10 perces lesz a tűzijáték: ma dől el, ki menti meg az augusztus 20-i ünnepséget a teljes káosztól
A Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség rendkívüli, meghívásos eljárást indított. A korábbi nyertest, Balásy Gyula cégét egy büntetőeljárás miatt kellett lecserélni.
Alig egy hónap maradt augusztus 20-ig, az állami ünnepség megszervezésére mégis csak most keresnek új kivitelezőt. A Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség múlt kedden hirdetett új közbeszerzési eljárást, extrém rövid, egyhetes határidővel, az ajánlatok beadására a mai, hétfői napot jelölve meg. A helyzetet bonyolítja, hogy az állami cég februárban már kötött egy bruttó 12,5 milliárd forintos szerződést a feladatra a NER-kedvenc Balásy Gyula-féle Lounge Event Kft.-vel, amelyből a cég már előleget is kapott.
Az időszűke miatt a rendezvényszervező ügynökség a nyilvánosságot és a versenyt kizáró, hirdetmény nélküli, tárgyalásos eljárás mellett döntött, amelynek során célzottan hívnak meg cégeket – a Blikk információi szerint legalább egyet, legfeljebb hármat.
A tenderdokumentáció szerint a lépésre azért volt szükség, mert a korábbi vállalkozó pénzügyi működése ellehetetlenült, nem tudta fizetni az alvállalkozóit és beszállítóit, ami a rendezvény megvalósítását veszélyeztette.
A szerződésbontás után új közbeszerzést készítettek elő „a módosult szakmai igényekhez és a rendelkezésre álló költségvetési forrásokhoz igazodó új műszaki tartalommal”.
A dokumentációból kiderül, hogy az ünnep fő attrakciója egy 20-30 perces, filmszerű összművészeti látványshow lesz, amely Magyarország ezeréves történetét meséli el. A műsor célja, hogy a történelmet ne csupán események sorozataként, hanem „a közös emlékezet, a kultúra és az összetartozás ünnepeként” mutassa be.
A show fináléja a szokásosnál rövidebb, 10 perces tűzijáték és egy azt követő 2 perces görögtűz lesz.
Az esemény központi üzenete a tervek szerint: „Együtt vagyunk a történet. Mindenkié az ünnep.”
A tűzijáték mellett számos kísérőprogramot is terveznek. Augusztus 20-án a Margitszigeten Családi Élménysziget és egész napos Chill Zenei Fesztivál várja az érdeklődőket, valamint augusztus 22-ig fénykert és fényinstallációk is lesznek.
Az esti show után a Kossuth téren DJ-k veszik át a terepet, és hajnali 3-ig tartó diszkó, fényfestés és lézershow lesz.
A Műegyetemnél pedig aznap és másnap éjjel is elektronikus zenei programokat szerveznek.
A tenderben azt is előírták, hogy a rendezvénynek kötelezően meg kell jelennie a telex.hu, a noklapja.hu, a 24.hu, a story.hu és a marieclaire.hu felületein - írta a HVG.
Májusban hűtlen kezelés és pénzmosás gyanújával nyomozás indult a korábbi években állami megbízásokkal százmilliárdos nagyságrendben ellátott Balásy Gyulacégcsoportja ellen. A hatóságok zárolták a vállalatok számláit, a NAV pedig végrehajtást indított, ami megbénította a cégek működését. A fizetésképtelenség olyannyira súlyossá vált, hogy a budapesti Bajnokok Ligája-döntő kísérőrendezvényeinél a kormány mintegy 300 millió forintnyi alvállalkozói tartozást rendezett, hogy elkerüljék a nemzetközi botrányt.
A botrány kirobbanása után az állam sorra bontotta fel a szerződéseit a Lounge Grouppal. Júniusban a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség is felmondta a cégcsoporttal kötött keretszerződéseit, Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár pedig már akkor jelezte, hogy az idei augusztus 20-i ünnepség várhatóan "kisebb és rövidebb" lesz, és Balásy cégei nem fognak részt venni a szervezésében.
Alig egy hónap maradt augusztus 20-ig, az állami ünnepség megszervezésére mégis csak most keresnek új kivitelezőt. A Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség múlt kedden hirdetett új közbeszerzési eljárást, extrém rövid, egyhetes határidővel, az ajánlatok beadására a mai, hétfői napot jelölve meg. A helyzetet bonyolítja, hogy az állami cég februárban már kötött egy bruttó 12,5 milliárd forintos szerződést a feladatra a NER-kedvenc Balásy Gyula-féle Lounge Event Kft.-vel, amelyből a cég már előleget is kapott.
Az időszűke miatt a rendezvényszervező ügynökség a nyilvánosságot és a versenyt kizáró, hirdetmény nélküli, tárgyalásos eljárás mellett döntött, amelynek során célzottan hívnak meg cégeket – a Blikk információi szerint legalább egyet, legfeljebb hármat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hegedűs Zsolt feljelentést tett egy 14,5 milliárdos kórházi ügyben
Az egészségügyi miniszter hűtlen kezelés gyanúja miatt tett büntetőfeljelentést a borsodi kórház ügyében. Az eljárás a Medcenter Kft.-vel folytatott jogvitáról szól, ahol a pénzügyi kockázat már 14,5 milliárd forintra nőtt.
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a közösségi oldalán közölte, hogy hűtlen kezelés gyanúja miatt, ismeretlen tettes ellen tett feljelentést. A beadvány a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Központi Kórház és a Medcenter Kft. között évek óta húzódó jogvita ügyében feltárt körülmények alapján készült.
A miniszter szerint az ügyben olyan döntések és mulasztások történhettek, „amelyek a kórháznak jelentős vagyoni hátrányt okozhattak”, de hozzátette, a büntetőjogi felelősség megállapítása a hatóságok feladata.
„Az egészségügyben a közpénzek védelme, a betegek érdeke és az intézmények felelős működése nem lehet alku tárgya” – szögezte le a tárcavezető.
Hegedűs hangsúlyozta, miniszterként kötelességének érzi, hogy jogi lépéseket tegyen, ha közpénzt, betegellátást vagy állami intézményt érintő súlyos visszásság gyanúja merül fel. Bejegyzését azzal zárta, hogy „nem lesz következmények nélküli, ha bárki a közvagyonnal felelőtlenül bánik.”
A feljelentés előzménye, hogy a kórház és a Medcenter Kft. közötti vita egy 2006-os szerződés elszámolási problémáiból indult.
A tartozásból jogerős bírósági ítélettel közel 800 millió forintos követelés lett, de egy külön per is folyamatban van, amelyben a halmozódó kamatokkal együtt a teljes pénzügyi kockázat 2026-ra már elérte a 14,5 milliárd forintot.
A miniszter július 3-i feljelentése után, július 13-án az OKFŐ visszavonta a borsodi kórház gazdasági igazgatója, dr. Somogyi Aliz magasabb vezetői megbízását.
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a közösségi oldalán közölte, hogy hűtlen kezelés gyanúja miatt, ismeretlen tettes ellen tett feljelentést. A beadvány a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Központi Kórház és a Medcenter Kft. között évek óta húzódó jogvita ügyében feltárt körülmények alapján készült.
A miniszter szerint az ügyben olyan döntések és mulasztások történhettek, „amelyek a kórháznak jelentős vagyoni hátrányt okozhattak”, de hozzátette, a büntetőjogi felelősség megállapítása a hatóságok feladata.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Nem mindenki revolvert ad ajándékba” - Magyar Pétert 90 mangó várta az irodájában
A miniszterelnök a közösségi oldalán számolt be egy ajándékról, amit Pakisztán miniszterelnökétől kapott. A 90 darab mangó egy hivatalos diplomáciai program keretében érkezett Magyarországra.
Magyar Péter a közösségi oldalán számolt be egy szokatlan ajándékról. A bejegyzés szerint egy történelmi nap végén meglepetés várta az irodájában: 90 darab mangót kapott ajándékba Pakisztán miniszterelnökétől.
„Nem mindenki revolvert ad ajándékba” – írta bejegyzésében.
A miniszterelnök posztja szerint a gyümölcsök annyira népszerűek voltak, hogy egy órán belül szinte mind elfogyott, a bejegyzést pedig egy köszönetnyilvánítással zárta.
A gesztus hátterében Pakisztán évtizedes hagyományokra visszatekintő „mangódiplomáciája” áll, amelyet idén hivatalos programként, „Prime Minister Mango Diplomacy 2026” néven indítottak újra.
A pakisztáni Kereskedelemfejlesztési Hatóság (TDAP) tenderkiírása szerint 76 országba küldenek egyenként 5 kilogrammos díszdobozokat, összesen körülbelül 34,5 tonnányi (6896 doboz), jellemzően „Samar Bahisht Chaunsa” fajtájú gyümölcsből.
A programra vonatkozó felhívás június 1-jén jelent meg, a sajtóhírek szerint pedig a szállítások július elején indultak el. A magyar kormányfőnek címzett csomag is ennek a globális akciónak a részeként érkezett.
Magyar Péter a közösségi oldalán számolt be egy szokatlan ajándékról. A bejegyzés szerint egy történelmi nap végén meglepetés várta az irodájában: 90 darab mangót kapott ajándékba Pakisztán miniszterelnökétől.
„Nem mindenki revolvert ad ajándékba” – írta bejegyzésében.
A miniszterelnök posztja szerint a gyümölcsök annyira népszerűek voltak, hogy egy órán belül szinte mind elfogyott, a bejegyzést pedig egy köszönetnyilvánítással zárta.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Toroczkai László: Nem szeretnék olyan fideszes politikusokkal egy színpadon állni, akik részt vettek a demokrácia lebontásában és a korrupcióban
Toroczkai László a 24.hu-nak adott interjúban beszélt a Fidesszel való lehetséges együttműködésről, elhatárolódva a párt egyes politikusaitól. A Mi Hazánk elnöke hozzátette, hogy a Fidesz szavazótáborát tisztességes embereknek tartja, akikkel el tudja képzelni a közös munkát.
A Mi Hazánk elnöke szerint a Fidesz szavazói részéről van társadalmi igény a két párt közötti koordinációra a Tisza-kormánnyal szemben, ezt a migrációs paktum elleni tüntetésen tapasztalta. Toroczkai László a 24.hu-nak adott interjújában arról beszélt, hogy a Mandinernek adott, nagy visszhangot kiváltó nyilatkozatában tényszerűen válaszolt a riporter kérdésére. „Amikor kimentem a migrációs paktum elleni tüntetésre – ahol, ha jól érzékeltem, többségében fideszes és nem mi hazánkos szavazók voltak jelen –, nagy örömmel és szeretettel fogadtak. Pusztán erre a tényre alapoztam, hogy érzek ilyen társadalmi igényt” – magyarázta. Úgy véli, az a 2-3 millió ember, aki nem a Tisza Pártra, hanem a Fideszre vagy a Mi Hazánkra szavazott, még keresi a kormányváltás útját.
A pártelnök szerint a nagy kérdés az, hogy a Fidesz „agóniája” közben a Mi Hazánk hány embert tud felszívni a volt kormánypárt szavazóbázisából.
Céljának tekinti, hogy pártja minél erősebb legyen, és szívesen képviselné azokat a bizonytalan szavazókat, akik a polgári Magyarország ideáját jónak tartották, de most nem találják a vezetőjüket. Arra a kérdésre, hogy a Fidesz rivális vagy szövetséges-e, egy friss hírrel válaszolt: állítása szerint Gazda Zoltánt, a Székely Nemzeti Tanács egyik vezetőjét azért nem hívták meg Tusnádfürdőre, mert lobbizott azért, hogy ő is meghívást kapjon.
„Mivel a Fidesz riválisként tekint ránk, így mindegy is, hogy mi mit gondolunk” – vonta le a következtetést.
A parlamenti munkával kapcsolatban elmondta, a Mi Hazánk a jövőben is a programja és elvei alapján fog dönteni, ami azt jelenti, hogy esetenként a Fidesszel is együtt szavazhatnak, ahogy az előző ciklusban az akkori ellenzékkel is előfordult. Példaként az alaptörvény-módosítást hozta fel, amelyről hasonlókat mond a két párt. „Mindkét párt azt mondja: a jogállamot nem lehet nem jogállami módszerekkel építeni, ahogy demokráciát sem lehet diktatúrával. Viszont komoly különbség, hogy
mi a Fidesszel szemben ezt hitelesen tudjuk képviselni, mert soha nem éltünk vissza a kétharmados hatalommal”
– tette hozzá.
Toroczkai szerint a Tisza Párt hatalomra jutása nem változtatott a Mi Hazánk-szavazók Orbán Viktorról és a Fideszről alkotott véleményén. Azok, akik korábban is kritikusak voltak, továbbra is elutasítóak, nekik magyarázatot is kellett adnia a Mandiner-interjúban elhangzottakról. Azt a kijelentését, hogy Orbán Viktor államférfi és történelmi személyiség, továbbra is tartja.
„Húsz évig volt Magyarország miniszterelnöke, erre csak egy államférfi képes, de a személyét és a nevével fémjelzett korszakot csak évtizedek múltán tudja megítélni az utókor” – fogalmazott, hozzátéve, hogy ez nem értékítélet volt a részéről, hiszen olyanokat is nevez történelmi személyiségnek, akiket nem kedvel.
Szerinte a szavait kiforgatták, és cáfolta, hogy koalíciót akarna kötni a Fidesszel. Állítása szerint csupán a Fidesz szavazói körében érez kétségbeesést és igényt az együttműködésre, a saját táborában nem. „A Fidesz-szavazóknál tapasztalok egyfajta kétségbeesést, a mieinknél nem” – jelentette ki.
A pártelnök szerint abszolút rosszul értelmezik azokat a szavait, amelyekben a Fidesszel való együttműködésről beszélt, mert ő nem koalícióra gondolt. „Ki a fene gondolkodik most koalícióban, ha négy év múlva lesznek választások?” – tette fel a kérdést. Szerinte csupán arról van szó, hogy lesznek ügyek, amelyekben együtt lehet működni a Fidesszel. Aggasztó jeleket lát arra, hogy a Tisza Párt visszaél a hatalmával, és ilyenkor természetesnek tartja, hogy a parlamentben együtt lépnek fel a másik két ellenzéki frakcióval. Közös tüntetést azonban korainak tart, mert nem tudni, mivé alakul a Fidesz.
„Nem szeretnék olyan fideszes politikusokkal egy színpadon állni, akik részt vettek a demokrácia lebontásában és a korrupcióban” – szögezte le.
Ugyanakkor hozzátette, hogy a Fidesz szavazótábora tisztességes emberekből áll, és a pártnak is vannak olyan politikusai, mint Simicskó István, akivel el tudja képzelni a közös fellépést. Arra a kérdésre, hogy Orbán Viktorral vagy Lázár Jánossal egy színpadon felszólalna-e, azt mondta, ezt most nehezen tudja elképzelni, de ügyek mentén mindenkivel le kell ülni tárgyalni. Fenntartja korábbi állítását, miszerint a Fidesznek vége, és lefelé ívelő pályán vannak. „A Fidesz biztosan nem fogja tudni túlszárnyalni a legutóbbi választási eredményét, soha nem lesznek képesek ugyanezt a szavazatszámot hozni” – jósolta.
Azt, hogy a kiábrándult fideszesek miért nem a Mi Hazánkhoz mentek, azzal magyarázta, hogy a pártváltás egy lassú, évekig tartó folyamat, és a legtöbben egyelőre a bizonytalanok táborát gyarapítják.
A „néppártosodás” szót kerülni szeretné, mert nem akarnak ideológiai fordulatot végrehajtani, mint Vona Gábor Jobbikja. „A táborunkat szeretnénk szélesíteni, több szavazót szeretnénk megszólítani, de az elveinket soha nem adjuk fel” – hangsúlyozta. Úgy véli, az elmúlt tíz év Fidesz-szavazóit önazonos módon tudja képviselni. Elismert néhány pozitívumot a Fidesz elmúlt 16 évéből, mint a déli határkerítés megépítését és a családpolitikai intézkedéseket, amelyek egy ideig növelték a születések számát. Ezzel szemben komoly ideológiai különbséget lát a Tisza Párttal, például az LMBTQ-jogok kérdésében. „Magyar Péter egyértelműen kijelentette – szintén a velem való vitában –, hogy lehetővé tenné azt, hogy azonos nemű párok is örökbe fogadhassanak gyermeket” – emelte ki.
A Mi Hazánk elnöke szerint a pártnak változtatnia kell, elsősorban a kommunikációjában.
Ezt a stílusváltást egy konkrét példával illusztrálta: az idei Pride-ra nem ellentüntetést szerveztek, hanem két héttel később megtartották a Családi büszkeség menetét gyermekprogramokkal és pozitív üzenetekkel. „Ez egyfajta stílusváltás, amire biztosan szükség van, de ez nem ellenkezik az ízlésemmel vagy azzal, amit eddig képviseltem” – mondta, majd a felvetésre, hogy megszelídül-e a párt, így felelt: „Szerintem én mindig is szelíd voltam.”
A Mi Hazánk elnöke szerint a Fidesz szavazói részéről van társadalmi igény a két párt közötti koordinációra a Tisza-kormánnyal szemben, ezt a migrációs paktum elleni tüntetésen tapasztalta. Toroczkai László a 24.hu-nak adott interjújában arról beszélt, hogy a Mandinernek adott, nagy visszhangot kiváltó nyilatkozatában tényszerűen válaszolt a riporter kérdésére. „Amikor kimentem a migrációs paktum elleni tüntetésre – ahol, ha jól érzékeltem, többségében fideszes és nem mi hazánkos szavazók voltak jelen –, nagy örömmel és szeretettel fogadtak. Pusztán erre a tényre alapoztam, hogy érzek ilyen társadalmi igényt” – magyarázta. Úgy véli, az a 2-3 millió ember, aki nem a Tisza Pártra, hanem a Fideszre vagy a Mi Hazánkra szavazott, még keresi a kormányváltás útját.
A pártelnök szerint a nagy kérdés az, hogy a Fidesz „agóniája” közben a Mi Hazánk hány embert tud felszívni a volt kormánypárt szavazóbázisából.
Céljának tekinti, hogy pártja minél erősebb legyen, és szívesen képviselné azokat a bizonytalan szavazókat, akik a polgári Magyarország ideáját jónak tartották, de most nem találják a vezetőjüket. Arra a kérdésre, hogy a Fidesz rivális vagy szövetséges-e, egy friss hírrel válaszolt: állítása szerint Gazda Zoltánt, a Székely Nemzeti Tanács egyik vezetőjét azért nem hívták meg Tusnádfürdőre, mert lobbizott azért, hogy ő is meghívást kapjon.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A különadó meghosszabbításáról és a TEK megszüntetéséről is dönt ma a parlament
Az Országgyűlés keddi rendkívüli ülésén szavaz a kőolajipari különadó 2027-ig tartó fenntartásáról és a TEK átalakításáról. Emellett napirendre kerül a vitatott Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozása is.
A kőolajtermék-előállítók különadójának kiterjesztéséről és 2027-ig tartó meghosszabbításáról dönt kedden az Országgyűlés, és megkezdik a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozásáról szóló törvényjavaslat vitáját is. A rendkívüli ülés reggel 9 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, köztük Magyar Péter kormányfő beszédével. A képviselők a nap folyamán szavaznak a kőolajtermék-előállítói különadó módosításáról, a magyar-szlovák határt keresztező szénhidrogén-szállító vezetékekkel kapcsolatos együttműködésről, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény módosításáról is.
A határozathozatalok után sürgős tárgyalásban kezdődik a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról szóló törvényjavaslat vitája.
A kormány szándéka szerint a hivatal azért jön létre, hogy a közvagyonnal való jogellenes gazdálkodás ne maradhasson következmények nélkül, és a jogellenesen elidegenített közvagyon azonosítható, biztosítható és visszaszerezhető legyen.
A tervezet alapján a hivatal gondoskodna a szükséges hatósági és bírósági eljárások megindításáról is.
Szintén sürgősen tárgyalják azokat a törvénymódosításokat, amelyek az ország uniós Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében szereplő energetikai vállalások teljesítéséhez szükségesek. A csomag egyebek mellett előmozdítja a szélerőművi beruházások megvalósítását, egyszerűsíti a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos beruházások engedélyezési eljárásait, és hozzájárul a villamosenergia-rendszer rugalmasságának növeléséhez, valamint az energetikai infrastruktúra fejlesztéséhez.
Az Országgyűlés napirendjére kerül a Pósfai Gábor belügyminiszter által kidolgozott javaslat is, amely a rendészeti feladatellátásban lévő párhuzamosságokat csökkentené.
Ennek értelmében a Terrorelhárítási Központ mint önálló rendvédelmi szerv megszűnik, és október 1-jétől a rendőrség területi szerveként működik tovább.
Ugyanezzel a céllal és határidővel szüntetik meg az Országgyűlési Őrséget is.
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter kezdeményezésére módosítják a közneveléssel kapcsolatos törvényeket.
A javaslat eltörli a köznevelésben foglalkoztatottak szabad sztrájkjogát korlátozó akadályokat, szélesíti az intézményi igazgatók munkáltatói jogkörét a tankerületi fenntartású iskoláknál,
és megszünteti azt a szabályt, amely szerint szakmai kérdésekben kizárólag a Nemzeti Pedagógus Karral lehet egyeztetni.
A képviselők megvitatják a Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter által jegyzett, az egészségügyi adatkezelést érintő törvénymódosítást is. A javaslat lehetővé teszi, hogy a szifiliszfertőzésre vonatkozó adatot a várandósgondozást végző szakember vagy a várandóst ellátó más orvos – például a szülést levezető orvos – akkor is láthassa, ha a szűrés nem a gondozás keretében történt, ezzel segítve a betegség mielőbbi kiszűrését és a kezelés megkezdését.
A kőolajtermék-előállítók különadójának kiterjesztéséről és 2027-ig tartó meghosszabbításáról dönt kedden az Országgyűlés, és megkezdik a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozásáról szóló törvényjavaslat vitáját is. A rendkívüli ülés reggel 9 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, köztük Magyar Péter kormányfő beszédével. A képviselők a nap folyamán szavaznak a kőolajtermék-előállítói különadó módosításáról, a magyar-szlovák határt keresztező szénhidrogén-szállító vezetékekkel kapcsolatos együttműködésről, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény módosításáról is.
A határozathozatalok után sürgős tárgyalásban kezdődik a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról szóló törvényjavaslat vitája.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
