Elődöntő: Kettővel mennek a spanyolok, kezd úgy tűnni, hogy a franciák kiesnek

Óriási várakozás előzte meg a Franciaország-Spanyolország összecsapást, mivel a két csapat tavaly a Nemzetek Ligájában felejthetetlen döntőt játszott. Azon a mérkőzésen az ibériaiak nyertek 5-4 arányban.

Az elemzők biztosak voltak benne, hogy most is minőségi futball-meccset fogunk látni. Mindkét oldalon klasszis játékosok vonultak fel. A francia keret összértékét 1,5, a spanyol csapatot 1,4 milliárd euró körüli összegekre taksálták.

A csapatok a texasi Arlingonban található AT&T stadion gyepére futottak ki. A meccset Franciaország kezdte jobban, veszélyes támadásokat vezettek.

A francia kísérletek után Digne (Franciaország) Lamine Yamallal (Spanyolország) szemben szabálytalankodott a tizenhatoson belül. Nagyon szerencsétlenül, és teljesen egyértelműen belerúgott a fiatal támadóba. Rövid VAR-ozás után az ítélet maradt.

Oyarzabal nem teketóriázott sokat a büntetővel. Hatalmas erővel, és nagyon pontosan a kapu jobb oldalába bombázta a labdát. Maignan kapus rajta volt a lövésen, de ezt nagyon nehéz lett volna hárítani.

A gól után a csapatok ivószünetre mentek. Ebből egyértelműen Spanyolország jött ki jobban. Nehéz perceket élt át a francia védelem, de nem tudtak újabb gólt szerezni az ibériaiak.

Közvetlenül a szünet előtt több nagy helyzetet is kidolgoztak a gallok, de az eredmény nem módosult.

A második játékrész elejét még mindig spanyol helyzetecskék jellemezték, viszont a franciák az 50 perc környékén átvették a kezdeményezést.

A meccs kezdett durván ellaposodni. Mbappé-ék teljesen ötlettelenül passzolgattak, a spanyolok pedig egyik kontrájukat sem tudták befejezni.

A spanyol lendület nem állt meg. Nem sokkal később úgy tűnt, eldőlt a meccs. Lamine Yamal ugyanarról a francia baloldalról, ahonnan a büntető és az előző gól összejött simán betalált a kapuba. A gólt elvették les miatt, de az eset rávilágított, Digne oldala gyengén teljesít a villámgyors spanyol támadókkal szemben.

Francia szempontból legjobb időben jött az újabb ivószünet. A franciák oldalán Olise és a ma gyengén teljesítő Digne lejött, Hernandez és Cherki beállt.

Ezután valamelyest feljavultak a franciák, de amit a spanyol védelem nem hatástalanított, azt a spanyol kapus, Unai Simon védte.

A 90+7 perceben a meccs véget ért. Az EB-címvédő teljesen simán győzte le ellenfelét, 2010 után ismét VB-döntős, ahol vasárnap Angliával, vagy Argentínával küzd meg a trófeáért.

Három uszály, tíz perc tűzijáték, 1500 drón – és egy mindössze bruttó 3,91 milliárdos ajánlat a „csökkentett műszaki tartalmú” augusztus 20-ra: a Hardrock Szolgáltató Kft. egyedüli pályázóként léphet be a Balásy-cégek helyére.

Már bírálati szakaszban van az idei állami ünnepségre sebtében kiírt új közbeszerzés, amelyre a hétfői bontás szerint egyetlen ajánlat érkezett – írta a HVG. A Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség által indított, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban a budapesti Hardrock Kft. bruttó 3,91 milliárd forintért vállalná a rendezvény megszervezését.

Az alacsonyabb ár egy teljesen átalakított programot takar: este 21 órakor egy 30 perces, „filmszerű összművészeti látványshow” kezdődik, amelynek része lesz egy 1500 drónból álló, nemzeti motívumokat felvonultató koreográfia, a Parlament fényfestése, valamint a Margit híd és a Lánchíd díszvilágítása.

A tűzijáték a korábbiaknál rövidebb, 10 perces lesz, amit egy 2-5 perces görögtűz egészít ki, a produkciót pedig a tavalyi kilenc helyett mindössze három uszályról lövik fel a Duna Margit híd és Lánchíd közötti, másfél kilométeres szakaszán. Az idei esemény központi üzenete a műszaki dokumentáció szerint: „Együtt vagyunk a történet. Mindenkié az ünnep.”

A potenciális rendező a szakmában nem ismeretlen: a 22 éve működő, rendezvénytechnikával és vizuális művészettel foglalkozó cég többször vett már részt állami rendezvények megvalósításában, többek között a Parlament és a budai Várpalota homlokzatára vetítettek korábbi augusztus 20-i ünnepségeken.

Ügyvezetője és többségi tulajdonosa Besnyő Dániel, az egyik legelismertebb magyar fényművész. Szerinte a korábbi és a mostani ár nem vethető össze, mert „eltérő beszerzési tárgyról és jelentősen eltérő műszaki tartalomról van szó”. Hozzátette, hogy a szűkös határidő miatt a kivitelezésben „számos nagy tapasztalatú produkciós partner, technológiai vállalkozás, művész és kreatív alkotó vesz részt”.

A mostani, közel 4 milliárdos vállalási ár éles kontrasztban áll a korábbi nyertes, Balásy Gyula cégének, a Lounge Event Kft.-nek a szerződésével, amely két elemből összesen bruttó 17,5 milliárd forintról szólt. A Belügyminisztérium közlése szerint ebből a cég a kormányváltás előtt 8,7 milliárd forint előleget már megkapott.

A minisztérium azt is közölte, a csökkentett költségvetés „nem érinti az ünnep méltóságát, a résztvevők biztonságát, valamint a kiemelt programelemek megfelelő színvonalú megvalósítását.”

Az új közbeszerzésre azért volt szükség, mert a korábbi nyertes Lounge Event egy ellene folyó nyomozás és számlazárolások miatt pénzügyileg ellehetetlenült, ezért a kormány felmondta a cég szerződését. A helyzetet tovább bonyolította a már kifizetett, több milliárdos előleg, amelynek sorsa az alvállalkozók kifizetetlen számlái miatt továbbra is kérdéses.

Az állami ünnepségtől függetlenül, de szintén augusztus 20-án Budapesten lesz a Tisza Párthoz kötődő Tisza-szigetek országos találkozója is – ezt kedden a Parlamentben jelentette be Magyar Péter miniszterelnök.

Bár három céget is meghívtak, mindössze egyetlen ajánlat érkezett az augusztus 20-i tűzijáték lebonyolítására, de az is drágább, mint amennyit a kormány szánna rá. Az állami rendezvényszervező ügynökség most az egyetlen ajánlattevővel tárgyal, miközben a főpolgármester szerint az egész látványosságra semmi szükség.

A Tisza-kormány ugyanis jelentősen lefaragná a korábbi évek költségeit, és egy jóval szerényebb ünnepséget tervez.

A miniszter azt is elárulta, hogy a hétfői határidőig a helyzet nem alakult a tervek szerint. Mint mondta: „Határidőre – tehát hétfőig – a meghívott három cég közül egyetlen cég tett ajánlatot, de az is a fedezet felett van.”

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a tűzijátékot eredetileg szervező Lounge Event Kft.-nek az Orbán-kormány már kifizetett 8,7 milliárd forint előleget. Balásy Gyula cégével azonban a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség június végén szerződést bontott. Pósfai Gábor nem tudta megmondani, hogy mi lesz a már kifizetett pénz sorsa.

Összehasonlításképp: tavaly Európa legnagyobb tűzijátéka 3,4 milliárd forintba került, a teljes, háromnapos ünnepség pedig majdnem 14,5 milliárdot emésztett fel.

Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár korábban egy egészen másfajta tűzijátékot képzelt el. Szerinte „ha picit esetleg rövidebb lenne, és egy-két extrább helyen is fel lehetne lőni látványosságokat, mondjuk egy gyermekvédelmi intézménynél, szerintem az nagyon szép gesztus lenne a részünkről.” Bár gyermekvédelmi intézménynél végül nem lesz kilövés, az biztos, hogy a kormány rövidebb és olcsóbb programot szeretne.

A belügyminiszter ezzel nem ért egyet, szerinte a tűzijáték turisztikai szempontból is fontos látványosság. Azt mondja, részben a kritikák miatt terveznek az eredeti költségvetés kevesebb mint harmadával. Hogy végül mennyi lesz a számla, és ki szervezi meg az ünnepséget, az a következő napokban dőlhet el.

„Két nappal a rajtaütés előtt felhívott Farkas Örs” – állítja Hajdu János a Fővárosi Nyomozó Ügyészségen tett vallomásában. A Terrorelhárítási Központ volt főigazgatójának 24 oldalas gyanúsítotti jegyzőkönyvéből most először derülnek ki részletek a legmagasabb szintű politikai és titkosszolgálati egyeztetésekről, a bilincselések körüli „vastag félreértésről” és Pintér Sándor akkori belügyminiszter külön utasításáról a páncélautók szállítására.

Hajdu vallomása szerint az egész folyamat március 3-án indult, amikor Farkas Örs, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő államtitkár egy megbeszélésre hívta az Információs Hivatal épületébe. A találkozón Farkas mellett a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat vezetőjének helyettese és két másik, Hajdu által nem azonosított személy is jelen volt. Itt közölték vele, hogy „vélhetően a titkosszolgálatok látókörébe került egy Magyarországon átmozgó ukrán pénzszállító konvoj” – derül ki a 444.hu által megszerzett dokumentumból.

Másnap, március 4-én egy újabb csúcstalálkozót tartottak, ezúttal a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat épületében, ahol a TEK volt vezetőjének emlékei szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és a NAV vezetői is ott voltak.

Hajdu a sikeres akció után telefonon jelezte Pintérnek, hogy az utasítást végrehajtották. Az elfogás körülményeiről elmondta, az ukrán parancsnokot „szemmel láthatólag nem rettentett meg a műveleti egység jelenléte”, a pénzszállítókat pedig azért kellett kámzsával és bilinccsel a TEK Zách utcai objektumába szállítani, hogy biztosítsák a rendőrök anonimitását és megelőzzenek egy esetleges szökést vagy bizonyíték-eltüntetést.

A legsúlyosabb vád, az ukránok sanyargatása és jogellenes fogva tartása kapcsán Hajdu egy kommunikációs hibára hivatkozott. Állítása szerint „itt volt egy vastag félreértés köztünk valamelyik műveleti parancsnokkal” a bilincselés ügyében. Azt mondta, ő csak arra adott utasítást, hogy a fogvatartottak mozgatása közben ne vegyék le a bilincset, arra nem, hogy a kihallgatásuk alatt is rajtuk maradjon.

Ez ellentmond a NAV-os tanúk vallomásának, akik szerint kifejezetten kérték a bilincsek levételét, de a TEK-esek ezt Hajdu utasítására hivatkozva tagadták meg. A felelősség kérdésében a volt főigazgató a NAV-ra mutogat. Szerinte az elfogott személyek átadása után „egész nap már innentől kezdve főleg a NAV rendelkezett azzal a joggal, hogy a gyanúsítottakkal mi történjen”.

Ezzel szemben az ügyészségi gyanúsítás és a NAV-os vallomások is azt állítják, hogy a NAV az őrzést sosem vette át, a döntéseket végig a TEK hozta. Hajdu szerint a fogvatartás körülményei megfelelőek voltak, az ukránokat „szállodai szoba szintű” apartmanokban helyezték el, ahol klimatizált helyiségek és folyamatos étel-ital ellátás várta őket. A történet azzal zárult, hogy a kihallgatások után az Alkotmányvédelmi Hivatal munkatársai jelezték a beutazási és tartózkodási tilalom elrendelését, másnap pedig a TEK szállította az ukránokat a határra.

Az ügy májusban vett fordulatot: május 6-án a lefoglalt 27 milliárd forintnyi készpénzt és aranyat Magyarország visszaadta Ukrajnának, majd május 18-án az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság a hét ukrán állampolgár kiutasítását is visszavonta. Eközben a Telex arról írt, hogy a március 5-i rajtaütés időpontját kormányzati döntés határozta meg. Június végén az ügyészség gyanúsítottként hallgatta ki Hajdu Jánost, akit másnap a Fidesz elnöke a párt biztonsági igazgatójának nevezett ki. A nyomozók Hajdu János lefoglalt telefonjától várhatnak további válaszokat arra, kivel beszélt a rajtaütés óráiban.