonnál pedig önmérsékletre lenne szükség újabb jachtkikötők és lakóparkok helyett. A városi zöldfelületek szerepét így írja le: „A települési zöld kritikus infrastruktúra”. Hozzátette, hogy aszály idején a fák öntözése életvédelmi kérdés, ilyen időszakban „a pázsitnak nincs létjoga. De a műfűnek sincs.” A fák árnyéka nélkül ugyanis a hőség halálos lehet. „Ha nincsenek fák, akkor árnyék sincs és abba emberek fognak belehalni.”
Bardóczi Sándor azzal zárja gondolatait, hogy a valódi változásokhoz idő kell. „A jó tervek évek, a megvalósítás évtizedek, a fejben átállás több emberöltő.”
A posztot azzal fejezte be: „De úgy tűnik katasztrófák kellenek ahhoz, hogy elkezdjünk másképpen gondolkodni…”
Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!