Tüntetést szervezett péntek kora estére az Agrárminisztérium épülete elé az LMP "az erdeink tarvágása ellen, és a nemzeti parkok területének eladása ellen". A Facebookon hirdették meg a demonstrációt, amelyre közel 58 ezer ember jelezte érdeklődését, 8600-an pedig a részvételüket is.

"A kormány úgy döntött, hogy felülírva az erdő- és természetvédelmi törvényt, a jövőben könnyebben lehet természetvédelmi területen tarvágást végezni, de általánosságban is felpuhította a fakitermelésre vonatkozó szabályokat. Ezenkívül felmerült, hogy a nemzeti parkok területének egy részét is értékesíteni kívánja a kormány. Ez ellen minden eszközzel tiltakoznunk kell, mert épp most tervezik tönkretenni a gyermekeink jövőjét!" - írták a szervezők az esemény leírásában.

Facebook-oldalunkon élőben közvetítettük a tüntetés eseményeit:

Fél hatra már szép számú - pár száz fős - tömeg gyűlt össze a Kossuth térnél. Sok gyerek is volt a résztvevők között, illetve számos olyan tiltakozót lehetett látni, aki táblával érkezett. Fél hétre már több ezresre nőtt a tömeg.

A demonstráció házigazdája 6 órakor szólt először a tömeghez. Elmondta: "Azért vagyunk itt, hogy megvédjük a fákat, mert mi a Fidesszel szemben pontosan tudjuk, hogy a fák jelentik a jövőt". Kijelentette azt is: megüzenik a kormánynak, hogy harcolni fognak, hogy megakadályozzák az erdőirtást "békésen, de minden eszközzel".

Az első felszólaló Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere volt, aki azzal indított, hogy valószínűleg a kormány sem számított széles körű ellenállásra, amikor rendeletet hozott "az erdeink kiirtásáról".

- jelentette ki Baranyi, aki többször is "Tarvágó Viktornak" nevezte a miniszterelnököt.

Közölte, hogy Ferencvárosban folytatják azt a munkát, hogy minden lehetséges helyen fát ültetnek, zöldfelületeket teremtenek, és befektetnek a közintézmények energetikai korszerűsítésébe. Emellett megemelik a szociális támogatási rendszerükben a támogatási összegeket. Arra biztatta a településvezetőket, hogy tegyenek hasonló lépéseket: szánjanak több pénzt zöldítésre és segítsék az embereket, hogy "ne kelljen választaniuk a fűtés és az étkezés között".

- szólított fel.

Másodjára Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke lépett a mikrofon elé, aki arról beszélt, hogy a kormány rendelete nem megoldás a téli fűtésre, ráadásul ez a klímacélok elérését sem segíti elő. Elmondta, hogy jelenleg kétmillió hektár erdő van Magyarországon, ez pedig csak a hatoda annak, amihez a klímasemlegességhez szükségünk lenne.

Az LMP társelnöke után Pap Dániel, az Extinction Rebellion Magyarország aktivistája szólt a tüntetőkhöz. A 20 éves fiú arról beszélt, hogy a kormány nem tesz semmit az ökológiai és klímakatasztrófa elkerüléséért, és nem érdekli őket az, hogy a fiataloknak milyen jövője lesz így, csak azzal törődnek, hogy minél több pénzt kiszivattyúzzanak a természetből és a társadalomból. Szerinte a radikális változásokhoz nem elég tüntetéseket szervezni, ezért arra buzdította az embereket, hogy csatlakozzanak mozgalmakhoz, láncolják magukat fákhoz, akadályozzák meg, hogy tavakat betonozzanak le.

Beszéde végén mindenkit meghívott a természetvédelmi civil szervezetek jövő szerdai tüntetésére.

Keresztes László Lóránt, az LMP országgyűlési képviselője következett a színpadon, aki nemzetárulónak nevezte a kormányt a tűzifarendelet miatt.

- jelentette ki.

Felhívta a figyelmet arra, hogy már a fideszes polgármesterek is szembemennek a kormány intézkedésével.

Ha pedig a kormány nem látja, miképp kell cselekedni, "akkor nekünk kell kikényszeríteni ezeket a lépéseket" - közölte. Beszéde végén nemzeti mozgalom szervezésére biztatott a környezetvédelem érdekében.

Az utolsó felszólaló Ungár Péter, az LMP politikusa volt, aki Orbán Viktor 2020-as évértékelőjén elhangzott szavaival indított. A miniszterelnök akkor kijelentette: "Az alkotmányunk is azt mondja, hogy a jövő nemzedékének felelősséggel tartozunk, ezért kell megóvnunk a Kárpát-medence csodálatos élővilágát. Hogy katonás legyek, a klíma- és természetvédelem egyenesen keresztény és hazafias kötelességünk". Ungár erre azt mondta, hogy Orbán valószínűleg nem gondolta komolyan ezt, és bár a klímaváltozás nem az ő hibája, az igen, hogy a kormány nem készül fel a klímaváltozás hatásaira. Kijelentette, hogy ők meg fogják akadályozni ezt a természetrombolást, a küzdelem pedig most kezdődik. Az LMP célja az, hogy csoportokat, riadóláncokat alapítsanak, hogy az ország minden pontján ott tudjanak lenni, ha ki akarják vágni az erdőket.

- jelentette ki beszéde végén.

Ezután a szervezők arra kérték a tüntetőket, hogy vonuljanak át a Kossuth térre, ott pedig üljenek le. Ekkor csendes tiltakozás kezdődött a Parlament épülete előtt, ami nagyjából 20 percig tartott. Fél nyolckor aztán a szervezők bejelentették, hogy a tüntetés hivatalosan véget ért, ezt követően a tömeg oszlani kezdett, de jó néhányan ülve maradtak a téren.

Az ukrán belügyminisztérium megerősítette, hogy csütörtök hajnalban hét orosz rakétatámadás érte Zaporizzsja városát. Közlésük szerint a mentőegységek a helyszínen vannak és a mentési munkálatok folyamatban vannak - írta meg a TheGuardian.

Olekszandr Starukh regionális kormányzó közölte, hogy a támadás során egy nő meghalt, egy másik személy pedig a mentőautóban vesztette életét.

– írta csütörtök reggel Olekszandr a Telegram üzenetküldő alkalmazásban.

A minisztérium által közzétett képeken jól látni a rakétatámadás pusztítását, amin lerombolt házak romjai égnek és a mentősök a leomlott épület romjai között keresik a túlélőket, amik a ház előtti parkoló autókra zuhantak.

Mindeközben az ENSZ nukleáris ügynökségének vezetője Kijevbe utazik, hogy egy biztonsági zóna létrehozásáról tárgyaljanak, amit az ukrajnai Zaporizzzsja atomerőmű körül hoznának létre. Ezt az után közölte, miután Putyin parancsba adta a zaporizzsjai atomerőmű orosz tulajdonba vételét.

– írta Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vezetője a Twitteren. Grossi a várhatóan a következő napokban Moszkvába is ellátogat, hogy megvitassák az atomerőmű körül kialakult helyzetet.

Zaporizzsja egyike annak a négy ukrajnai területnek, amelyet Oroszország hivatalosan magához csatolt.

„Levadásszuk és leöljük őket, mint a disznókat” – idézi a Daily Mail Anton Gerascsenko, ukrán belügyminisztériumi tanácsadót. A lap hosszú riportban foglalkozik az orosz erőkkel együttműködő ukrán kollaboránsokkal. Mint írják: az ukrán hatóságok

A megszállt területeken pedig az ellenállók vadásszák le az árulónak tartott embereket.

A cikkben a nemrég felszabadított Balaklija esetét mutatják be részletesen. Amikor az oroszok elfoglalták a kelet-ukrajnai a várost, akkor a helyi rendőrőrsöt „brutális bázissá” alakították át. A megszállás hat hónapja alatt rengeteg ukrán civilt kínoztak meg itt, a túlélők beszámolói alapján a fogvatartottakat megverték és árammal gyötörték.

A „kihallgatásokat” az orosz biztonsági szolgálat (FSZB) emberei vezették, de azokban részt vett egy 48 éves helyi férfi is. Oleg Kalaida néhány éve még egy baromfi telepen dolgozott, de korábban rendőr volt.

amikor pedig az ukránok visszavették a várost, akkor Kalaida megpróbált átszökni az oroszok által ellenőrzött területekre, de elfogták.

Helyi tisztviselők a lapnak azt mondták, hogy Kalaida önszántából működött együtt az orosz erőkkel, akik cserébe tábornoki ranggal jutalmazták. Az egyik nyomozó azt is elárulta, hogy a Kalaida által vezetett egyik kihallgatáson valakinek levágták a fülét, egy másik embert pedig agyonvertek.

Elmondása szerint

Az egyik túlélő beszámolja szerint arra is volt példa, hogy az őrök kikapcsolták a szellőztetést, hogy a többi fogoly hallja azoknak a sikolyait, akit megkínoztak.

Kalaidát hazaárulással vádolják, akár 15 év börtönt is kaphat. A férfi felesége is együttműködött az orosz erőkkel, őt még keresik az ukrán hatóságok.

A cikkben megjegyzik, hogy „mély gyűlölet és harag” halmozódott fel az ukránokban az együttműködőkkel szemben, és az ehhez hasonló atrocitások a még megmaradt rokonszenvet is kiölték belőlük.

– fogalmazott a lapnak Anton Gerascsenko, belügyminiszteri tanácsadó. Az ukrán kormány egyik meg nem nevezett minisztere pedig azt mondta, hogy ezek az emberek anyagi hasznot reméltek attól, ha az orosz megszállókat segítik, „a hatalom és a pénz fontosabb volt nekik, mint a saját nemzetük”.

A lap megszerzett egy dokumentumot is, amely szerint a még megszállás alatt lévő területeken az ellenállók már 29 kollaboránssal végeztek, és további 13 merényletben megsebesítették a célpontokat.

Karácsony Gergely azt mondta hajnalban az FKF Gyáli út telephelyén a dolgozóknak, hogy mindent megtesznek, hogy megoldást találjanak a helyzetre, de ehhez idő kell, és javasolta, hogy átmeneti megoldást találjanak, hogy ismét legyen szemétszállítás Budapesten.

A főpolgármester vezette küldöttségben (demonstrálandó, hogy komolyan veszik a szemétszállítók követeléseit) Karácsony helyettese, Kiss Ambrus és a BKM vezérigazgatója Mártha Imre és helyettese, Szalmásy Miklós is helyet kapott. A céljuk az volt, hogy megnyugtassák a dolgozókat, és elbeszélgettek velük, ami régóta esedékes volt.

A beszélgetés ugyan kölcsönösen megértő hangulatban zajlott, írta a Népszava, de a kukásautók továbbra is a helyükön maradtak, és nem indult el a szemétszállítás a fővárosban.

- válaszolta a lapnak Király András, a munkavállalói delegáció koordinátora, a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetének (HVDSZ) 2000 elnöke.

A munkavállalók a beszélgetés után kompromisszumos javaslatot fognak tenni, ez most formálódik, de Király András azt még nem tudta megmondani, hogy az újabb tárgyalási kör lezáródhat-e ma. A legnagyobb probléma az, jelezte Király, hogy ha lesz is megegyezés, a célgépek megfelelő állapotban lesznek-e ahhoz, hogy elindítsák a járatokat.

A helyzet a következő:

A főváros hulladékgazdálkodási cégénél kedd hajnalban pattant ki a régóta elfojtott elégedetlenség a dolgozókból, amikor egy állománygyűlésre, amelyet ők kezdeményeztek még hónapokkal ezelőtt, Mártha Imre vezérigazgató két helyettest küldött csak. Akik viszont nem voltak felhatalmazva arra, hogy béremelésről tárgyaljanak. A felháborodott és dühös szemetesek ekkor egy sajátos munkabeszüntetési akcióba kezdtek, azt találták ki, hogy ugyan nem tagadják meg a munkát, de a cégnél hatályos előírások szerint a telephely elhagyása előtt tételesen ellenőrizték a célgépeket. Ekkor - nyilván előre sejthetően - derült ki, hogy egyik sem felel meg a műszaki előírásoknak teljesen. A gépek mind a járműjavítóhoz kerültek, akik viszont az alkatrészek hiánya és a sok munka miatt még nem végeztek a javításokkal.

Mártha Imre viszont szerdán átvett egy hibátlan járművet, majd elment vele hulladékot begyűjteni, ez nem javított a főváros tárgyalási pozícióin...

Karácsony Gergely mindenesetre felkérte a fővárosi kormányhivatal vezetőjét, hogy döntsön a hulladékszállítás megszervezéséről, ilyenkor az állam által kijelölt szervnek kell gondoskodnia szemétszállításról, Budapesten a Fővárosi Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak.

A nyugdíj és egyéb ellátások 4,5 százalékos emeléséről döntött a kormány, ez jelent meg a Magyar Közlönyben közzétett rendeletben. A hvg.hu azt írja, hogy az emelés januártól visszamenőlegesen jár. Akik pedig 2022-től jogosultak nyugellátásra, novembertől folyósítják a magasabb összegű járadékot.

A Portfolio szerint törvényileg csak 1,8 százalékos emelést kaptak volna a nyugdíjasok novemberben a 4,5 százalék azt jelenti, hogy a kormány is arra számít, hogy nem lassul idén már az infláció.

Magyarországon augusztusban 18,6 százalék volt egyébként az infláció, az Európai Unióban "csak" 10,1 százalék, az Eurostat szerint a negyedik legmagasabb pénzromlás van nálunk.

Orbán Viktor a hétvégén a Facebookon jelentette be, hogy a nyugdíjasok november 10. és 15. között kapják meg az inflációs nyugdíj-kiegészítésüket. A kormány nyugdíjprémiumot is akar még az idén fizetni.