Először nyert pert egy magyar devizahiteles itthon az uniós ítélet alapján
Az Európai Unió Bíróságán (EUB) nemrég született, döntő jelentőségű devizahiteles ítéletre hivatkozva az adósnak adott igazat a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) egy, az MBH Bankkal szembeni perben – értesült a 24.hu.
Az asszony a hitel miatt bírósághoz fordult, a Pesti Központi Kerületi Bíróság pedig első fokon neki adott igazat.
A PKKB ítéletében az szerepel, hogy a hibás árfolyamkockázati tájékoztató miatt az asszony nem tudta reálisan felmérni, milyen pénzügyi terhet vállal. A bíró szerint ez a szerződéses rész tisztességtelen, ezért a szerződés érvénytelen.
A bíró az ítéletben utalt arra is, hogy az Európai Unió Bíróságának korábbi döntése szerint a tisztességtelen feltételeket úgy kell tekinteni, mintha nem is léteznének, és ezek nem fejthetnek ki joghatást a fogyasztóra. „Ennél fogva egy ilyen kikötés tisztességtelen jellegének bírósági megállapítása főszabály szerint azon jogi és ténybeli állapot helyreállítását kell eredményezze, melyben a fogyasztó az említett kikötés hiányában lenne.”
Az ítélet kimondja, hogy a nemzeti bíróság nem orvosolhatja a szerződés tisztességtelen kikötését úgy, hogy érvényesnek nyilvánítja azt, és közben módosítja a pénznemet is. A bíró szerint ez uniós jogba ütközik, még ha a devizahiteles törvények ezt is írták elő.
A döntés indoklása szinte teljesen megegyezik Marczingós László ügyvéd érvelésével, aki korábban az EUB előtt képviselte a devizahiteles adósokat. Marczingós egy hónapja a 24.hu-nak adott interjúban arról beszélt, hogy az EUB szerint a szerződéseket utólag nem lehet tartalmilag módosítani. Szerinte minden ilyen ügyben az eredeti állapotot kell helyreállítani, vagyis az adósoknak csak a kapott összeget kell visszafizetniük, árfolyam-különbözet, kamat és költségek nélkül. Hozzátette, több esetről is hallott, amikor a magyar bíróság nem alkalmazta az uniós döntést.
A PKKB bírája az ítéletében azt írta, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a nemzeti joggal szemben. „Ahogyan arra a bíróság utalt: a Legfelsőbb Bíróság már 2008-ban kimondta, hogy az uniós csatlakozással a közösségi jog a nemzeti jog részévé vált, és a már hivatkozott EUB-ítéletek az uniós jog elsőbbségét tartalmazzák a nemzeti joggal szemben.”
A bíró szerint az ítéletben az a régi polgári törvénykönyvet kell alkalmazni, amely kimondja, hogy érvénytelen szerződés esetén a szerződéskötés előtti helyzetet kell visszaállítani. Ez eltér a devizahiteles törvény azon pontjától, amely szerint az érvénytelenség egyik következménye lehet a szerződés érvényessé nyilvánítása. A PKKB bírája úgy értékelte, hogy ez az uniós jogba ütközik.
A pernyertes asszony ügyvédje, Bihari Krisztina szerint köszönet jár a PKKB bírójának, aki elsőként kizárólag az uniós jogot vette figyelembe az ítélet meghozatalakor. Bihari 13 éve képvisel devizahiteleseket és lízingbevevőket. Azt mondta, örül, hogy végre alkalmazzák az uniós jogot, és hogy a bíró meghallotta, amit ők már több mint egy évtizede mondanak.
Szerinte a hazai bíróságoknak el kell fogadniuk, hogy ez az ítélet a helyes, és csak ez tekinthető jogkövető ítélkezésnek. Úgy fogalmazott, ez felveti a kérdést, mi lesz azokkal a devizahitelesekkel, akiknek korábban uniós joggal ellentétes ítéletet hoztak. Úgy véli, a legkevesebb, amit a jogalkotó tehetne, hogy módosítja a szabályokat, hogy ezek az ügyek újraindulhassanak.
Hozzátette: „Nem jogforrás a bírói gyakorlat, és nem mentesülhetnek a felelősség alól azok a bírók, akik ahelyett, hogy a kötelezően alkalmazandó uniós jogot alkalmazták volna, a hazai Kúriánk által közzétett »iránymutatásokat« másolták be az ítéleteikbe, amelyek alapján a tőkén felül nemcsak a kamatot, a költséget, hanem még az árfolyam-különbözetet is – utóbb annak csak egy részét – kifizettették a devizakárosult adósokkal.”
Az inárcsi asszony ügyében hozott ítélet még nem jogerős.
