Kedden kezdődött a bizonyítási eljárás az elmúlt évek egyik legsúlyosabb korrupciós ügyében – írta meg a 24.hu.
A bíróság döntése értelmében Schadl György továbbra is letartóztatásban marad.
A Völner Pál volt igazságügyi államtitkár, és Schadl György, a végrehajtói kar április végén lemondott elnökének főszereplésével zajló eljárásban ezúttal a bizonyítás menetét határozta meg a bíróság, valamint ebben a szakaszban hallgatják ki Schadl Györgyöt is.
A keddi tárgyaláson nem jelent meg Völner Pál, akinek védője, Papp Gábor elmondta, hogy azért nem, mert a vádiratot már felolvasták az előkészítő ülésen, ezért ő javasolta neki, hogy ne jöjjön el.
A 24.hu helyszíni tudósítása szerint a többi vádlott megjelent, Schadl Györgyöt, és a szintén letartóztatásban lévő harmadrendű vádlottat, R. R.-t vezetőszáron, megbilincselve hozták be a Büntetés-végrehajtás maszkos, felfegyverzett munkatársai.
Tóth Erzsébet bíró közölte, hogy a bíróságnak hivatalból kell döntenie Schadl György és a harmadrendű vádlott letartóztatásának további esetleges fenntartásáról.
A felek meghallgatása után a bíró elutasította a védők indítványát, és fenntartotta a letartóztatások hatályát az első fokú ítélet meghozataláig. A döntés ellen fellebbezett mindkét vádlott.
Ezt követően Schald györgy jelezte, hogy vallomást kíván tenni. A végrehajtók volt elnöke kijelentette, hogy nem bűnös, egyúttal fenntartotta korábbi vallomásait. Elmondta azt is, hogy a tartalékaiból él, miután már nem tudja felvenni egyetemi docensi fizetését, végrehajtóként felfüggesztették, elnöki fizetését letartóztatása és lemondása közt nem tudta felvenni.
Kijelentette, hogy Völner Pált már a végrehajtói kar elnökeként ismerte meg, de soha nem fizetett neki kenőpénzt. Állítása szerint a közös érdeklődési körök miatt került jó kapcsolatba az egykori államtitkárral. Ezek a hajózás, vasút, a műszaki innovációk figyelemmel kísérése, és a gasztronómia voltak.
Schadl azt mondta, hogy a korábban „barátként” emlegetett személy a harmadrendű vádlott volt, akivel üzelti kapcsolatban állt, és nem Völner Pál.
A végrehajtók egykori elnöke szerint sokkal nagyobb realitása lett volna annak, hogy Völner fizet neki kenőpénzt, de ilyen sem történt. Egyébként a munkán kívül, saját ügyekben is kért tanácsot a politikustól.
Schadl hangsúlyozta, hogy a megfigyelések ellenére azért nincs bizonyítéka a Nemzeti Védelmi Szolgálatnak a pénzek átadásáról, mert ilyen soha nem történt. Ezen felül tagadta, hogy köze lett volna a végrehajtók kinevezéséhez, mivel mert neki és a kar teljes elnökségének érdemi jogköre nem volt. Ez a jog a köztestület hivatalvezetőjénél volt és van most is, akivel viszont nagyon rossz a kapcsolata. Ennek megfelelően nem volt köze ahhoz a hét végrehajtói kinevezéshez sem, akik közül hatan korábban beismerték bűnösségüket.
Schadl állítása szerint a megvádolt végrehajtóknak valójában ő adott kölcsönt, amiből be tudták indytani irodáikat. Amikor pénzt kapott tőlük, akkor ezek az összegek a törlesztőrészletek voltak csak.
A 24.hu érdekes ellentmondásként emeli ki, hogy míg az előkészítő ülésen Schadl állítása szerint a V.P. rövidítés nem Völner Pálra, hanem egy másik személyre utalt, addig most egy bizonyos pályázat, a „vizes projekt” rövidítéseként említette.
Kedden kezdődött a bizonyítási eljárás az elmúlt évek egyik legsúlyosabb korrupciós ügyében – írta meg a 24.hu.
A bíróság döntése értelmében Schadl György továbbra is letartóztatásban marad.
A Völner Pál volt igazságügyi államtitkár, és Schadl György, a végrehajtói kar április végén lemondott elnökének főszereplésével zajló eljárásban ezúttal a bizonyítás menetét határozta meg a bíróság, valamint ebben a szakaszban hallgatják ki Schadl Györgyöt is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Előmászott egy generáció a mamahotelből" – Bayer Zsolt a mocskos fideszezőknek és Majkának is üzent
A kormánypárti publicista elmélkedett generációs különbségekről, lázadásról, „mai fiatalokról”. Aki szerinte még lázadni sem tudnak normálisan és tisztességesen.
Továbbra sem hagyja szó nélkül Bayer ZsoltMajka hétvégi performanszát és az idei nyári slágereken újra és újra felcsendülő Mocskos Fidesz!-ezést. A kormánypárti publicista egyszer már beszólt az ózdi rappernek és a fiataloknak is, miután Bindzsisztán miniszterelnökét a hétvégégi, Campus fesztiválos koncertjén a Csurran, cseppen című, kormánykritikus élű szám előadása közben egy színpadi statiszta „lelőtte” egy mikrofonnal. Bayer akkor azt mondta a fesztiválozókról: „ócskák, pitiánerek, ostobák, aljasok, becstelenek, vagyis majkák meg azahriahok meg krúbik”.
Szerda este a Patrióta YouTube-csatorna vendégeként a publicista megint nem fogta vissza magát. Bohár Dánielnek Bayer kifejtette, hogy „a Homo Sapiens ismert történelmében ekkora szakadék két generáció között, mint ma, még sosem volt.” Azt elismerte, hogy a fiatalok mindig lázadnak a szüleik ellen, ebben, állítása szerint, az ő generációja sem volt más. „De e mellett, ezzel párhuzamosan azért mindig ott volt, hogy de őnélkülük mi lenne, semmi.”
„Előmászott egy generáció, akinek tényleg életében az volt a legnagyobb nehézsége, hogy hétvégén melyik koncertre menjen, meg hogy 'hol fogok tanulni: Berlinbe menjek vagy Amszterdamba?' Meg hogy micsoda mocskos diktatúra van itthon. Hát már kábítószerezni sem lehet, mert a szemét, mocskos Orbán-kormány üldözi a dílereket – ez volt életük legnagyobb baja”
– fogalmazott Bayer Zsolt.
Hozzátette: „Van egy előttük járó, idős generáció, és büszkén vállalják, hogy ők ezeket megvetik, leszarják, kiröhögik jó esetben, és hogy semmi közük semmihez, mert majd ők csinálnak egy új világot. Tényleg? Tényleg, baszki, kijössz a mamahotelből és éhen döglesz! Milyen új világot akarsz te csinálni? Életedben nem csináltál semmit, tisztelet a kivételnek.”
Továbbra sem hagyja szó nélkül Bayer ZsoltMajka hétvégi performanszát és az idei nyári slágereken újra és újra felcsendülő Mocskos Fidesz!-ezést. A kormánypárti publicista egyszer már beszólt az ózdi rappernek és a fiataloknak is, miután Bindzsisztán miniszterelnökét a hétvégégi, Campus fesztiválos koncertjén a Csurran, cseppen című, kormánykritikus élű szám előadása közben egy színpadi statiszta „lelőtte” egy mikrofonnal. Bayer akkor azt mondta a fesztiválozókról: „ócskák, pitiánerek, ostobák, aljasok, becstelenek, vagyis majkák meg azahriahok meg krúbik”.
Szerda este a Patrióta YouTube-csatorna vendégeként a publicista megint nem fogta vissza magát. Bohár Dánielnek Bayer kifejtette, hogy „a Homo Sapiens ismert történelmében ekkora szakadék két generáció között, mint ma, még sosem volt.” Azt elismerte, hogy a fiatalok mindig lázadnak a szüleik ellen, ebben, állítása szerint, az ő generációja sem volt más. „De e mellett, ezzel párhuzamosan azért mindig ott volt, hogy de őnélkülük mi lenne, semmi.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Lázár János felmondta a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó konzorcium vasúti szerződését
A milliárdokból készülő vasúti rendszer kivitelezése során komoly hibákra bukkantak. Egyes berendezések csak kívülről voltak felszerelve, belül viszont teljesen üresek voltak – értesült a Szabad Európa.
Tavaly szeptemberben az Építési és Közlekedési Minisztérium megszüntette a GSM-R2 nevű vasúti informatikai fejlesztés kivitelezői szerződését. A munkát egy konzorcium végezte volna, amelynek egyik tagja Mészáros Lőrinc cége, az R-Kord Kft., a másik pedig az iCell-Mobilsoft Zrt.
A projekt célja az volt, hogy az ország legfontosabb vasútvonalai mentén új informatikai rendszert építsenek ki. Ez egy száloptikai hálózatot és egy különálló mobilhálózatot jelentett volna a MÁV számára.
A beruházást nagyrészt uniós forrásokból finanszírozták volna. Azonban a kivitelezés során a MÁV több súlyos hibát is talált.
Emiatt a kormány 2023 novemberében felmondta az Európai Bizottsággal kötött támogatási szerződéseket, és úgy döntött, hogy a teljes összeget inkább a magyar költségvetésből fedezi. Ezzel együtt 17,2 milliárd forinttal megemelték a vállalkozói díjat is.
A szerződés felbontása után a minisztérium külön számolt el a két céggel. A tárca tájékoztatása szerint „jelenleg a megállapodásokban előírt vizsgálatok zajlanak, az első körben elvégzett könyvvizsgálói audit után, a Megrendelő a Műszaki Ellenőrrel közösen felméri a szerződés felmondásáig elvégzett, teljesítést”.
A minisztérium igazságügyi árszakértőt is bevont, hogy megvizsgálja a fejlesztéshez felhasznált anyagokat és eszközöket. Az ügyet feltáró Szabad Európa egyik forrása szerint
egy ellenőrzés során olyan kapcsolószekrényt is találtak, amely kívülről be volt szerelve, de belül teljesen üres volt.
A minisztérium többek között arra hivatkozott a szerződés felmondásakor, hogy „az Európai Unió jogából eredő valamely kötelezettség tekintetében kötelezettségszegés történt”.
Tavaly szeptemberben az Építési és Közlekedési Minisztérium megszüntette a GSM-R2 nevű vasúti informatikai fejlesztés kivitelezői szerződését. A munkát egy konzorcium végezte volna, amelynek egyik tagja Mészáros Lőrinc cége, az R-Kord Kft., a másik pedig az iCell-Mobilsoft Zrt.
A projekt célja az volt, hogy az ország legfontosabb vasútvonalai mentén új informatikai rendszert építsenek ki. Ez egy száloptikai hálózatot és egy különálló mobilhálózatot jelentett volna a MÁV számára.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság korábbi elnöke éles hangvételű bejegyzésben bírálta a Magyar Olimpiai Bizottságot és a Magyar Úszó Szövetséget a Facebookon. A bejegyzésében azt írta, szerinte nyilvánvaló bűnpártolás zajlik a Széchy Tamás-ügyben, mégsem történik semmi.
A volt sportvezető felidézte, hogy Széchy Tamás, a 2004-ben elhunyt mesteredző ügye nyilvános.
Áldozatok és tanúk is megszólaltak, akik arról számoltak be, hogy Széchy évtizedeken keresztül fizikailag bántalmazott gyerekeket, és rendszeresen, hatalmi helyzetével visszaélve szexuális visszaéléseket követett el.
Kulcsár szerint a sportért felelős államtitkár és a Magyar Úszó Szövetség elnöke sem szólal meg az ügyben, mert „inkább az ügy elkenése, a maszatolás az érdeke”. A posztban azt is kifogásolta, hogy nincs bocsánatkérés és nem látni a múlt feltárására irányuló szándékot.
„A kormány, akinek a gyermekvédelemhez való hozzáállását mutatja a bicskei pedofil bűnrészesnek adott kegyelmi ügy, most is lapít. Ugyan, nincs itt semmi látnivaló, párnapos ügy, majd lecseng úgyis!”
– írta.
Nemrég Hosszú Katinka is megszólalt az ügyben. A sokszoros olimpiai és világbajnok úszó szerint a Magyar Úszó Szövetség nem képes ellátni a fiatal sportolók védelmét szolgáló feladatait. Hosszú korábban már nyilvánosan is elmondta, hogy a pedofíliának semmilyen formában nincs helye a sportban, sem az edzői pályán, sem a vezetésben, sem a háttérben.
Szintén megszólalt az edző egyik korábbi tanítványa, a most 57 éves Füzesy Tamás is, aki nyilvánosság előtt beszélt a vele történt visszaélésekről.
Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság korábbi elnöke éles hangvételű bejegyzésben bírálta a Magyar Olimpiai Bizottságot és a Magyar Úszó Szövetséget a Facebookon. A bejegyzésében azt írta, szerinte nyilvánvaló bűnpártolás zajlik a Széchy Tamás-ügyben, mégsem történik semmi.
A volt sportvezető felidézte, hogy Széchy Tamás, a 2004-ben elhunyt mesteredző ügye nyilvános.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Felvételi: alaposan összezavarhatta a diákokat az állami helyek körül kialakult számháború, és a pontszámítás sem ment simán
Januárban még az állami férőhelyek radikális csökkenéséről szóltak a hírek, szerda este Hankó Balázs miniszter már a tavalyinál több állami ösztöndíjasról és az elmúlt 15 év legsikeresebb felvételijéről beszélt. Közben sok felvételiző a pontszámításra panaszkodik.
Hankó Balázs szerint „az elmúlt másfél évtized legsikeresebb felvételije” volt az idei, majdnem 96 ezer diákot vettek fel, és tízből nyolcan államilag finanszírozott helyen kezdhetik meg a tanulmányaikat. A kultúráért és innovációért felelős miniszter Veszprémben, a Pannon Egyetem Pont Ott Partiján arról beszélt, hogy
a tavalyihoz képest mintegy 2500-zal több állami ösztöndíjast vettek fel idén.
Pedig januárban az Oktatási Hivatal adatai alapján még arról szóltak a hírek, hogy idén 32 egyetemen csökkentették a keretszámokat. Például a Debreceni Egyetemen 800 fővel csökkent az ösztöndíjas férőhelyek száma, a Budapesti Gazdasági Egyetemen 690-nel, a Széchenyi István Egyetemen pedig 629-cel. A legnagyobb vesztesnek az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Corvinus Egyetem tűnt.
A bölcsészettudományi, társadalomtudományi, a gazdaságtudományi és a jogi képzésektől vették el a legtöbb állami férőhelyet. Az informatika és a pedagógusképzés területén viszont nőtt keretszám, és jól járt a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen is, akik 10 százalékkal több állami hellyel számolhattak idén.
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma szerint, az államilag finanszírozott helyek radikális csökkenése egyértelműen azt mutatja, hogy a magyar állam – az egészségügyhöz, a szociális szférához és számos más kulcsfontosságú állami szférához hasonlóan – egyre inkább kivonul a felsőoktatásból is.
Péter László fizikai kémikus, az MTA doktora a Qubit-nak akkor arról beszélt, a felsőoktatásért felelős kormányzati emberekkel már a tényekben sem értenek egyet. „A magyar középiskolás diákok számára jó néhány éve már elérhető lehetőség a külföldi felsőfokú képzés. Azt látjuk, hogy minél magasabbra rangsorolt középiskolába jár egy diák, annál nagyobb az esély, hogy külföldön kezdje meg a felsőfokú tanulmányait. Hiszen ha már fizetni kell, akkor inkább a külföldre megy, ahol nincs például röghöz kötés. Minőségi felsőoktatást viszont nehéz úgy csinálni, hogy egyre kevésbé van meg hozzá a hazai diákbázis" - fogalmazott. Szerinte „ami most történik, jól láthatóan illeszkedik a kormány értelmiségellenes intézkedéseihez."
A Felvi.hu januári adatai alapján az Akadémiai Dolgozók Fóruma is úgy számolt, hogy a férőhelycsökkentése legnagyobb vesztese a Corvinus lehet, ahol 48 százalékos a csökkentés, valamint az ELTE, ahol 19 százalék.
A Corvinus azonban jelezte, hogy a 2020-as modellváltás miatt náluk már nem állami forrásból finanszírozzák a térítésmentes helyeket, hanem az egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány által biztosított Corvinus Ösztöndíjprogramon keresztül. Azt írták, ennek eredményeképp a nappali alapszakra felvett hallgatók mintegy 75%-a, a nappali mesterképzésre felvett hallgatók pedig szinte 100%-a térítésmentesen tanulhat.
Az ELTE-n más a helyzet, hiszen ott nem volt modellváltás, mégis 19 százalékos csökkentést terveztek. Gazdasági képzésterületen például kevesebb mint a felére, 1100 főre esett volna az állami helyekre felvehetők száma a tavalyi 2283 főről, míg a bölcsészképzéseken 2489 főre csökkent 3021 főről.
Ezzel kapcsolatban Varga-Bajusz Veronika államtitkár az Infórádióban korábban arról beszélt, hogy a januárban meghatározott szám minden esetben csak egy terv, akkor határozzák meg a végleges keretszámokat, amikor már látják a jelentkezők eredményeit. Az államtitkár azt is hozzátette, hogy a kereszám-terveket egyeztették az egyetemekkel, és az az ELTÉ-n is a tavalyi felvettek, illetve az érdeklődők, a trendek alapján hatátozták meg a számokat.
Ha így volt, akkor alaposan elszámította magát a minisztérium, ugyanis idén is az ELTE volt a diákok körében legnépszerűbb felsőoktatási intézmény.
A keretszámok ennek megfelelően valóban módosulhattak, ugyanis az Eduline szerint az ELTE friss közleménye már arról számol be, hogy idén rekordszámú, több mint 12 és félezer diák kezdheti meg náluk a tanulmányait, akiknek 82%-a állami ösztöndíjasként kerül be. Ez 10.268 államilag finanszírozott helyre felvett diákot jelent. Ugyanakkor tavaly 10.820-an tanulhattak az ELTÉ-n, tehát
több mint félezer hallgatóval így is csökkent az állami finanszírozással oda felvehetők száma. Ez ugyan nem 19%-os csökkenés, de 5%-kal így is kevesebb helyet jelent.
És ez a tendencia már évek óta tart, Gregor Anikó, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének tagja a Telexnek azt mondta, két év alatt 30 százalékkal csökkentették ott az államilag finanszírozott helyek számát.
Az, hogy ilyen mértékben változik menet közben az államilag finanszírozott helyek várható száma, könnyen megzavarhatja a diákokat, sokan lehetnek olyanok, akik a radikális férőhelycsökkentés hírére inkább más egyetemre adták be a jelentkezésüket, attól tartva, hogy nekik nem jut majd ösztöndíjas hely.
Talán az is volt a kormány egyik célja, hogy az által preferált képzések és egyetemek felé terelje a felvételizőket. Ugyanis továbbra is azokra a területekre koncentrálnak, amelyek szerintük „gazdasági-társadalmi szempontból kiemelten fontosak”. Hankó Balázs miniszter Veszprémben arról beszélt, tízből hatan kifejezetten ilyen területeken kezdik meg a tanulmányaikat. Mérnök-informatika területre csaknem 21 ezer hallgatót vettek fel, ezt követi, kicsivel 20 ezer alatti létszámmal a gazdaságtudományi terület, majd a pedagógusok és az orvos-egészségtudományok.
Ami a ponthatárokat illeti, az idei év meglepetését a Dunaújvárosi Egyetem jelentette, ahová gazdálkodási és menedzsment szakra állami ösztöndíjasként, levelezőre csak a maximális, 500 ponttal lehetett bekerülni.
Magasak voltak a pontok az ELTÉ-n is, az osztatlan, állami ösztöndíjas nappali tagozatos jogász szakhoz 479 pont kellett, míg pszichológia alapszakon 457 pontot vártak el.
A Corvinus a tavalyihot képest többnyira stagnáltak a ponthatárok, de az angol nyelvű, nemzetközi gazdálkodás képzésére állami ösztöndíjasként, nappali tagozatra így is minimum 478 ponttal lehetett bekerülni.
A Semmelweisen egyetemen tavalyi csökkenés után idén néhány ponttal magasabban húzták meg a ponthatárokat. Az osztatlan általános orvosi képzés állami ösztöndíjas helyére a tavalyinál 3 ponttal több, 427 pont kellett.
A BME-n jelentősen emelkedett a ponthatár az építészmérnöki szakon, ahol a tavalyi 398 pont után idén már 424 pont kellett ahhoz, hogy valaki bejusson az államilag finanszírozott nappali képzésre.
Az Eduline szerint a pontszámítás sem ment zökkenőmentesen.
Nem reprezentatív felmérésük szerint a felvételizők mintegy negyedénél jelentkezett valamilyen hiba.
Volt, akinél hiányosnak jelölték a középiskolai bizonyítványt, pedig feltöltötték, másnál az érettségi átlagot nem számították be valamilyen adminisztratív hiba miatt, és az oktatási portál szerint olyanra is akadt példa, hogy egyes technikumból egyetemre jelentkezők esetében a szakmai vizsgát nem emelt szintű érettségiként vették figyelembe. Ha valaki hibás számítást tapasztal, az Oktatási Hivatalhoz fordulhat.
Hankó Balázs szerint „az elmúlt másfél évtized legsikeresebb felvételije” volt az idei, majdnem 96 ezer diákot vettek fel, és tízből nyolcan államilag finanszírozott helyen kezdhetik meg a tanulmányaikat. A kultúráért és innovációért felelős miniszter Veszprémben, a Pannon Egyetem Pont Ott Partiján arról beszélt, hogy
a tavalyihoz képest mintegy 2500-zal több állami ösztöndíjast vettek fel idén.
Pedig januárban az Oktatási Hivatal adatai alapján még arról szóltak a hírek, hogy idén 32 egyetemen csökkentették a keretszámokat. Például a Debreceni Egyetemen 800 fővel csökkent az ösztöndíjas férőhelyek száma, a Budapesti Gazdasági Egyetemen 690-nel, a Széchenyi István Egyetemen pedig 629-cel. A legnagyobb vesztesnek az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Corvinus Egyetem tűnt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
